Falvak Dolgozó Népe, 1960 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-05 / 1. (657.) szám
A békés alkotómunka költségvetése A Nagy Nemzetgyűlés minden egyes ülésszaka iránt városon és falun egyaránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. S ez érthető is. Népi demokratikus rendszerünk mélységes demokratizmusa mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a dolgozók választott szerveik, képviselőik útján irányítják az ország és saját sorsuk alakulását. A nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselők a dolgozó nép iránti kötelességérzet szellemétől áthatva kicsi és nagy dolgokat egyaránt felelősségteljesen, körültekintően vitatnak és oldanak meg. Az ország további előrehaladása, gazdagítása, erősítése, a dolgozók anyagi és kulturális jóléte további emelése iránti gondoskodás és felelősség jellemezte a Nagy Nemzetgyűlés utóbbi, Vili. ülésszakának munkálatait, amelyen többek között olyan fontos kérdést vitattak meg, mint az 1960-as állami költségvetés. Dolgozó népünk az RMP KV 1958 novemberi, és az 1959 júliusi plenáris ülésének határozatait valóra váltva kiváló eredményeket ért el az ország gazdasági életének előbbrelendítésében, a szocialista építőmunka minden területén. Iparvállalataink dolgozói jó eredményeket értek el a munkatermelékenység növelésében és az önköltség csökkentésében. Igen jelentős sikerek születtek a falvakon folyó szocialista építőmunkában is. A mezőgazdaság szo etatista szektora ma felöleli az ország egész szántóterületének több mint 72%-át. A pártvezette dolgozó nép helytállásának, odaadó munkájának eredményeként a múlt évi költségvetésünket jelentős bevételi többlettel zártuk. Ez 1960-ban újabb gazdasági sikerek elérését teszi lehetővé. Az a tény, hogy az 1960-as költségvetésben 56,800 milliárd lej bevételt, 1959-hez képest 12 százalékos növekedést irányozhattunk elő, s hogy az állami költségvetés kiadásai 16,7 százalékkal növekedhetnek a múlt évhez viszonyítva, a népgazdaság növekvő erejét bizonyítja. A kapitalista országokban az adók és az illetékek egyre súlyosabb teherként nehezednek a lakosság vállára. Ezzel szemben hazánkban a költségvetési bevétel döntő többsége, vagyis 93,2 százaléka a népgazdaság szocialista szektorából származik. Az 1959 évi 8,4 százalékkal szemben a lakosságtól származó adók és illetékek 1960-ban a költségvetési bevétel mindössze 6,8 százalékát képezik. Noha 1960 ban a dolgozó parasztok jövedelme jelentősen növekedni fog, a mezőgazdasági adók a múlt évihez viszonyítva 266 millió lejjel csökkennek. Ez annak tudható be, hogy a mezőgazdaság szocialista szektora szüntelenül bővül s a kollektivisták, társultak adómentességben és adókedvezményben részesülenek. Az állami költségvetés kiadásai tükrözik a népgazdaság további fellendítésére tett párt- és kormányintézkedése két, különösen az RMP KV 1959 decemberi plenáris ülésén a népgazdaság gyorsított ütemű fejlesztésére kijelölt feladatokat. Az ipari termelés további fellendítésére 17,133 milliárd lejt és jelentős bankhitelt irányoztak elő, a mezőgazdaság fejlesztésére pedig 6,422 milliárd lejt fordítanak. A mezőgazdasági beruházások összege körülbelül 4,4 milliárd lejre emelkedik, vagyis több mint 25 százalékkal lesz nagyobb, mint a múlt évi. Ez azt jelenti, hogy újabb vetésterületeket hódíthatunk vissza a mezőgazdaságnak, hogy újabb gépek és mezőgazdasági felszerelések érkeznek falvainkba, még több nemesített vetőmaghoz, fajállathoz jutnak a dolgozó parasztok A párt és kormány szüntelenül gondoskodik a dolgozók életszínvonalának emeléséről. Ezt híven tükrözik az évről évre növekvő társadalmi és kulturális célokra fordított költségek. Az állami költségvetés társadalmi és kulturális célokra 13,437 milliárd lejt irányzott elő, 1,368 milliárd lejjel többet, mint 1959-ben. Az 1960-as állami költségvetés tervezetéhez számos nagy nemzetgyűlési képviselő szólt hozzá. A felszólaló képviselők hangsúlyozták, hogy az 1960-as költségvetés híven tükrözi a pártvezette dolgozó nép kiváló sikereit, békés alkotómunkáját, azt a szándékát, hogy ebben az évben a párt bölcs vezetésével még nagyobb eredmények elérésére törekszik. A dolgozó nép iránti felelősségérzetről tanúskodik az a mód ahogyan a legtöbb felszólaló képviselő elemezte az új, megnövekedett feladatok teljesítésének lehetőségét, s bírálta az egyes minisztériumok, gazdasági egységek fogyatékosságait, a minisztériumok, vezérigazgatóságok, vállalatok, intézmények egyes vezetőit a tevékenységükben fellelhető hibákért. A nagy nemzetgyűlési képviselők kifejezték mély meggyőződésüket, hogy az egész dolgozó nép a párt vezetésével tántoríthatatlanul támogatni fogja az 1960-as költségvetés maradéktalan teljesítését s így ebben az évben újabb lépéseket teszünk előre a népgazdaság további fellendítésére, a dolgozók árszínvonalának emelésére, s drága hazánk, a Román Népköztársaság felvirágoztatására. i'bS'ogg Tud, aki tanulj ■■ versenyrovatunk 7 LECKÉJE a második oldalon A kérdésekre a lap megjelenésétől számított ! KÉT HÉTEN BELÜL lehet válaszolni. ! m Z Zárszámadás a kollektív gazdaságokban A nyárádszeredai Lenin útja kollektív gazdaság tíz éve alakult meg, s azóta évről évre nő a kollektivisták jóléte. A gazdaságnak jelenleg 74 szarvasmarhája, 15 lova és 37 sertése van. Id. Tóth István, Ábrahám Imre, Kádár Albert és más állatgondozók ■ mindent megtesznek, hogy a gondjaikra bízott állatok jól fejlődjenek és minél több hasznot hajtsanak. A tagok javarésze szorgalmasan dolgozott. Ezt bizonyítják különben a következő példák is. Szeredai Vince 619, Fülöp Albert 730, Tóth Lázár 694 munkaegységet végzett. A járandóságok arányban vannak a szorgalmas munkával. Egy munkaegységre 2,75 kiló búzát, 3,5 kiló kukoricát, 0,20 kiló cukrot, pénzt és sok más egyebet kapnak a kollektivisták. Eredményes évre tekintenek vissza a nyárádszentmártoni ,,Vörös láng" kollektív gazdaságban is. Itt 3,3 kiló búzát, 0,17 kiló cukrot, 10 kiló szénát s más terményt osztottak minden egyes munkaegységre. Márton Albert például, aki négy tagú családjával együtt 845 munkaegységet teljesített, 8450 kiló gabonát, 140 kiló cukrot, 170 liter bort és sok más terményt vitt haza. Szabó Andrásnak másodmagával 508 munkaegysége volt, s ezért közel 35 mázsa gabonát, több mint 50 mázsa takarmányt, 86 kiló cukrot, 1s 1,5 liter bort stb. kapott. A gazdaság tagjai jelenleg a vetőmag előkészítésével foglalkoznak. FÁBIAN LAJOS levelező I Jün Fátyol szeptember elején érkezett többedmagával a székelyhídi állami gazdaságba. Mint ama bizonyos borjú az új kaput, úgy bámulta az esti homályba burkolózó hosszú nagy épületeket Fáradtan, nagyokat pislogott társaira, akiket nem tört meg Hórától idáig a rázós szekerezés. Megsérült lába fájt az úton és fájdalmát még fokozta, hogy a többiek kegyetlenül bántak vele. Ha támaszkodni bátorkodott valamelyikhez, arrébb lökték Nem panaszkodott, nem is tudott... Amikor aztán az egyik fehérre meszelt nagy épület előtt megállt a kocsi, az ajtóban a két testvér. Béres Ferenc és Béres József fogadta a kis bocit és társait- Segítettek leszállni a szekérről, s a számbavétel után nyugovóra tértek. Pirkadt, amikor Béres József belépett a nevelőházba- Minden állat talpon volt már, csak Fátyol felVAVW.V.W,.V/AWtVWAV/.VAV/AVAV/AV/^,AVi,i,.ViVa^küdt bágyadtan a friss szalmán. Segélykérően nézett a gondozóra. — Mi van boci ? — szólt hozzá kedveskedően Béres. Fátyol emelgette szögletes fejét s megpróbált felállni. Nem sikerült, visszahanyatlott a szalmára. Béres megtapogatta minden porcikáját, s mikor a jobb hátsó lábát vizsgálta, észre vette hogy a boka felett el van törve a lábszárcsont — Mit csináljak veled, kis Fátyol — mondogatta magában. Megérkezett Moldovan Aurelia mérnök, akinek Béres elmondta, hogy az este hozott borjak közül a szép kis piros tarkának eltört a lába. A mérnök rövid gondolkodás után kiadta az utasítást: — Le kell vágni ! A hideg szavakra Béresnek megrándult a szájaszéle... — Mérnök elvtárs, olyan szép... Megpróbálom megmenteni. — Nincs magának ilyesmire ideje. Meg hátha nem is sikerül. íratlan törvény — tudja azt maga is —, hogy a sérült állatot levágják. Béres József addig kérte a mérnököt, míg az beleegyezett. S egy óra múlva Fátyol törött lábát Béres József testvére segítségével sínbe tette Aztán minden nap, közel egy hónapon át külön figyelmet szentelt Fátyol ápolására. A szerető gondozás révén a fiatal állat török lába összeforrt Béres József mentette meg az életét, s így nem 127 hanem 128 borjút nevelt fel az idén a székelyhídi állami gazdaság Ottjártunkkor Moldovan József hagádos mesélte el az állatgondozók dolgos hétköznapjaiból ezt a talán jelentéktelennek tűnő, de jellemző kis történetet. Fátyol lábra állt NAGY V. ISTVÁN Világ proletárjai egyesüljetek/ A szalontai kollektív gazdaság kiváló dolgozója Jámbor Erzsébet, seprűnek való cirkot válogat (Botco Traian felvétele) A zsejki kollektivisták az idén megkétszerezik a cukorrépa termésterületét A zsejki (Beszterce rajon) kollektivisták is decemberben tartották meg az év végi közgyűlést. A közgyűlés határozata értelmében a tagok egy munkaegység után egyebek közt 2,7 kiló búzát, 4,5 kiló kukoricát, 2,5 kiló burgonyát és 3 tejt osztottak. A cukorrépa termelés várakozáson felül jól jövedelmezett a gazdaságnak ; a pénzosztalék felét a cukorrépa árából fedezik. Ezért a tagok jó része javasolta, hogy 1960-ban duplázzák meg a cukorrépa termelésére szánt területet. MAGYAROSI MÁRTON levelező