Falvak Dolgozó Népe, 1960 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-05 / 1. (657.) szám

A békés alkotómunka költségvetése A Nagy Nemzetgyűlés min­den egyes ülésszaka iránt városon és falun egyaránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. S ez érthető is. Népi de­mokratikus rendszerünk mély­séges demokratizmusa minde­­nekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a dolgozók választott szerveik, képviselőik útján irá­nyítják az ország és saját sorsuk alakulását. A nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselők a dol­gozó nép iránti kötelességérzet szellemétől áthatva kicsi és nagy dolgokat egyaránt fele­lősségteljesen, körültekintően vitatnak és oldanak meg. Az ország további előrehaladása, gazdagítása, erősítése, a dol­­gozók anyagi és kulturális jó­léte további emelése iránti gondoskodás és felelősség jel­lemezte a Nagy Nemzetgyűlés utóbbi, Vili. ülésszakának munkálatait, amelyen többek között olyan fontos kérdést vi­tattak meg, mint az 1960-as állami költségvetés. Dolgozó népünk az RMP KV 1958 novemberi, és az 1959 júliusi plenáris ülésének határozatait valóra váltva ki­váló eredményeket ért el az ország gazdasági életének előbbrelendítésében, a szocia­lista építőmunka minden te­rületén. Iparvállalataink dol­gozói jó eredményeket értek el a munkatermelékenység növelésében és az önköltség csökkentésében. Igen jelentős sikerek születtek a falvakon folyó szocialista építőmunká­ban is. A mezőgazdaság szo­ etatista szektora ma felöleli az ország egész szántóterüle­tének több mint 72%-át. A pártvezette dolgozó nép helyt­állásának, odaadó munkájának eredményeként a múlt évi költségvetésünket jelentős be­vételi többlettel zártuk. Ez 1960-ban újabb gazdasági si­kerek elérését teszi lehetővé. Az a tény, hogy az 1960-as költségvetésben 56,800 mil­liárd lej bevételt, 1959-hez ké­pest 12 százalékos növekedést irányozhattunk elő, s hogy az állami költségvetés kiadásai 16,7 százalékkal növekedhet­­nek a múlt évhez viszonyítva, a népgazdaság növekvő erejét bizonyítja. A kapitalista országokban az adók és az illetékek egyre súlyosabb teherként nehezed­nek a lakosság vállára. Ezzel szemben hazánkban a költ­ségvetési bevétel döntő több­sége, vagyis 93,2 százaléka a népgazdaság szocialista szek­torából származik. Az 1959 évi 8,4 százalékkal szemben a lakosságtól származó adók és illetékek 1960-ban a költség­­vetési bevétel mindössze 6,8 százalékát képezik. Noha 1960 ban a dolgozó parasztok jövedelme jelentő­sen növekedni fog, a mező­­gazdasági adók a múlt évihez viszonyítva 266 millió lejjel csökkennek. Ez annak tudha­tó be, hogy a mezőgazdaság szocialista szektora szüntele­nül bővül s a kollektivisták, társultak adómentességben és adókedvezményben részesül­e­nek. Az állami költségvetés ki­adásai tükrözik a népgazda­ság további fellendítésére tett párt- és kormányintézkedése­ két, különösen az RMP KV 1959 decemberi plenáris ülé­sén a népgazdaság gyorsított ütemű fejlesztésére kijelölt fe­ladatokat. Az ipari termelés további fellendítésére 17,133 milliárd lejt és jelentős bank­hitelt irányoztak elő, a mező­­gazdaság fejlesztésére pedig 6,422 milliárd lejt fordítanak. A mezőgazdasági beruházások összege körülbelül 4,4 milliárd lejre emelkedik, vagyis több mint 25 százalékkal lesz na­gyobb, mint a múlt évi. Ez azt jelenti, hogy újabb vetés­­területeket hódíthatunk vissza a mezőgazdaságnak, hogy újabb gépek és mezőgazdasá­gi felszerelések érkeznek fal­­vainkba, m­ég több nemesített vetőmaghoz, fajállathoz jut­­nak a dolgozó parasztok A párt és kormány szünte­lenül gondoskodik a dolgozók életszínvonalának emeléséről. Ezt híven tükrözik az évről évre növekvő társadalmi és kulturális célokra fordított költségek. Az állami költség­­vetés társadalmi és kulturális célokra 13,437 milliárd lejt irányzott elő, 1,368 milliárd lejjel többet, mint 1959-ben. Az 1960-as állami költség­­vetés tervezetéhez számos nagy nem­zetgyűlési képviselő szólt hozzá. A felszólaló kép­­viselők hangsúlyozták, hogy az 1960-as költségvetés híven tükrözi a pártvezette dolgozó nép kiváló sikereit, békés al­kotómunkáját, azt a szándékát, hogy ebben az évben a párt bölcs vezetésével még na­­gyobb eredmények elérésére törekszik. A dolgozó nép irán­ti felelősségérzetről tanúsko­­dik az a mód ahogyan a leg­­több felszólaló képviselő ele­mezte az új, megnövekedett feladatok teljesítésének lehe­tőségét, s bírálta az egyes minisztériumok, gazdasági egységek fogyatékosságait, a minisztériumok, vezérigazga­tóságok, vállalatok, intézmé­nyek egyes vezetőit a tevé­kenységükben fellelhető hibá­kért. A nagy nemzetgyűlési kép­viselők kifejezték mély meg­győződésüket, hogy az egész dolgozó nép a párt vezetésé­vel tántoríthatatlanul támo­gatni fogja az 1960-as költ­­ségvetés maradéktalan teljesí­tését s így ebben az évben újabb lépéseket teszünk előre a népgazdaság további fellen­dítésére, a dolgozók árszín­vonalának emelésére, s drága hazánk, a Román Népköztár­saság felvirágoztatására. i'bS'­­ogg Tud, aki tanulj ■■ versenyrovatunk 7 LECKÉJE a második oldalon A kérdésekre a lap­­ megjelenésétől számított ! KÉT HÉTEN BELÜL­­ lehet válaszolni. ! m Z Zárszámadás a kollektív gazdaságokban A nyárádszeredai Lenin út­ja kollektív gazdaság tíz éve alakult meg, s azóta év­ről évre nő a kollektivisták jóléte. A gazdaságnak jelen­leg 74 szarvasmarhája, 15 lo­­va és 37 sertése van. Id. Tóth István, Ábrahám Imre, Kádár Albert és más állatgondozók ■ mindent megtesznek, hogy a gondjaikra bízott állatok jól fejlődjenek és minél több hasznot hajtsanak. A tagok javarésze szorgal­masan dolgozott. Ezt bizo­nyítják különben a következő példák is. Szeredai Vince 619, Fülöp Albert 730, Tóth Lá­zár 694 munkaegységet vég­zett. A járandóságok arányban vannak a szorgalmas munká­val. Egy munkaegységre 2,75 kiló búzát, 3,5 kiló kukoricát, 0,20 kiló cukrot, pénzt és sok más egyebet kapnak a kollek­­tivisták. Eredményes évre tekintenek vissza a nyárádszentmártoni ,,Vörös láng" kollektív gaz­­daságban is. Itt 3,3 kiló bú­zát, 0,17 kiló cukrot, 10 kiló szénát s más terményt osz­tottak minden egyes munka­egységre. Márton Albert pél­dául, aki négy tagú családjá­val együtt 845 munkaegysé­­get teljesített, 8450 kiló gabo­nát, 140 kiló cukrot, 170 liter bort és sok más terményt vitt haza. Szabó Andrásnak má­sodmagával 508 munkaegysé­ge volt, s ezért közel 35 má­zsa gabonát, több mint 50 mázsa takarmányt, 86 kiló cukrot, 1s 1,5 liter bort stb. kapott. A gazdaság tagjai jelenleg a vetőmag előkészítésével foglalkoznak. FÁBIAN LAJOS levelező I Jü­n Fátyol szeptember elején érkezett többedmagával a székelyhídi állami gazda­ságba. Mint ama bizonyos borjú az új kaput, úgy bámulta az esti homályba burkolózó hosszú nagy épületeket Fáradtan, na­gyokat pislogott társaira, akiket nem tört meg Hórá­tól idáig a rázós szekere­­zés. Megsérült lába fájt az úton és fájdalmát még fokozta, hogy a többiek kegyetle­nül bántak vele. Ha támaszkodni bátorkodott valamelyikhez, arrébb lök­ték Nem panaszkodott, nem is tudott... Amikor aztán az egyik fehérre meszelt nagy épü­let előtt megállt a kocsi, az ajtóban a két testvér. Béres Ferenc és Béres József fogadta a kis bocit és társait- Segítettek le­­szállni a szekérről, s a számbavétel után nyugo­vóra tértek. Pirkadt, amikor Béres József belépett a nevelő­­házba- Minden állat talpon volt már, csak Fátyol fe­lVAVW.V.W,.V/AWtVWAV/.VAV/AVAV/AV/^,AVi,i,.ViVa^­küdt bágyadtan a friss szalmán. Segélykérően né­zett a gondozóra. — Mi van boci ? — szólt hozzá kedveskedően Béres. Fátyol emelgette szögle­tes fejét s megpróbált fel­állni. Nem sikerült, vissza­­hanyatlott a szalmára. Bé­res megtapogatta minden porcikáját, s mikor a jobb hátsó lábát vizsgálta, ész­re vette hogy a boka fe­lett el van törve a lábszár­csont — Mit csináljak veled, kis Fátyol — mondogatta magában. Megérkezett Moldovan Aureli­a mérnök, akinek Béres elmondta, hogy az este hozott borjak közül a szép kis piros tarkának el­tört a lába. A mérnök rövid gondol­kodás után kiadta az uta­sítást: — Le kell vágni ! A hideg szavakra Béres­nek megrándult a szája­széle... — Mérnök elv­társ, olyan szép... Meg­próbálom megmenteni. — Nincs magának ilyes­mire ideje. Meg hátha nem is sikerül. íratlan törvény — tudja azt maga is —, hogy a sérült állatot le­vágják. Béres József addig kérte a mérnököt, míg az bele­egyezett. S egy óra múlva Fátyol törött lábát Béres József testvére segítségével sín­be tette Aztán minden nap, közel egy hónapon át külön figyelmet szentelt Fátyol ápolására. A szerető gondozás ré­vén a fiatal állat török­ lába összeforrt Béres Jó­zsef mentette meg az éle­tét, s így nem 127 hanem 128 borjút nevelt fel az idén a székelyhídi állami gazdaság Ottjártunkkor Moldovan József hagádos mesélte el az állatgondozók dolgos hétköznapjaiból ezt a talán jelentéktelennek tűnő, de jellemző kis történetet. Fátyol lábra állt NAGY V. ISTVÁN Világ proletárjai egy­esü­ljetek/ A szalontai kollektív gazdaság kiváló dolgozója Jámbor Erzsé­­­bet, seprűnek való cirkot válogat (Botco Traian felvétele) A zsejki kollektivisták az idén megkétszerezik a cukorrépa term­ésterületét A zsejki (Beszterce rajon) kollektivisták is decemberben tartották meg az év végi köz­gyűlést. A közgyűlés határo­zata értelmében a tagok egy munkaegység után egyebek közt 2,7 kiló búzát, 4,5 kiló kukoricát, 2,5 kiló burgonyát és 3 tejt osztottak. A cukorrépa termelés vára­kozáson felül jól jövedelme­zett a gazdaságnak ; a pénz­­osztalék felét a cukorrépa árá­ból fedezik. Ezért a tagok jó része javasolta, hogy 1960-ban duplázzák meg a cukorrépa termelésére szánt területet. MAGYAROSI MÁRTON levelező

Next