Falvak Dolgozó Népe, 1970 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1970-01-14 / 2. (1179.) szám
Az MTOSZT 1969 december 22-23.-i plenárisa határozatának margójára AZ ÚJ MUNKANORMÁK LÉNYEGÉRŐL — beszélgetés cseresnyés BÉLÁVAL, A MEZŐGAZDASÁGI ÉS erdőgazdálkodási mi nisztérium igazgatójával — . Mint ismeretes, a legutóbbi országos intézkedések értelmében termelőszövetkezeteinkben megszűnik a munkanapegység szerinti javadalmazás, a régebbi munka és javadalmazási módszer helyébe új gyakorlat lép- amelyye még nincs teljesen tisztában a szövetkezeti tagság s maguk a szövetkezeti vezetők sem. Éppen ezért a dolgok alaposabb megértése és megértetése végett kerestük fel Cseresnyés Béttna , a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium igazgatójét, aki a következőket mondotta az új munkanormák lényegével, tartalmával és alkalmazásuk módjával kapcsolatban. A tapasztalat azt mutatja, hogy az mtsz-ekben eddig alkalmazott munkanormák már nem felelnek meg a gépesítés színvonalának, az új munkaszervezési és technológiai módszereknek s ezért azokat könnyűszerrel, minden különösebb megerőltetés nélkül, rendszeresen túlszárnyalták. Ennek következtében a szövetkezeti tagok kevés munkaórát teljesítettek naponta, lemaradtak a termelés szempontjából elodázhatatlan munkák elvégzésével. A brigádvezetők csak a forma kedvéért jegyezték fel, hogy a teljesített munkamennyiség napi tíz órai munkának felelt meg, a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmeztetései pedig, hogy nem elégséges a kifejtett munka mennyisége, gyakran hatástalanok maradtak, süket fülekre találtak a munkanormák (laza munkanormák) alapján dolgozó szövetkezeti tagok soraiban. A Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium által megállapított új munkanormák alkalmasak lesznek arra, hogy a rendelkezésre áló emberi munkaerő többet nyújthasson ? — Természetesen. Az új munkanormák összhangban állnak a tökéletesített műszaki-anyagi bázissal és a szövetkezeti tagok megnövekedett szaktudásával. Az új normák ugyanakkor figyelembe veszik a mezőgazdasági tevékenység egyre fokozódó sokrétűségét, ami a fejlett technológiai eljárások bevezetésének természetes következménye. Lehetőséget nyújtanak a termelőszövetkezetek vezetőségeinek arra is, hogy ösztönző hatású fizetési tarifákat dolgozzanak ki a sajátos helyi adottságoknak megfelelően. A mezőgazdasági munkák például, összetettségüknek megfelelően hat kategóriába tartoznak és elvégzésük követelményeinek megfelelően úgy sorolhatók be, hogy a legmagasabb fokozat után járó javadalmazás csaknem kétszerese a legalacsonyabbnak. Az új normák tehát fokozott részvételre fogják serkenteni a szövetkezeti tagokat és alkalmat adnak nekik arra, hogy érvényesítsék alkotókezdeményezésüket. Lejegyezte : BÁN ELEMÉR (Folytatása a 3. oldalon) Aki ABIBfo 11860« Hanyagságon múlott, hogy nem Nagyenyed ünnepli most a centenáriumot. Amikor ugyanis 1868-ban a földművelési kormányzat megbízta Hideghéty Antalt a létesítendő tanintézet helyének megválasztásával, erre először Nagyenyedet szemelték ki. A város fel is ajánlott 200 hold kiterjedésű földterületet, de végülis elhanyagolták az ügy rendezését, s így esett azután — a Kolozsváron székelő Erdélyi Gazdasági Egylet javaslatára — a választás végülis Kolozsvárra, pontosabban Kolozs-Monostorra, ahol erre a célra egy 1869 június 7-én kelt szerződéssel a szükséges területet — néhány épülettel együtt — bérbe veszik, így született meg a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet, az első erdélyi mezőgazdasági felsőoktatási intézmény. A kor reform-szellemében, osztálykorlátai ellenére, még a birtokosság is kénytelen belátni, hogy az elavult gazdálkodási rendszer ” nem” kanthatb fenn, az új, a korral lépést tartani képes gazdálkodáshoz pedig szakmailag jól képzett gazdasági vezetőkre van szükség. Az ebben a légkörben 1844-ben alakult gazdasági egylet — s főként Tímár Károly akkori titkára — magáévá teszi egy gazdasági tanintézet létesítésének gondolatát. Négy év telik el, s Európát átjárja a forradalmi megmozdulások láza. Az erjedés érleli gyümölcseit. A tisztánlátó elmék világosan látják, hogy a mezőgazdálkodásban is gyökeres változásokra van szükség, hogy az versenyképes maradhasson az Európaszerte kibontakozó nagy ipari, kereskedelmi versenyben. Ehhez pedig tudományos mezőgazdálkodásra, kiművelt főkre van szükség. S Kodolányi Antal, a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet első igazgatója 1869 őszén szélesre tárja a kapukat a környékbeli tanulni vágyó ifjúság előtt. Az erdélyrészi ifjak megsegítésére — különböző alapokból —36teljes ösztöndíjat létesítenek s megindul útján az az intézmény, amely a shallgapig 5067 okleveles gazdát, agrármérítököt, állatorvost adott az országnak. Egy évszázad még történelmileg is elég nagy idő. S ha végiggondoljuk, hogy ezalatt hányszor csengetnek ki és hányszor csengetnek be egy tanintézetben, hány diáknak, hallgatónak ver hevesebben a szíve, amikor belép a vizsgáztató tanár szobájába, hány búza, kukorica, burgonya fajta neve emelkedik ki az ismeretlenség homályából s tűnik le az enyészetbe, hány tudományos elmélet élte virágkorát a katedrákon s adta át helyét egy mindig jobbnak (vagy jobbnak véltnek), akkor inkább érzékelhetjük, hogy mit is jelent száz esztendő egy iskola életében. S ez a száz esztendő, aminek az évfordulóját most a Dr. Petru Groza Mezőgazdasági Intézet ünnepli, nagy történelmi fordulatokban sem szűkölködött. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy életében ragadtak kaszát, kapát 1907-ben a vérig sanyargatott parasztok, szabadságot és földet követelve ; a tanítás az első világháború vérzivatarában szünetel s csak néhány hallgató ül— csukaszürkében —professzora elé, letenni a tömegöldöklés miatt elmaradt szigorlatát ; másodszor változtat nevet az intézet, amikor elcsendesedik az európai vérzivatar ; aztán izmosodik, gyarapszik tekintélyben, tudományos rangban, amikor a háború fúriái másodszor is elszabadulnak nemzedékünk életében; de az Alma Mater kiállja ezt a földrengést is, mert gyökereit mélyen eresztette abba a földbe, amelyen született. S utána megkezdődik legtermékenyebb korszaka, amely elvezeti a százados évfordulóig. A Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet 1906-ban lép egyet a rangról- Dr. NAGY MIKLÓS (Folytakká a 7.oldalon) A MÁSODIK ÉVSZÁZAD KÜSZÖBÉN A KOLOZSVÁRI MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI OKTATÁS Közel 1200 volt hallgatója, lautestilleti tartja ünnepelte Kolozsváron január 8—10 között a második évszázadába lépő Dr. Petru Groza Mezőgazdasági Intézetet. Az ünnepség keretei méltóak voltak a nagymúltú intézményhez. A medúskodott Gaudeamus igitur hangjait, diákköri élményeit újra átélve hallgatta az a sokszáz öregdiák, aki eljött tiszteletét leróni az Alma Mater iránt. Duca Aurel elvtárs, a Kolozs megyei pártbizottság első titkára Nicolae Ceauşescu elvtárs személyes jókívánságait tolmácsolja az évforduló alkalmából az intézetnek. Miron Constantinescu elvtárs az Oktatásügyi Minisztérium nevében üdvözli a főiskolát. Ezután sorra méltatják a százévesen is ifjú, sőt igazában csak most izmosodó fellegvárát az agrártudományoknak : a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Tudományos Akadémia, a kolozsvári Babeş-Bolyai egyetem, a craiovai, a bukaresti, a temesvári, a iaşi-i mezőgazdasági intézetek, több politechnikai intézet képviselői s majd az öreg diákok különböző korosztályainak képviselői emlékeznek a tudomány fegyverét kezükbe adó iskolára. Közöttük Szopos András a 60 évvel ezelőtt végzettek nevében elmondja, hogy akkor ő volt a 22 évtárs között, az egyetlen szegényparaszt gyermek. Az intézet egy leány és egy fiú hallgatója fogadalmat tesz, hogy méltóak lesznek a százéves hírnévhez. ix Kolozsvári IIr. Petru Groza Mezőgazdasági Intézet madártávlatból Világ proletárjai, egyesüljetek ! 2. (1179.) szám • MEGJELENIK HETENKÉNT • ara 25 bank • 1970. január 14., szerda Szerkesztőség és Kiadóhivatal BUCUREŞTI, PIAŢA SUlNTEII Nr. 1. Tel. : 1852-92. Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesitők. Előfizetési díj negyedévre 3 lej, fél évre 6 lej, egy évre 12 lej. FIÓKSZERKESZTOSftGEI^W1 Kolozsvár, Horea u. 6. Tel: 11535, Nagyvárad, Decebal u. 4, Tel : 12015, Brassó, Horea u. 22 Tel : 21283.