Falvak Dolgozó Népe, 1980 (35. évfolyam, 8-50. szám)

1980-02-23 / 8. (1605.) szám

POLITIKAI KONZULTÁCIÓ A XII. PÁRTKONGRESSZUS DOKUMENTUMAIT TANULMÁNYOZÓ PÁRTOKTATÁSI KURZUSON RÉSZT VEVŐ MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK RÉSZÉRE MÉLYREHATÓ AGRÁRFORRADALOM írta: dr. MARIN POPESCU, a Ştefan Gheorghiu Akadémia egyetemi tanára Abból a valóságból kiindulva, hogy a mezőgazdaság nemzetgazdaságunk egyik alapága, pártunk agrárpolitikájának köz­pontjában a korszerű, belterjes, magas ter­melékenységű, a tudomány és technika leg­újabb vívmányain alapuló mezőgazdaság megteremtése áll. Erre mutat rá a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom megte­remtésére és Románia előhaladására a kommunizmus felé irányuló pártprogram is. Korszerű mezőgazdaságot csakis az or­szág ipari fejlődésével szorosan karöltve lehet megteremteni, az ipar gyors ütemű fejlődése ugyanis döntő mértékben befo­lyásolja a mezőgazdaság felvirágzását, az ország általános, gazdasági-társadalmi ha­ladását. A következő ötéves terv egyik elsődleges fontosságú célkitűzése a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének és korszerűsítésének a felgyorsítása, mivel ettől függ magának az iparnak, az egész nemzetgazdaságnak a fejlődése, az egész nép jólétének növelé­se. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása az előző ötéves tervek mennyiségi felhalmo­zódásain alapszik. A mezőgazdaság belterjes fejlesztésének és korszerűsítésének meggyorsítása szem­pontjából döntő fontosságú Nicolae Ceauşescu elvtársnak a mélyreható agrár­forradalom megvalósítását sürgető tézise. E tézis alapjaként az a felfogás szolgál, mely szerint a mezőgazdaságban a forra­dalmi folyamat nem fejeződött be az ag­rárviszonyok terén végrehajtott forrada­lommal, vagyis a mezőgazdaság szövetke­zetesítésével, hanem továbbfolytatódik a termelőerők, a termelés- és munkaszerve­zés, valamint a mezőgazdaság vezetésének terén. Ebben a széleslátókörű hozzáállás­ban az agrárforradalomnak a növényi és állattenyésztési termelés lényegbevágó nö­velésében és az egész gazdasági tevékeny­ség hatékonyságának magasabb szintre emelésében kell testet öltenie. Hogy a következő ötéves terv során mi­lyen méreteket öltenek a mezőgazdaság fejlesztésének és korszerűsítésének a be­ruházásai, azt az erre a célra előirányzott 155 milliárd lej fejezi ki a legékesszólób­­ban. E beruházások révén a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapja mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jelentős mér­tékben fog gyarapodni, mivel egyként vo­natkoznak a föld termőképességének foko­zására, a szántóterület 154 ezer hektárral való növelésére, az öntözéses gazdálkodás bevezetésére újabb 0,7—1 millió hektáron, 800—850 ezer hektár vizenyős terület lecsa­­polására, a talajerózió meggátolására 0,95 —1 millió hektáron. Úgyszintén továbbjavul a mezőgazdaságnak traktorokkal, kombáj­nokkal és egyéb mezőgépekkel való ellátá­sa. 1985-ben a mezőgazdaság 140—145 ezer megnövelt vonóerejű traktorral, 40—42 ezer magánjáró kombájnnal, valamint nagy vá­lasztékú univerzális gépekkel és berende­zésekkel fog rendelkezni. Nagyobb mérete­ket ölt ugyanakkor a mezőgazdaság kemi­­zálása is. Az 1985-ben felhasználandó mű­trágya mennyisége 3,8—4 millió tonnára emelkedik, aktív hatóanyagban kifejezve, ami azt jelenti, hogy egy hektár mezőgaz­dasági területre 255 kg jut majd. Döntő fontosságú szerepe lesz a nemesítésnek: a növénytermesztés minden szektorát nagy termelékenységű vetőmaggal és ültető­anyaggal kell majd ellátni, az állattenyész­tés számára pedig fel kell javítani a meg­lévő fajtákat és magas termelőképességű új fajtákat kell létrehozni. A mezőgazdaság belterjes fejlesztése és korszerűsítése folyamatának felgyorsulása révén az 1980-as évhez viszonyítva 1985-ben a mezőgazdasági össztermelés 24,5—27,5 százalékkal fog növekedni, 4,5—5,0 száza­lékos évi átlagos ütemben. A mezőgazdasági termelésnek az ötéves terv előirányzatai szerinti szüntelen növe­kedése teljes mértékben biztosítani fogja az egész lakosság tudományosan megala­pozott fogyasztói szükségleteinek kielégíté­sét. A mennyiségi javulások mellett változá­sok állnak majd be az élelmiszerfogyasztás szerkezetében is, előtérbe helyezve az ál­lati eredetű fehérjék részarányát. A műszaki vívmányok bevezetését a ter­melés megfelelő szervezésének kell kísér­nie. A jelenlegi körülmények között a ter­melés tudományos megszervezése a hala­dás követelményévé, a műszaki, anyagi és emberi potenciál értékesítésének döntő fel­tételévé vált. Ilyen értelemben különösen fontos a mezőgazdaság ágazati és övezeti szerkezetének javítása, a terület egységes megszervezése, a kultúrák rajonálásának és a vetésforgók véglegesítésének befeje­zése, a mezőgazdasági termelés koncentrá­lási, szakosítási és integrálási folyamatá­nak fokozása. A mezőgazdaság egységes vezetése és tervezése javítására vonatkozó központi bizottsági határozat intézkedései, az állami és szövetkezeti egységes agrár­ipari tanácsok létrehozása magasabb szintű keretet biztosít a mezőgazdasági potenciál értékesítése számára. Az­ agrárforradalom azonban nem merül ki a műszaki-szervezési problémákban. A­­mint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs hang­súlyozta, ahhoz, hogy megvalósítsuk az agrárforradalmat, először a tudományban, a mezőgazdaság vezetésében, a szakembe­rek, a parasztság munkamódszerében kell forradalmat véghezvinnünk. Oda kell hat­nunk, hogy a mezőgazdaság dolgozói tu­datában legyenek saját erejüknek, tuda­tában legyenek annak, hogy tőlük függ a román mezőgazdaság forradalmának meg­valósítása. Mint ahogy a nemzetgazdaság többi ágában, úgy a mezőgazdaságban is na­gyobb fokú gazdasági hatékonyságra kell törekednünk. A gazdasági hatékonyság nö­veléséről beszélve a mezőgazdaságban a párt főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs rámutatott: itt az ideje, hogy megértsük, nem elég egy bizonyos termelést elérnünk, állandóan fel kell tennünk a kérdést, meny­nyibe kerül nekü­nk ez a termelés, haté­kony-e vagy sem, hiszen csakis ez teremthet lehetőséget arra, hogy legalábbis ugyan­azon a szinten kezdjük újra a termelést, habár természetesen, ez nem elégíthet ki bennünket, mivel nemcsak azt kell bepótol­nunk, amit elköltöttünk, de meg kell való­sítanunk egy bizonyos nyereséget is, amely segítsen abban, hogy magasabb szinten fejlesszük tovább gazdasági tevékenysé­günket és hogy ezen az alapon biztosítsuk az egész nép életszínvonalának emelését. Lényegbevágó a munkatermelékenység növelése, a gazdasági hatékonyság emelé­sének döntő tényezője. Ez nem valósítható úgy meg, hogy hol az egyik, hol a másik tényezőre figyelünk, hanem csakis ha egy­idejűleg és összehangoltan minden meg­határozó tényezőre hangsúlyt helyezünk, a­­műszaki haladás határozott alkalmazására csakúgy, mint a munkaerő folytonos to­vábbképzésére, a termelés- és a munka­­szervezés, valamint a mezőgazdasági egy­ségek és az egész mezőgazdaság vezeté­sének tökéletesítésére, vagy az ágazati és övezeti profil szerkezetének javítására, a parasztság anyagi és erkölcsi érdekeltsé­gének fokozására, a természeti tényezők nagyobb mérvű kézben tartására. A mezőgazdaság gazdasági hatékony­ságának növelése szükségessé teszi, hogy mindenik egység biztosítsa az állóalapok fokozott kihasználását. Nagy tartalékok állnak ezen a téren rendelkezésünkre. Gondolunk itt a szántó- és mezőgazdasági terület növelésére vonatkozó program egé­szében való teljesítésére­­az előirányzott te­rületeknek a beiktatására a mezőgazdasá­gi termelésbe, illetve a termelésből kivo­nandó területek minimálisra csökkentésére­, a talaj termőképességének megtartására és fokozására, az öntözött területek kihasz­nálásának javítására, nemkülönben a nagy számú traktor, mezőgép, berendezés stb. teljes kihasználására. A nettó termelés növelésének és a me­zőgazdasági össztermelés anyagköltségei leszorításának körülményei között kell meg­valósítanunk a mezőgazdaság belterjes fejlesztési és korszerűsítési folyamatának meggyorsítását. Ez egyrészt a termelés foly­tonos és gyors növelését, másrészt az anya­gi költségekkel (az állóalapok amortizáció­ja, a műtrágyák és természetes trágyák, a vetőmagvak és ültetőanyagok, a takarmá­nyok és az alom, a fűtő- és üzemanyag stb. költségeivel) való ésszerű gazdálkodást feltételezi. Fontos követelmény a fűtőanyag- és általában az energiafogyasztás csök­kentése, amely alapfeltétel kell hogy le­gyen a műszaki haladás bevezetésekor, a termelési technológiák megállapításakor, az egész termelési folyamat megszervezé­sekor és lefolytatásakor. Az agrárforradalom, a mezőgazdaság fejlesztése és korszerűsítése megvalósításá­ban döntő fontosságú szerep hárul a párt­szervekre és -szervezetekre. A XII. párt­­kongresszus dokumentumai előirányzatai­nak határozott életbe ültetéséért harcolva a pártszerveknek és -szervezeteknek min­den megyében, minden egységben biztosí­taniuk kell a rend és a fegyelem megszilár­dítását, a felelősségtudat elmélyítését, a mezőgazdaságban a vezető- és szervező­­munka színvonalának emelését, a mező­gazdaságtudomány és a fejlett gyakorlat vívmányainak következetes alkalmazását. KÖZÉLET (Folytatás az 1. oldalról) a diplomáciai kapcsolatokat, lendületesen fejlődnek a két ország kapcsolatai külön­böző területeken a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a bel­­­ügyekbe való be nem avatkozás, a jog­­egyenlőség és a kölcsönös előnyök alap­ján. Hiszen akárcsak hazánk, külpolitikai téren Jordánia is a népek közötti béke és egyetértés politikáját folytatja, támogatja a nemzetközi enyhülés ügyét, síkraszáll a közép-keleti konfliktus átfogó, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai szerin­ti rendezéséért, szorgalmazza a palesztin nép teljes jogainak helyreállítását. Mint ismeretes, Románia intenzív politikai-dip­lomáciai tevékenységet fejt ki, számos lé­pést kezdeményezett. Nicolae Ceauşescu elvtárs számos kezdeményezést tett, hogy akciók történjenek a világ e térségében fennálló helyzet békés rendezésére. Az egyetemes béke és együttműködés eszmé­nyeihez mélységesen ragaszkodó Románia határozottan szorgalmazza a közép-keleti konfliktus globális és tartós politikai ren­dezését, amely hozza meg a tartós békét, Izrael kivonulását az 1967-es háború nyo­mán megszállt arab területekről, a palesz­tin kérdés megoldását a palesztin nép önrendelkezési joga alapján, beleértve egy önálló, független palesztin állam megala­kítását is, szavatolja a térség valamennyi állama számára a területi épséget, a füg­getlenséget és a szuverenitást. A román nép, amely mindig is a szolidaritás érzé­seivel kísérte az arab népek harcát a nem­zeti függetlenség és szuverenitás megerő­sítéséért, az imperializmus, a kolonializ­­mus és neokolonializmus ellen, a társa­dalmi haladásra és jobb életre irányuló törekvések megvalósításáért, mély rokon­­szenvvel viseltetik e népek, közöttük a jor­­dániai nép gazdasági és társadalmi erőfe­szítései iránt és őszintén örül eredményei­nek. A román—jordániai kapcsolatok szün­telen fejlődésében fontos mozzanatot je­leztek Nicolae Ceauşescu elnök és Husz­­szein király eddigi, bukaresti és ammani találkozói, a megbeszélések és a megál­lapodások. A magas szintű dialógus, a ro­mán és a jordániai nép együttműködésé­nek fontosságára utalva Nicolae Ceauşescu elnök megállapította: „Azt kívánjuk, hogy fejlődjön Románia és Jordánia együttmű­ködése mind kétoldalú vonatkozásban, mind a nemzetközi élet terén. Ilyen irányban cselekedve, egyaránt szolgál­juk a két ország és nép érdekeit, az egyetemes béke és együttműködés ü­­gyét". Husszein király pedig hangsú­lyozta: „Biztosítjuk, hogy kedves bará­tot látunk önben, akinek barátságát nagyra tartjuk, és csodáljuk a román nép nemzetközi tekintélyét. Még inkább bőví­teni kívánjuk baráti kapcsolatainkat min­den területen." A jordániai uralkodó látogatása, álla­munk elnökével, Nicolae Ceauşescu elv­társsal sorra került megbeszélései, a meg­kötött megállapodások gyümölcsöző ered­ményekkel zárultak mindkét ország számtá­ra, a két nép, az egyetemes béke és e­­gyüttműködés érdekében és javára. 2 Falvak Dolgozó Népe KÖNYVÉSZET — A Román Kommunista Párt programja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia előhaladására a kommunizmus felé — A Román Kommunista Párt XII. kongresszusának Határozata — A Román Kommunista Párt XII. kongresszusának Románia gazdasági-társadalmi fej­lődésére az 1981—1985-ös ötéves tervben és 1990-ig tartó távlati orientációra vonat­kozó Irányelvei — A tudományos kutatás, technológiai fejlesztés és a műszaki haladás bevezetésére az 1981—1990-es időszakban és a 2000-ig tartó főbb irányvonalakra vonatkozó Irányelv­­program — Nicolae Ceauşescu: Jelentés a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán — Nicolae Ceauşescu: Előadói beszéd a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának 1979. február 1-i plenáris ülésén MÁRAMAROSBAN IS FELKÉSZÜLTEK (Folytatás az 1. oldalról) feltételeket ahhoz, hogy minden agrár­ipari tanács körzetében, s ezen belül minden téeszben bevezethessék az ész­szerű vetésforgót, s hogy minden gazda­ságban csak olyan növényeket termesz­szenek, amelyek a helyi adottságok kö­zött biztos termést adnak, így az idén közel ezer hektáron bevezetik a tavasz­búza termesztését, főként Máramaros­­sziget és Lapos vidékén, ahol gyakori jelenség volt a múltban, hogy a kemény télben az őszi búza kifagyott, kiritkult. A tavaszbúza termesztésének bevezeté­sével ezeken a vidékeken is jelentéke­nyen növelhetik a búzatermést. Csupán azt­ kifogásoljuk, hogy az egész terüle­tet importból származó Hatri fajtával akarják bevetni. Úgy véljük, érdemes lenne a megye különböző övezeteiben kipróbálni egy hazai tavaszbúza-fajtát is, a tordai kísérleti állomáson kineme­sített Rubin fajtát. Ez a hazai búzafajta a kísérleti téren hektáronként ötezer kilót (!) meghaladó termést adott, s valószínű, hogy a máramarosi termesz­tési adottságok között is megállná he­lyét. Ugyancsak a termesztési adottsá­gok maximális kihasználását célozza az az intézkedés, hogy a hideg vidékek erősen lemosult, gyenge termőképes­ségű talaján kb. 1500 hektárra zab, és hasonló nagyságú területre rozs ter­mesztését irányozták elő. Zabból a Ce­­nad 305, rozsból a Petkus és Danae faj­tát termesztik. Máramaros megyében az idén a ter­vek szerint közel tízezer hektáron ter­mesztenek kukoricát. Ismerve az itteni éghajlati sajátosságokat, különös jelen­tősége van a termesztendő kukorica hibridek helyes megválasztásának. E té­ren nagy segítséget adott a téeszekben dolgozó szakembereknek a megyei mag­vizsgáló laboratórium vezetője, Cadar Tiberiu mérnök, aki több éven át vég­zett fajtaösszehasonlító kísérleteket. Ezek alapján kiderült, hogy a megyében három hibrid adja a legbőségesebb és egyúttal biztosan beérő termést, a HD 96, a HS 105A és a HD 120. Éppen ezért az egész kukoricával művelt terü­leten Máramaros megyében kizárólag e három hibrid valamelyikét termesztik. Ottjártunkkor, vagyis már február közepén kiképzésre hívták a téeszekben dolgozó főmérnököket, hogy idejében előkészítsék az idei tavaszi kampány zavartalan lebonyolítását. Egyúttal a termelésben dolgozó szakemberekkel is­mertették mindazokat a termesztéstech­­nológiai módszereket és eljárásokat, a­­melyekkel hatékonyan fokozhatják a hozamokat (vetésforgók, trágyázás, ter­mesztett fajták, növénysűrűség stb.) Mindezekből kitűnik, hogy az idén valóban minden eddiginél korábban megkezdték Máramaros megyében a ta­vaszi vetési csata alapos és nagyon gon­dos előkészítését. Igyekezetüket látva biztosak lehetünk abban, hogy a folyta­tás is zökkenőmentes lesz.

Next