Falvak Dolgozó Népe, 1980 (35. évfolyam, 8-50. szám)
1980-02-23 / 8. (1605.) szám
POLITIKAI KONZULTÁCIÓ A XII. PÁRTKONGRESSZUS DOKUMENTUMAIT TANULMÁNYOZÓ PÁRTOKTATÁSI KURZUSON RÉSZT VEVŐ MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK RÉSZÉRE MÉLYREHATÓ AGRÁRFORRADALOM írta: dr. MARIN POPESCU, a Ştefan Gheorghiu Akadémia egyetemi tanára Abból a valóságból kiindulva, hogy a mezőgazdaság nemzetgazdaságunk egyik alapága, pártunk agrárpolitikájának központjában a korszerű, belterjes, magas termelékenységű, a tudomány és technika legújabb vívmányain alapuló mezőgazdaság megteremtése áll. Erre mutat rá a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia előhaladására a kommunizmus felé irányuló pártprogram is. Korszerű mezőgazdaságot csakis az ország ipari fejlődésével szorosan karöltve lehet megteremteni, az ipar gyors ütemű fejlődése ugyanis döntő mértékben befolyásolja a mezőgazdaság felvirágzását, az ország általános, gazdasági-társadalmi haladását. A következő ötéves terv egyik elsődleges fontosságú célkitűzése a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének és korszerűsítésének a felgyorsítása, mivel ettől függ magának az iparnak, az egész nemzetgazdaságnak a fejlődése, az egész nép jólétének növelése. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása az előző ötéves tervek mennyiségi felhalmozódásain alapszik. A mezőgazdaság belterjes fejlesztésének és korszerűsítésének meggyorsítása szempontjából döntő fontosságú Nicolae Ceauşescu elvtársnak a mélyreható agrárforradalom megvalósítását sürgető tézise. E tézis alapjaként az a felfogás szolgál, mely szerint a mezőgazdaságban a forradalmi folyamat nem fejeződött be az agrárviszonyok terén végrehajtott forradalommal, vagyis a mezőgazdaság szövetkezetesítésével, hanem továbbfolytatódik a termelőerők, a termelés- és munkaszervezés, valamint a mezőgazdaság vezetésének terén. Ebben a széleslátókörű hozzáállásban az agrárforradalomnak a növényi és állattenyésztési termelés lényegbevágó növelésében és az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának magasabb szintre emelésében kell testet öltenie. Hogy a következő ötéves terv során milyen méreteket öltenek a mezőgazdaság fejlesztésének és korszerűsítésének a beruházásai, azt az erre a célra előirányzott 155 milliárd lej fejezi ki a legékesszólóbban. E beruházások révén a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapja mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jelentős mértékben fog gyarapodni, mivel egyként vonatkoznak a föld termőképességének fokozására, a szántóterület 154 ezer hektárral való növelésére, az öntözéses gazdálkodás bevezetésére újabb 0,7—1 millió hektáron, 800—850 ezer hektár vizenyős terület lecsapolására, a talajerózió meggátolására 0,95 —1 millió hektáron. Úgyszintén továbbjavul a mezőgazdaságnak traktorokkal, kombájnokkal és egyéb mezőgépekkel való ellátása. 1985-ben a mezőgazdaság 140—145 ezer megnövelt vonóerejű traktorral, 40—42 ezer magánjáró kombájnnal, valamint nagy választékú univerzális gépekkel és berendezésekkel fog rendelkezni. Nagyobb méreteket ölt ugyanakkor a mezőgazdaság kemizálása is. Az 1985-ben felhasználandó műtrágya mennyisége 3,8—4 millió tonnára emelkedik, aktív hatóanyagban kifejezve, ami azt jelenti, hogy egy hektár mezőgazdasági területre 255 kg jut majd. Döntő fontosságú szerepe lesz a nemesítésnek: a növénytermesztés minden szektorát nagy termelékenységű vetőmaggal és ültetőanyaggal kell majd ellátni, az állattenyésztés számára pedig fel kell javítani a meglévő fajtákat és magas termelőképességű új fajtákat kell létrehozni. A mezőgazdaság belterjes fejlesztése és korszerűsítése folyamatának felgyorsulása révén az 1980-as évhez viszonyítva 1985-ben a mezőgazdasági össztermelés 24,5—27,5 százalékkal fog növekedni, 4,5—5,0 százalékos évi átlagos ütemben. A mezőgazdasági termelésnek az ötéves terv előirányzatai szerinti szüntelen növekedése teljes mértékben biztosítani fogja az egész lakosság tudományosan megalapozott fogyasztói szükségleteinek kielégítését. A mennyiségi javulások mellett változások állnak majd be az élelmiszerfogyasztás szerkezetében is, előtérbe helyezve az állati eredetű fehérjék részarányát. A műszaki vívmányok bevezetését a termelés megfelelő szervezésének kell kísérnie. A jelenlegi körülmények között a termelés tudományos megszervezése a haladás követelményévé, a műszaki, anyagi és emberi potenciál értékesítésének döntő feltételévé vált. Ilyen értelemben különösen fontos a mezőgazdaság ágazati és övezeti szerkezetének javítása, a terület egységes megszervezése, a kultúrák rajonálásának és a vetésforgók véglegesítésének befejezése, a mezőgazdasági termelés koncentrálási, szakosítási és integrálási folyamatának fokozása. A mezőgazdaság egységes vezetése és tervezése javítására vonatkozó központi bizottsági határozat intézkedései, az állami és szövetkezeti egységes agráripari tanácsok létrehozása magasabb szintű keretet biztosít a mezőgazdasági potenciál értékesítése számára. Az agrárforradalom azonban nem merül ki a műszaki-szervezési problémákban. Amint azt Nicolae Ceauşescu elvtárs hangsúlyozta, ahhoz, hogy megvalósítsuk az agrárforradalmat, először a tudományban, a mezőgazdaság vezetésében, a szakemberek, a parasztság munkamódszerében kell forradalmat véghezvinnünk. Oda kell hatnunk, hogy a mezőgazdaság dolgozói tudatában legyenek saját erejüknek, tudatában legyenek annak, hogy tőlük függ a román mezőgazdaság forradalmának megvalósítása. Mint ahogy a nemzetgazdaság többi ágában, úgy a mezőgazdaságban is nagyobb fokú gazdasági hatékonyságra kell törekednünk. A gazdasági hatékonyság növeléséről beszélve a mezőgazdaságban a párt főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs rámutatott: itt az ideje, hogy megértsük, nem elég egy bizonyos termelést elérnünk, állandóan fel kell tennünk a kérdést, menynyibe kerül nekünk ez a termelés, hatékony-e vagy sem, hiszen csakis ez teremthet lehetőséget arra, hogy legalábbis ugyanazon a szinten kezdjük újra a termelést, habár természetesen, ez nem elégíthet ki bennünket, mivel nemcsak azt kell bepótolnunk, amit elköltöttünk, de meg kell valósítanunk egy bizonyos nyereséget is, amely segítsen abban, hogy magasabb szinten fejlesszük tovább gazdasági tevékenységünket és hogy ezen az alapon biztosítsuk az egész nép életszínvonalának emelését. Lényegbevágó a munkatermelékenység növelése, a gazdasági hatékonyság emelésének döntő tényezője. Ez nem valósítható úgy meg, hogy hol az egyik, hol a másik tényezőre figyelünk, hanem csakis ha egyidejűleg és összehangoltan minden meghatározó tényezőre hangsúlyt helyezünk, aműszaki haladás határozott alkalmazására csakúgy, mint a munkaerő folytonos továbbképzésére, a termelés- és a munkaszervezés, valamint a mezőgazdasági egységek és az egész mezőgazdaság vezetésének tökéletesítésére, vagy az ágazati és övezeti profil szerkezetének javítására, a parasztság anyagi és erkölcsi érdekeltségének fokozására, a természeti tényezők nagyobb mérvű kézben tartására. A mezőgazdaság gazdasági hatékonyságának növelése szükségessé teszi, hogy mindenik egység biztosítsa az állóalapok fokozott kihasználását. Nagy tartalékok állnak ezen a téren rendelkezésünkre. Gondolunk itt a szántó- és mezőgazdasági terület növelésére vonatkozó program egészében való teljesítéséreaz előirányzott területeknek a beiktatására a mezőgazdasági termelésbe, illetve a termelésből kivonandó területek minimálisra csökkentésére, a talaj termőképességének megtartására és fokozására, az öntözött területek kihasználásának javítására, nemkülönben a nagy számú traktor, mezőgép, berendezés stb. teljes kihasználására. A nettó termelés növelésének és a mezőgazdasági össztermelés anyagköltségei leszorításának körülményei között kell megvalósítanunk a mezőgazdaság belterjes fejlesztési és korszerűsítési folyamatának meggyorsítását. Ez egyrészt a termelés folytonos és gyors növelését, másrészt az anyagi költségekkel (az állóalapok amortizációja, a műtrágyák és természetes trágyák, a vetőmagvak és ültetőanyagok, a takarmányok és az alom, a fűtő- és üzemanyag stb. költségeivel) való ésszerű gazdálkodást feltételezi. Fontos követelmény a fűtőanyag- és általában az energiafogyasztás csökkentése, amely alapfeltétel kell hogy legyen a műszaki haladás bevezetésekor, a termelési technológiák megállapításakor, az egész termelési folyamat megszervezésekor és lefolytatásakor. Az agrárforradalom, a mezőgazdaság fejlesztése és korszerűsítése megvalósításában döntő fontosságú szerep hárul a pártszervekre és -szervezetekre. A XII. pártkongresszus dokumentumai előirányzatainak határozott életbe ültetéséért harcolva a pártszerveknek és -szervezeteknek minden megyében, minden egységben biztosítaniuk kell a rend és a fegyelem megszilárdítását, a felelősségtudat elmélyítését, a mezőgazdaságban a vezető- és szervezőmunka színvonalának emelését, a mezőgazdaságtudomány és a fejlett gyakorlat vívmányainak következetes alkalmazását. KÖZÉLET (Folytatás az 1. oldalról) a diplomáciai kapcsolatokat, lendületesen fejlődnek a két ország kapcsolatai különböző területeken a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Hiszen akárcsak hazánk, külpolitikai téren Jordánia is a népek közötti béke és egyetértés politikáját folytatja, támogatja a nemzetközi enyhülés ügyét, síkraszáll a közép-keleti konfliktus átfogó, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai szerinti rendezéséért, szorgalmazza a palesztin nép teljes jogainak helyreállítását. Mint ismeretes, Románia intenzív politikai-diplomáciai tevékenységet fejt ki, számos lépést kezdeményezett. Nicolae Ceauşescu elvtárs számos kezdeményezést tett, hogy akciók történjenek a világ e térségében fennálló helyzet békés rendezésére. Az egyetemes béke és együttműködés eszményeihez mélységesen ragaszkodó Románia határozottan szorgalmazza a közép-keleti konfliktus globális és tartós politikai rendezését, amely hozza meg a tartós békét, Izrael kivonulását az 1967-es háború nyomán megszállt arab területekről, a palesztin kérdés megoldását a palesztin nép önrendelkezési joga alapján, beleértve egy önálló, független palesztin állam megalakítását is, szavatolja a térség valamennyi állama számára a területi épséget, a függetlenséget és a szuverenitást. A román nép, amely mindig is a szolidaritás érzéseivel kísérte az arab népek harcát a nemzeti függetlenség és szuverenitás megerősítéséért, az imperializmus, a kolonializmus és neokolonializmus ellen, a társadalmi haladásra és jobb életre irányuló törekvések megvalósításáért, mély rokonszenvvel viseltetik e népek, közöttük a jordániai nép gazdasági és társadalmi erőfeszítései iránt és őszintén örül eredményeinek. A román—jordániai kapcsolatok szüntelen fejlődésében fontos mozzanatot jeleztek Nicolae Ceauşescu elnök és Huszszein király eddigi, bukaresti és ammani találkozói, a megbeszélések és a megállapodások. A magas szintű dialógus, a román és a jordániai nép együttműködésének fontosságára utalva Nicolae Ceauşescu elnök megállapította: „Azt kívánjuk, hogy fejlődjön Románia és Jordánia együttműködése mind kétoldalú vonatkozásban, mind a nemzetközi élet terén. Ilyen irányban cselekedve, egyaránt szolgáljuk a két ország és nép érdekeit, az egyetemes béke és együttműködés ügyét". Husszein király pedig hangsúlyozta: „Biztosítjuk, hogy kedves barátot látunk önben, akinek barátságát nagyra tartjuk, és csodáljuk a román nép nemzetközi tekintélyét. Még inkább bővíteni kívánjuk baráti kapcsolatainkat minden területen." A jordániai uralkodó látogatása, államunk elnökével, Nicolae Ceauşescu elvtárssal sorra került megbeszélései, a megkötött megállapodások gyümölcsöző eredményekkel zárultak mindkét ország számtára, a két nép, az egyetemes béke és együttműködés érdekében és javára. 2 Falvak Dolgozó Népe KÖNYVÉSZET — A Román Kommunista Párt programja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia előhaladására a kommunizmus felé — A Román Kommunista Párt XII. kongresszusának Határozata — A Román Kommunista Párt XII. kongresszusának Románia gazdasági-társadalmi fejlődésére az 1981—1985-ös ötéves tervben és 1990-ig tartó távlati orientációra vonatkozó Irányelvei — A tudományos kutatás, technológiai fejlesztés és a műszaki haladás bevezetésére az 1981—1990-es időszakban és a 2000-ig tartó főbb irányvonalakra vonatkozó Irányelvprogram — Nicolae Ceauşescu: Jelentés a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán — Nicolae Ceauşescu: Előadói beszéd a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának 1979. február 1-i plenáris ülésén MÁRAMAROSBAN IS FELKÉSZÜLTEK (Folytatás az 1. oldalról) feltételeket ahhoz, hogy minden agráripari tanács körzetében, s ezen belül minden téeszben bevezethessék az észszerű vetésforgót, s hogy minden gazdaságban csak olyan növényeket termeszszenek, amelyek a helyi adottságok között biztos termést adnak, így az idén közel ezer hektáron bevezetik a tavaszbúza termesztését, főként Máramarossziget és Lapos vidékén, ahol gyakori jelenség volt a múltban, hogy a kemény télben az őszi búza kifagyott, kiritkult. A tavaszbúza termesztésének bevezetésével ezeken a vidékeken is jelentékenyen növelhetik a búzatermést. Csupán azt kifogásoljuk, hogy az egész területet importból származó Hatri fajtával akarják bevetni. Úgy véljük, érdemes lenne a megye különböző övezeteiben kipróbálni egy hazai tavaszbúza-fajtát is, a tordai kísérleti állomáson kinemesített Rubin fajtát. Ez a hazai búzafajta a kísérleti téren hektáronként ötezer kilót (!) meghaladó termést adott, s valószínű, hogy a máramarosi termesztési adottságok között is megállná helyét. Ugyancsak a termesztési adottságok maximális kihasználását célozza az az intézkedés, hogy a hideg vidékek erősen lemosult, gyenge termőképességű talaján kb. 1500 hektárra zab, és hasonló nagyságú területre rozs termesztését irányozták elő. Zabból a Cenad 305, rozsból a Petkus és Danae fajtát termesztik. Máramaros megyében az idén a tervek szerint közel tízezer hektáron termesztenek kukoricát. Ismerve az itteni éghajlati sajátosságokat, különös jelentősége van a termesztendő kukorica hibridek helyes megválasztásának. E téren nagy segítséget adott a téeszekben dolgozó szakembereknek a megyei magvizsgáló laboratórium vezetője, Cadar Tiberiu mérnök, aki több éven át végzett fajtaösszehasonlító kísérleteket. Ezek alapján kiderült, hogy a megyében három hibrid adja a legbőségesebb és egyúttal biztosan beérő termést, a HD 96, a HS 105A és a HD 120. Éppen ezért az egész kukoricával művelt területen Máramaros megyében kizárólag e három hibrid valamelyikét termesztik. Ottjártunkkor, vagyis már február közepén kiképzésre hívták a téeszekben dolgozó főmérnököket, hogy idejében előkészítsék az idei tavaszi kampány zavartalan lebonyolítását. Egyúttal a termelésben dolgozó szakemberekkel ismertették mindazokat a termesztéstechnológiai módszereket és eljárásokat, amelyekkel hatékonyan fokozhatják a hozamokat (vetésforgók, trágyázás, termesztett fajták, növénysűrűség stb.) Mindezekből kitűnik, hogy az idén valóban minden eddiginél korábban megkezdték Máramaros megyében a tavaszi vetési csata alapos és nagyon gondos előkészítését. Igyekezetüket látva biztosak lehetünk abban, hogy a folytatás is zökkenőmentes lesz.