Falvak Népe, 1947 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1947-01-12 / 1. szám
A romániai magyarság gazdasági kérdései Irtai Antal Dini és A romániai magyarság a világháború viharából gazdaságilag megtépászva került ki. A falvak földműves népe és a városok dolgozói egyaránt várakozással tekintenek a kormány gazdasági politikája elé. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy az országban élő magyarság számára a közeljövőben megvalósításra kerülő gazdasági tervek nagy lehetőségeket nyújthatnak. Ezekkel a gazdasági tervekkel kapcsolatban a Magyar Népi Szövetségnek is vannak elgondolásai, amelyek különleges helyzetünkből adódnak. Ezek, a kormány gazdasági terveivel összhangba hozva, a magyarság számára jelentős közreműködést jelentenek ,z ország újjáépítési munkájában. Falvaink mezőgazdasági termelési rendszerét új alapokra kell állítanunk: az eddigi egyoldalú és még sok helyen érvényben lévő külterjes gazdálkodási rendszert megfelelő reformoknak kell alávetnünk. A kis eredményeket hozó gabonatermelést csökkentenünk kell és a szántóföldi termelést az állattenyésztés szolgálatába kell állítanunk. Erdélyt ugyanis természeti adottságai az állattenyésztés felé. Irányítják. A leggondosabban kiválasztott tenyészanyag ivadékait, a lehető legjobb takarmányozás mellett felnevelve, a világpiac által nagyon keresett és nagyon jól megfizetett árucikké tehetjük. Állatállományunkat a békebeli létszám fölé emelhetjük, ha elhanyagolt legelőinket megjavítjuk és az állategészségügyet fejlesztjük. Az állattenyésztés mellett hatalmas jövedelmet biztosíthatunk, ha ma is világhírű gyümölcseinket nagyobb területen és szakszerűen termeljük. A korszerű gyümölcstermelés bevezetése megkívánja, hogy oltványiskolák létesíttessenek és állami akció keretében, olcsó áron, kerüljenek az oltványok a földművesekhez. A gyümölcstermelés csak úgy lesz eredményes, hat tájegységenként hivatalosan megállapítják a termelendő gyümölcsfizjtásikat. Az egységes termelés egyik fontos előfeltétele a jövedelmező gyümölcstermelésnek és az értékesítés megszervezésének. Ugyancsak szükség van az állam által olcsó áron juttatott permetező gépekre, gépalkatrészekre, és permete-ző anyagokra is. Népfeleslegünket a "korszerűsített mezőgazdasági iparban kell munkaaltalomhoz juttatni. Konzervgyárakban gyorsan romló gyümölcseinket és főzelék- féléinket dolgozhatjuk fel Hústermelő állataink nagy részét hazai konzervgyárakban kívánjuk feldolgozni. Ezeknek a gyártmányainknak világhírnevet kell szereznünk. Juhászataink gyapjút szövőgyárakban és háziipari szövőüzemekben kívánjuk feldolgozni. Olyan kiváló minőségre kell törekednünk, hogy gyapjúárunk a világ bármely piacán elhelyezhető legyen. Ha mezőgazdasági iparunkat ilyen formán fejleszteni tudjuk, népfeleslegünk jó és biztos kenyérhez jut , nem fenyegeti a múltban sokszor előfordult kivándorlási járvány. Az őstermelés fejlesztése mellett törekednünk kell földünk ásványi kincseinek feltárására is. Ezzel kapcsolatosan elsősorban a kutatómunkát kívánjuk elősegíteni és elvégeztetni. Eredményei alapján pedig a felkutatott természeti kincsek kitermelését kell megszerveznünk, hogy, ezzel iparunknak megfelelő nyersanyagot és üzemanyagot biztosítsunk. Népfeleslegünk egy másik hányadát ebben a munkában akarjuk foglalkoztatni és kenyérhez juttatni. Kereskedelem terén elsősorban szövetkezeti hálózatunk további kiépítését és áruval, valamint tőkével való elltását tűztük célként magunk elé. Hiteléletünk fejlesztése és egészséges szellemben való irányítása a kereskedelem és ipar szempontjából rendkívül jelentős. Ezért ezzel a kérdéssel is behatóan kell foglalkoznunk. A Nemzeti Bank államosításával ez a kérdés túl van máris a kezdet nehézségein. Remélhetőleg számunkra is lesz olcsó és kedvező hitel mindenütt, ahol jogos igény mutatkozik. Terveink végrehajtásának biztosítása érdekében az a törekvésünk, hogy népnevelésünk fejlesztése útján a tervek keresztülvitelére alkalmas, szakértő gárda kiképzését biztosítsuk. Népünk legkiválóbb fiai, kellő képesítés után, alkalmasak lesznek, hogy gazdasági életünk fejlesztésére irányuló törekvéseink a gyakorlati életben valósággá válhassanak. Gazdasági újjáépítésünknek egyébként "biztosítéka az is, hogy mindez nemcsak hogy nem ellenkezik, hanem teljes mértékben összhangban van a Demokrata Pártok Blokkjának gazdasági munkatervivel, amely általános—állami mo-usa." ’» ■ FARKASOK DALA kto PETŐFI PANDO»? S»vö8? a zivatar A felhős ég alatt, A tél iker fia, Eső és hó szakad. Kietlen pusztaság Ez, amelyben lakunk. Nincs egybokor se, hol Meghúzhatnék magunk Itt kivăPl a hideg **Az éhség ott belül, E kettős üldözőnk Kínoz kegyetlenül. S amott a harmadik: A töltött fegyvertk, A fehér hóra le ptros vérünk csepeg. Fázunk és éhezőnk S átkve a dalunk. Részünk minden nyomor, De szabadok vagyunk! ir$cf Taxa poștală plătită îffl numerar* ronf. aprobări Inir. (i rală V. T T, Nr.: 225.402/1940, 1947. jamwăip S8 III. évfolyam - 1 wári FALVAK Ü 1NEPE A ROMÁNIAI MAGYAR FÖLDMŰVESEK LAPJA Vk ■- 13 v *