Falvak Népe, 1951 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1951-01-07 / 1. szám

VIL ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. UTCAFELESLŐSÖK, AGITÁTOROK! Latuak e heti számából használjátok fel munkátokhoz alábbi cikkeinket: Megvalósítjuk nagy terveinket. A mezőgazdaság 1951. évi feladatai. Ötéves Tervünk lehetővé teszi mező­­gazdaságunk gépesítését. RER 5 LEJ 1931. JANUÁR 7. A f­él esztendő küszöbét át­léptük. Egy pillanatra megállva azt is számba­­vettük, mit tettünk az elmúlt esztendőben. Felmértük mun­kánk eredményeit, megállapí­tottuk, hogy sokat, nagyon so­kat valósítottunk meg, nagy célkitűzéseinkből; új gyárakat, intézményeket építettünk, trak­torokat, gépeket gyártottunk, kollektív gazdaságokat alakí­tottunk. Mindez azonban csak a kezdet. Az új esztendőben az eddiginél is szebb, hatalmasabb feladatok megvalósítására ké­szülünk. Dolgozó földműve­seink olvasták már Ötéves Ter­vünket, azt a tervet, amely csodálatos távlatokat nyit meg előttünk. A napokban pedig megjelent a minisztertanács határozata arról, hogy Ötéves Tervünk sikeres teljesítése ér­dekében mit kell elvégeznünk az 1951. esztendőben. Azok a feladatok, amelyeket a minisz­tertanács határozata megg­ál­la­pít mindennél világosabb bi­zonyítékai Ötéves Tervünk na­gyszerűségének. Van egy közmondás, amely azt mondja: „A szép hajnalha­­sadás szép papot jelent“, így van ez az 1951 -re szóló állami tervünkkel is. Célkitűzései ha­zánk, egész dolgozó népünk napfényes, boldog holnapját mutatják. Az 1951. esztendő a nagy beruházások esztendeje. Nemzetgazdaságnak fejleszté­sére 192,8 milliárd lejt fekte­tünk be. Ennek pedig jelentős részét (511 százalékát), a nehéz­ipar fejlesztésére fordítják. Mi­ért? Mert a szocializmus épí­tésének legelső feltétele a fej­lett ipar. Dolgozó fllbnü­ve­geink is tudják: ipar nélkül, traktorokat, mozdonyokat, szer­­szám­gépeket gyártó üzemek nél­kül nem lehet szocializmust építeni, mint ahogy házat sem lehet építeni, ha először nem rakjuk le annak fundamentu­mát. Eb­­en az évben a Villamosí­tási Terv és ötéves Tervünk előírásainak megfelelően hatal­mas építkezési munkálatokat kezdünk el, öt év alatt pedig 2000 falut villamosítunk De említsük meg például a bikázt „V. I. Lenin" vizierőmű építé­sét, amely Villamosítási Ter­vünk egyik legragyogóbb ered­ménye lesz. De hány meg hány vizierőművet építünk ezenkívül az ország különböző területein? Ott, ahol ma sziklás hegyek között nagy vizek folynak ki­használatlanul, holnap hatal­mas erőművek termelik majd a villanyen­ergiát az üzemek, a gyárak számára, falvaink szá­mára. Dolgozó földműveseink tudják már, mit jelent az, hogy mind több és több f­onban d­rí­nak ki „fljics lámpái". Tudják, mit jelent az, hogy petróleum­­lámpa helyett villanyégők olt­ják a fényt, hogy rádiót hall­gathatnak s villanymotorok hajtják a malmot, a cséplőgé­pet, a mozis képet. Azok a f­a­­vak, amelyeket már eddig vil­­lamsítottunk, ékes bizonyíté­kai annak, hogy a villan­yener­­gia mit jelent a jólét és kultú­ra fejlődése szempontjából.­azánk eddig is a lázas épí­tő munka telepe volt. Ez a munka az eddiginél is széleseb­b körű, gyorsabb útomnn lesz ebben az esztendőben. Az lesz, mert nincs becsületes m­unkásember, akit ne lelkesí­tene az a tudat, hogy új gyá­rakat építünk, hogy többek kö­zött villamos szigetelő-gyárat, Moldovában petróleumfinomí­­tót, f­őolajfeldolgozó üzemet, új vas- és acél öntödéket építünk, hogy Bukarest, Sztálin­város, Nagyszeben, Kolozsvár, Temes­vár, Galaţi, Câmpina tartomá­nyok villanytelepein 28.600 kw. összteljesítményű gépcsoporto­kat szerelünk fel, Kolozsváron pedig felépítjük az Electrocar­­bon-gyárat. Ebben az esztendő­ben ipari termelésünk 12, 4 szá­zalékra emelkedik a múlt évi­hez viszonyítva. Mindez papí­ron csak egyszerű szám. A va­lóságban pedig a dolgozók mil­liói számára jelent majd több ruhát, több gépet, több lábbe­lit, élelmiszert, gyolcsot és mindazt, ami a jólétet jelenti. Arról is szól a tervünk, hogy 14 százalékkal növeljük a mun­ka termelékenységét. Mit je­lent ez? Azt jelenti, hog­y váro­si és falusi dolgozóink napról­­napra többet tanulnak a szov­j­jet emberektől, a sztabárovis­­áktól, a kolhozok élmu­nkásai­­tól. Azt jelenti, hogy dolgozóink szaktudásukat emelve rövidebb­ idő alatt többet termelnek. Szocialista iparunk fejlődése nagy mértékben segíti elő me­zőgazdaságunk fejlődését is. Csak néhány példát említsünk: 1951-ben a mezei növényekkel bevetett terület eléri a 9 millió 450 ezer hektárt. Átlagban 20 százalékkal fogunk többet ter­melni, a szocialista szektor pe­dig— a kollektív és állami gaz­daságokban — 47 százunkkal. Mindez több búzát, fehérebb kenyeret, több kukoricát, több cukorrépát és cukrot, stb. je­lent. Ebben az esztendőben 50 új gép- és traktorállomást léte­sítünk. A városi munkások 3294 traktort, 77 kombájnt (arató-cséplőgépet), 595 cséplő­gépet juttatnak a dolgozó föld­műveseknek. MEGVALÓSÍTJUK NAGY TERVEINKET A földműves levele is igazolja. ... • - ‘­­ A neh­ézipar fej'PSzsése ötéves Tervünk leifösti feladata ötéve- Tervünk legfőbb feladata a nehézipar kifejlesztése, mivel ez az apja az ország szocialista iparosításának. A nehézipar egyik legsoértosabb ágazata a vasat, acélt termelő kohászati ipar. Éppen ezért ötéves tervünk igen nagy súlyt helyez a kohászati ipar ki­fejlesztésére. 1955-re a kohászati ipar termelése 2­3 százalékra emelkedik 1950-hez viszonyítva. 86,2 milliárd lejt fektetnek be ebbe az iparágba. Évi 600 ezer tonna kohókok­szot termelő kokszoló üzem épül, to­vábbá 5 magask­ohó. Ugyanakkor újjáépül két magaskohó. Épül 5 acél­olvasztó Siemens-Martin kohó és újjáépül 9 már működő acélolvasztó kohó, hogy termelésük fokozható legyen. Felépül négy hengerelő üzem és egy 250 ezer tonna acélcsövet , gyártó üzem. Berendezés létesül a mangánérc előkésztésére és gyár a vas­tartalmú ötvözetek előállítására. K,1 milliárd lejt fordítanak a kohászati ipari munkások életszín­vonalának­ emelésére. Fokozzák a kohók, acélolvasztók és hengerdék gépesítését. Az ötéves terv évei alatt 49 százalékkal emelkedik a kohászati ipar termelékenysége. Az Ötéves Terv megvalósításáért fogok dolgozni, hogy megháláljam Pártunk segítségétA termelés emelkedése, s munka, termelékenységé­nek növelése, egész nem- Nagy örömmel olvastam az it­- kaptam. Igen csekély járandóság zetgazdaságunk fejlődése a hél- Ságból, hogy a Román Munkásá­got kellett fizetnem az államnak goz.ók jólétének, vagyis élet- z­ért Központi Vezetősége elhazá- érte s azt is hosszú lejáratú bér színvonalának fejlődését is je­ rosta a földreform során földhöz formájában. Én adtam is szívesen, lentik. Ötéves Tervünk végére, juttatott parasztok tartozásának mert hazafias kötelességemnek életszínvonalunk 80 százalékkal az eltörlését­ tartottam. Eszembe sem jutott, lesz magasabb, ebben az észtén- 191­5-beni is ilyen nagy örömben hogy még ezt a kis tartozást is dobén pedig i1i százalék­kal, voltam, amikor kaptam az urada- elengedi az állam. S íme máris a 1955-ben majdnem kétszer annyi loméból egy szép táblácska földet kezemben van a törvény róla, közszükségleti cikket juttatba­ itt a gazella­falvi határban, mely Ezúton is megköszönöm !Pár­i­tunk minden becsületes dolga- most Temes-tartományba esik, tanknak, hogy így határozott és zónákt. Ebben az esztendőben a Hogyne örvendtem volna, mikor a Nagy Nemzetgyűlésnek, hogy munkások, teh­eránsok és tiszt- végre a sok szolgaság után meg- megszavazta ezt a törvényt. Az viselők száma 2.408.000-re szapon értem azt, hogy nekem is lett ötéves Terv megvalósításáért fo­­rodik s ez azt jelenti, hogy tökb földem. Még boldogabb voltam, golt dolgozni, hogy megháláljam­bek között sokezer falusi műn- mikor megértettem a kollektív Párinknak ezt az­­ijabb segít, kas ember is békapcsolódik az gazdálkodás nagy előnyeit. Azt Ségéd. LÉVAI ANDRÁS ipari munkába. Hogy ez nem mondtam. Immár nekem is van dolgozó földműves üres beszéd, azt Q’áh István mivel belépnem a kollektívába. Gizellájává. tornyai (aradi rajon) dolgozó Ezt a földet mondhatni ingyen (Temes-tartomány) Teliké­sszelfiünk­ az Ötéves Tervre Oláh István ezt írja: „Régen a földnélküli szegényember ván­dortarisznyát akasztott a nya­kába és hónapokig kóborolt munka nélkül az országban. Ma már más a helyzet. Legutóbb KÉT EGYÉVES TERVÜNK nya dolgozóinak az 1950-es évi Tornyáról 27 elvtársunk be- nyitotta meg az utat az ötéves tervet határidő előtt 15­ nappal lyezkedett el az aradi gyárak- tervhez. E két év alatt a dolga­ befejezni, ban. Vé.n becsületes keresetük, zok ragyogó példáját adták min­­tázitájuk, s mivel nem laknak kaszeret­etüknek, győzelemre iit­­i vánchu­s, sut-.' \v­­.I és hp-y.zu­ték is, két tervet. Atík­­ez bízóé őket minden esetben" a viták a annak, hogy Pártunk ve- . . ■ - - ... , 10.„ Élben az esz­tend­ben az ed­­zetésével biztos léptekkel hala- .'jcef3ter, c ' A TARGOVTSTET KŐOLAJ­­TELEP MUNKÁSAI érd tervelőirányzatukat. Nagy se­gítségükre voltak a szovjet fú­rási munkamódszerek, amelyek­kel meggyorsították a fúrást és léptekkel diginél is fokozottabb mérték-­dunk a szocializmus felé. E két­ben folytatjuk az írástudatlan­ év alatt nálunk eddig soh­a el­ság felszámolását. Félmálió -­in- nem ért csúcsteljesítmények szü­­ber tanul meg (rni-olvasni. Ha­ lettek. Ezeket az eredményeket a . . .......... talmas mértékben növekszik az Szovjetunió testvéri segítségének ld a e!%trif^“it- ,^,-Wten alsó-, közép- és felsőfokú akta- és Pártunk nagyszerű irányító J*1.. .. Vb'w tásban részesülő fiatalok. s«A­ munkájának köszönhetjük. munkásai­hoz..n. an . - 8. hoz, ma. A dolgozók gyermekei ed­ . b^vák. £ má„ üze. e^’e­­bb petróleumja te­«*.!» »››? ka...fk Wö «ff»« az Ittanitól. Kbbtej dz észtém­ előtt teljesítette az 1950-es tér­­ben még nagyobb­ segítséget ve(- 1951-re termel például már ImmP*1® '* i pzaîî*a régen a zazarbányai bányaüzem 2­9 ezerről -fí­­ ezerre novekszik. alkalmazták először azt a és technikusai Sztálin elvtárs 7t. Falvaink dolgoz­­nak vyernm- módszert, hogy egy bányász több születésnapja tiszteletére tel­j­esi­­ker e­ntt a lavincas meg 00- srógéppel dolgozzon. Hoteai tették az 1950. évi tervet. A tég­­gyorek rebelesevni nyílnak m­eg­. Alexandru és Décsei Sándor csa­­lagyár munkásai mindent elkö- Egyetlen per az cm.h t u­ k. portjukkal ma már négy furógé- vettek, hogy méltón ünnepeljék Pnaz ad'am»ra«on a, or.TI pen. dolgoznak. Példájukkal hoz- meg szeretett tanitómest­erünk előtt egyetlen dolgoz*) rovmu* járultak ahhoz, hogy az üzem­ születésnapját s hogy mind több vés ember fia sem járt közép­­ben egyetlen csoport se maradt, téglát és más építőanyagot adja­­(Folytatás a 2. old/don.) normán alul. Így sikerült a bá- nak hazánknak. A ZSOMBOLYAI TÉGLA-­ GYÁR MUNKÁSAI

Next