Fehérvári Napló, 1949. december (4. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-01 / 279. szám

2 SBHK­aVAll NAILS 1549. dsc«a rbor 1. Perkáta, Aba, Ercsi, Polgárdi, Mány, Martonvásár, Hercegfalva, Vajta, Dunapentele és Baracska EPOSz-fiatalsága Bemutató (Micsurin)-kertet kap a természettudomány vívmányaival való megismerkedésre Az ötéves terv döntő változáso­kat hoz dolgozó parla­sztságunk életében. Termelési módszerei, életkörülményei teljes mértékben megváltoznak. Természetesen ezzel együtt kulturális­­ színvonalban is hatalmasat emelkedik a dolgozó parasztság. Különösen a fiatalság oktatása, megismertetése a tudo­mány vívmányaival elsőrendű fel­adat most. Az EPOSz fejér megyei szervezete in­nen ezért elhatározta hogy a m megye területén 10 köz­ségben : Perkálán, Abán, Mar­­tonvásáron, Ilercegfal­­ván,­­Vajtáin, D­un­a pen­te­jén, Ercsiben, Baracskan, Mányosn­­­é­s Polgárdin­­egy-egy kat, hold földte­rületen úgynevezett Be­mutató (Micsurinokerte­­k­et létesít. Ezekben bemutatják a m­ic­utini tudomány eredményeit, megtanít­ják a parasztfiatalokat a helyes fajai mű­­vei és módszereire, megis­mertetik­­velük az eddig­­vidékün­kön nem termesztett, vagy alm­aiig termesztett növényeket, a szovjet mezőgazdaság új növény­fajtáit, a nagyüzemi termelési mód felmérhetetlen előnyeit, eredmé­nyeit. Azoknak a dolgozó parasztif­­jjaiknak a számára, akik résztvesz­­nek a Bemutató (Micsurin) kör­ték tavaszi megmunkálásában a téli idénybe­n termé­szettudományos előadás­sorozatot rendeznek. A felsorolt falvakban «Élet és tudomány»-kör­öket szerveznek C. lak­ez ekben­ a fiatalok megvitatják a­­terméslél törvényszerű­ségeit. A múlt héten ezekben a falvak­ban EPOSz-taggyűléseket tartot­tak, amelyek megmutatt­ák, milyen nagy érdeklődés él a falusi fiatal­ságban a forradalmi természettu­domány iránt Egy-egy taggyűlé­sen 20-25 fiú és leány is jelen­ke­zett a Bemutató (Mipsum­) ker­tekben való munkára. Mindannyi­ ám, v­állalkoztak rá, hogy az «Élet és a tudomány»«­­vasókörök­­be rendszeresen eljárnak, hogy a tavasszal megkezdődő kerti mun­kákat szakszerűen végezhessék és megmutathassák a d­olgozó pa­rasztságnak a korszerű, fejlett mezőgazdálkodás óriási lehetősé­geit. Az «Élet és tudomány»­­k­örökb­en­­ hatvanöt kötetes könyvtárak áll­­­nak a tagok rendelkezé­­­sére. Hogy a dolgozó parasztfiatalok mennyire megértik az újszerű moz­galom fontosságát, arra bizonyí­ték például a perkátai Rideg Ist­ván felszólalása az EPOSz-tag­­gyűlésen: — Mi, dolgozó parasztit­­nk a Kom­szomol példáján lelkesüülve Lecsük­ijtel megálljuk majd a hilvízi­­kiel ebben a munkában — mondotta, amikor egyhangú határozattal kertvezetőnek jelölték Fekete Mária abai parasztleány a taggyűlésen ezeket mondta: — Megtiszteltetésnek tartjuk hogy ezekben az újfajta Bemu­tató (Micsurin) kertekben dolgoz­hatunk , ígérjük, hogy nem fog­nak bennünk csalódni.... Gáli Sándor az EPOSz megyei titkára. A HOLNAP még szebb lesz! Zahar Szokolján gyermekei már csak könyvekből és elbeszélések­ből ismerik az egyéni gazdaság­ban folytatott régi é­etet, de ő a maga bőrén tapasztalta- Sztaro- Minfoszban szüle­­tt, ott nőtt fel, nagyapja, apja kulák cselédje volt Szok­oljánék egész életükben arról ábrándoztak, hogy emberré legye­nek, egy darabka saját földön gazdálkodhassanak. Az Októberi Forradalom győ­zelmes ereje emelte ki őket is mint a többi dolgozó parasztot a sötét nyomorból. A szovjet ha­talom földet adott Zahar Szokol jártnuk. Három holdon térdelt gazdálkodni és bizony, fáradságo­san művelte meg keskeny parcellá­ját, éppen, hogy megélt belőle családjával. Szokol jármaik észre kellett ven­nie, hogy a Bolsevik Párt és a szovjet kormány féltől gonddal egyengeti a felszabadított pa­­sz­tok útját, mindent elkövet, hogy a dolgozó parasztság jobb ered­ménnyel gazdálkodhassék földjén. Multak az éveik és a sztancs­­minszid paraszt, ha munkája köz­ben meg-megállt, hogy a veríté­ket letörölje homlokáról, látta a határban a kolhoz földjein a traktorokat a szérűről ide hallot­szott a cséplőgépeik zaklartolásai 1929-et írtak. Szokolján, amikor a rossz lóval,amely sehogyansem versenyezhetett a gépekkel, min­ka végeztével hazatért kis földjé­ről, találkozott az ifjú kolhoz pa­rasztjaival. — Lépj be hozzánk — tanácsol­ták neki. — Másként fogsz élni! Szokolján fáradt tekintettel néz­te sovány lovát. Gondolkozott. Tudta, hogy a kolhoz holdanként 13 mázsa gabonát arat, kétszer annyit, mint ő­g turgyiaink­on a f­il­den. Aratás után éppen hogy biz­tosíthatja a család szűkös kenye­rét. A kolhoz tagjai viszont vég­zett munkájuk után sokkal többn, gabonát, zöldséget, főzelék­féléket, olajosmagvat és pénzt kapnak. Pe­dig a kolhoz még csak első­ évé­ben van, alighogy a lábára állt. — Majd meglátom — mondja Szokolján a kolhozpar­asztoknak. M­egvárta a gazdasági év végét, amikor véglegesen kialakult a kol­hoz terméseredménye. Látta Szo­­kolján, nem ő egyedül figyelte a kolhoz munkáját. Nem lepte meg tehát, hogy amikor végleg elhatározta magát és egy este ünn­­neplő ruhában ment el a kolhoz Irodájába, még sokan vannak ott rajta kívül. Valamennyien kérték felvételüket a kolhoz tagjai sorá­ba. — Nagy ünnepe ez a Csajpa­­jev-kolhoznak­ jelentette ki a kolhoz elnöke, am­i­gar melegen kezet fogott Szokol­jánnnal és a többi dolgozó paraszttal. Zahar Szokolján sorsa ezután nyílegyenesen ivett felfelé. Meg­szűnt a bi­zonytal­a­nság a holnap­ért, a lovati­ka helyett már a gép dolgozott a kolhoz mindig növek­vő földjein és Szokolján bizvást gondolhatott arra, hogy gyerme­keit beírassa a felsőbb iskolákba. Többé nem volt gondja a család­jának. A Csapajev-kolhoz már 600 dol­gozó parasztot egyesített, az állam csaknem 8 ezer hold földet jut­tatott nekik ingyenes és örökös használatra. Négy hatalmas állat­­tenyésztő telep gazdagította a kol­hozt, gyümölcsösük volt, a búza, napraforgó kukorica, zöldségfélén kívül már dohányt, kendert, repcét is termeltek és elhatározták, hogy rátérnek gyapottermelésire is. Elültették az első­ védő-erdősávot, hatalmas víztárolókat építettek. Szokolyán és társai munkáját év­­ről-évre több gép könnyítette meg az állam gondoskodásáb­a. A kom­bájnok otthonosan mo­zso­rm­latt­ a kolhoz földjein. Ma már a kolhoz földjei há­romszor annyi termést adnak mint az egyéni gazdálkodás idején. Hokim­ként 20 mázsa búzát aka­rítanak be, sőt éppen Zahar Szo­­kolján munkacsoportja ez évben 22—24 mázsát aratott holdanként Ezért a szovjet kormány a Szo­cialista Munka Hőse címmel tün­tette ki Szakol­janit, aki ebből is látta, hogy milyen nagyrabecsülik a szovjet országban a kolhozpa­raszt munkáját. Szokolján családja nyugodtan néz a jövőbe. Kolhozukban 12 iskola van. Minden paraszt házá­ban, szól a rádió, még az asszony, is ráér az újságot elolvasni. A gyermekek tanulnak, Szokolján is elvégzett egy mezőgazdasági tan­­folyamot. Nyugodtan élnek, mert tudják, hogy a shomnelp m­ég a miá­­nál is szebb lesz. festérrámurifil vesei a .,Szabad Füld“ terjesztési versenyében A november 20.-án kezdő­dött Szabad Föld-terjesztési kampány Fejér m­egyében is sikerrel folyik. Az eddig le­érkezett jelentések­­szerint Fe­hérvárcsurgó vezet a ter­­­jesztési versenyben. Itt Tóthh Istvánt, a VÉFOSz munkástagoza­t állameg vez­etője és Simon János ért el kiváló eredményt. A községben ed­dig 101 új előfizetőt szerez­tek a DÉFOSz hetilapjának, a Szabad Földnek. Móron a DÉFOSz irodave­­­zetőj­e egymaga 57 új előfize­tőt szerzett a Szabad Föld­nek. 8 tervezettnél egy kilm­éterrel hosszabb utat készítenél­ el az aténiu­k Seregélyes—Hercegfa­ve határában Sztálin elvtárs tiszteletére A Seregélyes—Hercegfalva—Du­­naföldvár közúton dolgozó újjá­építő csoport Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmáb­l elhatároz­ta, hogy a tervbe vett munkála­tokat a kitűzött idő előtt teljesen. Az eddigi munkálatok kiértékelése után a szerzett tapasztalatokat fel­­használják, hogy jobb munkát vé­gezzenek az útépítéseknél. Kötelezi magát a­­csoport, hogy az önköltséget 10 szá­­l­ékal csök­kenti, az átlagos munkateljesít­ményt pedig 10 százalékkal emeli, a jelenlegi tervek szerint kiszállí­­tott anyag gazdaságos felhaszná­lásával a tervezettnél 1 kilomé­terrel hosszabb utat épít. E felajánlásokkal is szeretné az építő­­csoport Sztálin elvtárs iránt érzett háláját kifejezni. I POLGOZOK ÍRJAK Mostanában ért a kitüntetés, amire már régen vágytam...­ ­­gy éve uolgozun i njusági és szakszervezeti vonalon. Azóta tanultam, képeztem­­magam, később, mint ifjúsági vezető, ta­nítottam a többi fiatalokat. Igy­e­keztem úgy dolgozni, hogy majd méltó Legyek a párt tagságára- Az első kitüntetés akkor ért, amikor mint küldött vehettem­ részt a Világifjúsági Találkozón­, a de­mokratikus fiatalok nagy sereg­szemléjén. Mostanában ért­ a má­sik, még ennél is­­nagyobb kitün­tetés­ ,amire már régen vágytam: a vízivárosi alapszervezet taggyűlé­sén felvette a tagjelöltnek. Szavak­kal ki sem­­tudom fejezni azt a boldogságot amely eltöltött, ami­kor a tagság egyhangúan felvé­telem mellett szavazott- Úgy éreztem, fordulópontot jelentett életemben ez a nap. Tagjelöltje lettem annak a Pártnak, amely a magyar dolgozói­­at vezeti a jobb életért, a szocia­lizmusért folyó küzdelemben,a­mely a hároméves terv során már ed­dig is oly sokat adott a népnek.. Annak a Pártnak, amely a most induló ötéves tervvel egy szebb világot épít fel. Akkor elhatározta­m, hogy az eddiginél is jobban dolgozom a­ jövőben, hogy a tag­jelöltség után a Párt tagságra is méltó le­gyek. Az éberséget láttam 3. mi tagjelöltfelvételünknél a gyakor­latban is, jól megvizsgáltak ben­nünket minden oldalról, míg al­kalmasnak ítéltek a t tagjelöltség­­re. Megfogadták­ Rákosi styrárs szavait: «Úgy végezzük­­a tag­jelöltfelvételt, hogy javuljon vele Pártunk szociális összetétele és ne csökkenjen elméleti színvonala.» Czeglédy Károly ifjúmunkás, a Termény­forgalmi NV dolgozója. Ötéves országfasitási tervünk felhasználja a szovjet tapasztalatokat A­z Erdőközpont elindította az­ országfasitási jo­­gainkat. Ennek tömegmozgalom­má való ki­szélesítése érdekében Fejér me­gyében is bizottság alakult, mely a tömegszervezetek bevon­ásával végzi munkáját az országfásítás érdekében. "Minden községben he­lyi bizottságokat alakítanak, ezek­ben az erdőgondnokságok szak­emberei, mint Tanácsadók működ­nek közre. A "bizottság központja az Erdőgazdálkodási Nemzeti V­ál­­lalat. A népi szervek felajánl­­ják se­gítségüket, együttmű­ködés­üket "és bejelentették, hogy minden ren­delkezésükre álló eszközzel igye­keznek népszerűsíteni a fásítás, gondolatát. A tömegszervezetek kö­zül különösen az ifjúsági szerve­zetekre vár nagy feladat a tö­megmozgalom­ kiterjesztése terén.. De fontos m­­unkát várnak ezen a téren a DÉFOSz-tól, MNDSz-től és a gépállomásoktól is. Ötéves országfásítási tervünkben a kapitalizmus sokévtizedes mu­lasztását és rombolását akarjuk és fogjuk­­bepótolni. Munkánkhoz a szovjet erdészeti kihalások ered­ményeit használjuk fel, amely a tervgazdálkodáson alapszik. A dol­gozó parasztság — megértve moz­galmunk fontosságát — a dülői­­utalmat is fásítani fogja szükség­­szerint, mert ezzel is hozzájárul a terv sikeréhez és a mezőgazda­ságnak is óriási haszna van a fá­sításból a talaj kötés, egészsége­sebb Levegői és még sok szempont­ból. Spindler Kálmán erdőgondnokhelyettes Kit hazat polgárdi traktonsta dicsérete N­éhány nappal ezelőtt meg­jelent Jenő­ községben a polgárdi gépállomás­­egyik Hof­­bert-szántógépe. Molnár Ferenc és ifj. Tóth Károly traktoristák jöt­tek tele. A gé­pvezető fiatalem­bereket nagyon jól ismerjük ki­csi gyermekkoruktól fogva. Tud­juk, hogy jólnevelt, jó munkás és keménykötésű legények, akiknek a kapa és a kasza is fal állt a ke­zükben, amíg a mezőgazdaságnak ezen a területén tevékenykedtek, mégis meglepett bennünket, ami­kor a végzett szántási munkáju­kat­­megláttuk. Az elvégzett szán­tás gyorsasága és elismerésre méltó jó munkája dicséretet érdemel. Ezt a jó munkát megköszönjük a Fehérvári Napló útján a­­két fiatal traktoristán­ak, Ciráki Géza bri­­gádvezetőnek és a polgárdi gép­állomás vezetőinek, akiket köszö­net illeti azért,­ hogy Jenői köz­ségbe traktort küldtek és mi ré­szesülhettünk a gépállomás jó és mély őszi szántásában. Patonai István és Patonai József jenél dolgozó parasztok- Ami kitűnik egy jólsikerü­lt szakszervezeti nap lényénél... L­egutóbbi szakszervezeti na­punkon dolgozóink csak­nem teljes létszám­m­al résztvettek. Kovács elvtárs megnyitója után Csukovics Vendel elvtárs, ü. b. tit­kár vázolta hatalmas felszabadí­tónk és barátunk, a Szovjetunió segítségét ,iránymutatásának jelen­tőségét, majd az egyéni versenyek­ről, azok óriási­­fontosságáról be­szélt. Mohai József elvtárs, párttit­kár a nemzetközi helyzetet vetí­tette elénk, rámutatva az imperia­listák háborús uszításaira és a bé­kefront egyre növekvő erejére." Beszélt az atomerőnek a Szov­jetunióban történő békés felhasz­nálásáról is. A hozzászólások ki­emelték Kína felszabadulásának és a Német Demokratikus Köztársa­ság m megalakulásának jelentőségét. Szakszervezeti napunk kiértéke­lésénél örömmel állapítottuk meg, hogy a hozzászóló elvtársak a kér­dések lényegét fogják meg, a jó politikai nevelés meglátszik raj­­tuk. A m­unkaverseny tárgyalásánál amelynek céljait Skolni­c elvtárs ismertette, még jobban lendületbe jöttek a dolgozók. Bebizonyítot­­ták, hogy átérzik: «Miénk az or­szág, magunknak építjük.­ örömmel töltött el ez a jól si­került szakszervezeti nap, most már megértem miért tudtuk min­den célkitűzéseinket, tervünket tel­jesíteni. Túlteljesítettük a Szak­­szervezeti Világkongresszusra fel­emelt hároméves tervünket is idői előtt túlteljesítettük és legújabban nagy tanítónk, Sztálin elvtárs szü­letésnapjára tett felajánlásainkat teljesítettük. Jó munkát végeztek Pártunk népnevelői, megértették a dolgozók Pártunk politikáját, ez a magyarázata minden eredmé­nyünknek. Új, nagy lendülettel készülünk ötéves tervünkhöz. Hiszem , s tu­dom, hogy Pártunk vezetésével az új hatalmas terv feladatait is meg tudjuk valósítani. Nemes Miklós a Bauxit dolgozója»

Next