Fejér Megyei Hirlap, 1956. március (1. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

Csütörtök, 1956. március 1. FEJÉR MEGYEI NÉPLAP A szerződéskötés az egész évi jó munka „kulcsa66 A sárbogárdi a megye legna­gyobb gépállomása. A gépállo­máshoz 24 termelőszövetkezet csaknem feleannyi tszcs és kilenc község tartozik. A termelőszövet­kezeti tagok pedig — amint a szerződéskötések mutatják — az elmúlt években nagyon megsze­rették a gépeket. A gépállomás­ tavaszi terve 14 000 normálhold. A 20 szövet­kezet 9500 normálhold munkára szerződött a tavaszi idényre. (Négy tsz szerződéskötése még hiányzik). A gépállomás tervé­nek legalább 30 százalékát az egyéni parasztok földjein kell teljesíteni, így a szövetkezetek túl is szerződik a gépállomás ter­vét. De a termelőszövetkezetek nemcsak a tavaszi idényben ve­szik fokozottabban igénybe a gé­peket, hanem a nyári és az őszi munkákhoz is több segítséget kérnek a gépállomástól, mint az előző években. Különösen a gépi kapálás és a gépi aratás iránt nőtt meg az érdeklődés. Tavaly 1200 hol­dat kapáltak meg az univerzális traktorokkal, az idei tervük 3000 kataszteri hold. Ezt a mennyisé­get már le is szerződték. Tavaly csupán 180 hold kukoricát vetet­tek négyzetesen a termelőszövet­kezeteknek, az idei négyzetes kukorica vetés terve a gépállo­másnak 960 hold,­­ a tsz-ek ku­korica vetéstervének 50 százalé­ka. Eddig 800 holdra vették igénybe a gépállomás négyzetbe vető gépeit a termelőszövetkeze­tek. Még az újonnan alakult hantosi Kossuth Termelőszövet­kezet is 32 holdon négyzetesen veti kukoricáját. Kivétel nélkül valamennyi termelőszövetkezet­ben alkalmazzák a négyzetes ve­tést. Tavaly kombájnokkal 965, ara­tógépekkel pedig 1230 holdat arattak le a termelőszövetkeze­teknek. Eddig 2164 hold kom­bájnaratásra és 1350 hold kéve­kötő aratógéppel való aratásra kötöttek szerződést. A kombájn­aratási tervet túl is szerződték. A sárbogárdi Vörös Hajnal Tsz tavaly 110 hold gabonát vágott le géppel. Az idén 250 hold gépi aratásra kötött szerződést. A kis­­lóki Szabadság Tsz-ben 30 hold kivételével valamennyi gaboná­jukat géppel aratják. Az, hogy a termelőszövetkeze­tek megszerették a gépeket, nagymértékben elősegítette, hogy a traktorosok az elmúlt években sokat javítottak a munka minő­ségén. A jó gépi munka nyomán jelentősen maletakarítást is teljesen gépe­sítettek. Az idén még több tsz­­ben gépesítik teljesen az ara­tást. A termelőszövetkezeti tervek készítésének idején az agronó­­musok lelkes szószólói voltak a gépesítésnek. Nem egy agronó­­mus kiszámította a vezetőségnek és a tagságnak, hogy a gépek al­kalmazása nélkül — főleg a kam­pánymunkák idején — összetor­lódnak a munkák, és azokra nem bíznak rá. A terméscsökkenés pedig a jövedelem csökkenéséhez is vezet. Különösen jó felvilágo­sító munkát végzett Tóbei Mi­hály elvtárs, a­ kislaki Szabadság Termelőszövetkezet agronómusa Itt nemcsak a szántásra és ve­tésre, hanem növényápolásra, aratásra és betakarításra is kö­töttek szerződést a gépállomással. Amilyen jó eredményt értek el a termelőszövetkezetekkel való szerződéskötésben, ugyanolyan gyenge a szerződéskötés az egyéniekkel. Érthető, mert még a kezdeti lé­péseket sem tették meg a szer­ződéskötésért. Több községben pedig — Sárbogárdon, Pusztaeg­­resen, Sárszentágotán és Sárke­­resztúron — érdeklődnek a dol­gozó parasztok, hogy hogyan köt­hetik meg gépi munkára a szer­ződést. Az egyéniekkel való szer­ződéskötés érdeke a gépállomás dolgozóinak is, de elsősorban a traktorosoknak és a brigádveze­tőknek. Ha idejében megkötik a szerződést, jól megszervezhetik munkájukat, csökken a munka­időkiesés és többet kereshetnek. A gépállomás tervének 30 szá­zalékát az egyénileg dolgozó pa­rasztok földjein kell teljesíteni­ük. Amint az előbb felsorolt köz­ségek dolgozó parasztjainak ér­deklődéséből kitűnik, számítanak is a gépállomás segítségére. Kezd­jék meg tehát a szerződéskötési munkát az egyénileg dolgozó pa­rasztok között is. Az idén megnövekedtek a fela­datok a sárbogárdi gépállomáson is. A több és jobb munkához ál­lamunktól kaptak segítséget az­zal, hogy újabb és újabb korsze­rű gépek érkeznek a gépállomás­ra. Legtöbbet azonban a gépál­lomás dolgozói tehetnek, helyt­állásukkal a munka jobb meg­szervezésével, a gépek fokozot­tabb kihasználásával. Mindezek megvalósításához azonban az ide­jében megkötött­ szerződés a „kulcs”. Ha csak akkor igyekeznek majd megkötni a szerződést az egyéniekkel, amikor már meg lehetne kezdeni a munkát, már késő lesz és nem sikerül elérni­ük a kitűzött célt, hogy az idén egyetlen gép sem legyen „mun­­kanélkül”. növekedtek a termésátlagok. A sárkeresztúri Béke Tsz-ben ta­valy is géppel kapálták a kukori­cát, az eredmény 35 mázsás ter­més lett. A gépi kapálás segítsé­gével értek el harminc mázsán felüli kukoricatermést­ a kislaki Szabadság Termelőszövetkezetben De növekedtek a termésátlagok az egyéb terményeknél is. A sár­bogárdi gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben voltak a legmagasabb termésát­lagok, így lett az egy-egy mun­kaegységre jutó jövedelem a tsz­­ekben több mint 45 forint. Ta­valy több termelőszövetkezetben a saját kárukon tanulták meg a tagok, hogy a gépesítés könnyeb­bé, gyorsabbá teszi munkájukat. Az elmúlt nyáron elsősorban azok a termelőszövetkezetek jártak jól, amelyek kombájnnal arattat­­ták le gaborjáikat, így csökkent a szemveszteségük, mert nem kellett a kévéket szárítgatni. A gépállomás dolgozói azzal is meg­szerettették a kombájn-aratást, hogy több tsz-ben teljesen gépe­sítették a betakarítást. A gabo­­­natábla szélére cséplőgépet állí­tottak fel — amelybe egy oldal­nyílásra szerelt garatba öntötték a kombájnnal elcsépelt szemet — amely kitisztította és egyben szárította a magot. A kislóki Sza­badság és a kálozi József Attila Termelőszövetkezetekben így ta­karították be a gabonát: A szal­ Az 1956. évi tervek túlteljesítéséért A megye vállalatainál, üzemeinél ezekben a napokban tették meg a dolgozók a tervek túlteljesítésére, a termelékenység növe­lésére és az önköltség csökkentésére a felajánlásaikat. Az alábbiakban közöljük néhány kisebb gyárnak és helyiipa­ri vállalatnak a fontosabb versenyvállalásait: Székesfehérvári Vas- és Fémöntöde A vállalat dolgozói az 1956. éves terv határidő előtti teljesítésére, a termelés olcsóbbá tételére a kö­vetkezőket vállalták: Az éves ter­vet december 19-re befejezik, az év hátralévő idejében termelt érték összesen 200 000 forint túlteljesí­tésnek felel meg. Az 1955. évi átlagos 8,6 százalé­kos selejtet az idén 6,5 százalékra szorítják le. A csökkentés 1956- ban összesen 102 000 forint meg­takarítást eredményez. A vállalat dolgozói a gyártmá­nyok előállításának önköltségét a tervezetthez képest 1 százalékkal csökkentik. Székesfehérvári Erőmű Az Erőmű dolgozói az alábbiak szerint foglalták össze hazánk felszabadulásának tiszteletére, áp­rilis 4-re az éves terv túlteljesíté­séért az első negyedévre vonat­kozó szocialista felajánlásukat: „Vállaljuk, hogy egy kilowatt­óra villamosenergia előállításához a tervezetthez képest 20 kalóriával kevesebbet használunk fel. Vállaljuk, hogy az üzemünk számára megengedett önfogyasz­tást 2 százalékkal csökkentjük. Vállaljuk, hogy az első negyed­évi karbantartásoknál az 5. szá­mú kazán nagyjavításánál 1 nap előnyre teszünk szert és az 1. szá­mú turbina kondenzátor savazá­­sát ugyancsak 1 nappal a határ­idő előtt elvégezzük“. Az Erőmű dolgozói ezeken s­ főbb vállalásaikon kívül még több jgentős felajánlást is tettek. A Székesfehérvári Bőrgyár dol­gozói a termelés jobbá és olcsóbbá tételére a következő vállalást tet­ték: A nyersanyagokból előállított keményáru féleségek minőségé­nek emelésével 17 000 forintot ta­karítanak meg. A termelési költségek csökken­téséért — a nyersbőrből előállí­tott készáruhozam további eme­lésével —, a megadott nyersbőr felhasználási normához képest ez évben 1 százalékos megtakarítást érnek el. Ez azt jelenti, hogy a vállalat dolgozói kevesebb nyers­bőrt­­használnak fel azonos meny­­nyiségű készáru előállításához. Ennek a vállalásnak az eredmé­nyeképpen a gyár dolgozói ez év­ben összesen 3 600 kilogramm im­portnyersbőrt takarítanak meg 47 000 forint összértékben. A technológiában előírt cserző­anyag mennyiségek pontos ada­golásával, valamint az elcsepeg­­tetések, elszóródások és az átdol­gozások teljes megszüntetésével,­­egyszóval a cserzőlevek leggazda­ságosabb kihasználásával 1956- ban 770 kilogramm —■ tízezer fo­rint értékű — tannint takaríta­nak meg. A vállalat fűtői gazdaságos tü­zeléssel elérik, hogy az ez évre fogyasztásra tervezett szénből 600 mázsát megtakarítanak. . Gyorsan olvad a hó, tanácsaink készüljenek fel a belvizek elvezetésére — Van-e árvízveszély ? — Beszélgetés a Vízügyi Igazgatóság műszaki osztályvezetőjével — Megenyhült a jég. A szokatla­nul hideg időjárást, az ezt követő havazásokat enyhe idő váltotta fel. Tegnap valóságos tavasz ural­kodott Székesfehérvár utcáin és a város képét nem tarkították volna a piszkos hóbuckák, a ház­tetőkről, a jégcsapokról nem öm­lött volna nyakunkba a víz, fel­tételezhettük volna a tavaszt. Ez azonban még odébb van. Hivata­losan is csak három hét múlva veszi kezdetét. Az enyhe időjárás következté­ben olvad a hó és — tekintettel arra, hogy ma már március van — egyre inkább kiszorul a hideg, meleg időre számíthatunk. Ak­kor azonban, amikor mindezt örömmel vesszük tudomásul, né­mi aggodalom is eltölt bennün­ket. Ezt pedig nem más okozza, mint a hó. A hó, amely meglehe­tősen nagy mennyiségű és amely most egyszerre olvadni kezd. — Mi lesz a határban és egyéb helyeken összegyülemlő vízzel? Nem fenyeget-e árvízveszély? — Az emberekben mind gyak­rabban vetődnek fel ezek a kér­dések, amelyekkel tegnap felke­restük a Vízügyi Igazgatóságot, mint a válasz megadására legil­letékesebb szervet. — Az elmúlt hetekben — mon­dotta Fejér Vilmos műzaki osz­tályvezető — nagymennyiségű hó esett az amúgy is nedvességgel át­itatott, mélyen megfagyott föld­re. Most ez a hómennyiség olvad­ni kezd és mivel a föld a hójét elnyelni nem tudja, az legna­gyobbrészt elfolyni kénytelen. Ez a körülmény arra figyelmeztet bennünket, hogy nagyobb belvi­zekkel, elöntésekkel számoljunk. Különösen akkor, ha az enyhülés tovább tart és az olvadás éjjel­nappal folyamatos lesz. Az éjsza­kai lehűlés, fagyás ugyanis lassít­ja az olvadást, csökkenti a belvíz­­veszélyt. — Mi a teendő a belvízveszély elhárításával kapcsolatosan? — A Vízügyi Igazgatóság a rendelkezésére álló hitelkeretet az elmúlt évek során felhasznál­ta ugyan, mégis azt kell monda­ni, hogy a belvizek elvezetésére szolgáló csatornák állapota nem kielégítő. Ezek javítása most is folyamatban van. Különösen el­hanyagolt állapotban vannak azok a csatornák, amelyek kar­bantartása, tisztítása a tanácsok hatáskörébe tartozik.­­ A belvízveszély elhárításá­val kapcsolatosan legfontosabb feladat most, hogy a tanácsok ha­ladéktalanul gondoskodjanak a vízelvezető árkok, csatornák rendbehozásáról. Alapos munka végzésére most nincs idő, de fel­tétlenül tisztíttassák ki a hidakat, átereszeket és távolítsák el az esetleges hótorlaszokat, hófúváso­kat, amelyek dugulást idézhetnek elő. Amennyiben a községi taná­csok kéréssel fordulnak hozzánk, mi minden esetben megadjuk a szükséges műszaki segítséget. El­sősorban a vetések víztelenítésé­ről gondoskodunk, majd a réte­ket, legelőket szabadítjuk meg a víztől? — Hogyan viselkedik a Duna? Van-e árvízveszély? — A Duna vízállása ezekben a napokban közepes, jelenleg árvíz­­veszély nincs, a jég végig mozdu­latlan. A budapesti Vízügyi Igaz­gatóság — amelynek hatáskörébe tartozik a dunai árvízvédelem — azonban már megtette a szüksé­ges felkészülést. Az adonyi sza­kaszon elsőfokú árvízvédelmi ké­szültség van, a Duna állandó fel­ügyelet alatt áll és minden elő­készület megvan a védelemre.­­ Ami az árvízveszélyt illeti, minden attól függ, hogy hol ol­vad hamarabb. Ha Ausztria felől kezdődik az olvadás, a veszély fennáll, a meginduló jégtáblák megakadhatnak és bekövetkezhet a jeges árvíz. De ha délen olvad hamarabb, jelentősen kisebb a veszély. Mindenesetre az előké­születek megtörténtek. Az Ausz­tria felőli olvadás esetére a jég felszaggatásához robbantószerek rendelkezésre állnak, az alacso­nyabb gátakhoz pedig a szüksé­ges anyagokat és felszereléseket készenlétbe helyezték. A Duna tolnai szakaszán — amely a szé­kesfehérvári igazgatósághoz tar­tozik — különösen a jeges árvíz a legveszélyesebb. Itt mi is felké­szültünk még a jég légi bombázá­sára is. De ilyen veszély Adony­­nál sem fenyegethet. — Gondoskodtunk arról is, hogy magas dunai vízállás esetén — amikor a belvízi főcsatorna vize magától nem ömölhet a Dunába — ne legyen fennakadás. Elzár­juk a zsilipet és szivattyúval emeljük át a vizet a Duna med­rébe. Az előkészületek erre is megtörténtek. A vízlevezető árok kibővítésével nem fenyeget a múlt évihez hasonló veszély a Váli völgyben sem. Amint látjuk, az előkészületek megtörténtek. Arra van szükség, hogy az illetékesek éberen őrköd­jenek, idejében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Taná­csaink pedig már most tegyenek meg mindent a belvízveszély megelőzéséért, illetve elhárításá­ért. ♦ Új eljárás a szőlőmag gazdaságos felhasználására Szőlőtermő vidékeinken évente sokezer mázsa szőlőmag megy ve­szendőbe, holott értékes anyago­­kat tartalmaz, elsőrendű étolajat és cserzőanyagot vonhatnak ki belőle. A Szőlészeti Kutatóintézet ve­gyészei négy éves munkával új eljárást dolgoztak ki. Sikerült olyan oldószerkeveréket előállíta­niuk, amellyel a szőlőmagból egy­szerre vonják ki az olajat és a csersavat. E gazdaságos módszer­rel egy mázsa szőlőmagból körül­belül 13 kiló, ízében és színében az olívaolajhoz hasonló, kiváló minőségű étolajat és mintegy hét kiló cserzőanyagot nyernek. A cserzőanyagot az ipar már kipró­bálta és megfelelőnek találta.. 3i oldal. Székesfehérvári Vegyesipari Vállalat Üzemeink, gyáraink, bányáink dolgozói ezekben a napokban nemcsak szocialista felajánláso­kat tettek, hanem elhangzottak az első versenykihívások is a vál­lalatok között, így például a Ve­gyesipari Vállalat dolgozói a húsz budapesti nagyüzem felhívásához csatlakozva versenyre hívták ki az összes Fejér megyei helyiipari vállalatot az első negyedéves ter­vek sikeres teljesítésére. Az aláb­biakban közöljük a felhívás szö­vegét: „Mi, a Székesfehérvári Vegyes­ipari Vállalat dolgozói vállaljuk, hogy az I. negyedéves tervet 5 százalékkal túlteljesítjük. Vállaljuk, hogy a fontos köz­szükségleti cikkekből az előírt 90 százalékos tervszerűséget a gyár­tás folyamán minden esetben be­tartjuk. Vállaljuk, hogy a javítás, a szolgáltatás és az építőipari ter­melésnek a lakosságra vonatko­zó tervét 10 százalékkal túltelje­sítjük. Vállaljuk, hogy önköltségünket 1 százalékkal csökkentjük és az anyag, valamint forgóeszköz kész­leteknél az 1955. december 31-i állapothoz és az I. negyedévi for­góalap normákhoz viszonyítva 5 százalékos csökkentést biztosí­tunk. Vállaljuk, hogy ugyanezen idő alatt a béralapból 0,5 százalékot megtakarítunk. A versenyt hazánk felszaba­dulásának 11. évfordulójára, áp­rilis 4. tiszteletére indítjuk és a kiértékelés időpontjául az első ne­gyedéves mérlegbeszámolók el­készítése és jóváhagyása utáni­ időt javasoljuk". (A versenyben eddig a vállalat­­dolgozói már 2 napos előnyre tet­tek szert!) Pénteken, március 2-án újra bemutatja az Állami Faluszínház (Déryné Színház) városunkban Fényes Szabolcs—Boros Elemér vidám operettjét. A Városi Szín­házban már megjavították a fű­tőtesteket, így kellemes hőmérsék­let fogadja majd a színházlátoga­tókat. Az előadás pénteken este pontosan 7 órakor kezdődik.

Next