Fejér Megyei Hirlap, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

1. oldal. (Az első oldal folytatása) meg akarják alakítani a KISZ-t. Kívánatos lenne, ha a KISZ itt és másutt is az országban, például a tsz-fiatalokból ál­landó jellegű agitációs gárdát szervezne. Ennek tagjai ve­gyék sorba a falubeli egyéni parasztfiatalokat, ismertessék meg velük szövetkezetük éle­tét, s magyarázzák meg szá­mukra, hogy itt van a helyük és a jövőjük! Jelentkezzenek bátran a tsz-be, és vegyék fel őket akkor is, ha netán egyelőre a föld még kinn is marad, mert a szülő még gon­dolkozik. Ha a KISZ jól dolgozik, s a parasztfiatalok az indokolat­lan városba tódulás helyett a szö­vetkezetben keresik és találják meg boldogulásukat: termelőszö­vetkezeteink az elmúlt években megfigyelhető „elöregedés” he­lyett egész biztos mihamarabb az olyannyira kívánatos „megfiatalo­dás” útjára kanyarodnak. Ha már a fiatalokról szóltam, úgy érzem, nem szabad megfeled­keznem az öregekről sem. A múltban és ma is az egyéni gazdálkodásban megoldatlan az öreg parasztemberek sorsa. Megoldatlan és keserű, mert öreg korukra nagyon sok helyen ke­gyelemkenyér a jussuk, s nagyon sok esetben alig várják, hogy „ha­rangozzanak”, hogy azután örö­köljék utánuk azt a párholdnyi földecskét. Egész életen át el­töltött munkásságuk után bizony sanyarú sors ez. Parasztságunk ré­gi kívánsága, hogy ezen változ­tassunk. Változtattunk is, amikor pártunk javaslatára a kormány eb­ben az évben a termelőszövetkezeti paraszt­ság részére bevezette a köte­lező nyugdíjrendszert. Ezzel intézményesen biztosítjuk az olyan idős parasztok sorsát életük alkonyán, akik meg­szakítatlan szövetkezeti tag­sággal a termelőszövetkezet­ben az előírt, szükséges váro­­mányi időt kitöltötték. Nagy vívmány ez, s megérdemli, hogy a szövetkezeti agitációban ennek jelentőségét az egyénileg gazdálkodók körében az eddigi­nél jobban megmagyarázzuk. TISZTELT NAGYGYŰLÉS! Az utóbbi hetekben igen nagy sikereket értek el ebben a falu­ban a szövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésével. Nagyon szűk dolgos kis- és középparaszt szánta rá magát a belépésre és kérte felvételét a meglévő terme­lőszövetkezetekbe. Én ennek okát a meglévő tsz-ek, főként a Sal­­laiban már kialakult példás gaz­dálkodás vonzó hatásán túlme­nően két fontos tényezővel ma­gyarázom, amely azt hiszem ta­nulságos más szövetkezetek szá­mára is. Az egyik ilyen fontos tényező az volt, hogy a Sallai Tsz tag­sága végre felszámolta az ellen­­forradalom óta magára vett elzárkózást a felvételre je­lentkező kilépettekkel szem­­é­­­ben. A Sallai és az ország nagyon sok termelőszövetkezetének tagjai és vezetői büszkeségből valami olyasfélét fogadtak meg, hogy jónéhány évig „csak azért sem” veszik fel a tavaly kilépetteket. A büszkeség nem jó tanácsadó, örülök, hogy a szövetkezet kom­munistáinak segítségével, a köz­ségi és nem utolsó sorban a já­rási és megyei pártbizottság és tanácsi vezetők javaslatára vé­gül is a józan bölcsesség kereke­dett felül, s kinyitották a kaput a visszatérni szándékozó megtévedt kilépettek előtt. Bölcs volt ez fel­ismerés, mert a tavaly téli zűr­zavarban az egymás között tá­madt békétlenséget egyszer mé­giscsak meg kell oldani és ezt jobb minél előbb megtenni, mint halogatni. A másik fő tényező szerintem az volt, hogy a Május 1. Tsz leg­­haladottabb gondolkozású tagjai, a tagság maga felismerte, hogy neki kezdeményező sze­repe van a szövetkezeti agi­tációban. Megértette az egyé­ni parasztoknak azt az óha­ját, hogy „ne­­küldjétek, hanem hívjatok bennünket”. Tehát, hogy ti termelőszövetke­zeti parasztok, akik legjobban tudjátok, mi a szövetkezeti gaz­dálkodás, mert benne éltek, jöj­jetek ti hozzánk, magyarázzátok és hogyan gazdálkodtok, hogyan értétek el eredményeiteket. S ha meg tudtok győzni, akkor me­gyünk. A Május 1. Tsz tagjai vállalták is a meggyőzés munká­ját és — sikerrel. Az olyan agitáció vezet leg­jobban eredményre, amely­­nek oroszlánrészét maga a termelőszövetkezeti tagság vállalja magára! A községi pártszervezet vezetésé­vel, a helybeli tsz-ék együttes erejével sikerült is közüggyé, tár­sadalmi üggyé tenni a szövetke­zetfejlesztést. És ez az igazi for­rása annak a győzelemnek, hogy ma itt Besnyő szövetkezeti köz­séggé alakulását ünnepelhetjük. TISZTELT NAGYGYŰLÉS, KEDVES ELVTÁRSAK! Besnyő községben tapasztalt szövetkezeti fellendülés nem el­szigetelt jelenség az országban. Termelőszövetkezeteink tovább erősödtek az idei esztendőben is. A gabonatermesztésben köz­ismertek terméseredményeik. To­vább nőtt a közös állatállomá­nyuk is, mintegy harmadával. Tej­hozamuk az első félévben 1200 liter fölé emelkedett. Műtrágya­felhasználásuk ötszörösét képezi a tavalyi első félévinek. A saját erőből történő beruházási összeg is a négyszerese. Mindezt, saját erőfeszítéseiket, szorgalmas mun­kájukat kiegészíti a szocialista állam okos, célravezető, eddigi­nél hathatósabb támogatása. Mindezek nyomnán egyéni pa­rasztságunk érdeklődése megnőtt a tsz-ek, de az egyszerűbb szövet­­zetek irányában is. Nemcsak meg­nőtt, hanem nagyon sok helyen kisebb­­nagyobb számban meg is indultak a szövetkezetekbe, különösen az utóbbi hetek­ben. Nemcsak Besnyőn, ha­nem hasonlóan a szomszédos Pusztaszabolcson is, ahol szintén közvetlen küszöbén állnak a szövetkezeti község­gé alakulásnak. És komoly előrehaladás ígérkezik sok­helyt, másutt is a megyében. Azok az újgazdák, kis- és kö­zépparasztok, akik az elmúlt he­tekben oly szép számmal kérték felvételüket az itteni tsz-ekbe, na­gyon jól tették, hogy a párt sza­vára hallgattak. Két-három év múlva egész biztosan azt mond­ják majd: nagyon rosszul tette volna a párt, ha nem ezt taná­csolta volna. Tehát jobb előbb, mint később. És akik még gondolkoznak, tusakodnak önmagukban kis­tulajdonosi lelkükkel, holnap bizonyosan hisznek a párt sza­vának, s követik a besnyőiek, a pusztaszabolcsiak, az új paraszti életforma, a szövet­kezeti élet úttörőinek példá­ját. Kívánom, hogy a szövetkezeti községgé alakult Besnyő község dolgozó népe minél szebb ered­ményeket érjen el a jövőben is, jó erőben és egészségben! Kívánom, hogy itt és másutt a megyében, de az egész országban az elért eredmények alapján te­gyék még vonzóbbá a szövetkezeti gazdálkodást, s emeljék bátran magasba a termelőszövetkezeti mozgalom reményteljes zászlaját! Éljen az új útra lépett terme­lőszövetkezeti parasztság! Éljen a munkás-paraszt szövet­ség, népi rendszerünk szilárd alapja! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, az új szocialista fa­luért folyó harc szervezője és ve­zetője! * Az ünnepi beszéd után a ven­dégek megtekintették a Sallai Tsz gazdaságát. Jancsi Imre lete­­nyei egyénileg dolgozó paraszt így jellemezte a szövetkezetet: — Minden jel — még a szalma­­kazlak is, de különösen az épít­kezések — arra mutat, hogy ez a szövetkezet mérföldléptekkel megy előre, óriási a fejlődés­ . Itt minden szép, minden rend­ben van. — Étvágygerjesztő ez a szövet­kezet — mondta egy másik egyé­ni gazda. S akkor még jobban csodálkoz­tak, amikor az elnöktől hallották, hogy a tavalyi zárszámadáskor már 10 millió forint volt a közös vagyon értéke, s az idén eddig saját erőből több mint egymil­lióval növelték. — Nem csodálkozom, hogy itt már a község dolgozó parasztjai­nak nyolcvan százaléka szövetke­zeti tag — szólt valaki. — Nem nyolcvan as a nyolc­van — mondta a tanácselnök — akkor volt annyi, amikor a be­számoló készült. Ma már több... A gazdaság megtekintése után a vendégek közös ebéden vettek részt. Majd a délutáni órákban kultúrcsoportok szórakoztatták az ünneplőket Fehér Lajos elvtárs Besnyőről Kápolnásnyékre folytatta útját, s megtekintette a­­ marty­usz híres baromisten­­tét. Nagyarányú letartóztatások Tajvanon A Csang Kaj-se­k klikk az Egye­sült Államok tajvani katonai pa­rancsnokságának utasítására szom­baton virradóra kijárási tilalmat rendelt el Tajvan különböző vá­rosaiban és ugyanekkor nagyará­nyú letartóztatásokat hajtott vég­re­ Csang Kaj-sek katonái, csendőrei és rendőrei lezárták az utcákat, igazoltatták és megmotozták a járókelőket. Sok házba betörve, álmukból riasztották fel az embe­reket és a lakásokat átkutatták. Tajpeji jelentés szerint csak magában Taj­pejben hétszáz em­bert tartóztattak le, mint „gyanús elemeket, ezek közül számosat súlyosan variál magnak FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kedd, 1958. szeptember 2. A jobb élet forrása A munkában megrokkant idős parasztbácsi kémleli a­z eget s felsóhajt, a­miért is nem gyü­lekeztek ezek a sötét selsegek a tavasszal, akkor talán jobb kalá­szos termést takaríthattunk vol­na be. A szárazság hatására most nem dicsekedhettünk, de talán majd jövőre és megint csak­­talán jövőre jobb lesz. Az idei év terméseredménye­inek alakulását vizsgálva megálla­píthatjuk, hogy hasonló minőségű talajokon ugyanolyan éghajlati Az eredmény ugyan eltér egy­mástól, ami azt jelenti, hogy csak a város területén a termésátlag különbségéből 10 971 dolgozónak lehetne az évi gabonaszükségletét fedezni. A takarmánygabona ter­més­különbsége 618 darab sertés hizlalását tette volna lehetővé. Érdemes a rideg tényeken gondol­kodni, mert nem lehet mindegy a dolgozó parasztságnak, hogy elér­­hető jövedelmét könnyelműen eldobja-e, vagy jobblétére fordítja azt. Igen könnyű a tsz-nek jobb eredménnyel gazdálkodni­­— mondják az okoskodók — mert azok jobb földön termelnek. Bez­zeg elfeledkeztek arról, hogy ez­előtt pár évvel még azt jósolták — majd meglátjuk mit tud a tsz termelni !—2 év múlva. S ma az egy-két év elmúltával arról kell meggyőződni, hogy a nagyüzemi termelés nem csökkenést, hanem fokozott emelkedést mutat. A két termelő szektor között a fejlődőképeset nem lehet elvitat­ni, de ugyanúgy nem lehet elvitat­ni a nagyobb terméseredmények­ből fakadó jobblétet sem. Tilinger János Rác utcai lakos hasonlóan a többi egyénileg dolgozó paraszt­hoz, küszködött a 6 kataszteri hold földjén, de sehogyan sem tudta megtalálni úgy a számítását, mint ma megtalálja a tsz-ben. A ta­vasszal lépett az új élet útjára s azóta nem ismeri a bizonytalansá­got. Október végére eléri a 24 000 forint tiszta jövedelmet a háztáji gazdálkodáson kívül. Fia még alig 16 esztendős, de büszkén mondja, hogy ő sem marad el apja kere­sete mögött. A háromtagú család becsületes munkájával nemcsak a tíz tagság elismerését és megbe­csülését érdemelte ki, hanem azt a körülbelül 55—62 000 forint tiszta jövedelmet is, ami a zárszámadás­kor megilleti. Úgy gondolom nem viszonyok mellett voltak gyenge, jó és jobb terméseredmények. A jobb eredmények nem voltak tel­jesen függetlenek az időjárás ala­kulásától, döntő tényezők azonban a termelés magasabb technikai módszereinek alkalmazásában keresendők. Íme egy példa: A székesfehérvári Szabad Élet Tsz mint nagyüzemi és a kisárú ter­melő egyénileg dolgozó parasztság terméseredményeinek alakulása hasonló éghajlatú viszonyok mellett­ kell kommentárt fűzni, hogy lehet­séges-e ugyanolyan éghajlatú vi­szonyok mellett jobb életet biz­tosítani? Csak a hozzá vezető utat kell megtalálni. Dolgozó parasztságunk jó része keresi ezt az utat, mert akarva nem akarva meggyőződik róla, hogy a gépesített nagyüzemi termelés, a fejlettebb állattenyész­tés egyedüli biztosíték­a jövedel­mezőbb a kulturáltabb élet eléré­sére. Ennek tudatában sok dolgozó parasztot visszatartanak az át­menetileg még érvényesülő elő­ítéletek, amelyek erősebbek a biztosabb jövő csábító hatásánál. Mit mond : a szomszéd, a rokon,­­ aki ugyan nem segít a termelés nehézségeivel küszködő szomszéd helyzetén, de irigykedve támaszt kételyeket a jobb sorsra érdemes és a jobb életet kereső dolgozó pa­raszt elé. Más helyett akarsz dol­gozni? — suttogják. Ezen ugyan a tsz-tagok mosolyognak, de a kívülálló nem tudja, hogy a mű­velésre felosztott területen nem lehet egymás javára, vagy egymás rovására dolgozni és amennyi munkát végzett, annyi teljesít­mény van a javára írva. Oda akarsz menni, ahol annyit veszekednek? Kitaposott ösvényen haladnak már szövetkezeteink, nincs miért veszekednie f. A vi­tára,­­ amiből az egészséges ha­tározatot formálják, saját érde­kükben szükség van. Kisebb a té­vedések valószínűsége, ha minden tag a saját közös gazdaságuk fej­lesztése felett vitatkozik és érde­kük, mert a saját jövőjük függ a helyes, vagy helytelen döntésük­től. Bizonyos, hogy a kisparcellás gazdálkodásban a családon belül is van vita, ami inkább a kény­szeredett helyzetből fakad és nem terjed esetleg a jövő évi termelés kialakításáig, ami semmi újat, semmi változást nem jelent A szo­cialista gazdaságok az agro- és zootechnika állandó fejlődésével és alkalmazásával fordulatokat te­remtenek gazdálkodásukban. Olyan termelési lehetőséget ve­zetnek be, ami rövid idő alatti megsokszorozza gazdasági erejü­ket, biztosítja fölényüket. Itt említhetem meg a Szabad Élet Tsz baromfi nevelését. Eddig nem alkalmazott mélyalmozású nevelé­si és hízlalási rendszer alkalmazá­sát vezette be évi 10 000 darab létszámmal, de hasonló méretű az elit és elitrecord hússertés te­nyésztése is. A 10—15 kh csemege és borszőlő, 5 kh málna telepítését is már a meglévő és a várható gé­pesítés szem előtt tartásával vég­zik. Ezzel elérik, hogy a kézi munkaerő ráfordítás a legszűkebb mértékű lesz, olcsóbb, gyorsabb, eredményesebb a munka elvégzése és olcsóbb a termés előállítása stb. Biztosan állíthatjuk, hogy a cé­lok valóra váltásával nem lesz megerőltető a jelenlegi 70 forint munkaegység érték további nö­velése. A mezőgazdasági nagy­üzemek perspektívái jelenleg még beláthatatlanok, a dolgozó parasztságra vár még nagyon sok feladat, hogy népünk igényét az előtte még új utakon haladva ki­elégítse. Biztosítsa saját maga és családja részére olyan életkörül­mény megteremtését, amit egyéni gazdálkodás gyakorlása során re­mélni sem mert. Horváth Ignác, a városi tanács mezőgazdasági osztályvezető*» Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Tsz átlag Egyéni átlag 16,22 7,03 18,60 12,71 11,40 8,04 Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front közleménye franciaországi offenzívájáról Mint a Reuter iroda jelenti az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front végrehajtó bizottsága Kai­róban közleményt adott ki A köz­leményben bejelenti, utasította a Franciaországban működő algériai rohamosztagokat, hajtsanak vég­re támadásokat augusztus 24-én és 25-én. A közlemény hangsú­lyozza, hogy ezek a támadások, amelyek kőolajtartályok ellen irányultak , „csupán az első of­fenzívát jelentik” abban a had­járatban, amelynek célja az Algé­ria felszabadításáért vívott harcot átvinni francia területre. Az au­gusztusi támadások célja az volt, hogy „csapást mérjenek az ellen­séges légierő által használt kő­olajtartályokra.” Az offenzíva feladata egyúttal az, hogy meg­semmisítsék a Szaharából szár­mazó kőolajat Franciaországban, mint ahogyan hasznavehetetlenné akarnak tenni minden olyan be­rendezést, amely arra szolgál, hogy a független Algéria hozzájárulása nélkül aknázzák ki Algéria kin­cseit. A közlemény csalásnak minő­síti az Algériában tervezett nép­szavazást, majd felszólítja a Fran­ciaországban működő algériai ro­hamosztagokat, hogy „harcolja­nak keményen az ellenség el­len, de kíméljék meg azokat, akik védtelenek.” (MTI) A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájának kibővített ülése A Kínai Kommunista Párt­ Központi Bizottságának Politikai Irodája augusztus 17-től 30-ig ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a többi között meg­vitatták az 1959. évi álami gaz­dasági tervet, az ipari és mező­­gazdasági termelés helyzetét, va­lamint a falusi munka, a keres­kedelem, az oktatásügy kérdé­seit. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Irodája felhívta az egész pártot és az egész kínai népet, harcoljon azért, hogy az idén 19 700 000 ton­na acélt öntsenek.

Next