Fejér Megyei Hirlap, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

Kedd, 1959. június 2. Megvalósuló tervek a Vadásztölténygyárban Az utóbbi években nagyot fej­lődött a Vadásztölténygyár. Új gyártmányai, kifogástalan rádió­­készülékei, televízió vevőkészülé­kei nemcsak az országban tette híressé a gyárat, hanem a kül­földi országokban is elismerőleg nyilatkoztak róluk. A fejlődés nem áll meg a Va­dásztölténygyárban sem. Újabb és újabb híradásipari termékek gyártmányok váltogatják egy­mást és teszik nevesebbé, gazda­gabbá múltjukat, jelenüket. Újabb állomás: szeptember Nyolc éve, hogy az ország híradásipari szakemberei kísérle­teznek a bárium-ferrit kivitelű hangszórómágnes hazai előállításá­val. Ebben legeredményesebb a Vadásztölténygyár műszaki újító brigádja. A gyárban sikerült elsőnek előállítani ezt a drága, ugyancsak importcikket. Több előnye van a szeptemberben beinduló újabb üzemrész­nek: függetleníti magát a gyár a külföldi cégek késedelmeitől, így a gyártás zavartalan lesz, másrészt többmillió devizaforintot for­díthat az ország más, fontos import áruk vásárlására. Az ered­ményes újítók minden dicséretet megérdemelnek. Szeptemberre már ez a részleg látja el bárium-ferrit kivitelű hangszórómágnes­sel a gyár rádió üzemeit. Júniusban megkezdik a membrán-pille gyártását Még a múlt esztendőben kezdődtek a membrán-pillék hazai gyártásának kísérletei a Vadásztölténygyárban. Ed­dig ugyanis külföldről vásá­rolták, ami a gyárnak éven­te 240.000 devizaforintjába került. A kísérleti laborató­rium kollektívája kapta fel­adatul a helyi kísérletezést. Hosszú volt az út mir» iú;­\rt pU.ti “■¡!- •*- ' ’ fáradozni, mert siker koro­názta a műszakiak tényke­dését. A gyártáshoz szüksé­ges berendezések már üzem­lít Sztor,‚*V P‘5 U­»ir o’­ ” egy új részleggel bővül a Vadásztölténygyár. Egyenlőre csak a helyi igényeket látják el, de ezzel is csaknem évi negyedmillió devizaforintot takarítanak meg. Nagyarányú fejlesztés Veszpré­mfajszo­n A gyár kávaszükségleteit eddig helyileg elégítették ki. Volt ugyan Budapesten egy kávagyár, de az alig győzte az ottani híra­dásipari üzemeket a megrendelt mennyiséggel ellátni. Most Veszp­rémfajszon egyesítik a kávaüze­meket, azt gyárrá fejlesztik és a Vadásztölténygyár egyik önálló üzeme lesz. Az itt gyártott rádió és televízió­ kávával képesek lesznek az egész ország igényeit kielégíteni. Ennek is több előnye van. Egy­részt központosítják a káva­ellátást, másrészt az erre lefog­lalt helyiségek felszabadulnak és azokat a szociális ellátás javítá­sára fordíthatják. A veszprém­­fajszi kávaüzem még ebben az esztendőben megkezdi működé­sét. akiknek becsületes szándékához nem fér kétség, hiszen a szövet­kezethez való csatlakozásuk óta kötelességtudóan dolgoztak. Most, hogy a tapasztalatokról szó esett, kommunisták is pártonkívüliek is csak a fejüket csóválták. Mi­­hát a kisebb-nagy­obb prob­lémák kulcsa? Csabai Sándor tsz-elnök maga fogalmazta meg a választ: A gondolkozásmód ... Igaz, mert annak megváltozásához nem volt erre a belépési nyilatkozat alá­írása, nem volt elég a pár hónap többnyire jó tapasztalata, s nem volt elég az i­att-amott hallott, vagy kapott pirongató, baráti szó. A gondolatjárás szabad, nincs korlátok közé szorítva, mert nem lehet oda szorítani; azt csak az itt-ott meglátott hibás tettek, szokások kapcsán, türelmes és ismételt magyarázatokkal és ér­veléssel lehet az egyenes útra ve­zetni. Mert — amint a példák igazol­ják — az egyéni paraszt, felis­merve a szocialista mezőgazdaság előnyeit a maga számára, elhatá­rozta, hogy csatlakozik ahhoz, s belépett a szövetkezetbe. Nem akart elmaradni az előtte járó többiektől. Mikor azonban otthon is, és a szövetkezeti földön is in­dult a munka, ep­ika másik vergődni kezdett, hogy hol akassza földbe az ekét, melyik földet vesse be először? Ha otthon tette meg, a ma­radék munka húzta és húzta vissza és az előtérbe kerülő újab­bak végleg otthon tartották. Hogy resteli magát és érzi, hogy nem jár igaz úton és, hogy érzi­ vét a többiek ellen, bizo­nyitja, hogy ilyen, vagy olyan ürügyek­kel igyekszik mentegetni magát és kötelesség mulasztó magatar­tását. A másik, aki többszörönte sze­retne kibújni a vezetőség adta feladat teljesítése alól, azért te­szi ezt, mert a közös munka mel­lett ki akarja elégíteni a maga kis külön igényeit is. Az ilyen ember eképpen gondolkodik: Fo­­gasolni, hengerelni menjek? Ak­kor nem tudok eleget tenni a magaménak. Ha ekézni megyek, akkor viszont eleget tudok tenni! Tűzön-vízen át ekézni akar tehát és ha tévedésből származó okos­kodását sikerül keresztülvinnie egyszer, megkísérli másodszor, harmadszor, s aztán köröm sza­kadtáig ragaszkodik hozzá. Nem tudatos rosszindulatból, de szá­mításba sem veszi a szövetkezet egész közösségének érdekeit. A harmadik — a „gondos, tarta­lékoló”, nem törődik mással, csak azzal, hogy lovának, ame­lyet becéz és szeret, mindig ad­hasson valamit. Az alkalom meg­van a lehetőségre, hiszen a ta­gok sokszor könyökig turkálnak az abrakfélékben. Számításuk körülbelül ilyen: Nem csinálok rosszat, hiszen a szövetkezetet teszem félre és etetem meg a szö­vetkezet jószágával. Az enyémet az enyémmel! A dolog csakugyan így van, mégsem szabad az efajta gondolkodást gyakorlattá hagyni, mert rengeteg kellemet­lenséget, vitát és gyanakvást szülhet az emberek között. A­nak és ellátásának más, szabá­lyos és egyenes útjai vannak. E téren még a lovaknál sem lehet kivételt tenni. Elegendő forrasztalat van már tehát, hogy a párt­­szervezet vezetősége megkezdje a harcot a gondolkodás ..lád' hajtásainak a lecsipked­éséért. A hiányosságok fölötti elnézés, a nyílt és őszinte vitatkozás he­lyetti „békés ráhagyás” és az egymás közti helytelenítő fej­­ingatás nem segít. Ami a közös­nek ártalmas, amit a többség hibásnak és önmagára nézve sér­tőnek, hátrányosnak tart — bát­ran az asztalra kell teríteni. Per­sze, nem akárhogyan, hanem egy­szerű, közvetlen és baráti beszél­getésben, amelyben mint ember, senki sem sértődhet meg, de amelyből mindenki megérti, hogy a szövetkezet nagy közösségének több­sége iránt, önmaga személyé­ben a szövetkezeti tag mivel tar­tozik. Ehhez persze az is szükséges, hogy a szövetkezet tagjai, akik felfigyelnek az itt-ott látható hi­bákra, bátran lépjenek fel, s hozzák tapasztalataikat a szö­­vekezet igazgatóságának tudo­­mására. Az igazgatóság viszont — de különösen a pártszervezet vezetősége — mutassa meg, hogy az egyszerű tagok „beleszólását” a dolgokba, nem tartja kontár­kodásnak, nem tartja békebon­tásnak, hanem várja és meg­becsüli azt. Az eddigi eredményekre tá­maszkodva határozottan el lehet indulni a közösségi gondolkozás­mód fokozatos erősítése, csiszo­lása útján. Hegedűs Péter Bővítik a Járr­űjavító üdülőjét Kicsinek bizonyult a Járműja­vító Vállalat zamárdi üdülője és amikor a nyereségrészesedés volt, 29 000 forintot ajánlottak fel az üdülő bővítésére. Már hozzá is kezdtek a munkához, hogy mire a szezon indul, több teeven a férőhely. Egy kilenc kabinból álló kabinsort létesítenek egye­bek között. Ezenkívül nagy­arányú átalakítással tovább nö­velik a férőhelyek számát. A munkák javarészét a válla­lat dolgozói társadalmi munká­val végzik, csupán az építéshez szükséges anyag kerül pénzbe. EJÉR ",GYFI pipi AP Évi 10 000 forint megtakarítás A kongresszusi verseny során kezdődött a Székesfehérvári Ás­ványbánya szállító­ siklójának át­építése. A sikló ugyanis középen megtört és éles szögben folyta­tódott a munkahelyek felé. Emi­att a sodronykötél nagy súrlódó igénybevételnek volt kitéve és az 5 000 forint értékű anyag há­rom hónap alatt tönkrement- A bánya vezetői és dolgozói elha­tározták, hogy átépítik a szállító­pályát és egyenletessé teszik azt. Számítások szerint jövő hónap végén végeznek is a munkákkal. A törés megszüntetésével a vitla teljesítményét 50 százalékkal nö­velhetik, vagyis az eddigi egy helyett két csillét vontathatnak egyszerre, ami gyorsabbá teszi a szállítást és javítja a munkahe­lyek ürescsille-ellátását. További előny, hogy ezentúl a sodrony­­köteleket csak félévenként kell cserélni. Ezzel évente 10 000 fo­rintot takarítanak meg népgaz­daságunknak. Határlátogatáson az üzemi tanács Az idén már másodszor tartott tanácsülést a Mezőföldi Állami Gazdaság ötvenhéttagú üzemi ta­­­­nácsa. Az első helyen a múlt évi eredményeket és tapasztalatokat, a másodikon a tavaszi növény­­ápolási munkákat beszélték meg s ezt egybekötötték a határláto­gatással. Az üzemi tanács tagjai vala­mennyien részt vettek a határ­szemlén. Örömmel állapították meg, hogy nagyszerűen fejlőd­­nek a növények. Jól halad a növényápolás. A répa leve­z­te, amelynek háromszori sorközi művelését befejezték, olyan dús, hogy teljesen beborította a föl­det. A hibrid kukorica, mind a 869 holdon szépen fejlődik, nagy részén az egyesést elvégezték, s a gépi kapálást is nagy ütemben folytatják. Legszebb azonban az őszi búza és árpavetés. Búzából a tervezett 14 helyett 16—17 mázsás, őszi árpából pe­dig egyes táblákon 20 mázsás termésre számítanak. 3. oldal. A rendőrség munkájáról A városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a vá­ros közbiztonságáról szóló tájékoztató jelentést. A tájé­koztató megállapította, hogy a város közbiztonsága az el­múlt években sokat javult. Ezt bizonyítja többek között az a körülmény, hogy erősza­kos bűncselekmények (rablás emberölés stb.) a városban nem fordulnak elő, a dol­gozók éjjel-nappal biztonság­ban közlekedhetnek az ut­cákon, egyre kevesebb az úgynevezett huligánkodások, kisebb betörések száma. Je­lentős javulás tapasztalható a dolgozók egyéni javainak védelmében, valamint a tár­sadalmi tulajdon védelmében is. A szabálysértések száma is csökkent az előző évekhez viszonyítva. Ezek a tények a rendőrségi munka javulását bizonyítják. Amikor azonban ezt állapít­juk meg, nem szabad figyel­men kívül hagyni azokat a problémákat sem, amelyek a rendőrség munkájával kap­csolatosan felmerülnek. Első­ként kell például megemlíteni, hogy még mindig elég gya­kori a dolgozók személyi tu­lajdonát képező tárgyak, el­tűnése, aminek csaknem min­den esetben gondatlanság az oka. Mindenek előtt a kerék­pár eltűnések gyakoriságát kell megemlíteni. Mi a helyzet ezzel kapcsola­tosan? A rendőrség nem egy eset­ben már a sajtóban is felhív­ta a kerékpártulajdonosok fi­gyelmét, hogy kerékpárjukat ne hagyják őrizetlenül, vagy lezárás nélkül az utcán. A rendőri ellenőrzések is minden esetben kiterjednek erre, en­nek ellenére sem beszélhetünk javulásról. A figyelmeztetést, nem veszik komolyan a dol­gozók, akik pedig egy-egy kerékpár eltűnésekor döb­bennek csak rá mulasztá­sukra és ilyenkor első útjuk a rendőrségre vezet. Meg kell mondani, hogy az ilyen kerék­párok felkutatása az egyik legnehezebb feladatot jelenti, és az esetek jelentős része kideríthetetlen marad. Ennek oka az, hogy a kerék­pártolvajok a lopott kerék­párokat szétszerelik és az alkatrészeket külön-külön használják fel, vagy értéke­sítik. Hasonló az oka az alkalmi lopások elég magas számának is, amikor a lopások elköveté­sét ugyancsak a hanyagság, a gondatlanság teszi lehetővé. Sok problémát okoznak a testi sértések, amelyek elég gyakoriak és amelyek sze­replői általában ittas embe­rek. Ezzel kapcsolatosan két dolog az, amire fel kell­­figyel­ni. Az egyik az italboltok vezetőinek, alkalmazottainak felelőssége, akik a tiltó ren­delkezések ellenére is kiszol­gálják az ittas vendégeket. A másik a zugitalmérések el­terjedése, amelyek ugyancsak melegágyai a részegségnek és ezen keresztül a verekedé­­­seknek, a nem egyszer súlyos testi sértéseknek is. Ami az egyes bűncselek­ményeket illeti, elkövetőik többsége a fiatalokból tevő­dik ki. Fiatalkorú bűnözők­ből állott Hadnagy József csoportja is. Ténykedésüket azzal kezdték, hogy a Bala­toni műúton embereket állí­tottak le és azokat drasztikus szavakkal illettek. Később már betöréseket követtek el, amíg bírói eljárás nem indult ellenük. A kerékpártolvajok közé tartozott az egyik ne­gyedikes gimnazista is, aki ellen hétrendbeli lopás miatt indult eljárás. A rendőri szervek mindent megtesznek, hogy a bűnüldö­zési munka, a közbiztonság tovább javuljon. Ez azonban nemcsak a rendőrség ügye. Az, hogy minél kevesebb le­gyen a lopás, az egyéni és társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény, mindnyájunk érdeke. Éppen ezért érezzük kötelességünknek a rendőri munka segítését. Azon kívül, hogy fokozott óvatossággal já­runk el saját tulajdonunk védelmében, tegyünk meg mindent abban is, hogy rendőrkézre kerüljenek mind­azok, akik arra rászolgáltak. Általános tapasztalat, hogy a különböző bűncselekmények elkövetői csak rövid időre ér­keznek a városba, átmeneti szállásokon telepednek le és dolguk végeztével két-három megyével is tovább utaznak Így felkutatásuk meglehetősen nehéz. A tanácstagok, de a becsületes dolgozók is sokat segíthetnek azzal, ha felfigyel­nek a körzetükben, lakóterü­letükön, utcájukban megjelenő gyanús idegenekre és azokat jelentik a rendőrségen. A végrehajtó bizottság tag­jai megelégedéssel vették tu­domásul a tájékoztatót, de egyben arról is beszéltek, amit a rendőrség, illetve a szolgálatot teljesítő rendőr munkája közben a köz érde­kében megtehet. Nagy segít­séget nyújthatnak például a rendőrök a parkok, virágok, védelmében. A gyerekek sok­szor felügyelet nélkül, a vi­rágok között játszanak, nagy károkat okozva azokban. Egy­­egy figyelmeztetés ilyenkor elegendő lenne ahhoz, hogy az ilyen játékok megszűnjenek. Sokat emlegetett probléma Székesfehérváron a város tisztántartása, a járdák elha­nyagoltsága. Az erre vonat­kozó szabályrendelet végre­hajtásában sokat segíthet a rendőr, ha szolgálati útvona­lán figyelmezteti a köteles­ségüket elmulasztó házfelügye­lőket, háztulajdonosokat, de azzal is, ha egy-két szemeteset figyelmeztet. Elég nagy azoknak a gyer­mekeknek a száma, akikkel késő este is lépten-nyomon találkozunk az utcán. Helyes lenne, ha figyelmeztetné őket a rendőr és esetleg a szülők figyelmét is felhívná a na­gyobb gondosságra. A csend­rendelet betartása ugyancsak sok kívánnivalót hagy maga után a város területén. A ti­lalmi idő alatt is használják a dudát a gépkocsivezetők, vagy nem egyszer részegek duhajkodásától, hangosak az utcák. A rendőri közbe­lépést ilyenkor hálával fo­gadnák a pihenni vágyó dol­gozók. A Belváros üzletei előtt egy-egy áruátvétel után sok szemét marad visza, amit azután a szél terít el a járdán és az úttesten. A hatósági közeg figyelmeztetése nem len­ne hiábavaló iyen esetekben sem. Ezek azok a problémák, amelyeknek köze van a rendőri munkához és ha a jövőben rendőreink ennek a figyelembevételével látják el szolgálatukat, a dolgozók még , nagyobb megbecsülését ér­demlik ki. Péntek Imre

Next