Fejér Megyei Hírlap, 1961. december (17. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-01 / 283. szám
Péntek, 1961. december 1. Féléves határidő-rövidítés — Megkezdték a Szalmacellulózgyár berendezéseinek szerelését — A szakszervezeti iroda régen volt olyan forgalmas, mint ezekben a napokban. A keresett, rendszerint Kirinovics Lajos, a titkár, aki már fejből mondja az eredményeket, — öt százalékos a túlteljesítésetek, de a minőségre jobban kell ügyelnetek. Nem nehéz ebből kitalálni, hogy a verseny eredményei iránt érdeklődnek a dolgozók. S hogy olyan gyakran, annak magyarázata van. A Dunaújvárosi Szalmacellula ZB.vázépítői és szerelői nem kevesebb, mint fél évvel akarják megrövidíteni a gyár építésének idejét. Ennek érdekében valamennyi ott dolgozó vállalat szocialista szerződést kötött és a rájuk eső feladatok határidő előtti befejezését vállalták. Nagy felelősséget és fegyelmet követel ennek a vállalásnak a végrehajtása. Mert ha csak egy vagy két nappal késik is az egyik vállalat, késlelteti a többi 16-ot, vagy 18-at. Ezért a nagy ellenőrzés, érdeklődés, mindenki tudni akarja, hogy a munkanapokat milyen eredménnyel zárja. Az ÉM. 26-os Építőipari Vállalat felajánlása így hangzik: Ebben az évben minden üzemrészt szerelésre készen átadunk. Hol tartanak, milyen feladatok állnak még előttük? — kérdeztük Mikó László főépítésvezetőt. — Már csak két üzemrészünk van hátra, a tápház és a fehérítő, a többit átadtuk a szerelőknek. E két épületen is akad munka bőven. A betonozókat az állványozók, s azokat a kőművesek sürgetik. A határidővel egyik sem akar „csúszni”, így fogadták a legutóbbi brigádértekezleten. Bár valamennyiük előtt ismertek a feladatok, az építésvezetőség mégis úgy találta helyesnek, hogy eligazításra hívja össze a brigádokat. Ismertették az év hátralévő munkanapjaira lebontott terveket brigádonként külön-külön. Ennek alapján versenyeznek most az építőipari dolgozók. Büszkén mutogatják azokat az üzemrészeket, amelyeket határidő előtt adtak el a szerelőknek. Ezek közé tartozik a kazánház is, ahol már szeptember óta szerelik a négy emeletnyi magasságú kazánt. Vajon az ott dolgozók tovább növelik-e az építők által szerzett előnyt? — Nagyszerűen haladunk a mankéval — mondja elégedetten Kovács István főmérnök, aki a beruházókat képviseli. A szereléseket az Április 4. Gépgyár dolgozói és hat finn szerelő végzi. Mi tagadás, kezdetben nehezen értették meg egymást, de később, ahogy a munkába bemelegedtek, egyre jobban. A néhány hetes ismerkedés után született meg a szerelőkben az elhatározás: tizenegy hónap helyett kilenc hónap alatt befejezik a kazán összeszerelését. — Már másfél hónapos előnyütok volt, amikor egy nemvár akadály miatt *leadtunk“ hét hetet. A szállító vállalatnak elromlott egy gépe, s emiatt késtek az alkatrészek szállításával — mondja Kovács István főmérnök. Bármilyen furcsának tűnik , hatalmas építkezésen egy daru miatt néhány napra megbénult a munka. Az AKÖV dunaújvárosi kirendeltségének dolgozói a rossz daru miatt csak késve tudták kiszolgálni a szerelőket. Azóta pótolták már ezt a kiesést a szerelők, de félnek attól, hogy ehhez hasonló eset máskor is megismétlődik és hosszabban késlelteti majd munkájukat. A kazán nyomáspróbájának ideje december 15. Addig több mint hétezer méter hosszú cső összeszerelését, hegesztését kell elvégezniük. Monoszlai János és Szikes Zoltán főszerelők bizakodva beszélnek erről. — Ha csak rajtunk múlik, betartjuk a nyomáspróba határidejét. A szerelés üteme kielégítő, a minőség kifogástalan. A szerelők együttműködése sok új eredményt hozott. Erre alapoztuk azt is, hogy két hónappal hamarabb adjuk át a kazánt. Kielégítőek, megnyugtatóak az eredmények a Szalmacellulózgyár építésénél. A vállalatok összefogása — s reméljük ehhez a szállítók is csatlakoznak, — a brigádok versenye eredményezi majd, hogy fél évvel a határidő előtt üzemeljen a hatalmas, korszerű gyár. — Ráczné — a gyárt váltotta fel, ez a „kísérlet” óriási tudományos-bizonyító értékű is. Szeptember elején kezdte meg a munkát itt, a fernezelyi üzemben dr. Balas Viorel és a két fiatal felcsernő Nazarie Veronica és Pálfy Mária. Kétszáz negyvenöt éven felüli munkást válogattak ki a nagy kohóüzemből. Ezek közül száz részesül gerovitalos kezelésben, száz kezelés nélkül marad, az összehasonlítás céljára. Életrekel az orvosi fejlap Alacsony, szikár ember lép most be, frissen, őszi levegőt hoz. Fiatalos az arca, csak a szája szegletében mélyek, kicsit fájdalmasak a ráncok. Ács a fenntartó részlegen. — Szenved valamilyen betegségben? — Régi gyomorfekélyeim van. 1957-ben szpondilón is jött elő... Vegyük elő az orvosi kórlapját, lássuk, mit tudunk meg róla? Könnyű kikeresni. Karbantartó műhely ... G betű: gyomorbánta írnak ... a rekeszben három Lap van, egyiken a név: Dumitreanu Chelement. Életkora: 45 év; foglalkozása: ács; munkahelye: karbantartó műhely; iskolai végzettsége: négy osztály, három év napiskola; milyen környezetből jön: városba olúsidó falu; milyen életkorban kezdett dolgozni: 15 éves korban, mióta dolgozik az üzemben: 24 éve; munkahelyének jellemzői: ólom-oxidos levegő; táplálkozás: vegyes; munka közben hogyan étkezik: meleg ételt fogyaszt; szeszesital-fogyasztás: alkalomadtán (cujka); dohányzik-e: nem; sportol-e: nem. Ezután hosszú vizsgálatok sora következik, amelyek között a betegségeken kívül fel van tüntetve a páciens súlya, pulzusa, vérnyomása, látása, mellkasbősége kilégzéskor-belégzéskor, erőpróba stb. Az adatokat feljegyezték. Az orvosnak, a betegét jól ismerő orvosnak ezek a tények csak kiinduló pontok, sok mindent magyarázó adatok. Tizenötéves kora óta dolgozik Dumitreanu Chelement. Huszonnégy éve a Kohók Völgyében... A gyermekkori kemény, embertelen körülmények között végzett munka most, élete derekán kezdi éreztetni hatását. Reggelenként fáradtan ébred, a munkában nagyon kifárad és este mégis nehezen alszik el... — Igyekszem pedig pihenni. A nyáron is Herkulesfürdőn voltam, a reumámmal — mondja a beteg. — Már évek óta oda járok. Jobban is érzem magam ... — És most, az injekciók után? — Talán leginkább ott veszem észre a hatást, hogy az étvágyam javult... Első széria befejezése előtt ez is jó eredmény. Negyvenöt percig vizsgálták Dumitreanu Chelementet, hogy beírhassák az adatokat. S ez mind a 200 beteg esetében így történik, mert valamennyi külön probléma, s valamennyit sokoldalúan ismernie kell az orvosnak. A mindennapos kezelésnél sokkal jobban. — Ennyi mindent tudnak? — Még többet is ... Dr. Balas két nagy könyvet vesz el az asztalról. Egyikben feljegyezve az injekciók napja, mellettük a nevek: mindegyiket amikor megkapja, saját aláírásával igazolja a beteg. A másikat még korai lapozni, üresek az oldalak. Ez a „Feljegyzések, konklúziók”. Az első bejegyzés De mégis ... Fönt, az egyik lap szélén a név: Pop Ilarian olvasztár mester. Első széria: október 8—november 2. között. Utána bejegyzés kék tintával, az orvos írásával: „Kezelés előtt a beteg nehéz járásról, általános kimerülésről panaszkodott. Étvágytalanság, álmosság munka közben, izületi fájdalmak, idegesség.” — Pop Ilarian volt az első, aki befejezte a szériát. Meg is vizsgáltam azóta... — jegyzi meg csendesen az orvos. Vizsgálat, bejegyzés, sok-sok beszélgetés. .. A kimutatások pontosak, az egész úgy működik, mint egy jól olajozott gépezet. De végezzünk csak egy kis számítást: kétszázszor 45 perc (a vizsgálat) az 150 munkaóra, csaknem húsz munkanap, s a vizsgálatokat a szériák végén megismétlik. Mindez az orvosi személyzet számára önkéntes munka. — Gondolták-e, hogy ennyi lesz? Az orvos megcsóválja a fejét: — Hát. . . bizony, amikor elvállaltuk a gerontológiai állomás megszervezését, nem gondoltuk. De ha elvállaltuk, akkor becsülettel elvégezzük. Sokszor éjszakába nyúló napokat töltött a rendelőben, az üzemben dr. Balas és a két felcsemő, de nem panaszkodnak... Az első bejegyzés... Az első eredmény. Néhány nap múnva követi a többi, az első 12 injekció utáni vizsgálatok eredménye. Első lépések azon az úton, amelyen a tudomány új vívmánya, az élet meghosszabbításának gyógyszere, a Gerovital H3 azzá válik, amiért kutatóink megteremtették: a dolgozó emberek legszélesebb tömegének javává. Most itt, a Kohók Völgyében, holnap az ország egyre több sarkában. Mátrai Erzsébet FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A tervtörvény nyomában Műszaki fejlesztés Balinkán A második ötéves tervről szóló törvény a bányászattal kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: „A nehéz testi munka gépesítése érdekében, a gépek által felrakott szén arányát a mélyművelési bányaüzemekben az 1960. évi 12 százalékról 1965-ben 25 százalékra kell növelni. A gépesített széntermelés fejlesztése, valamint a biztonság növelése érdekében 1965-ben a fejtési homlokhossz mintegy 40—45 százalékát acéltámmal kell biztosítani”. Balinkán jobb az alap, magasabbak az irányszámok. A bányászatban a rakodás, és a szállítás gépesítése a nehéz fizikai munka megkönnyítésének döntő tényezője. Gépi szállítás és felrakás alakulása az összes termelésekhez, viszonyítva A grafikonról látható, hogy a vizsgált időszak alatt a géppel szállított szénmennyiséget 26 százalékkal, a géppel felrakott szénmennyiséget pedig 21 százalékkal növeltük, például a Hidasi-féle rakodógépekkel. A műszaki fejlesztési munkák során az anyagtakarékosságot, a termelékenység növelését, a nehéz fizikai munkafolyamatok gépesítését tartjuk a legfontosabb feladatoknak. 1961. háromnegyedévi gépirakodási tervünket 110,6 százalékra teljesítettük. Ez pedig azt jelenti, mint a grafikonon is látható, hogy az eddig termelt összes szénmennyiség 42,0 százalékát géppel, illetve önrakodással raktuk fel. Üzemünk állományában lévő korszerű fejtésbiztosító elemek 85 százalékos kihasználásával az üzemelő frontfejtéseinket 54,9 százalékban korszerűen biztosítottuk, s 2713 köbméter bányafát takarítottunk meg. A forgalomban levő biztosító elemek szakszerű használatával, megfelelő mennyiségű rablókészülék biztosításával, valamint a dolgozóink figyelmes munkájával sikerült elérni, hogy tárnoknál a veszteségünk csak 0,8 százalékos, süvegeknél 1,2 százalékos volt. A széles homlokú fejtések korszerű biztosítása mellett Balinkaakna DK-s bányamezőjében sikeresen alkalmaztuk a korszerű biztosító elemeket keskenyhomlokú fejtésekben is. Ez különösen kedvező olyan szempontból, hogy tommentes homlokot tudtunk kiképezni és így a fejtésekbe beépített könnyű súlyú páncélkaparó szétszerelés nélkül áttolható a kiszerelt pásztába. Ezzel pedig sikerült a jövesztett szén 50—60 százalékát önrakodással felrakni. Gépi szállítási tervünket 2,9 százalékkal túlteljesítettük. Mint a grafikonból látható, a jelenleg termelt szénmennyiség szállítása 88 százalékig gépesített. A tömegtermelő munkahelyek jelentős részén korszerű PZP—45, Grott típusú lengyel és FL—400 —2 típusú magyar páncélkaparóst üzemeltetünk. A közelmúltban kezdtük meg a kísérleteket a meddőmunkahelyek fúrási munkáinak gépesítésére. Az eddigi eredmények naivon biztatóak. Különösen jól beváltak a szovjet gyártmányú n—18—LA típusú fúrótámaszok,dennes ebből a típusból kettő üzemel. Tervünk az, hogy még R—10 darabot beszerzőnk és így lehetőség lesz az összes meddőben leabott elővájás fúrási munkásfkakok gépesítésére. Természetesen ezzel a fúrási munka megkönnyítésén kívül előválási sebesség jelentős növekedése is várható. Sok esetben előfordul, különösen üzemünknél, hogy szénben hajtott vágatok vetőt harántolnak. Ilyen esetben a kőzetfúrás csak úgy végezhető el, ha a munkahelyre sűrített levegős energiát juttatunk. A munkahely ugyanis szénelővárosban villamos szénfúrógénnel van ellátva. Az energia-problémát úgy kívánjuk megoldani, hogy beszerzőnk FRP—20 típusú villamos kőzetfúró géneket A nehéz fizikai munkák közé tartozik a meddős munkahelyeken jövesztett kőzet rakodása is. A közeljövőben kísérletet, folytatunk Balinka-akna egyik meddő-elővárosában EPM—1 típusú kanalas kőzetfelrakó géppel. Amennyiben a kísérlet eredménnyel jár, a lehetőségekhez képest megoldjuk a meddőkőzet jelentős részének gépi felrakósát is. Elmúlt évben elkezdett kőzetcsavarozási vágatbiztosítást tovább folytattuk és ezzel jelentős mennyiségű más, költségesebb korszerű vágatbiztosító anyagot takarítottunk meg. Az év hátralévő időszakában tervbe vettük még egy csillecvitoló berendezés beépítését, valamint a Balinka-akna bányabeli központi csilledöntőnél a csilleelosztás bizonyos mértékű automatizálásának megoldását, s ezzel jelentős mennyiségű improduktív műszak szabadul fel Már megoldottuk a második ötéves terv végére kitűzött műszaki fejlesztési feladatokat mind a rakodás gépesítésében, mind a korszerű fejtésbiztosítás alkalmazásában. Hiszen az 1965-re előírt 25 százalékos gépi rakodással szemben jelenleg a termelt szénmennyiség 42 százalékát géppel, illetve önrakodással rakjuk fel, a fejtési homlok 40— 45 százalékos korszerű biztosításával szemben, jelenleg 54,9 százalékot biztosítunk korszerűen. Eredményeink szépnek mondhatók, de tovább kívánjuk növelni. Nézzük meg, hogyan alakulnak az egyes műszaki fejlesztési mutatóink a tervidőszak végén. Géppel, illetve önrakodással felrakott szénmennyiséget a jelenlegi 42 százalékról 50 százalékra kívánjuk növelni. A rakodásnak ilyen mértékű fejlesztése nagy feladat elé állítja üzemünk valamennyi dolgozóját. A távlati üzemi műszaki terveink szerint a fejtésmód döntően frontfejtés lesz. A jelenleg alkalmazott kis felrakó gépeinket pedig csak keskenyhomlokú fejtésekben és elővájárokban tudjuk biztonságosan alkalmazni. Feladatunk tehát a frontfejtésekben a gépi rakodás megoldása. Jövőre tervezünk ilyen kísérleteket. Ugyancsak foglalkoznunk kell az önrakodással felrakott szén mennyiségének növelésével. Ennek érdekében ismételten meg kell próbálnunk egyes frontfejtésekben a tommentes homlok kiképzését. A gépi szállítás növelésére nagy lehetőségünk nincs. A jelenlegi szállítás gépesítése 90 százalék körül van. Ez pedig maximális értéknek vehető, ha az egyes gépi berendezések gazdaságos üzemeltetését tartjuk szemlőtt. Az elővárásokból kitermelt szénmennyiség az összes termelésünk 10—15 százalékát teszi ki. Tehát a gépi szállítás fokozását csak az elővárási szállítás gépesítésével növelhetnénk, ez pedig nem célszerű, mivel az egyéb munkafolyamatok miatt a gépek nem lennének kihasználva. Amennyiben az üzem megfelelő mennyiségű korszerű fejtésbiztosító szerkezetet kap, akkor a tervidőszak végére, sőt már a jövő évben, a frontfejtés homlokhossz 80—90 százalékát korszerűen biztosítanánk. Emellett keskenyhomlokú fejtések korszerű biztosításával is foglalkoznánk. A szállítás gépesítésével kapcsolatban meg kell még említenünk, hogy a jövőben döntő fontosságúnak tartjuk a főszállító pályák gépesítésének korszerűsítését. Itt az egyes szállítási útvonalakon a végtelenkötelű szállítási gumiszalag szállításra való kicserélésére gondoltunk. Ugyancsak foglalkoznunk kell a tömegtermelő munkahelyek korszerű fejtési, szállító berendezésekkel való ellátásának növelésével. 1965-re a jelenlegi kísérleti tapasztalatok alapján a meddőelővárásokban a fúrási munkát 70—80 százalékra gépesítjük. A meddőkőzet rakodásának gépesítését szintén a lehetőségekhez képest megoldjuk. A felsoroltakon kívül számos olyan műszaki fejlesztési feladatot oldunk majd meg, amelyeknek jelentős kihatása lesz a termelékenység alakulására. Marton Károly i. n. m. 1i. év ----------- Gépi szállítás — . — Gép felrakás 8. oldal.