Fejér Megyei Hírlap, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
Kedd, 1962. október 2. ■KÉPESLAP Rabolón, s vidáman viszem Utóiért mámoros jövőm bizodalmát, A minden percnél szebb perc S minden kérdésre felelet szent hatalmát (Ady) ! Imáim mindig a Szajnaparthoz vittek, onnan a Louvre-ba, Monalsához, majd a modern képtárba, Cézanne, Van Gogh, Gauguin csodálatos képeihez. A Montmartre nem nagyon vonzott, hallottam a giccseiről, ami lehűtötte a vágyaimat. A szép francia lányok, akik sok művészt megihlettek alkotásra, álmaim vonzókörébe kerültek. Munkácsy, Ady, Modigliani városát látni, felfokozott érzést jelentett nekem. Fantáziám kiszínezte olyannyira, hogy a valóságban nem ismertem rá. Szeptember 11-én 1 L 18-as rendes járatú repülőgéppel indultunk el Párizsba. Valami ritkán érzett forróság futott át rajtam a párizsi repülőtéren. A melegség égetett, de jó volt- Vámvizsgálat után autóbuszra szálltunk és mentünk a város belsejébe, szálláshelyünkre. Minden új volt, ezért nagyon szépnek tűnt a város. Azt hittem, hogy az álmaim nem csapnak be. Nem tudtam akkor még, hogy ébren álmodom. A város nagyon szép, de tartózkodó. Eltelt néhány nap, mire megláthattam, hogy az erős fény mellett igen erős az árnyék. Ezek kiegyenlítik egymást, de nem harmonikusan. A világkultúra középpontjának gondoltam. Az is lenne, ha az árnyék nem torzítaná el. Sajnos van belőle elég. Szélhámosság, prostitúció, gyilkosság, cselszövés, ami félelmet, létbizonytalanságot vetít az idegen érkezőnek. A Rousseau utcában volt a szállodánk. A legfelső emeleten laktam. Jó kilátás volt az öreg háztetőkre. Mindennap későn feküdtem, jártam az utcákat és szívtam magamba a párizsi életet. Este, amikor műfény ömlik a városra, lehet leginkább megismerni Párizs igazi arcát. A bordélyházak ajtajában állnak a lelkileg elkopott nők. És várnak. A pénz életet jelent. Egy magyar lánnyal is találkoztam, fiatal volt amikor elment, 17 éves. Talán szép is és álmai is lehettek. Egy bár előtt kínálta magát. Fent voltam a Montmartreon, a festők városrésze. Odajárnak a külföldi turisták. Giccsparádé. Csodálkozva láttam, hogy a nagypénzű emberek mennyire műveletlenek. Sok tehetséges festőt megrészegít a pénz. Az érzéseit eladva, rohan le a pénz poklába. Onnan már nincs visszaút. Csöveseknek hívják Párizsban azokat, akik az utcán alszanak, vagy a Szajna partján. Ilyent nagyon sokat láttam. Egy újságpapír a fejvánkosok és alszanak. Melegről, fűtött szobáról álmodnak biztosan. Amikor eljött a búcsúzás ideje, Párizs újból ünnepi ruhát vett fel. Az őszi fákat és a házakat valósággal bearanyozta a napsugár. Párizs őrzi a titkait, amiből nagyon keveset ismerhettem meg. Autóbuszba szálltunk. Elindultak a kerekek. Még egy pillantás a Louvre-ra, a Szajnára. Nekem súgtak valamit a habok. Vágyaim hazafelé szálltak. A repülőgépen új hittel, friss erővel, sok tervvel és boldog érzéssel gondoltam haza. Gépünk felemelkedett a magasba, a felhőkön túlra. Monos József ' * • íi UaT a sttannetf’n né rcája számottevő, és nem lehet szótlanul elmenni mellette. Ugyanakkor szükséges, hogy ne csak az eredményeket, hanem a következtetéseket és a hiányosságokat is számbavegyük. Az ifjúsági szervezetek egyre inkább magukévá teszik a kulturális nevelőmunka fontosságának elvét, igyekeznek is ezt érvényesíteni, de a feladatokat általában fogalmazzák meg, nem a helyi helyzethez, a fiatalok igényeihez, területük szükségleteihez méretezik. Ahol például az irodalom, az olvasómozgalom népszerűsítésére lenne szükség, ott állandóan kabaréműsorokat tartanak, és hasonlók. Több szervezetünkben, főleg üzemi szervezetekben még alkalmi jellegű, táncos, szórakozási lehetőségekre és évfordulókkal kapcsolatos megemlékezésekre korlátozódnak. A KISZ műkedvelő együttesei, csoportjai nem minden esetben kapcsolódnak be a helyi munkába, környezetük kulturális nevelésébe. A legtöbb csoportban, együttesben a nevelőmunka felületes. A Kulturális Szemlén a csoportok jelentős része még nem vett részt, a bekapcsolódó csoportok munkájára helyenként kampányszerűség jellemző, és erre is a versenyszerűség ösztönzi őket. A dunaújvárosi szemlén résztvevő csoportok, a Vasmű csoportjait kivéve, a bemutatók előtt néhány héttel kezdte el felkészülését. Elmaradás van az üzemi fiatalok kulturális nevelésében. Székesfehérváron például évek óta nem rendezik meg a Kulturális Szemle bemutatóit. Nem elég színes, mozgalmas még a munka, a bevált keretek között dolgozunk, kevés a kezdeményezés a KISZ kulturális munkájában. Nem minden esetben állunk ki az új művelődési formák mellett, a KISZ-szervezetek vajmi keveset tettek pl. az ifjúsági klubok elterjesztéséért, a társas tánctanfolyamok és versenyek, daltanulás tömegesítéséért. Változatlanul gyenge területe volt kulturális munkánknak az olvasómozgalom. Az elmondottakat enyhíti, hogy a dunaújvárosi szervezetek többsége kiáll a szocialista brigádok Olvass! Tanulj! Válaszolj! mozgalma mellett. A jövő évi feladatok megvalósításával egyidejűleg csökkenteni kell ezeket a hibákat és következményeiket. A KISZ-nek nincs önálló kulturális apparátusa, intézménye, sok területen segítségre van szükségünk. A szakszervezetek és állami intézmények vonják be a KISZ-szervezeteket területük kulturális munkájába, biztosítsák kulturális tevékenységük lehetőségeit. A pedagógusok, hivatásos népművelők szakértelmükkel és ügyszeretetükkel álljanak a KISZ-szervezetek mellé, segítsék tanácsaikkal, kritikai észrevételeikkel, nevelő munkájukkal a fiatalokat A pártszervezeteket pedig arra kérjük, állandóan kísérjék figyelemmel a KISZ-szervezetek ilyen irányú munkáját, legyenek igényesebbek a fiatalokkal szemben, és bátrabban támaszkodjanak rájuk a kulturális munkában A KISZ szervezetek kulturális munkájának előterében a jövő esztendőben is a Kulturális Szemlével összefüggő feladatok állnak. Az idei szemlében még nem tudjuk hangsúlyozni megfelelőképpen a mozgalom tömegjellegét. Ez évben el kell érnünk, hogy a KISZ-szervezetek és művelődési intézmények ne kizárólag a művészeti együttesek szereplésének lehetőségeit lássák a Kulturális Szemlében, hanem egyformán foglalkozzanak a szemle valamennyi ágával, és több figyelmet szenteljenek a szemle kiemelt ágainak. A Kulturális Szemle központi gondolata 1962/ 63-as esztendőben a korszerű tudomány és művészet eredményeinek megismerése. Ennek megfelelően előnyben kell részesíteni azokat a formákat, amelyek a fiatalok ismereteinek gyarapítását szolgálják. Erősítve a különböző szervekkel való kapcsolatunkat, fokozva a kulturális munka nevelő hatását, eredményesen megvalósíthatjuk a Kulturális Szemle jövő évi célkitűzéseit. Méginkább részeseivé válunk megyénk kulturális élete további fellendítésének, és betöltjük azt a szerepet, amelyet — irányelveiben és művelődési politikájában — pártunk szán a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Strassier György FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A külkereskedelem is hozzájárul a lakosság tüzelőellátásához A Tüzép-telepeken bőségesen található fa és szén, s ebben része van a tüzelőimportnak is. A lakosság zavartalan tüzelőellátásához ugyanis ezúttal is hozzájául a külkereskedelem. Az importról az MTI munkatársa a következő tájékoztatást kapta a Lignimpex külkereskedelmi vállalatnál: A központi fűtéses lakások számára a tavalyinál 30 000 tonnával több, összesen 160 000 tonna borsó- és diónagyságú sziléziai feketeszenet hozunk be Lengyelországból. Ugyancsak az eddiginél nagyobb mennyiségben vásároltunk az NDK-tól a háziasszonyok körében kedvelt brikettet. A tavalyi 350 000 tonna helyett 420 000 tonna német brikettet rendeltünk, csaknem valamennyi már meg is érkezett, sőt el is fogyott. A baráti országokból tűzifát is szerzünk be. Egyelőre olyan telítettek a fatelepek, hogy újabbb szállítmányokat alig tudnak fogadni. Az év végéig még 3500-4000 vagon tűzifa érkezik részben Romániából, Csehszlovákiából, részben Lengyelországból. Az idén olyan jó minőségű száraz tűzifához jutnak a vásárlók, amelynek kalóriaértéke a korábbi 2700 helyett eléri a 3500-at, ily módon a lakosság ugyanolyan összegért viszonylag több kalóriaértéket kap. (mti) 3. oldal. Az első megbízólé . .! „A Székesfehérvári Tanács vb. megbízza dr. Varga István, Lenin út 3. szám alatti lakost a VIII. számú megyei választókerület területi felelős lakóbizottságának elnöki teendői ellátásával"... Kétszáztizenöt társával együtt várt tulajdonosára ez a megbízólevél, amikor pénteken délután négy órakor a városi tanács nagytermében összegyűltek Székesfehérvár első lakóbizottságainak tagjai, hogy Nehrer György elvtárstól, a városi tanács vb. titkárától átvegyék megbízólevelüket. — Kilenc városi tanácstagnak, s egy megyei tanácstagnak nyújtanak majd segítséget önök, a nyolcadik választókerület 54 lakóbizottságának tagjai — mondotta Nehrer György elvtárs az ülésen. — 1800 lakó vett részt a lakóbizottságok megválasztásában, amelynek feladata, hogy társadalmi úton nyújtsanak segítséget a tanács munkájában, s választóik ügyének lelkiismeretes képviselői, intézői legyenek. A terem zsúfolásig megtelt meghívottakkal. A bizottságok tagjai: egyötödük nyugdíjas, ötven százalékuk háziasszony. Ők hajtják majd végre Székesfehérvár 11 utcájában, a Lenin úton, Vöröshadsereg úton, Horváth István utcában, József Attila úton, s másutt a lakóbizottságok vállalt feladatait. Wágner Istvánnét, az egyik Vöröshadsereg úti lakóbizottság elnökhelyettesét kérdezem : — Milyen gondolatokkal indul útnak a megbízólevél átvétele után ? — Ami ezután is feladatunk lesz, a társadalmi vagyonra vigyázás, a házban lakó gyermekekre való felügyelet, a betegek ápolása, meg a ház körüli társadalmi munka szervezése — eddig is végeztem, a magam módján. Most, persze segítséggel fogok tevékenykedni a mi kis közösségünk érdekében. Hófehér hajú asszony, úgy mondja, háztartásbeli. Részt vett a lakóbizottságok kerületi vezetőségének megválasztásában, s most újra mondja : — Szívesen teszek mindent, örömmel, ami tőlem telik. .. — A mi lakóbizottságunk ma már munkához is látott — szól Vécsey János, postaműszaki ellenőr, a Lenin úti 3—5—7-es háztömbök lakóbizottsági elnöke. — A társadalmi tulajdon védelme? Tegnap felfedeztem a felső emeleti lakók panaszának okát: egy TV antenna felszerelésénél megrongálódott a tető, azért ázik be a mennyezet. Már szóltam is a házkezelőségnek... S ma ismét megbeszélést tartottunk. Megvalósulás útján a székesfehérvári távfűtési terv második szakasza Székesfehérvár építkezéseivel párhuzamosan mind több a forgalmi akadály a városban, amelyeknek jelentős részét teszik ki az úttestbe vágott árkok. Ezeknek a munkáknak elvégzésére azonban nagy szükség van, mert az árkokba fektetett szigetelt csövek az erőmű fáradtgőzét viszik szerte különböző épületekhez a fokozatosan megvalósuló távfűtési terv keretében. A felszabadulás előtt egyetlen ilyen távfűtésű épülete volt a városnak, az Árpád fürdő, amelynek azonban kiskapacitású vezetékét 1952-ben nagyobb méretűre kellett átszerelni. Ezt követően 1960-ban épült meg az a gerincvezeték, amely a Rákóczi úton végighaladva a Szabadság tér-Romkerttel szemben fekvő házai alatt, a Városi Pártbizottság épületén át haladt a Pamutkolor művek munkagépeihez. Ennek az első gerincvezetéknek is óriási jelentősége volt energiatakarékosságunk szempontjából, mert erre kapcsolódott a Május 1-téri iskola és bölcsőde, a VÖRGY munkásszállása, a Pannónia Áruház, a városi tanács és pártbizottság épülete, a közgazdasági technikum és a MOKÉP-raktár Szabadságharcos utcai új épülete. — A távfűtési hálózat tervszerű kiépítése tovább folytatódik az idén — tájékoztat Paulay Ernő, a Fejér megyei Építőipari Vállalat szerelőrészlegének vezetője. — Az év elején közölte az erőmű, hogy a gerincvezeték ellátására mintegy 10 tonna gőzt képes adni, amelyre fogyasztóként jelentkezett a Vörösmarty Színház, a 320-as Iparitanuló Intézet, a Posta és a Piac téri új autóbuszállomás. Július közepe táján jelentek meg az „úttörők", hogy a leágazások nyomvonalán feltörjék az útburkolatot. Így került sor a kiskaliberű vezeték kicserélése végett a közgazdasági technikum előtti útrész felbontására, a Petőfi utca, a Piac tér és a Pamutkolor műveik közötti útszakasz, a Romkert-kapu és a Gagarin-tér közötti Köztársaság úti sétány burkolatának feltörésére. Itt kellemes meglepetés érte a szerelőket: a Gagarin tér alatt rábukkantak egy hatalmas, — 2,3 méter magas — csapadékvízelvezető csatornára, amelyet bontás nélkül felhasználhattak a színház fűtővezetékének elhelyezésére. Az úttestbontások azonban nemcsak a fűtővezeték elhelyezésére szolgáltak. Ki kellett iktatni és új nyomvonalba kellett helyezni a fektetés munkái során azokat a villany, víz és gázvezetékeket, amelyek egészségügyi és biztonsági okokból nem haladhattak a fűtővezeték (és egymás) szomszédságában. A munkák méretére jellemző, hogy csupán a fűtővezeték hossza eléri összesen az ezer métert, emellett új ágyba kellett helyezni az egyéb földalatti vezetékeket mintegy félkilométer hosszúságban. Kifizetődik-e ez a nagyarányú munka? Erre ad választ a mérőnek: — Az erőmű gőzének felhassználása azt jelenti, hogy a színház megtakarította a mintegy kétmilliós kiadást jelentő saját kazántelep építésének és gépészeti berendezésének — szerelésének — költségeit. A színházi vezetékre eső költség ugyanakkor körülbelül félmillió forint. Hasonló a helyzet az autóbuszállomásnál, ahol a 300 000 forintos fektetési költséggel szemben. saját fűtőtelep építése ennek kétszeresébe került volna. Emellett ez a vezeték távlati elgondolásokkal alkalmas a közelben levő irodaház fűtésére is. Az egyéb fogyasztók tekintetében pedig a szerelés költségei a saját fűtőbázis kiiktatása után mintegy 8 — 10 év alatt takaríthatók meg. Szénben és más energiahordozókban szegény ország vagyunk, így különös jelentősége van meglevő energiaforrásaink gazdaságos kihasználásának. Az erőmű — amely távlati terve szerint tovább bővül —jelentős mennyiségű fáradt gőzzel rendelkezik. A városfejlesztési terv részeként forróvízfűtéssel el fogja látni az épülő Ybl Miklós lakótelep lakásait is. Az ipari víz sem vész kárba, mert mind a gőz- mint a vízfűtés ,,melléktermékét” a radiátorokon átáramoltatott illetve lecsapódott vizet szivattyú szállítja vissza az erőmű kazánjaihoz Ez jelentős megtakarítást is jelent ugyanakkor kalóriában, hiszen a szigetelt vezetékeken visszaáramló kondenzvíz még nagymennyiséget tartalmaz. Bartha Tibor