Fejér Megyei Hírlap, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

2 Fejér megyei Hírlap Korszerűt, gyorsan, jó minőségben A magyar ipar fejlődésének kulcsproblémája: a gyártmányok korszerűségének növelése. E feladat időszerűségét és jelentőségét két tényező is kellőkép kiemeli. Az egyik: a technika példátlanul gyorsütemű fejlődése. Ennek hatására az ipar termelési szerkezete állandóan változik, mert az új és korszerűbb gyártmányok kiszorítják a régebbieket. A másik ok, amely a világ- szerte tapasztalható műszakitechnikai fejlődés mellett bennünket is ipartermékeink állandó és gyorsabb ütemű korszerűsítésre sarkall: a magyar ipar gyártmányainak kb. egyharmadát külföldön — a szocialista és a kapitalista országokban — értékesíti. S minthogy az exportcikkek ára döntő mértékben befolyásol is a korszerűségük, nyilvánvaló hogy a gyártmányfejlesztés és korszerűsítés eredményességi népgazdasági szinten nemcsak az exportból származó bevéte nagyságát, hanem a nemzet jövedelmét is tevőlegesen alakítja. A korszerűség és a gazdasági eredmény szoros összefüggést, jól példázzák az új gyógyszerek világpiaci árai: a cloramhenikol 11 kg-ja 5 évvel ezelőtt 280 dollár volt, ma már csak 18 dollár. .Törvényszerű jelenség, hogy az iparcikkek újdonság jellege, korszerűsége az árban is kifejezésre jut, aki ,,korán kelés idejében gyártja a korszerű terméket, többet kap érte, mint a fejlesztésben két-három évet késett gyárak és országok. Az utóbbi években olyan gazdasági mechanizmusokat igyekeztünk kialakítani — pl. műszaki fejlesztési alap, eredményszabályzó árkiegészítés, — amely „zöld utat” nyitottak a gyártmányok korszerűsítéséhez és gyors bevezetéséhez. Kétségtelen, hogy a magyar iparnak vannak igen korszerű termékei, azonban a gyártmánystruktúra egészét tekintve a korszerűsítés üteme és mérete nem tartott lépést a követelményekkel. Ennek legkézenfekvőbb oka, hogy a magyar ipar túlságosan sokféle terméket gyárt s valamennyinek a korszerűsítését nem győzzük sem szellemi, sem anyagi erővel. Ezért nagyon elevenbe vágó probléma a szocialista országok közötti termelési szakosítás fejlesztése. A korszerűsítés minden nehézsége, lassúsága azonban nem írható kizárólag a széles gyártmányskála rovására. A korszerűsítés végeredményét, az új termék műszaki színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a fejlesztés és a bevezetés időtartama, gyorsasága, vagy lassúsága. A gyártmánykorszerűsítés e két fázisa a magyargépiparban átlag 3—4 esztendőt vesz igénybe, a bonyolultabb termékeknél — pl. mikrohullámú berendezések — 6—7 esztendőt. Ennyi idő múltán az új termékek jelentős része legfeljebb az előállító vállalat, számára lesz „új” gyártmány. A gyártmánykorszerűsítés lazi ütemét tükrözi a gépiparban az egy, illetve két éve termelt cikkek részaránya. 1959-ben például a késztermékek csaknem 30 százalékát az 1—2 éves gyártmányok alkották, 1962-ben viszont csupán 23,2 százalékát; a gyártmányszerkezet tehát fiatalodás helyett öregedett. S a következmény: 1963-ban a gépipar termelésének növekedése — rendeléshiány miatt — alig haladta meg az egész ipar fejlődési ütemét, kivitel pedig mindössze 0,5 százalékkal múlta felül az 1962 évit. Az ipartermékek korszerűsége ma már nemcsak a külkereskedelem és az ország devizabevételére hat ki, hanem az egyes iparágak és vállalatok termelési lehetőségeit is meghatározza.. S ebből komolyan le kell vonni a tanulságot. A gyártmánykorszerűsítés méretének és ütemének nem kielégítő volta ugyanis szorosan összefügg azzal, hogy az iparvállalatok a múltban gazdasági tényezők — például a szükséglet — alig késztették komoly erőfeszítésekre. A szórványosan jelentkező rendeléshiányt kooperáció-vállalással és az irányító szervek segítségével „eltüntették”. Ez többé nem megy. A népgazdaság egyetlen rosszul dolgozó iparágat, iparvállalatot sem húz ki a bajból; a termellés fejlesztésének lehetőségét kizárólag korszerű — itthon és külföldön egyaránt keresett — gyártmányokkal lehet megalapozni. A korszerűsítési alapvető feladata változatlanul: minél több új — az elavultakat kiszorító — korszerű gyártmány bevezetése és a meglevő termékek folyamatos, az igényeknek megfelelő fejlesztése. A súlycsökkentés, a teljesítménynövelés, a konstrukció kisebb módosítása, a megrendelők speciális kívánságainak — pl. festés, kikészítés, stb. — kielégítése is javíthatja a különféle ipartermékek értékesítési lehetőségeit. Az előbbiekhez hasonlóan a jó minőség is fontos összetevője a korszerűségnek. Mert iparcikkeink jelentős része a rajzasztalon és prototípusként még korszerű, műszaki paraméterei kielégítőek, ám a gyártás apró hibái fokról-fokra csökkentik a végtermék korszerűségét. Az ipar átszervezése sok területen növelte az új iparvállalatok jogkörét és felelősségét. Különöskép nagy a felelősségük és a feladatuk a gyártmányok korszerűsítéséért. A szervezet minőségi változását mindenekelőtt a korszerűsítés terén kell — ugyancsak minőségi — változásnak követnie. Garamvölgyi István VT. Este kilenc óra. Három órával ezelőtt kezdődött az akadémia előadása, s a fedett tekepályán azóta is tart az edzés. Odakint csillagokat köszörül a februári szél. Szinte szikrázik még az egyre erősödő fagytól. De bent, a tekepálya nyomfénnnyel megvilágított helyiségében kellemes meleg van. — Nem sokat írnak rólunk — panaszkodik Tábori Pál edző és szakosztályvezető, akit jól ismerünk már a bányából is. Valahogyan mostoha gyerekei vagyunk a megyei újság sportrovatainak, pedig lenne miről írni. Tenne! Hiszen ez a társadalmi munkában készült pálya megyénk büszkeségei közé tartozik. A szakemberek szerint a legszebb, s minőségben is csak a székesfehérvári Építők Sportegyesületének fedett pályája hagyja valamivel maga mögött ezt a létesítményt. Hazárdjátéktól a sportig igazolt játékosuk 22 van, s ezeken kívül még 13 azoknak a száma, akik szenvedélyesein bár, de nem versenyszerűen foglalkoznak ezzel a sporttal. Hetenként négyszer van edzés — mondja Tábori Pál —. Az első osztálynak kedden és csütörtökön a második osztálynak szerdán és pénteken. ■ Tábori Pál neve nemcsak a megvében ismert. 1948-ban az európai válogatottba is bekerült, s akkoriban az Európabajnokságon szereplő csapatuk a hatodik helyen végzett. Így érthető is, hogy csapata erőnlétét a február 2-i, Bp-i Rózsa Ferenc Építők SC NB I-es csapata elleni 7:3-as győzelemmel kívánja hangsúlyozni. Ebben az évben már valamennyi játékosunk délelőttös műszakba járhat. Ezt a kedvezményt kértük a bánya vezetőségétől, s cserébe nem kevesebbet ígértünk meg, iránt azt, hogy két év múlva az NB II-ben leszünk. Miközben Cziglán József és Tábori László folytatja az edzést, a teke bodajki honfoglalásáról beszélgetünk az érdeklődőkkel és az edzővel. — Öt-hat évvel ezelőtt az asszonyok megsírva mentek a bánya vezetőségéhez, hogy tiltsák mag a kuglit, mert az emberek elveszítik a fizetésük jelentős részét, ntt is beszélve arról, hogy mívnyi pénzt költöttek el a •értéktelen ivásra. Mert valóban ha zárdjátérő volt akkoriban a teke. Kivagyiságból fogadtak különböző képességű emberek, s leggyakrabban már előre le is tette az egyik fél a pénzt, hiszen... De a legjobb példa talán éppen itt, ezen a táblázaton lelhető. Kurjancsek László tartja a pályacsúcsot 467 fával. Képzelheti, hogy ellene aligha nyerhet valaki, aki csak úgy „ismeri” a tekét. Nézzük a táblázatot. Hadfaludi Ernő 403 fás átlaggal került a második helyre, s közvetlen utánuk Tábori Laci neve következik. — Nem gyerekjáték egyszuszra ledobni a 100-at — mondja, és a 2,8 kilogrammos golyót meg táncoltatja a tenyerén —, de csak így marad az ember tréningben. Lacit már ismerjük. A kettes fronton dolgozik. A szakértő közönség szerint ezekbenben a hetekben ő tartja a legjobb egyéni formát. Baleset Sajnos, a bányamunka veszélyeket is rejteget. Alig tíz órával később ismét találkozunk Tábori Lacival. De akkor már a kettes front légvágatában fekszik a hordágyon. Jobblábának combját törte a kaparóba akadt bányafa. Véletlen baleset. Legalább is az az ember első benyomása, amikor reprodukáljuk a történteket. S bár hosszú idő óta ez az első baleset a kettesen, mégis szorongásfélét érez az ember, amikor a fejtésbe lép. — Az a baj, hogy az emberek annyira hozzászoktak a korszerű biztosítási elemekhez, hogy úgy túszaik, még semmi baj sem történhet ha dolgoznak — mondják többen is. A bányamester rajzol. Kialakul a front képe, s szinte centiméternyi pontossággal rekonstruálják Tábori Laci minden helyváltoztatását. Mert a baleset körülményeinek a tisztázásához ez is hozzá tartozik. Baleset... Néhány nap alatt két ujjsérülés és egy töréses baleset történt a bányában. Az újságíró szívesen kerülné el ezeket a szomorú epizódokat, de ha a bányamunkához „jogilag” nem is, a hétköznapok történetéhez ezek is hozzátartoznak. Az élet nem áll meg. Egy időre Tábori Laci kiesett a csapatból, de a többiek, Cziglán József, Kurjancsik László és társai továbbra is szorgalmasan látogatják az edzéseket. Hogy józan szórakozássá váljon mindenki számára a sport, hogy egyre kevesebben töltsék szabadidejüket a kocsmában, hogy az a húsz-ötven ember, aki ma ott áll és szurkol a legjobbaknak, holnap és holnapután tizeket hozzon magával. Teke, labdarúgás, sakk, fotó, színjátszó, bélyeggyűjtő és zenekari szakosztály működik a klubon belül. S a szakosztályvezetők és a klubvezető Ilonka néni vigyáz a pihenni, szórakozni jövőig nyugalmára. Kora délutántól késő éjszakáig. Amíg az utolsó vendég is hazaindul a februári ég alatt, az élesfogú télben. Amikor csillagok élét köszörüli a bakonyi szél. Kátay Antal \Az ÖSVÉNYEIL------y—----a völgybe, , ’ letetnek • • • ••••••• Tasimap, 1964. március 1- j A Hold „fénytükrözése“ A Szovjet Tudományos Akadémia krími asztrofizikai obszervatóriuma a Szovjetunió egyik legújabb ilyen jellegű intézménye. Ez az obszervatórium a Krím szívében fekszik, a sokatmondó nevű Naucsnij (magyarul: Tudományos) városkában. A legkitűnőbb szovjet csillagászok mellett a moszkvai, a leningrádi és más egyetemeken végzett tehetséges fiatal tudósok dolgoznak itt. Nemrégiben az Andrej Szevernij akadémiai levelező tag vezetésével működő tudóscsoport érdekes megfigyeléseket végzett a Nap-kutatás területén. A munka eredményeként a tudósok felvázolták azt az utat, amelyen haladva eljuthatunk a napkitörések előrejelzéséhez. Márpedig — mint ismeretes — a napkitörések a föld atmoszférájának sok jelenségére vannak kihatással. De nemcsak a Napot figyelik meg a krími obszervatóriumban, hanem a csillagokat és a kozmikus sugárzást is. A közelmúltban az obszervatóriumban felállított óriás teleszkóp és e célra szerkesztett külön kvantumgenerátor segítségével elvégezték a Hold úgynevezett optikai lokációját. Ez azt jelenti, hogy a Holdra fénysugarat bocsátottak, amely a Hold felületéről visszaverődött az óriás teleszkóp tükörszerkezetére. Az ilyen megfigyelések lehetővé teszik, hogy igen nagy pontossággal határozzák meg, milyen távolságra esnek tőlünk a Hold-felszín különböző pontjai. A krími obszervatórium munkatársai most azon a megfigyelési programon dolgoznak, amelyet az idén január elsejével kezdődött nagy nemzetközi kutatási feladatterv tűzött elénk: a Nyugodt Nap Nemzetközi Évének programja. (Képünk: a krími obszervatóriumban Alekszandr Pojarcsuk kandidátus az óriás teleszkópon a Napot figyeli meg ! (APN Foto: A. Moklecov felv.) Bicskén már várják a tavaszt A bicskei Rákóczi Termelőszövetkezet irodájában most végzik az utolsó simításokat az évi terven. Természetesen ennek ellenére a végrehajtást már elkezdték, mivel az időjárás is alkalmas a mezőgazdasági munkára. A napi jelentés nem volt összekötve, de a termelőszövetkezet vezetőinek véleménye szerint rövid időn belül 700 hold őszi kalászoson végezhetik el a műtrágya kiszórását. — Már a vége felé tartanánk — vélekedett Báder József elvtárs, a szövetkezet elnöke, — ha nem jött volna a hirtelen enyhülés, most már nem lehet egész nap szántani, vetni, csak a fagyokat tudjuk kihasználni. — Van-e elegendő műtrágya az egész vetésterületre? — Sajnos még nincs, de lereméljük, hogy az utolsó szállítmányok is idejében megérkeznek. Furcsának tartjuk azonban, hogy az AGROKEF már felszólított bennünket a második félévi műtrágya tárolási szerződésének megkötésére. Talán nem felejtették el, hogy az első negyedévből is jelentős adósságuk van. — A jövőben hogyan gyorsítják meg a fejtrágyázást? — Eddig csak gépekkel szórtak, nem volt lehetőség a nagy hidegben kézi munkára, mert a múlt évben is sokan megbetegedtek. Most azonban, ha javul az idő, szívesen jönnek és a kézierő bevonása is jelentős előrehaladást biztosít A fejtrágyázáson kívül istállótrágya kihordásával is foglalkoznak. 180 hold őszi szántást terítenek meg, szántanak újra. A termelőszövetkezetek gépei is készen állnak a tavaszi munkára. A gépjavítással kapcsolatban nem kis megelégedéssel szóltak a termelőszövetkezet vezetői, hogy 25 erőgépből 18 ki van javítva. A napokban a hátralevő is elkészül. Új munkaszervezéssel sikerült azt is elérnünk, hogy az erőgépekkel a legfontosabb munkagépek javítása is lépést tartott. Elsősorban a műtrágyaszórók és talajművelő eszközök voltak nagyon fontosak, mert ezek nélkül nem sokat érnek az erőgépek. Addig azonban még egy nagy feladatot akarnak megoldani. Van 50 hold vizenyős területük, amely így" mégegetőnek sem alkalmas, de azt teszik. Ehhez mintegy 2500 méter árokrendszert kell létesíteni, így le tudják csapolni tavasszal. Ehhez még az állam is ad köbméterenként 10 forint támogatást. Tehát ez is a tavaszi munkákhoz tartozik, most még a mezőgazdasági munkák kampánya előtt, akarják, megvalósítani, hogy már az idén használható legyen, legelőnek, vagy kaszálónak. A meglevő rét- és legelőterületből 40 holdra műtrágya is jut. Ez együttvéve azt jelenti, hogy a múlt évek gyakorlatával ellentétben most nagyobb gondot fordítanak a rét- és legelőgazdálkodásra. Jó lenne, ha több helyen felmérnék, hogy ez is nagyon fontos tavaszi munka, ha legeltetni, vagy kaszálni akarnak. A rétnek is meg kell adni, ami jár. — dgy — lj műtrágyagyár Belorussziában.