Fejér Megyei Hírlap, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

2 - Mindenfelől— MINDENRŐL Bombay Csütörtökön meglepetés­szerűen sztrájkba léptek a Bombay-i kikötő adminisztra­tív tisztviselői, közöttük rév­kalauzok és munkavezetők, az egyik kikötői tisztviselő elbocsátása miatt, őt azért menesztették, mert egy lap­ban munkaügyi problémákat vetett fel. New York 1003 órára javította a táv­zongorázás világcsúcsát a 67 éves Heinz Artz nyugatné­met muzsikus. Düsseldorfban kezdte a játékot, egy hajón folytatta, és a New York-i Long Islandon fejezte be, úgy, hogy naponta csak két órát pihent. A korábbi világ­rekordot is ő állította fel 1965- ben. 1­­ Belgrád­­ .Jugoszlávia és Indonézia között szeptember 17-én megkezdett gazdásági tárgya­lások szeptember 29-én este Belgrádban befejeződtek- A Tanjug értesülései szerint In­donézia fizetési halasztást ka­pott a Jugoszláviával szem-­é­ben fennálló, hitelből eredő­­ tartozására. (MTI) A testvérországiok életéből Az Olaj folyó torkol­a­tán­ál A gurjevi kőolajfeldolgozó üzem mindeddig a Szovjet­unió egyetlen vállalata, amely a Kaspi-tenger Man­­gislak félszigetének olaját dolgozza fel. Az elmúlt év­ben a pusztaságon keresztül megépített vasútvonalon megérkezett az első szállít­mány az itzemi lelőhelyen feltört kőolajból. Egyelőre bőségesebbé válik a „Kincsek félszigetének” mélyéről szár­mazó „fekete arany” áradata. A vállalat bővítése két szakaszból áll: az elsőben a többi között kiépül a katali­tikus „reforming”, amely le­hetővé teszi nem csupán a feldolgozott olajmennyiség növelését, hanem a Diesel­olaj és a benzin minőségi ja­vítását is. Az üzem bővítésének má­sodik szakaszában — össz­hangban a XXIII. pártkong­resszus irányelveivel, mely szerint „meg kell szervezni ipari méretekben a fehérje- és vitamintartalmú abrak előállítását kőolajból, a me­zőgazdaság „ szükségleteinek kielégítésére” — különleges berendezést állítanak mun­kába, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat évente leg­alább 70 000 tonna értékes takarmány - koncentrátumot állítson elő. Dzsakszibai Tleulov főoperátor és Julija Nyitocskina operátor munka közben. ítélet Nürnbergben Az ítélet, az amerikai— angol—francia—szovjet Nem­zetközi Katonai Törvényszék ítélete ma húsz esztendeje hangzott el a hitleri Németor­szág háborús főbűnösei felett. Jelképes is, hogy a bíróság éppen Nürnbergben hívta te­temre a náci rendszer főko­lomposait — abban a város­ban, amely egykor erőt fitog­tató parádéik, s embertelen törvényeik meghirdetésének színhelye volt. Noha az íté­lethirdetést olyan vérözön előzte meg, hogy a náci há­borús bűnök minden különö­sebb bizonyítási eljárás nél­kül is nyilvánvalóak voltak a világ színe előtt, a győztes nagyhatalmak ragaszkodtak a bírósági eljárás szigorú törvé­nyességéhez. Nem a bosszú­­állás, hanem az igazságosság vezérelte őket. Az ítélet 1946. szeptember , 30-án és október 1-én hang­zott el, ám maga a per csak­nem pontosan egy évvel ko­rábban kezdődött: 1945. októ­ber 18-án, s a Nemzetközi Katonai Törvényszék az elő­készítő munkálatok során több mint százezer dokumen­tumot gyűjtött össze, több ezer méter filmszalagot és 25 ezer fényképfelvételt, ame­lyek sok esetben magukra a náci háborús főbűnösökre is döbbenetes hatással voltak. A Nemzetközi Katonai Tör­vényszék a per mintegy ti­zenegy és félhónapos időtar­tama alatt 403 nyilvános ülé­sén meghallgatott 116 tanút, s megvizsgált kétezer írásbe­li tanúvallomást. „Ha bizonyos cselekmények vagy szerző­désszegések bűncselekmény­nek tekinthetők — mondotta a per amerikai főügyésze, Robert Jackson —, ezek egy­formán bűnök, akár az Egye­sült Államok, akár Németor­szág követi el azokat. Nem akarunk olyan büntetőjogi rendszabályokat teremteni mások ellen, amelyeket ma­gunk ellen nem kívánnánk alkalmazni”. A nürnbergi ítélet óta húsz év telt el. Két évtized alatt a világ sokat változott. S e vál­tozások közül az egyik leg­szomorúbb talán az, amiért ma emlékeztetni kell a nürn­bergi perre. Hazánkban néhány hónap­ja hosszabb ideig műsoron, volt egy kitűnő amerikai film, az ítélet Nürnbergben. Játékfilm volt ugyan, de a valóság egy rétegét mutatta be, a nürnbergi per, egy ame­rikai bíró működésének egy epizódját. A film végén fel­irat jelent meg: azokat a jól­ismert számadatokat tartal­mazta, hogy a náci háborús bűnösök közül napjainkban hánynak van a Német Szö­vetségi Köztársaságban vagy éppen a NATO-ban felelős funkciója, hány elítélt van szabadlábon. Néhány perccel korábban pedig azt a jelene­tet láthattuk, amely ezeket a számokat megmagyarázza: az amerikai bírót Washington­ból Európába érkezett politi­kusok az ügyek gyors lezajlá­sára sürgetik, mert a hideg­háború kialakuló fagyos lég­körében az Egyesült Álla­moknak szüksége van a né­met katonai és gazdasági po­tenciálra. A Német Demokratikus Köztársaságban tavaly doku­mentumkönyvet adtak ki, amelynek adatai szerint 1964- ben a Német Szövetségi Köz­társaság huszonegy felelős kormánytisztviselője, száz tá­bornoka és tengernagya, 828 bírája és ügyésze háborús bűnös volt. Egy évvel később a nyugat-német parlament úgy döntött, hogy napirendre tűzi a náci bűnök elévülését. A világméretű felháborodás kényszerítő hatására az ere­deti határidőt a bonni parla­ment öt évvel meghosszabbí­totta: még öt évig bíróság elé kerülhetnek a bujkáló vagy éppen leplezetlen háborítat­lanságban élő háborús bűnö­sök. Azután azonban bonni mércével elévül, amit az em­beriség ellen elkövettek. Mi több, most szeptember 15-én az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a bajor igazságügyi hatóságok fonto­lóra vették: megkegyelmez­nek Ilse Kochnak, akit élet­fogytiglani börtönre ítéltek. Ilse Koch a buchenwaldi koncentrációs tábor réme volt, aki áldozatainak bőré­ből lán­paernyőket készítte­tett, s akinek büntetését an­nak idején m­ég amerikai bí­róság szabta ki. A nürnbergi ítélet kihirde­tésének évfordulóján tehát sajnálatosan bő anyag áll rendelkezésünkre az elmélke­déshez. Éppen ezért koránt­sem alaptalan, ha a világ em­lékezteti az Egyesült Álla­mok vezetőit: valamikor volt egy ítélet Nürnbergben. Húsz esztendeje még ítélkeztek azok fölött a német táborno­kok fölött, akiknek nagy ré­sze napjainkban az Egyesült Államok katonai szövetsége­se. Húsz esztendeje még bör­tön járt azért, amit ma a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban valaki aktív miniszter­ként is megtehet: a szomszé­dos országok határainak meg­változtatását követelő izga­tásért. Igen, volt egyszer egy há­ború, és volt egyszer ítélet Nürnbergben... És a világ emlékezik rá! Serény Péter Fejér megyei Hírla» . Egy hét a világpolitikában Mozgalmas világpolitikai hét végéhez értünk: vezető állam­férfiak utazásai, jelentős ese­mények, újabb javaslatok és tanácskozások hívták fel a közvélemény figyelmét szinte valamennyi kontinensen a nemzetközi politika esemé­nyeire. Az általános érdeklő­dés elsősorban az ENSZ-köz­­gyűlésnek szólt. A múlt hét végén hangzott el Gromiko szovjet külügyminiszter nagy­­jelentőségű beszéde, amelynek megállapításaira azóta is visz­­szatér a nemzetközi sajtó. Gromiko elsősorban arról beszélt, ami nem is szerepel hivatalosan a közgyűlés napi­rendjén: Vietnamról. Igaz, közvetlenül előtte az amerikai ENSZ-megbízott, Goldberg is érintette már a vietnami prob­lémát, de a ködös szólamokba és rágalmakba burkolt szó­noklaton csak egy dolog volt világos. Az, hogy az USA egyáltalán nem törekszik a vietnami konfliktus rendezé­sére, nagyon is sok érdeke fűződik a háború folytatásá­hoz. A szovjet külügyminisz­ter rámutatott arra, hogy az amerikaiak agressziója milyen súlyos veszélyeket rejt magá­ban, s éppen ezért az emberi­ségnek mindent meg kell ten­nie az agresszió megfékezé­sére. A vietnami probléma meg­oldásának egyetlen útja az, amelyet a VDK kormánya és a felszabadítási front javasol. Éppen a héten nyilatkozott er­ről Nguyen Huu Tho, a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­tási Front elnöke és három pontban foglalta össze a béke megteremtésének feltételeit. Ennek lényege: az USA szün­tesse be agresszióját és vonja ki csapatait. Dél-Vietnam bel­­ügyeit a dél-vietnamiaknak kell rendezniük, akiknek jo­guk van a függetlenségre, a demokráciára, a semlegesség­re. A felszabadítási front ra­gaszkodik ahhoz, hogy mint a nép döntő többségének képvi­selője, helyet és szerepet kap­jon bármilyen politikai meg­oldásban. Vietnam kérdését az ENSZ- ben majdnem minden szónok érintette, és egy-két kivétel­lel, valamennyien erélyesen támadták az USA agresszív politikáját. A legfeltűnőbb és legélesebb beszédet Couve de Murville francia külügymi­niszter mondta a hét első fe­lében. Kijelentette, hogy Franciaország követeli: térje­nek vissza a genfi egyezmé­nyek teljesítéséhez Vietnam­ban, távozzanak a külföldi csapatok, ne avatkozzék senki Vietnam belügyeibe, hagyják, hogy Vietnam semleges poli­tikát folytasson. A vietnami háború — Couve de Murville szavaival — a világot a hidegháború kor­szakába vetette vissza. A vi­tás nemzetközi kérdések ilyen körülmények között szinte megoldhatatlanok. Valóban, az ENSZ közgyű­lés vitája — noha igen élénk, — e tekintetben elég nehezen bontakozik ki. Pedig volna sok megoldásra váró problé­ma. Hogy csak azok közül említsünk néhányat, amelyet Gromiko külügyminiszter fel­vetett : a külföldi katonai támaszpontok felszámolása Ázsiában, Afrikában és La­­tin-Amerikában, a tömegpusz­tító fegyverek elterjedésének megakadályozása, leszerelési világértekezlet összehívása, a két német állam felvétele a­­ világszervezetbe, a Kínai Nép­­­­köztársaság törvényes jogai­nak helyreállítása az ENSZ- ben. Vietnam árnyéka ott van az ENSZ-közgyűlésen, de az ame­rikaiak nem sokat tesznek el­oszlatásáért. McNamara had­ügyminiszter újabb agresszív, katonai lépéseket jelentett be, Johnson pedig közölte, hogy elfogadja Marcos, Fülöp-szige­­ti elnök javaslatát és megje­lenik azoknak az országoknak a manilai konferenciáján, amelyek katonái részt vesznek a vietnami háborúban. Az értekezleten ugyan halvány formában szerepelnek a „vi­etnami békés rendezés eshe­tőségei”, de az USA számára nem ez a fontos, hanem, hogy valami erkölcsi takarót kap­jon: lám, Washington nem agresszív, csak „támogatja” több más ország „közös akció­ját”. Ezért sugallta Johnson a manilai értekezlet gondolatát. A katangai csendőrlázadás, amelyet a héten a kongói kor­mány levert, ismét felhívta a­­ figyelmet a belgák „védence”, Csembe szervezkedéseire. Az egykori kongói diktátor már régóta zsoldos csapatok tobor­zásával foglalkozik Európában, főként Spanyolországban. Erős támogatást kap Portugáliától, amely afrikai területen, Ango­­■ Iában jelentős támaszpon­t bo­­j­csát rendelkezésére az akna-­i munkákhoz. Innen indult ki a katangai csendőrlázadás meg­szervezése. Az egységeket fe­hér zsoldosok vezették. Kon­góban éppen ezért szenvedé­lyes tüntetések zajlottak le a Portugál követség előtt, majd Mobutu kormánya megszakí­totta diplomáciai kapcsolatát­­ Portugáliával, Csombét pedig­­ távollétében perbe fogták. Szombat, 1066. október 1. Egy órával korábban jelentkezik az Esti Krónika 95 perccel nő a Petőfi adás ideje Pénteki sajtótájékoztatóján dr. Hárs István, a Magyar Rá­dió- és Televízió első elnök­­helyettese elmondotta: na­ponta negyven óra műsort su­gároz a rádió és a két és fél­­milliónyi rádióelőfizető igé­nyét sokoldalúan, jó színvo­nalon kívánják kielégíteni. A műsorfejlesztés fő felada­tának tartják három egyenér­tékű adó kialakítását. A Kos­suth, a Petőfi és az URH-adó önálló arculatának kialakítá­sához természetesen többéves munka szükséges. Mivel a Kos­­suth-adó országos hallgatósági aránya a legnagyobb, — 70 százalék, — továbbra is a „fő adó” szerepét tölti be. Műsorának fő jellemzői az egész napot átszövő hírpe­riódusok, amelyek közé — a különféle műfajú zenei művek és irodalmi műso­rok mellett — a legfonto­sabb politikai, ifjúsági adásokat helyezik el. Október 17-től átalakul a Pe­­tőfi-adó műsor­programja. Adásainak jellege eltolódik a könnyű, szórakoztató, rövid műfajú tájékoztatás irányába. Napi 95 perccel növelik az adásidőt, ami egy hónap alatt 2470 perccel több műsort je­lent. A Petőfi-adó a hónap kö­zepétől délelőtt 10 órától kez­dődően folyamatosan sugároz műsort 23 óra 15 percig. Délután 14 órától 18 óráig „Kettőtől-hatig” címmel új műsordiokkal jelentkezik, amely igyekszik kielégíteni minden műfaj kedvelőinek igényét. A non-stop adásban körülbelül 3 óra zene és egy óra prózai műsor hangzik majd el. Hason­lóan szórakoztatónak ígérkezik a Petőfi-adón vasárnap dél­utánonként jelentkező, elsősor­ban fiataloknak szóló „Táska­­rádiósok” és az „Ez is, az is 120 percben” című műsorok. A Pe­tőfi hullámhosszain délelőttön­ként általában zenei és irodal­mi műsorokat sugároznak. Az URH-adó műsorai első­sorban a zene, az irodalom, a tudomány és a politika iránt érdeklődőkhöz kívánnak szól­ni. Az URH adásideje egyébként havonta 1800 perc­cel növekszik, azaz na­ponta hatvan perccel több műsort sugároz. Módosítják a műsor­szer­kesztést is. Nyolc órától 14 óráig a Petőfi-adón szórakoz­tató programot adnak, elsősor­ban nyugdíjasoknak, háziasa-­ szonyoknak, üdülőknek, óvo­dásoknak. A Kossuthon meg­változik az esti műsor beosz­tása. A népszerű Esti Krónika hosszú évek hagyományai­tól eltérően 20 óra helyett 19 órakor jelentkezik, és az összeállítást 20 órakor megismétlik a Petőfi hul­lámhosszain. Ehhez igazodva némileg válto­zik a hírek időpontja is: a Kossuth-adó 16 óra helyett 15 órakor, 18 óra helyett pedig 17 órakor sugároz híreket. Az eddigiektől eltérően 21 órakor rövid híradást hallhatnak majd a hallgatók, a Petőfi-adón vi­szont megszűnnek a 21 órás hírek. Gazdagabb, színesebb lesz mindkét adó esti programja. A színházi közvetítésekre és a rádiójátékok bemutatására a hallgatók kívánságára 19.30-as kezdettel kerül sor. A Jó éjszakát gyerekek című műsor —, hogy ne törje meg a Kossuth eset­leges hosszabb adását, — átkerül a Petőfi-adóra, 19.45 órás kezdettel. Különösen nagy gonddal állíts­­ák össze a televízió-szüm­ar­­ok — hétfő, péntek —, vala­mint a szombati és vasárnapi műsorokat. A bevezetett mó­dosítások nem érintik a rá­dió jelenlegi fő műsorarányait, a zene továbbra is a program 65 százalékát, a próza pedig 35 százalékát teszi ki. (MTI) Vietnámi összefoglaló Saigon A dél-vietnami sza­badság-­­ harcosok péntekre virradó éj­­­­jel tüzérségi támadást intéz­­t­­ek ,a kormánycsapato­k egy­­ megerősített állása ellen Dong Ha-tól 8 kilométernyire kelet­re. Amerikai tengerészgyalogo­sok a demilitarizált övezet közelében elfoglalták a sza­badságharcosok egy parancs­noki, állását. B-57-es típusú amerikai vadászbombázók csütörtökön több célpontot támadtak a demilitarizált övezeten belül. Saigonban a napok óta tar­tó rendőri razziák során mintegy 4500 fiatalembert vettek őrizetbe, mert ka­tonai papírjaikat nem ta­lálták rendben. Ky, dél-vietnami miniszter­­elnök kijelentette, hogy soha­sem lesz hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz a DNFF képviselőivel, amikor az új­ságírók felkérték, hogy nyilat­kozzék Humphrey amerikai alelnök ama javaslatáról, amely szerint az Egyesült Ál­lamok elfogadhatná a felsza­badítási frontot tárgyalópart­nerként Ottawa Couve de Murville francia külügyminiszter csütörtök esti sajtóértekezletén Ottawában azt mondotta, hogy 1965 ele­jén, mielőtt az Egyesült Álla­mok megkezdte Észak-Viet­­nam bombázását, a VDK kész lett volna tárgyalni, de akkor az Egyesült Államok nem volt hajlandó erre. Most — tette hozzá — az Egyesült Államok­ból kell kiindulni a kezde­ményezésnek a vietnami béke érdekében. Canberra Harold Holt, ausztráliai mi­niszterelnök Canberrában be­jelentette, hogy Ausztrália nagylétszámú küldöttséggel képviselteti magát a manilai konferencián. Washington Az amerikai hadügyminisz­térium által nyilvánosságra hozott statisztikai adatokból kiderült, hogy az Egyesült Államok az elhibázott amerikai táma­­dások következtében meg­halt délvietnami polgári személyek hátramaradott­jainak kártérítésként 34 dollárt fizet. Eddig 166 család kapott ilyen kártérítést. A legutóbbi téves támadást szeptember 27-én hajtotta­­ végre az amerikai haditengerészet két repülőgé­pe, amikor egy falu bombá­zásakor 35 személyt megöltek és tizenhetet megsebesítettek.

Next