Fejér Megyei Hírlap, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
2 - Mindenfelől— MINDENRŐL Bombay Csütörtökön meglepetésszerűen sztrájkba léptek a Bombay-i kikötő adminisztratív tisztviselői, közöttük révkalauzok és munkavezetők, az egyik kikötői tisztviselő elbocsátása miatt, őt azért menesztették, mert egy lapban munkaügyi problémákat vetett fel. New York 1003 órára javította a távzongorázás világcsúcsát a 67 éves Heinz Artz nyugatnémet muzsikus. Düsseldorfban kezdte a játékot, egy hajón folytatta, és a New York-i Long Islandon fejezte be, úgy, hogy naponta csak két órát pihent. A korábbi világrekordot is ő állította fel 1965- ben. 1 Belgrád .Jugoszlávia és Indonézia között szeptember 17-én megkezdett gazdásági tárgyalások szeptember 29-én este Belgrádban befejeződtek- A Tanjug értesülései szerint Indonézia fizetési halasztást kapott a Jugoszláviával szem-ében fennálló, hitelből eredő tartozására. (MTI) A testvérországiok életéből Az Olaj folyó torkolatánál A gurjevi kőolajfeldolgozó üzem mindeddig a Szovjetunió egyetlen vállalata, amely a Kaspi-tenger Mangislak félszigetének olaját dolgozza fel. Az elmúlt évben a pusztaságon keresztül megépített vasútvonalon megérkezett az első szállítmány az itzemi lelőhelyen feltört kőolajból. Egyelőre bőségesebbé válik a „Kincsek félszigetének” mélyéről származó „fekete arany” áradata. A vállalat bővítése két szakaszból áll: az elsőben a többi között kiépül a katalitikus „reforming”, amely lehetővé teszi nem csupán a feldolgozott olajmennyiség növelését, hanem a Dieselolaj és a benzin minőségi javítását is. Az üzem bővítésének második szakaszában — összhangban a XXIII. pártkongresszus irányelveivel, mely szerint „meg kell szervezni ipari méretekben a fehérje- és vitamintartalmú abrak előállítását kőolajból, a mezőgazdaság „ szükségleteinek kielégítésére” — különleges berendezést állítanak munkába, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat évente legalább 70 000 tonna értékes takarmány - koncentrátumot állítson elő. Dzsakszibai Tleulov főoperátor és Julija Nyitocskina operátor munka közben. ítélet Nürnbergben Az ítélet, az amerikai— angol—francia—szovjet Nemzetközi Katonai Törvényszék ítélete ma húsz esztendeje hangzott el a hitleri Németország háborús főbűnösei felett. Jelképes is, hogy a bíróság éppen Nürnbergben hívta tetemre a náci rendszer főkolomposait — abban a városban, amely egykor erőt fitogtató parádéik, s embertelen törvényeik meghirdetésének színhelye volt. Noha az ítélethirdetést olyan vérözön előzte meg, hogy a náci háborús bűnök minden különösebb bizonyítási eljárás nélkül is nyilvánvalóak voltak a világ színe előtt, a győztes nagyhatalmak ragaszkodtak a bírósági eljárás szigorú törvényességéhez. Nem a bosszúállás, hanem az igazságosság vezérelte őket. Az ítélet 1946. szeptember , 30-án és október 1-én hangzott el, ám maga a per csaknem pontosan egy évvel korábban kezdődött: 1945. október 18-án, s a Nemzetközi Katonai Törvényszék az előkészítő munkálatok során több mint százezer dokumentumot gyűjtött össze, több ezer méter filmszalagot és 25 ezer fényképfelvételt, amelyek sok esetben magukra a náci háborús főbűnösökre is döbbenetes hatással voltak. A Nemzetközi Katonai Törvényszék a per mintegy tizenegy és félhónapos időtartama alatt 403 nyilvános ülésén meghallgatott 116 tanút, s megvizsgált kétezer írásbeli tanúvallomást. „Ha bizonyos cselekmények vagy szerződésszegések bűncselekménynek tekinthetők — mondotta a per amerikai főügyésze, Robert Jackson —, ezek egyformán bűnök, akár az Egyesült Államok, akár Németország követi el azokat. Nem akarunk olyan büntetőjogi rendszabályokat teremteni mások ellen, amelyeket magunk ellen nem kívánnánk alkalmazni”. A nürnbergi ítélet óta húsz év telt el. Két évtized alatt a világ sokat változott. S e változások közül az egyik legszomorúbb talán az, amiért ma emlékeztetni kell a nürnbergi perre. Hazánkban néhány hónapja hosszabb ideig műsoron, volt egy kitűnő amerikai film, az ítélet Nürnbergben. Játékfilm volt ugyan, de a valóság egy rétegét mutatta be, a nürnbergi per, egy amerikai bíró működésének egy epizódját. A film végén felirat jelent meg: azokat a jólismert számadatokat tartalmazta, hogy a náci háborús bűnösök közül napjainkban hánynak van a Német Szövetségi Köztársaságban vagy éppen a NATO-ban felelős funkciója, hány elítélt van szabadlábon. Néhány perccel korábban pedig azt a jelenetet láthattuk, amely ezeket a számokat megmagyarázza: az amerikai bírót Washingtonból Európába érkezett politikusok az ügyek gyors lezajlására sürgetik, mert a hidegháború kialakuló fagyos légkörében az Egyesült Államoknak szüksége van a német katonai és gazdasági potenciálra. A Német Demokratikus Köztársaságban tavaly dokumentumkönyvet adtak ki, amelynek adatai szerint 1964- ben a Német Szövetségi Köztársaság huszonegy felelős kormánytisztviselője, száz tábornoka és tengernagya, 828 bírája és ügyésze háborús bűnös volt. Egy évvel később a nyugat-német parlament úgy döntött, hogy napirendre tűzi a náci bűnök elévülését. A világméretű felháborodás kényszerítő hatására az eredeti határidőt a bonni parlament öt évvel meghosszabbította: még öt évig bíróság elé kerülhetnek a bujkáló vagy éppen leplezetlen háborítatlanságban élő háborús bűnösök. Azután azonban bonni mércével elévül, amit az emberiség ellen elkövettek. Mi több, most szeptember 15-én az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a bajor igazságügyi hatóságok fontolóra vették: megkegyelmeznek Ilse Kochnak, akit életfogytiglani börtönre ítéltek. Ilse Koch a buchenwaldi koncentrációs tábor réme volt, aki áldozatainak bőréből lánpaernyőket készíttetett, s akinek büntetését annak idején még amerikai bíróság szabta ki. A nürnbergi ítélet kihirdetésének évfordulóján tehát sajnálatosan bő anyag áll rendelkezésünkre az elmélkedéshez. Éppen ezért korántsem alaptalan, ha a világ emlékezteti az Egyesült Államok vezetőit: valamikor volt egy ítélet Nürnbergben. Húsz esztendeje még ítélkeztek azok fölött a német tábornokok fölött, akiknek nagy része napjainkban az Egyesült Államok katonai szövetségese. Húsz esztendeje még börtön járt azért, amit ma a Német Szövetségi Köztársaságban valaki aktív miniszterként is megtehet: a szomszédos országok határainak megváltoztatását követelő izgatásért. Igen, volt egyszer egy háború, és volt egyszer ítélet Nürnbergben... És a világ emlékezik rá! Serény Péter Fejér megyei Hírla» . Egy hét a világpolitikában Mozgalmas világpolitikai hét végéhez értünk: vezető államférfiak utazásai, jelentős események, újabb javaslatok és tanácskozások hívták fel a közvélemény figyelmét szinte valamennyi kontinensen a nemzetközi politika eseményeire. Az általános érdeklődés elsősorban az ENSZ-közgyűlésnek szólt. A múlt hét végén hangzott el Gromiko szovjet külügyminiszter nagyjelentőségű beszéde, amelynek megállapításaira azóta is viszszatér a nemzetközi sajtó. Gromiko elsősorban arról beszélt, ami nem is szerepel hivatalosan a közgyűlés napirendjén: Vietnamról. Igaz, közvetlenül előtte az amerikai ENSZ-megbízott, Goldberg is érintette már a vietnami problémát, de a ködös szólamokba és rágalmakba burkolt szónoklaton csak egy dolog volt világos. Az, hogy az USA egyáltalán nem törekszik a vietnami konfliktus rendezésére, nagyon is sok érdeke fűződik a háború folytatásához. A szovjet külügyminiszter rámutatott arra, hogy az amerikaiak agressziója milyen súlyos veszélyeket rejt magában, s éppen ezért az emberiségnek mindent meg kell tennie az agresszió megfékezésére. A vietnami probléma megoldásának egyetlen útja az, amelyet a VDK kormánya és a felszabadítási front javasol. Éppen a héten nyilatkozott erről Nguyen Huu Tho, a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front elnöke és három pontban foglalta össze a béke megteremtésének feltételeit. Ennek lényege: az USA szüntesse be agresszióját és vonja ki csapatait. Dél-Vietnam belügyeit a dél-vietnamiaknak kell rendezniük, akiknek joguk van a függetlenségre, a demokráciára, a semlegességre. A felszabadítási front ragaszkodik ahhoz, hogy mint a nép döntő többségének képviselője, helyet és szerepet kapjon bármilyen politikai megoldásban. Vietnam kérdését az ENSZ- ben majdnem minden szónok érintette, és egy-két kivétellel, valamennyien erélyesen támadták az USA agresszív politikáját. A legfeltűnőbb és legélesebb beszédet Couve de Murville francia külügyminiszter mondta a hét első felében. Kijelentette, hogy Franciaország követeli: térjenek vissza a genfi egyezmények teljesítéséhez Vietnamban, távozzanak a külföldi csapatok, ne avatkozzék senki Vietnam belügyeibe, hagyják, hogy Vietnam semleges politikát folytasson. A vietnami háború — Couve de Murville szavaival — a világot a hidegháború korszakába vetette vissza. A vitás nemzetközi kérdések ilyen körülmények között szinte megoldhatatlanok. Valóban, az ENSZ közgyűlés vitája — noha igen élénk, — e tekintetben elég nehezen bontakozik ki. Pedig volna sok megoldásra váró probléma. Hogy csak azok közül említsünk néhányat, amelyet Gromiko külügyminiszter felvetett : a külföldi katonai támaszpontok felszámolása Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, leszerelési világértekezlet összehívása, a két német állam felvétele a világszervezetbe, a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítása az ENSZ- ben. Vietnam árnyéka ott van az ENSZ-közgyűlésen, de az amerikaiak nem sokat tesznek eloszlatásáért. McNamara hadügyminiszter újabb agresszív, katonai lépéseket jelentett be, Johnson pedig közölte, hogy elfogadja Marcos, Fülöp-szigeti elnök javaslatát és megjelenik azoknak az országoknak a manilai konferenciáján, amelyek katonái részt vesznek a vietnami háborúban. Az értekezleten ugyan halvány formában szerepelnek a „vietnami békés rendezés eshetőségei”, de az USA számára nem ez a fontos, hanem, hogy valami erkölcsi takarót kapjon: lám, Washington nem agresszív, csak „támogatja” több más ország „közös akcióját”. Ezért sugallta Johnson a manilai értekezlet gondolatát. A katangai csendőrlázadás, amelyet a héten a kongói kormány levert, ismét felhívta a figyelmet a belgák „védence”, Csembe szervezkedéseire. Az egykori kongói diktátor már régóta zsoldos csapatok toborzásával foglalkozik Európában, főként Spanyolországban. Erős támogatást kap Portugáliától, amely afrikai területen, Ango■ Iában jelentős támaszpont bojcsát rendelkezésére az akna-i munkákhoz. Innen indult ki a katangai csendőrlázadás megszervezése. Az egységeket fehér zsoldosok vezették. Kongóban éppen ezért szenvedélyes tüntetések zajlottak le a Portugál követség előtt, majd Mobutu kormánya megszakította diplomáciai kapcsolatát Portugáliával, Csombét pedig távollétében perbe fogták. Szombat, 1066. október 1. Egy órával korábban jelentkezik az Esti Krónika 95 perccel nő a Petőfi adás ideje Pénteki sajtótájékoztatóján dr. Hárs István, a Magyar Rádió- és Televízió első elnökhelyettese elmondotta: naponta negyven óra műsort sugároz a rádió és a két és félmilliónyi rádióelőfizető igényét sokoldalúan, jó színvonalon kívánják kielégíteni. A műsorfejlesztés fő feladatának tartják három egyenértékű adó kialakítását. A Kossuth, a Petőfi és az URH-adó önálló arculatának kialakításához természetesen többéves munka szükséges. Mivel a Kossuth-adó országos hallgatósági aránya a legnagyobb, — 70 százalék, — továbbra is a „fő adó” szerepét tölti be. Műsorának fő jellemzői az egész napot átszövő hírperiódusok, amelyek közé — a különféle műfajú zenei művek és irodalmi műsorok mellett — a legfontosabb politikai, ifjúsági adásokat helyezik el. Október 17-től átalakul a Petőfi-adó műsorprogramja. Adásainak jellege eltolódik a könnyű, szórakoztató, rövid műfajú tájékoztatás irányába. Napi 95 perccel növelik az adásidőt, ami egy hónap alatt 2470 perccel több műsort jelent. A Petőfi-adó a hónap közepétől délelőtt 10 órától kezdődően folyamatosan sugároz műsort 23 óra 15 percig. Délután 14 órától 18 óráig „Kettőtől-hatig” címmel új műsordiokkal jelentkezik, amely igyekszik kielégíteni minden műfaj kedvelőinek igényét. A non-stop adásban körülbelül 3 óra zene és egy óra prózai műsor hangzik majd el. Hasonlóan szórakoztatónak ígérkezik a Petőfi-adón vasárnap délutánonként jelentkező, elsősorban fiataloknak szóló „Táskarádiósok” és az „Ez is, az is 120 percben” című műsorok. A Petőfi hullámhosszain délelőttönként általában zenei és irodalmi műsorokat sugároznak. Az URH-adó műsorai elsősorban a zene, az irodalom, a tudomány és a politika iránt érdeklődőkhöz kívánnak szólni. Az URH adásideje egyébként havonta 1800 perccel növekszik, azaz naponta hatvan perccel több műsort sugároz. Módosítják a műsorszerkesztést is. Nyolc órától 14 óráig a Petőfi-adón szórakoztató programot adnak, elsősorban nyugdíjasoknak, háziasa- szonyoknak, üdülőknek, óvodásoknak. A Kossuthon megváltozik az esti műsor beosztása. A népszerű Esti Krónika hosszú évek hagyományaitól eltérően 20 óra helyett 19 órakor jelentkezik, és az összeállítást 20 órakor megismétlik a Petőfi hullámhosszain. Ehhez igazodva némileg változik a hírek időpontja is: a Kossuth-adó 16 óra helyett 15 órakor, 18 óra helyett pedig 17 órakor sugároz híreket. Az eddigiektől eltérően 21 órakor rövid híradást hallhatnak majd a hallgatók, a Petőfi-adón viszont megszűnnek a 21 órás hírek. Gazdagabb, színesebb lesz mindkét adó esti programja. A színházi közvetítésekre és a rádiójátékok bemutatására a hallgatók kívánságára 19.30-as kezdettel kerül sor. A Jó éjszakát gyerekek című műsor —, hogy ne törje meg a Kossuth esetleges hosszabb adását, — átkerül a Petőfi-adóra, 19.45 órás kezdettel. Különösen nagy gonddal állítsák össze a televízió-szümarok — hétfő, péntek —, valamint a szombati és vasárnapi műsorokat. A bevezetett módosítások nem érintik a rádió jelenlegi fő műsorarányait, a zene továbbra is a program 65 százalékát, a próza pedig 35 százalékát teszi ki. (MTI) Vietnámi összefoglaló Saigon A dél-vietnami szabadság- harcosok péntekre virradó éjjel tüzérségi támadást intéztek ,a kormánycsapatok egy megerősített állása ellen Dong Ha-tól 8 kilométernyire keletre. Amerikai tengerészgyalogosok a demilitarizált övezet közelében elfoglalták a szabadságharcosok egy parancsnoki, állását. B-57-es típusú amerikai vadászbombázók csütörtökön több célpontot támadtak a demilitarizált övezeten belül. Saigonban a napok óta tartó rendőri razziák során mintegy 4500 fiatalembert vettek őrizetbe, mert katonai papírjaikat nem találták rendben. Ky, dél-vietnami miniszterelnök kijelentette, hogy sohasem lesz hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz a DNFF képviselőivel, amikor az újságírók felkérték, hogy nyilatkozzék Humphrey amerikai alelnök ama javaslatáról, amely szerint az Egyesült Államok elfogadhatná a felszabadítási frontot tárgyalópartnerként Ottawa Couve de Murville francia külügyminiszter csütörtök esti sajtóértekezletén Ottawában azt mondotta, hogy 1965 elején, mielőtt az Egyesült Államok megkezdte Észak-Vietnam bombázását, a VDK kész lett volna tárgyalni, de akkor az Egyesült Államok nem volt hajlandó erre. Most — tette hozzá — az Egyesült Államokból kell kiindulni a kezdeményezésnek a vietnami béke érdekében. Canberra Harold Holt, ausztráliai miniszterelnök Canberrában bejelentette, hogy Ausztrália nagylétszámú küldöttséggel képviselteti magát a manilai konferencián. Washington Az amerikai hadügyminisztérium által nyilvánosságra hozott statisztikai adatokból kiderült, hogy az Egyesült Államok az elhibázott amerikai támadások következtében meghalt délvietnami polgári személyek hátramaradottjainak kártérítésként 34 dollárt fizet. Eddig 166 család kapott ilyen kártérítést. A legutóbbi téves támadást szeptember 27-én hajtotta végre az amerikai haditengerészet két repülőgépe, amikor egy falu bombázásakor 35 személyt megöltek és tizenhetet megsebesítettek.