Fejér Megyei Hírlap, 1966. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-01 / 258. szám

í Kedd, 1968. november í. A két párt értekezlet feőnff Hogyan növekedett az árutermelés a mezőgazdaságban ? Az 1962-es pártértekezlet irányelvei kimondták: „az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek minél több, élcsibb és jó minőségű árut adjanak a népgazdaság részére. Párt és állami szerveink fokozott figyelemmel foglalkozzanak a kenyérgabona, burgonya, zöldség, gyümölcs, vágósertés, baromfi, tej, és tojás értékesítésének növelésével. Elő kell segíteni a háztáji gazdaságok árutermelését és értékesítését is”. A második ötéves terv néhány adatának tükrében keressük az idézetre a feleletet, mivel lényegében ez volt a mezőgazdasági nagyüzemeink első ötéves terve. A termésátlag és jövedelem alakulását nagymértékben befolyásolja a szakember- és szakmunkás ellátottság. Állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben 1960-ban 378 szakember dolgozott, ezek száma háromszázzal nőtt. A szakvezetés kedvező alakulásával párhuzamosan teremtették meg a tárgyi feltételeket is. A felszabadulás előtti 462 erőgép helyett csak traktorból több, mint 3200 üzemel megyénkben. Az utóbbi években a kenyérgabonának csaknem teljes egészét géppel takarították be. A gépesítést kiegészítette a fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazása. Ezek az előzményei a kiemelkedő búza termésátlagnak. 1961—1965 között e fontos kenyérgabona holdanként megyei termésátlaga 4,8 mázsával múlta felül az 1931— 1940-es évek országos átlagát. Az idei terméseredmény országos rangsorolásban a 15,3 mázsás holdankénti terméssel, a legelőkelőbb helyet foglalja el. ötéves tervünk 1965. évi célkitűzései, a 13,5 mázsa holdankénti búzatermés megvalósult megyénkben. Az előírtnál, a tervidőszak utolsó évében az állami gazdaságok 3,6 mázsával, a termelőszövetkezetek pedig 1,4 mázsával adtak többet. Nagyüzemeink pártszervezetei és gazdasági vezetői mozgósították a dolgozókat az MSZMP Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság mezőgazdasági termelést segítő határozatainak végrehajtására. Ezt bizonyítja a többi között az is, hogy 1969-től 1965-ig 3136 vagon búzával többet termeltek évenként, mint a megelőző fél évtized átlagában. 1965-ben például a tanácsi szektorból betakarított mintegy 13 ezer vagon búzából 9200 vagon termést adtak el a felvásárló szerveknek. A zöldség- és gyümölcstermesztésre is felhívta a figyelmet a négy évvel ezelőtti pártértekezlet. Érthető, hiszen a régi megyei „márkák” — mint a cecei paprika, a pákozdi paradicsom, baracsi zöldborsó, csőri, balinkai, fehérvárcsurgói káposzta, seregélyesi és szabadegyházi dinnye — hajdani hírnevének védéséről, s ezzel együtt a kereslet kielégítéséről volt szó. Még 1962-ben megvizsgálták a zöldségtermesztés lehetőségeit. Harmincnégy olyan termelőszövetkezetre találtak, s ahol meg voltak a szükséges alapfeltételek. Ezek közül jelenleg 18 közös gazdaság 150— 200 holdon, 12 pedig 70—100 holdon termeszt zöldségfélét. Az áru zömét szerződéses alapon termelik. A MÉK 4600, három konzervgyár pedig 1500 hold termését köti le évenként. Kialakult vásárlóköre van a harmincegy tíz negyvenöt standjának, ahol friss zöldségfélét árusítanak. De tavaly és idén már, a községedben is árusítottak friss zöldségfélét és gyümölcsöt. Ezek többségét a háztáji gazdaságok adták. A párthatározat sürgette a zöldségtermesztés jobb megoldását, a statisztika és néhány jelentés mégis arról tájékoztat, hogy 1963-tól mintegy 1800 holddal kisebb területen kertészkednek. Miért? Több szövetkezetben még nem találták meg az ösztönző bérezési és premizálási módszereket. Gondot jelent, hogy a nagyüzemi zöldségtermesztő telep kialakításához nincs megfelelő, olcsó, típusterv. Elmaradott e vonatkozásban a gépesítés is. A félautomata szedőkocsi ugyan könnyíti a dolgozók munkáját, de nem csökkenti a munkaerő-szükségletet. A válogatószínek, osztályozó és szállítógépek ellátása kezdetleges. Kevés a szerves és műtrágya is, noha a nagyobb terméstömeg több tápanyag- visszapótlást igényel. Hiányoznak szakemberek. ) Bár a pártértekezlet óta 1470 kertészeti szakmunkást képeztek ki megyénkben, de többségük nem kertészetben dolgozik. S a 200—300 holdas kerté- sszetek élére kertészmérnökre is szükség van. Megyénk földrajzi adottsá- gai lehetővé teszik — az iparvidékek, a Velencei-tó és Balaton közelsége — az épülő székesfehérvári hűtőház és a szabadegyházi paradicsom feldolgozó pedig követeli, hogy növekedjék a zöldségtermelő terület. Harmadik ötéves tervünk időszakában 9 ezer holdra kell növelni a területet. Bár megyénk gazdaságaiból jobban kerül már gyümölcs az otthonokba, mint néhány évvel ezelőtt. Hiszen fél évtized alatt negyvenöt százalékkal nőtt a gyümölcs-, szőlő-, és kertterület, míg 1960-ban mindössze 78 vagon gyümölcsöt vásárolt fel a MÉK, a múlt évben ennek a mennyiségnek már dupláját biztosította. Érthető, hiszen s termőre fordult a vértesacsai, jigarú,ámszőlőhegyi és még jó- néhány tsz gyümölcse. Az igénnyek kielégítése azonban meg is követeli a vetésterület további növelését. A párthatározatok, állami intézmények szorgalmazták a sertés- és szarvasmarha tenyésztés gyorsabb fejlesztését is. Jóllehet nem sokat mond az, hogy például a tsz-ekben 29 százalékkal több a szarvasmarha, mint korábban. Talán az sem, hogy 2250 literről 2537 literre nőtt az egy tehénre eső tejhozam és másfélszer annyi sertés hízik, mint öt évvel ezelőtt. Vagy, hogy a múlt évben 521 és félmillió forint értékű állatot és állati terméket vásároltak fel az állami szervek. Lehetne itt az öt év alatt felvásárolt és kimért többszáz- ezer darab sertésre is hivatkozni, de a háziasszony a húsból- tokban vásárolt kilogrammok után állapítja meg, milyen volt a felvásárlás. Nos, az utóbbi időben már e téren is kevesebb a panasz. Vágott- és élőbaromfiból is nagyobb a választék A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mellett a háztáji gazdaságok sokat segítettek a baromfi és tojás ellátásban, s örömmel tapasztaltuk idén az állami gazdaságok aktív közreműködését. A gyümölcs elárusító pavilonok mellett baromfi ketreceket is állítottak a húsüzletek bejáratához. Szív Ivesen vásárolják a küldött termékeket. A kereslet megfelelőbb kielégítésében benne van az az adat, amely arról beszél, hogy termelőszövetkezeteinkbe a tojáshozam 85 darabról 125 darabra emelkedett . Nehéz számot adni négy év fejlődéséről. De az idézett néhány számadat meggyőzően bizonyítja az előrelépést. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és a háztáji gazdaságok dolgozói megértették a négy évvel ezelőtt elhangzott feladatot. Az azóta megjelent pártdokumentumok, kormányintézkedések birtokában eredményesen munkálkodtak a pártértekezlet útmutatásának új megvalósításán. Németh Erzsébet A JÖVŐT FORMÁLNI Tésélykút-pusztát a térképen is nehéz megtalálni, hát még a valóságban. Pedig ott is élnek, a múltból ottfelejtett hoszszú lakóházakban, tizenöthúsz család. Az egyik közös udvarra nyíló ajtó mögött laknak Kiss Gáborék. A rokkant, beteg Kiss Gábor a tűzet vigyázza, Kiss Gáborné ételt készít. Sűrűn pillanthat a sajtóra. — Még mindig nem jön... Kint töri a kukoricát Sárika. Jól el fog ázni. De ő ilyen, a nyáron is alig tudta az orvos itthon parancsolni, akkor is megfázott egy eső után. Az anyai féltés jogos, a beköszöntött ősz hideg esőt zúdít lefelé, dobol, kopog az ablakon, csapkod , behúzódik előle mindenki. Kiss Saroltát, a megyei pártértekezletre meghívott tanácskozási jogú küldöttet várom, aki még kint van a határban. Később, az ajtónyílásban megjelenő arc ismerős: a dunaújvárosi járási pártértekezleten is ott ült az asztal mellett. Jegyezgetett, szaporodtak keze nyomán a sorok. ■— El kell mondani otthon — gondolta akkor. A brigád is kiváncsi lesz rá. Most is a brigádra hivatkozik: — Nem jöhettem. A brigád is kint volt. A brigád — a „Vörös hajnal” nevet viseli. Nemrégen alakult, a nagyvenyimi termelőszövetkezet más brigádjainak példájára. De itt, a mélykúti üzemegységben a „Vörös hajnal” — az első brigád, amelyik a szocialista cím elérését tűzte célul maga elé. A brigádnak nem papírról mondta el a tapasztalatait, hiszen jól megjegyezte magának a beszámoló néhány érdekes gondolatát, a felszólalások közül is egyetkettőt. Jól esett hallani, emlékezik a beszámolóra —, hogy rólunk, fiatalokról sem feledkeztek el. A felszólalások közül Kolek András, rácalmási küldöttét jegyezte meg legjobban: ... a fiatalokat sokan nem úgy értékelik, mint ahogyan megérdemelnék, csak a rossz vonásaikat látják. Pedig ők lesznek a jövő felnőttei. Az embereket összetetten kell nézni, hibáikkal együtt. De küzdeni kell ellenük... — Én sem vagyok tökéletes, más sem az — mondja. Érzem mondataiból, vágyik arra, tisztázódjanak, rendeződjenek gondolatai. Valami újat, szebbet, jobbat szeretne formálni elsősorban magában, aztán ott, ahol él, a pusztán. Ennek a jobbat akarásnak a során talált rá a pártra. Néhány hónapja — alig húsz évesen — a taggyűlésen kimondhatta: párttag szeretnék lenni. Újat akar, és hogy mennyire nehéz új úton járni, azt is nagyon jól tudja, a maga példáján. Néhány éven keresztül KISZ titkárkodott, érdekes, vonzó KISZ életet teremtett, a fiatalokkal együtt. Nehéz volt? Igen, nehéz. De az sem volt könnyű, amikor jelentkezett a női kisgépkezelők első tanfolyamára. Kitűnően végzett, mégis nagyon nagy dolgot jelentett számára, amikor Dénárt elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke azt mondta neki: — Ez lesz a te géped. Az előállt RS—09-es gépen egy kis ideig segédvezetősködött, azután pedig vezetőként ült fel a nyergébe. Most is azzal jár, szállít dolgozik vele — amit éppen kell. A gép vezetésénél sokkal nehezebb volt szótalanul elviselni a megjegyzéseket: — Ha felülsz arra a gépre. .. ilyen vagy... meg olyan vagy. Nem szólt, elszánta magát. — Bizonyítani fogok, így tesz, bizonyít, évek óta. Nemcsak a gépen, az élet minden területén. A megyei pártértekezletre tanácskozási joggal hívták meg. Felszólal-e ? — még nem lehet tudni. De ha igen, nem magáról fog beszélni, hanem arról, hogyan töri, járja az új utat a „Vörös hajnal” brigád, hogyan élnek, milyen vágyaik vannak a mélykúti fiataloknak, akik — amint vallja — hibáikkal együtt is a jövő letéteményesei. Akiket formálni, neveini kell, elsősorban a maga példájával, rendezgeti a pártértekezletre szóló meghívót, a megküldött beszámolót. Aztán, amikor elköszönök, kívülről, az ajtóra viszszavillantva még látom, néz, kifelé. Tudom, nem az esőt, az ázó, sáros udvart, hanem a kulturált, új életet, a jövőt látja, amelynek körvonalait a kezében tartott pártértekezleti beszámoló anyagából próbálja megrajzolni, és amelyet nemcsak kíván, de maga is formálni akar. ”•»1» MtíNi Bensőséges ünnepségen búcsúztatták dr. Rimai István érdemest orvost, Magyaralmás körorvosát. Pénteken, az utolsó rendelési napon, sok egészséges ember is felkereste, hogy nyolc évi lelkiismeretes munkájáért köszönetet mondjon. A kedves búcsúztatás, a virágcsokrok feledhetetlen e emlékként maradnak meg a magyaralmási körzeti orvos emlékezetében. 150 EZER LÁDA A Göngyölegellátó Vállalat sárbogárdi 12. számú telepén négyféle gyümölcsös ládából mintegy 150 ezret készítenek az utolsó negyedévben, részben exportra, részben hazai megrendelésre. Képünkön Braun Miklósné a ládák részeinek leszabásán dolgozik. Soponyai képeslap Ha valaki Soponyán megkérdi egy tanácstagtól, hogy milyen problémákról hallott leggyakrabban a körzetében, gondolkodás nélkül válaszolja: a járdáról és a villanyról. Régi gondjaik enyhítésén évek óta sokat fáradoznak a soponyaiak, s a legutóbbi négy esztendő során számos utcában építettek járdát, jelenleg a postától az iskoláig terjedő szakasz építése folyik. Az idén újabb 3800 méter jó járda kígyózik a soponyai utcákon, építése — beleszámítva a társadalmi munkát is — 350 ezer forintba került. Jövőre újabb négy kilométerrel toldják meg a járdák hosszát azokban az utcákban, ahol a legrosszabb a helyzet, a Munkácsy, Arany János, Árpád utca, Kossuth utca, Sallai és a Fő utcákban. A járdákkal párhuzamosan javult a közvilágítás helyzete is. Négy évvel ezelőtt a falu ■öt utcájában még egyáltalán nem volt villany. Azóta ezekben az utcákban 42 közvilágítási lámpát helyeztek el. Az elmúlt esztendőkben épült a községben a művelődési ház, amely évekre lekötötte a községfejlesztési alap nagy részét. Éppen ezért nem vállalkozhattak nagy beruházásokra, s ha igen, akkor ezt csak a lakosság segítségével tehették, s erre minden esetben számíthattak is. Mint a vb titkára elmondotta, náluk nem probléma valamilyen társadalmi munkára szervezni. Megnyilvánult ez a járda- építésnél, villanypóznák felállításánál és a fásításnál is- 1964-től folyamatosan hatezer nyárfacsemetét ültettek el a falu belterületén, s még az idén ősszel 1200 hárs, japánakác és platáncsemete kerül földbe a falu utcáiban. Ha mindezekért a munkákért bért kellett volna kifizetni, ma két kilométerrel rövidebb járda lenne a faluban. Lassanként sor kerülhet olyan gondjaik megoldására is, mint az orvoslakás, védőnői lakás, orvosi rendelő. Tavan megvásároltak egy épületet orvoslakás céljára, a jövő évben pedig megépítik az új rendelőt, ahol otthont kap a védőnő is, aki jelenleg még albérletben lakik. Eredményeik közé sorolhatjuk, hogy a régi keskem-filmes mozijukat szélesvásznúvá alakították át a moziüzemi vállalattal közösen, s a ..kinőtt?" könytárhelyiséget az idén alakították át nyolcezer kötet befogadására alkalmasnak. Igaz, hogy még csak 5200 kötet sorakozik a polcokon, de az évi kilencezer forintos könyvásárlás a biztosítéka, hogy nem túl hosszas idő múlva megteljenek az új polcok is A régebbi keletű javaslatok kérések között lapozgatva igen sok mellé oda lehet már írni, hnt az időközben megoldódott, vége legalábbis folyamatban van a megoldás. 3- Elvben senki sem mond ellent. Igen, valóban szükség volna a tisztító és a kisformázó műhely szétválasztására, mert tűrhetetlen a helyzet. Azóta rengeteg értekezleten került szóba a megoldás, s a nagy vajúdás eredményeként nevetséges „mű” született. Ma már nehéz lenne meg Búcsú — virágcsokrokkalÉvek óta vajúdik — mikor születik meg állapítani, hogy kinek a javaslatára emelték a tisztítóműhelyben felszálló por- és gázfelhő kirekesztésére az irdatlan magas, közös csarnok teteje alatt azt a két és félméteres falat, amely hivatva lenne mentesíteni a kisformázó műhely levegőjét a beáramló portól-gáztó. Ahhoz azonban nemhogy műszaki végzettséget igazoló, de segédmunkási „oklevélre” sincsen szükség, hogy tüstént megállapítsa a székesfehérvári köszörűgépgyár öntödéjébe látogató látszatmegoldás ez a javaiból. Azt készséggel elismerjük, hogy a pormentesítő zárófalat nem vihették fel a tetőig, mert megbénította volna a daru mozgását. Azt azonban nem hisszük, hogy egy olyan komoly üzemnek, mint a SZIM székesfehérvári köszörűgépgyára ne lenne annyi befolyása felettes szervére, hogy kikényszerítse a tűrhetetlen munkaviszonyok megjavítását, akár kisebb beruházás árán is. Elnézem a füstben, porban fuldokló darust, aki hiába tartja szája elé zsebkendőjét (odalent éppen homokot lapátolnak nagy igyekezettel), hogy elkerülje a „gáztámadást”. Odaköti feladata, nem lóbálódzhat dolgavégezetlen a daru horga. Úgy gondoljuk, hogy veséére megért arra a helyzet, hogy felelősségteljes választ kérjünk a munkások jogos követelésére. Tervezik-e és mikorra ennek az egészségkárosító állapotnak végleges megszüntetését. Milyen álláspontot foglal el — türelmét tekintve — a KÖJÁÉ, a vállalati párt- és szakszervezet, és a maga agyár vezetősége. Nem hinnénk, hogy kielégíthetné a jogos igényt ha — például — 10 centivel emelnék meg • falat — háti —• !