Fejér Megyei Hírlap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-02 / 202. szám
Nem hajlandók Vietnamban harcolni Amerikai katonák, akik megtagadták a parancsot Vietnamban, amikor bevetésre akarták őket küldeni. Balra lent: Eugene Shurtz hadnagy, akit másnap leváltottak egységparancsnoki tisztjéről. ■íTclcfoto — AP—MTI—KS) A városi tanács vb-ülése (Folytatás az első oldalról.) feladatkör nagy felelősséget ró a vállalatra. A fehérvári tanács vb is joggal kért részt a vállalat tevékenységének elemzésében: a Beruházási Vállalat által lebonyolított beruházások 40 százaléka éppen a gyorsan fejlődő megyeszékhelyen, Székesfehérváron történik. ... A hétfői végrehajtó bizottsági ülés vitája ismét tisztázta, gyakran igen nehéz feladatot ró a Beruházási Vállalatra ez a beruházó és kivitelező közötti pozíció. Ám mégis meg kell oldaniuk, még-pedig olyan körültekintéssel és olyan eréllyel — ha szükséges —, hogy mindig a népgazdasági érdekek érvényesüljenek. A Fejér megyei Beruházási Vállalat — így értékelte a végrehajtó bizottság — az elmúlt esztendőben jól teljesítette ezt a feladatot, alapvetően érvényesültek ezek az elvek mindennapi munkájában. Ám az értékelés, szükségszerűen, nemcsak az eredményekről tett említést. Jó lenne, ha a beruházások minőségének megjavítása érdekében, hatékonyabb ellenőrzéssel, többet tenne a Beruházási Vállalat , még hasznosabb lenne megbízói, elsősorban a legtöbb megbízatást adó partner, a megyeszékhely érdekében, ha a korábbi lebonyolítások során kialakult feladatkörön túlmenően az új gazdaságirányítási rendszer rendelkezéseiből és adottságaiból adódó többletfeladatok elvégzése is több eredményt hozna gazdaságosság és minőség szempontjából egyaránt: többek közt az árak és szállítási költségek csökkentése érdekében a beszerzési helyek felkutatása; korszerű és gazdaságos technológiai rendszerek kialakítása. — m — Fejár neffci Mrb» Katonai triumvirátus Braziliában •A líbiai hadsereg kikiáltotta a köztársaságot A Centroprese esti jelentés«: Az elmúlt órákban két egymástól távol eső országból jelentettek katonai puccsot. Latin-Amerika legnagyobb és a földkerekség egyik legnagyobb országából, Brazíliából, valamint az észak-afrikai Líbiából. A két hatalomátvétel körülményei és formai vonásai jelentősen különböznek egymástól, a tartalmi vonatkozásokról pedig alighanem még nagyon korai lenne megállapítani valamit. Brazíliában az történt, hogy egy, a fegyvernemek képviselőiből álló hármas junta közleménnyel fordult az ország népéhez Eszerint az eddigi államfő, a 66 esztendős Costa E Silva marsall súlyos vérkeringési zavarokkal küzd, és egészségi állapota miatt nem tudja ellátni teendőit. Csakhogy a brazil alkotmány szerint ilyenkor az alelnöknek kellene átvennie a kormányrudat, a triumvirátus nyilatkozatában pedig egyetlen szó esik erről az „apróságról”. A kommentátorok egyelőre teljes sötétségben tapogatóznak. A szigorúan cenzúrázott brazil sajtóból eddig nem derült ki, hogy az államfő egészségi állapota bármilyen aggodalomra ad okot. Az első kombináció tehát kézenfekvő: a marsall nem vérkeringés, hanem politikai betegségben szenved, vagyis hatalmátegyszerűen más tisztek döntötték meg. A második lehetőség: Costa E Silva valóban beteg, és erről a sajtó eddig azért nem közölt érdemben jelentést, nehogy a hír ellenzéki mozgatódásra adjon okot. Ebben az esetben az 1964-es puccs óta uralmon levő katonai junta önvédelmi reflexéről van szó, annak félreérthetetlen kihangsúlyozásáról, hogy a marsall távozása semmiképpen nem jelentheti a polgári, alkotmányos kormányzás visszatérését. Erre a variációira utal a triumvirátus tagjainak — Tavares tábornoknak, Rademaker tengernagynak és Souza E Mello légi marsallnak — az az ígérete, hogy „felgyógyulása esetén visszaadják a hatalmat Costa E Silva elnöknek”. Annyi bizonyos, hogy a hatalomátvétel nem új belpolitikai krízis kezdete Brazíliában, hanem folytatása, újabb tünete a tulajdonképpen 1964 óta meglevő, elhúzódó vezetési válságnak. Líbiában, amelyet néhány nappal, sőt, néhány órával ezelőtt még az egyik „legstabilabb afrikai államnak” tartottak, a tisztek azt a tényt használták ki, hogy a korlátlan egyeduralkodó, a minden hatalmat évtizedek óta saját kezében összpontosító 78 éves Idrisz király Törökországban üdül. Hasszán Erridha trónörökös, aki apját helyettesítette, a trippliszi rádióban — persze lehet, hogy kényszer hatására — bejelentette, hogy támogatja az új rezsimet. Az olajban gazdag Líbia eddig csak periférikusan vett részt a közel-keleti helyzettel kapcsolatos arab erőfeszítésekben. Nem lehetetlen, hogy az új kormány — ha tartósnak bizonyul — szorosabb kapcsolatokat teremt Kairóval. JERUZSÁLEM A jeruzsálemi mecsettűz és az azt követő arab diplomáciai lépések ismét felszínre hozták a várossal kapcsolatban oly hosszú ideje hajúdó megoldatlan kérdések egész sorát. A zsidók Jeruzsálemet történelmi alapon természetes fővárosuknak tekintik, míg az arabok azzal érvelnek, hogy Jeruzsálem nemcsak zsidó, de keresztény és fontos mohamedán szent helyek városa is. Miután a Palesztina feletti brit mandátum 1948. május 15-én megszűnt, megalakult a független Izrael állam, amely ellen Egyiptom és arab szövetségesei háborút indítottak. A hadviselők közötti front Jeruzsálem területén húzódott keresztül. Az Izrael és Jordánia között 1948. december 1-én létrejött fegyverszüneti megállapodás a front vonalát ideiglenesen államhatárrá tette, és mivel békeszerződést a háborús felek nem kötöttek, ez a helyzet állt fenn 1967. júniusáig, az izraeli agresszió bekövetkeztéig. A különféle vallási felekezetek szent helyeinek túlnyomó többsége a fallal körülvett Óvárosban helyezkedik el. Az Óváros keleti csücskében közvetlenül a régi városfalra támaszkodva található az Al Aksza mecset is, amely Mekka és Medina után, a mohamedán vallás harmadik legszentebb helye. A mecset, amelynek elkészültét 639. és 709. évek közé teszik a történészek, sok viszontagságon ment át évszázadok folyamán.Négyszer döntötte romba a földrengés, Omajád és Abbaszid kalifák építették újjá s 1033-ban, a negyedik pusztulás után, Ed Dabir alatt nyerte el mai formáját. A keresztes hadjáratok során, Jeruzsálemet meghódító lovagok katolikus templommá alakították, majd 1187-ben Szaladin szultán helyezte vissza eredeti funkciójába. Heinemann beszéde Bonn (Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti) Gustav Heinemann, az NSZK köztársasági elnöke hétfőn este, a második világháború kitörésének 30. évfordulója alkalmából beszédet mondott. Ez az első eset, hogy nyugatnémet államfő e témával kapcsolatban, nyilvánosan állást foglalt Heinemann hangoztatta: „Danzig és a korridor kérdése csupán kezdete volt annak a Hitleri programnak, amelynek célja a „szláv másodrendű emberek” leigázása volt a germán urak által. Nem akarjuk elfelejteni, hogy több mint 55 millió ember pusztult el, a nemzeti szocialista kaland következményeit még nem küszöbölték ki. Egyetlen kérdést sem lehet megoldani, amíg nem betdélünk ki minden szomszédunkkal és nem teszünk szert ismét bizalomra. Amit Franciaországgal elértünk, el kell érnünk keleti szomszédainkkal, s elsősorban Lengyelországgal is. A köztársasági elnök felsorolta azokat az óriási áldozatokat, amelyeket a lengyel nép a világháborúban hozott, majd kifejtette, hogy a háború nem természeti törvény, s ezért tudományosan kell kutatni a béke megteremtésének lehetőségeit. A világháború kitörésének 30. évfordulóján — mondotta befejezésül Heinemann — meg kell fogadnunk, hogy új kezdetet teremtünk keleti szomszédainkkal, köztük Lengyelországgal és határozottan szembeszállunk a háború szellemével. Kedd, 1969. szeptember 2. ■ Soha többé A náci háborús bűnösök üldözése tárgyában Moszkvában ez év március 25—29-én megtartott nemzetközi konferencia résztvevői felhívtak minden nemzetet, hogy szeptember 1-ét, a második világháború kitörésének napját Nemzetközi Antifasiszta Nappá nyilvánítsák. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány e felhívásnak megfelelően határozott és elrendelte, hogy hazánkban szeptember 1-én minden évben emlékezzenek meg e napról. E felhívásnak és határozatnak megfelelően Magyarországon a második világháború kitörésének 30. évfordulója alkalmából első ízben kerül megrendezésre a Nemzetközi Antifasiszta Nap. Az idei antifasiszta nap politikai tartalmát mindenekelőtt a világ sok részén megmutatkozó neofasiszta tendenciák, mindenekelőtt az NSZK-ban az újnáci NPD keretében jelentkező veszély elleni harc, valamint a háborús bűntettek elévülhetetlenségéért folyó küzdelem adja meg. Ez utóbbinak különös jelentőséget ad, hogy ez év december 31-ével, az NSZK-ban elévülés ürügyén meg akarják szüntetni a náci háborús bűntettek üldözését. Az NSZK részéről már történt erre kísérlet 1965-ben, de akkor a A nemzetközi közvélemény határozott fellépése nyomán a nyugatnémet hatóságok az elévülés idejét 1969. december 31-ig meghosszabbították. Megtagadták azonban annak kimondását, hogy a háborús bűntettek vonatkozásában az elévülés nem alkalmazható-Tény viszont az, hogy a második világháború után több mint két évtizeddel a háborús bűncselekményeiket elkövetők jelentős része a büntető igazságszolgáltatás alól még kivonta magát Hazánk a második világ fasizmust! háborút követően a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1945. augusztus 8-án kelt statútumában, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete különböző határozataiban foglalt elvekkel összhangban mindent elkövetett, hogy a felszabadulás utáni első években az ilyen bűncselekményt elkövetők felelősségrevonása minél teljesebb mértékben megtörténjék. Ennek eredményeként 1968. végéig 20 941 személyt ítéltek el bíróságaink háborús vagy népellenes bűntett miatt. A Magyar Népköztársaság ma is alapvető kötelességének tartja, hogy az ilyen bűnözőkkel szemben minden eszközzel fellépjen Ezt támasztja alá az a tény hogy az utóbbi három évben is 31 személyt vontak felelősségre háborús bűntett miatt. Emellett igyekszünk minden segítséget megadni — többek között a Német Szövetségi Köztársaságnak is — az ott élő nácik ellen háborús bűncselekmények miatt indított, s folyamatban levő büntető eljárások sikeréhez. A Nemzetközi Antifasiszta Nap feladata természetesen nemcsak a múlt bűneinek üldözése, hanem olyan nemzetközi közvélemény kialakításának elősegítése, amely megakadályozza a nácizmus újjászületését. Határozott fellépést hirdet a neofasiszta, revansista, militarista erők mai képviselőinek jelentkezése ellen, és a háborús bűnök kérlelhetetlen megtorlásával éppen ezeket kívánja az emberiség elleni újabb bűnök elkövetésétől visszarettenteni. Népünk, amely oly sokat szenvedett a fasizmus népellenes, háborús gaztettei mi-att, egy emberként sorakozik fel az emberiség egységes követelése mellát Soha többé fasizmust! G. I. Kádár János befejezte szabadságát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára befejezte évi rendes szabadságát. (MTI) Csehszlovákia Prága (MTI) A csehszlovák parlament népi gyűlésének biztonsági és védelmi bizottsága hétfőn az ország augusztus 18—24 közötti belbiztonsági helyzetével foglalkozott. Dr. Frantisek Vasek szövetségi belügyminiszter-helyettes a jobboldali körök illegális tevékenységéről elmondta, hogy május óta 128 fajta hazai és külföldi eredetű röpcédula került a rendőrség kezébe. Külföldről több tízezer röpcédulát csempésztek Csehszlovákiába. A biztonsági szervek az előzetes jelek alapján — mondta a miniszterhelyettes — számítottak nagyobb csoportosulásokra, a passzív ellenállás megnyilvánulásaira, huliganizmusra, és szabotázsra Vasek megállapította, hogy az ellenséges központok különös figyelmet fordítottak ez időszakban Csehszlovákiára. A korlátozó intézkedések ellenére augusztus 21-e előtt növekedett a kapitalista országokból érkezők száma. Augusztus 20-án ezeregyszáz személy rendelkezett Prágában külföldi vízummal, és sokan közülük bejelentési kötelezettségüknek sem tettek eleget. Többen a tartózkodási engedélyük lejárta után is az ország területén maradtak. Számosan modern filmfelvevő- és fényképezőgéppel voltak ellátva, a biztonsági szervek olyan esetet is lelepleztek, amikor egy külföldi állampolgár rádióadón továbbított híreket. 121 esetben bebizonyosodott, hogy külföldiek vettek részt különböző akciókban. A miniszterhelyettes elmondta, hogy az ország területén 2414 személyt állítottak elő, köztük 169 nőt. 83 százalékuk 25 évnél fiatalabb volt. 150 személynek nem volt munkaviszonya, 46 pedig büntetett előéletű volt. A Prágában előállított 1478 személy egyharmadának állandó lakhelye sem volt. A zavargásokban megsérült 318 rendőr (köztük 17 súlyosan), 68 munkásőr, 27 katona és 11 tűzoltó. A rendzavarok soraiban 37 sebesülés, öt haláleset fordult elő. Az okozott anyagi kár 4,8 millió korona. Megsérült a fegyveres erők 45 különböző járműve. VIETNAM Amerikai rádió- és tv-állomások hétfőn „rendkívül magas állású személyekre” hivatkozva azt jelentették, hogy Nixon elnök „változatlanul reméli az amerikai csapatok kivonásának folytatását” és azt tervezi, hogy az augusztusi időpont helyett szeptemberben nagyobb számú amerikai egység „felváltását” közli. A Newsweek című hetilap hétfőn arról ad hírt, hogy Nixon az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának követelésére állt el az újabb csapatkivonásoktól. A lap azt írja, hogy jelenleg a javaslatok felülvizsgálata folyik, s amíg ez nem fejeződik be, nem kerül sor újabb létszámcsökkentésre.