Fejér Megyei Hírlap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
A Centropres« «stl h«lfsetk^p«| fl prágai javaslat—Diplomáciai élénkség Bonnban — Feszültség Libanonban Feszült figyelemmel várta a világ a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek nyilatkozatát prágai tanácskozásukról. Mint várható volt, a nyilatkozat örömmel állapítja meg: a március 17-i budapesti felhívás megállapításait igazolta az élet, ezért is lett a javaslat Európában aktív megvitatás tárgya. Az érintett országok többsége pozitívan reagált az európai biztonsági értekezletet javasló felhívásra, és a varsói országok külügyminiszterei, miközben nyugtázzák a finn kezdeményezést az értekezlet előkészítésében és megtartásában, most már napirendet is ajánlanak. Úgy vélik, főképp két kérdést lenne érdemes megvitatnia az összeurópai értekezletnek, amelyet véleményük szerint már 1970 első felében, Helsinkiben, meg lehetne tartani. Az első pont az európai biztonság megteremtésével, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondással foglalkoznék, az európai államok kapcsolataiban. A második napirendi pont az európai országok közti kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeivel foglalkoznék. „Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne kontinensünk és az egész világ népeinek életében" — hangoztatja a többi között a prágai nyilatkozat. A bonni parlamentben befejeződött az első vita az új kormány hivatalba lépése óta. Többnyire éles összecsapások jellemezték, az ellenzék még a Brandt-kormány aránylag óvatos külpolitikai új irányvonalát is sokallja. Mindez azonban láthatóan, legalábbis egyelőre, nem akadályozza az NSZK új kormányát a megkezdett út folytatásában. Nyugati hírügynökségek helyszíni jelentései továbbra is feszültnek minősítik a libanoni helyzetet. Karami lemondott libanoni miniszterelnök cáfolta kairói útjának hírét, viszont tény, hogy találkozott a Szovjetunió bejrúti nagykövetével. Eszmecseréjükön, az egyiptomi Al Gumhurija jelentése szerint, arról volt szó, hogy a libanoni nép kategorikusan elutasít minden esetleges amerikai beavatkozási kísérletet a helyzet kihasználására. A nagykövet hangsúlyozta a szovjet kormány álláspontját, amely szerint a válságot maguknak az araboknak kell megoldaniuk. Ján Marko csehszlovák, Andrej Gromiko szovjet és Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter (jobbról-balra) megérkezik a budapesti felhívást aláíró hét szocialista őrség külügyminisztereinek tanácskozására a prágai Lany-kastélyban. Erősödő békedemonstrációk az Egyesült Államokban Egyre aktívabbá, szélesebbé válik az amerikai békemozgalom, a vietnami háború ellen mind erőteljesebben emeli fel tiltakozó szavát az Egyesült Államok ifjúsága, konkrét célokban, szervezett formában ölt testet a négereknek az emberi jogokért, a szabadságért vívott harca — mondta Louis Weinstock, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának központi bizottsági tagja, aki pénteken délután a népfrontklubban előadásban számolt be az amerikai békeakciókról. A november közepére időzített nagyszabású békedemonstrációról a következőket mondta: — Az ország minden részéből nagy tömegek gyülekeznek majd — november 13-ától kezdődően — Washingtonban, ahol három napon át tart a tüntetés a vietnami háború ellen. Negyvenezer főnyi tömeg indul majd az arlingtoni temetőtől, hogy a Fehér Házig vezető felvonuláson tegyen hitet a jóakaratú amerikaiak békevágyáról, a vietnami agresszió elítéléséről. A tömeg olyan táblákat visz majd, amelyeken egy-egy Vietnamban elesett amerikai katona neve és azonossági száma lesz feltüntetve. A felvonulók hatalmas koporsóba dobják be ezeket a feliratokat, s a koporsót Nixon elnökhöz juttatják el. A Fehér Ház előtt ugyanis nagyszabású népgyűlést tartanak, s a koporsóval jelképesen az elnöki rezidencia ajtaja elé teszik le, a felelősséget, amely Amerika vezető politikusait terheli a vietnami nép ellen viselt háborúért. A négerek helyzete kapcsán kifejtette, hogy a vietnami háború terheit elsősorban a fekete bőrű amerikaiak viselik. A fehéreknél háromszorta több néger katonát kényszerítenek a vietnami harcokba. Ugyanis közülük csak keveseknek van szakmája, a legtöbben nem fedezték be iskolájukat, márpedig elsősorban a szakképzetlen és iskolázatlan amerikai állampolgárokat áldozzák fel a vietnamiak elleni küzdelemben. A hangulat a négerek között mind forradalmibbá válik. A néger ifjúság szervezetei ma már sokhelyütt lerombolják régi, nyomorúságos gettóikat, s új lakhelyek építését követelik az ígérgető kormányzattól. Hiszen ez csak a minimális ellenszolgáltatás lenne azért az évenként több mint nyolcmilliárd dollár úgynevezett szuperprofitért, amit a négerek munkájából sajtolnak ki a kormányon levő amerikai monopolkapitalisták. Hangsúlyozta az amerikai kommunista vezető: az ellen is szól a tiltakozás, hogy a bérek emelkedése messze mögötte marad az árak emelkedésének. Az uralkodó osztályokra jellemző magas életszínvonal árnyékában az élet sokasodó költségei, az átlagamerikaiak mind nehezebb megélhetése húzódik meg. Elmondta végezetül Louis Weinstock, hogy a novemberi tüntetéssorozat az emberek százmillióit mozgósítja, szinte az egész amerikai nép tiltakozó hangját fogja egy szólamba. (MTI) Algéria ünnepe Nemzeti ünnepe van ma Algériának, kettős ünnepe. Az ország lakossága most emlékezik meg a demokratikus és népi köztársaság kikiáltásáról, de arról az eseményről is, amely ezt az államalapítást lehetővé tette. Ma tizenöt esztendeje, november 1-én, hogy kirobbant az algériai nép nemzeti felszabadító háborúja, amely súlyos véráldozatok árán, de világraszóló hősiességgel és kitartással vereséget mért a francia gyarmatosításra, és kivívta az egykori „tengerentúli megye” önálló államiságát. A felszabadító harcban Algéria nemcsak egymillió fiát és leányát veszítette el a nyolc évig tartó küzdelemben, a gyarmatosító légiók nyomát mindenütt lerombolt falvak jelezték. Nemcsak fájó sebeket kellett tehát begyógyítani, hanem építeni és újrakezdeni is kellett az egykori Francia-Algéria hajdani urainak távozása után. Algéria népének és vezetőinek jutott erejük arra is, hogy társadalmilag is újat kezdjenek. Ezt jelzik az algériai forradalom olyan állomásai, mint a francia földbirtokok kisajátítása, az államosítás, a mezőgazdaság fejlesztése, az iparfejlesztés, és a gyarmati sorból felszabadult lakosság emberhez méltó életének biztosítását szolgáló megannyi szociális és kulturális intézkedés. Az új Algéria ma megbecsült tagja a nemzetek nagy családjának. A szocialista országok népe mélységesen együttérzett annakidején a hős algériai nép nagyszerű szabadságküzdelmével, s az algériai függetlenség óta rokonszenvvel figyeli, cselekvő szolidaritással segíti országépítő munkáját. Hisszük, hogy e kapcsolatok fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy az algériai nép még eredményesebben munkálkodhassék azoknak a vívmányoknak a megszilárdításán, és továbbfejlesztésén, amelyeket a ma tizenöt esztendeje kezdődött felszabadító háborújának eredményeként vívott ki magának. Nagy nemzeti ünnepén szeretettel köszöntjük az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot. Tisztelgünk a hősök emléke előtt, akik életüket adták az algériai szabadságért. Köszöntjük az új országot építő dolgozókat. S bízunk abban, hogy — mint eddig is — a jövőben is meg fogjuk találni azokat a mozzanatokat, amelyek alapján eredményesen fejlődhet tovább együttműködésünk a nemzetközi politika porondján is, valamennyiünk javára. Sztrájk Milanóban Milanóban összecsapott a rendőrség és a magas lakbérek és a megélhetési költségek növekedése miatt sztrájkoló tömeg. A rendőrség a Moncecatini-Edisori Iusan székháza előtt könnygázt használt a tüntetők ellen. (Telefoto - aprxi kst Sajóm haz, 1969. november . Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletével kihirdette a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között a vízummentes utazás tárgyában aláírt egyezményt Az Elnöki Tanács a tudománypolitikai irányelvekkel összhangban törvényerejű rendelettel szabályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók munkaviszonyát. Az új tvr. elősegíti a tudományos káderek jobb kiválasztását, továbbá azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlati munkát kedvelő kutatók bizonyos idő után átkerülhessenek az iparba, vagy a népgazdaság más területére és a tudományos intézetekben szerzett tapasztalataikat a gyakorlatban hasznosítsák. A tvr. szerint a felügyeletet gyakorló miniszterek által kijelölt kutatói munkakörökre az eddigi határozatlan időre szóló munkaviszonnyal szemben határozott, legfeljebb ötévi időtartamra szóló szerződést lehet kötni. A kutatóintézeti vezetők vezetői megbízatása határozott időre, ugyancsak legfeljebb öt évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézettel fennálló munkaviszonyt. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a munkaügyi miniszter gondoskodik. • Az Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeletét Az új tvr. szűkíti a honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. Az eddigieken kívül mentesülnek a fizetési kötelezettség alól azok is, akiket sorkatonai szolgálatból katonai kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés, vagy betegség miatt leszereltek, akik legalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek, akik szociális körülményeik miatt a fizetési kötelezettség alól felmentést kapnak. A tvr. az eddigiekhez képest rugalmasabban állapítja meg a hozzájárulás fizetésének kezdeti időpontját. A törvényerejű rendelet egyben felemeli a honvédelmi hozzájárulás összegét, amely a munkaviszonyban állóknál és a termelőszövetkezeti tagoknál egységesen a kereset tizenkét százaléka. A honvédelmi hozzájárulás felemelt összegéből a sorka-tonai szolgálatot teljesítők arra rászoruló hozzátartozói az eddiginél magasabb segélyt kapnak, és a szolgálatukat befejező sorkatonák egy része — a polgári életbe történő beilleszkedés elősegítésére — egyszeri pénzjuttatásban részesül. • Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével összhangban a kormány módosította a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendeletét. Felemelte a családi segély összegét és újra szabályozta folyósításának feltételeit. Az új rendelkezések 1970. január 1-én lépnek életbe. * Az Elnöki Tanács a Budapesti Orvostudományi Egyetem nevét — fennállásának kétszázéves évfordulója alkalmából — „Semmelweis Orvostudományi Egyetem”-re változtatta. Az Elnöki Tanács egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) N KISZ mb napirendjén. (Folytatás az első oldalról.) ezer fiatal vesz részt a politikai oktatásban — mondotta, majd arról szólott, hogy az ideológiai nevelőmunka fejlesztése emellett azt is igényli, hogy az év bármely időszakában bármely, területen rugalmasan tudjon propagandánk reagálni a felvetődő igényekre. Az 1965-ös megyei bizottsági ülés anyagáról említést téve szólt arról, hogy akkor a termelést segítő tevékenységben a szervezési, menynyiségi szemlélet dominált, és a munkaversenyeket, mozgalmakat nem használta fel a KISZ kellően a nevelésre. Bár ma is jelentkeznek még hasonló problémák, óriási a fejlődés. Üzemeinkben aktívabb, politizálóbb a légkör. A szakszervezetekkel együtt a KISZ-bizottságok is sokat tettek a brigádmozgalom fejlesztéséért. Az ifjúság aktivitását mutatja az is, hogy megnőtt a javaslattevő fiatalok száma. Az ideológiai munka egyik fontos segítője a kulturális nevelőmunka. E területen különösen a klubtevékenység növekedett. Jelenleg 75. a megyében működő ifjúsági klubok száma. Beszélt az előadó az akcióprogramok jelentőségéről, a KISZ-vezetőségek, az alapszervezetek munkájának fontosságáról. Hogy a KISZ- vezetők eleget tudjanak tenni az irántuk támasztott követelményeknek, továbbra is gondot kell fordítani továbbképzésükre, elsősorban a marxista középiskolákon, amelyek nagyszerűen segítik az ifjúsági vezetők fejlődését. Fontos feladat az osztályharcos szemlélet erősítése. Beszélt arról is, hogy a felszabadulás 25. évfordulójára való előkészület lehetőséget ad arra, hogy ismét elbeszélgessünk a fiatalokkal az elmúlt negyedszázad alkotásairól, a szocializmus építésének eredményeiről. A középiskolások munkájával kapcsolatban az írásos és szóbeli anyag is felhívta a figyelmet a fizikai munka megszerettetésére. A beszámoló feletti vitá-ban kilencen szólaltak fel, valamennyien jónak tartották az írásos anyagot és a szóbeli kiegészítést, bár néhányan bírálták a beszámoló fogyatékosságait is. Többek között azt tették szóvá, hogy jobban figyelembe kellett volna venni az egyes rétegek sajátosságait. Kemény Margit hozzászólásában a propaganda és a sajtó, ezen belül a Magyar Ifjúság jelentőségével foglalkozott. Vad György a propagandisták felkészítésének fontosságát hangsúlyozta. Endrédi János pedig többek között arról szólott, hogy az oktatás ellenőrzésének, a tartalmi munkára is ki kell terjednie. Fekete Tibor a honvédelmi nevelés, Balatincz Jánosné a személyianyagi feltételek biztosítását, ennek fontosságát hangsúlyozta többek között. Nemes Iván hozzászólásának tárgya a középiskolai nevelőmunka volt, ezzel foglalkozott Albert József is. A tanácskozás vitájában felszólaló Bodnár László, a megyei pártbizottság osztályvezetője elismerően szólott a KISZ mb munkájáról, rámutatott, hogy az ideológiai munka milyen fontos a párt ifjúsági szervezeteinek tevékenységében. Verbay Lajos többek között az ideológiai munka mindennapi feladataira hívta fel a figyelmet . a