Fejér Megyei Hírlap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
Vasárnap, 1970. február 1. Az AKÖV idei terveiből: Remélhetőleg már túl vagyunk a tél nehezén. Az autóbuszok több-kevesebb eltéréssel, de már menetrendszerint közlekednek, s mi több, az első járatterelésekről is hírt adhattunk, ami a tavasz közeledtét, jelzi. Ilyen derülátó hangulatban csupa jó hírt vártunk a 14-es AKÖV központjában Balogh Imre osztályvezetőtől. — Csupa jót aligha mondhatunk, hiszen autóbuszvezetőinknek, utazó személyzetünknek máris rosszul kezdődik az év: útlezárással, a 3- as, 13-as járatok elterelésével. De az útpanaszokat elég hoszszan lehetne sorolni. Ezt leszámítva azonban vannak jó híreink, hiszen bővítjük és korszerűsítjük a városi forgalmat, újabb távolsági járatokat kívánunk indítani és régi utasigényt elégítünk ki egy Székesfehérvár—Baja— Zombor közvetlen autóbuszjárattal Emellett természetesen belső ügyeinkkel is foglalkozunk. Így például a buszvezetők létszámának növelésével, amelynek új, igen reménykeltő lehetőségét dolgoztuk ki, s egy jelentős részben már ki is kísérleteztük. A munkaerő kérdés izgalmas, ezért hadd kezdjük ezzel a kérdések sorát. Milyen ez az új mód-szer, s kiknek biztosít lehetőséget? — Elsősorban a fiataloknak, s közülük is azoknak, akik az úgynevezett „úrvezetőid’ jogosítvánnyal rendelkeznek. Számukra biztosítjuk, méghozzá díjmentesen az autóbuszvezetői, s a csiádói autóbuszokra is érvényes különleges gépjárművezetői vizsga letételét. Eddig sokakat vonzott az utazás, a hazai és külföldi tájak, megtemetésének ez a lehetősége, de mi tagadás, igen költséges volt a vizsga letétele, tehát a jogosítvány megszerzése. Ezt vállalatunk most magára vállalja. * az első negyven fős csoport tapasztalataiból ítélve a városi és megyei fiatalok szívesen jelentkeznek, jó kedvet tanulnak, s sosem titok, hogy jó kereseti lehetőségekkel számolhatnak. — Sorrendben az Új járatok lehetőségéről «meretnénk hallani «— A májusi menetrend változástól egy új járatot indítunk Pusztavám—Mór—Székesfehérvár—Budapest és visszajáratban, méghozzá a Velencei-tó déli partján. Erre a járatra két okból is szükség van a mórijárásban : egyrészt Pusztavámon és Móron olyan üzemek telepedtek és telepednek le, amelyeknek központjuk Pesten van, másrészt a járásból eddig csak átszállással lehetett megközelíteni a Velencei-tavat. Két kérdést oldunk meg ezzel az egy járattal. — A külföldi kapcsolatok bővítésére mikor kerül sor? — Ugyancsak májustól, az új menetrend érvénybelépésétől számítva indul a Székesfehérvár — Baja — Hercegszántó határállomás — Zombor és vissza járatunk. Érdekessége, hogy aki Székesfehérvárról reggel 5.30-kor elindul Zomborra, az már este hat óra körül itthon lehet. Egy jó ebédre való idő marad a jugoszláv városban is. — Mit várhatunk az autóbuszpark bővítése, korszerűsítése és a városi helyi járatok területén? — Idén körülbelül 90 új kocsit kapunk, részben bővítésre, részben korszerűsítésre. Járatsűrítéseink egyes vonalakon lesznek, de ez a gépjárművek számától, az új kocsik érkezésétől függ. Kapunk, különösen távolsági és külföldi, valamint különjárati célra néhány 250-es típusú, szupermodern kocsit is, valamint Ikarus—55-ös és 66-os kocsikat Az utóbbiak a székesfehérvári gyárból kerülnek ki — Bértarta fehérvári igény a Móri és az Orsóvas úti forgalom megoldása? Erre mikor kerülhet sor? — A Móri út bekapcsolására a Fecskeparti út megépítése után, a 21-es és 22- es járatok körforgalmának bevezetésével, illetve a meglévő körforgalom kiterjesztésével. Tehát mind a Móri útiak, mind az autószerviz csak az út megépítése után kapcsolódhatnak be a normális buszközlekedésbe. Az Orsóvai úton lakók panaszát ismerjük, hiszen nemcsak a Hírlaphoz, de a városi tanácshoz és hozzánk is lejöttek. Mi a kocsiforduló, s a szükséges feltételek megteremtése után azonnal hajlandók vagyunk a 8-as járat meghosszabbítására. Annak eldöntésére nem vagyunk hivatottak, hogy kik és mikor építhetik meg a kocsifordulót. — Még egy kérdést: a Balinkai Szénbányák szakszervezeti taggyűlésén bírálták a zsúfolt, korszerűtlen szállítási módot. Ezt le is írtuk, s a móri AKÖV-részleg vezetője levélben kifogásolta. Mi itt az igazság? — Nemcsak a móri részlegünk kifogásolta, hanem mi is. Íme a levél, amelyet ma küldtünk volna el — teszi elém Balogh elvtárs a másolatos levelet. Ebből idézzük hát a választ: „A Balinkai Szénbányánál 14 darab autóbuszunk teljesít szolgálatot, szerződéses alapon... Ezekből 12 darab kis befogadóképességű kocsi. Az 1970. évre érvényes fuvarozási szerződés megkötésekor írásban felhívtuk a Középdunántúli Szénbányászati Trösztöt (Veszprém Rákóczi út 6.), hogy a kiselejtezésre kerülő AMG típusok helyett előre láthatólag csak nagy befogadóképességű autóbuszokat tudunk majd biztosítani. A tröszt 1969. augusztus 18-án kelt, 2247 számú levelében ezzel kapcsolatban az alábbiakat írta: „A gépkocsik típuscseréjéhez nem járulhatunk hozzá, mert a szerződés alapján jelenleg közlekedő kocsik üzemi érdekeinket teljes mértékben kielégítik, azok befogadó képessége a szerződéses feladatok teljesítéséhez hiánytalanul elegendő". Reméljük a balinkai szakszervezeti taggyűlésen munkásszállítási ügyben felszólalók is olvassák a választ, s megértik. Mi azonban nem nagyon értjük, hogy az évi kiadatásában — az AKÖV válasza szerint — 90 000 forint többlettel járó utaztatási kényelemről miért mondott le olyan kategórikusan a tröszt? Ugyanis — és ezzel fejezte be tájékoztatását Balogh Imre osztályvezető — az akkor felajánlott korszerű kocsikat az Oroszlányi Szénbányák örömmel fogadták el, s ma már azokkal bonyolítják le a forgalmat. Valóban nem volt csupa optimizmus ez a beszélgetés! Kátay Antal Tovább bővül a gépkocsipark Díjmentes buszvezető-képzés Újabb külföldi buszjárat indul Zsúfoltak a balinkai járatok ? Húszéves az Aranykalász Tanulságos zárszámadás Sárbogárdi» Több is lehetett volna, ha... — Díszoklevél nyugdíjasoknak Tanulságos, mindenki számára hasznos zárszámadást tartottak a sárbogárdi Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai. Bátor, őszinte hangnemben beszélt az elnök, az ellenőrző bizottság elnöke sem takargatta el a kisebb-nagyobb bajokat, s a hozzászólások is igazolták: nagy jelentőségű a szövetkezeti demokrácia mind szélesebb körű kibontakozása. Az elnöki beszámoló Cseh István elnök örömökről, gondokról szólt. Búzából például 18,5 mázsás átlagot takarítottak be, de ez lehetett volna több is, ha nagyobb gondot fordítanak vetéskor a kívánt tőszámra. Nem jó az, ha vetés után még zsákszám megmarad a csávázott búza. Két-három mázsánál biztosan többet csépelnek el a kombájnok, ha betartják az agrotechnikai eljárásokat. Drága tandíj volt okultak belőle. Egyéb szántóföldi veteményeknél viszonylag jók voltak a terméseredmények. Külön szólt Cseh István az állattenyésztésről, ezen belül a mezőgazdaság „nehéziparáról”, a szarvasmarha-tenyésztésről. A helyes rét- és legelőgazdálkodás is nagy jelentőségű ebben a gazdaságban. Az Aranykalász Tsz tagjai most ünneplik a gazdaság megalakításának 20. évfordulóját Erről szebben nem is lehetett megemlékezni, mint ezen a szárszámadáson tették, s ezt megelőzte még valami. Tavaly ősszel vették át a járási tanács épületében azt a díszoklevelet, amelyben a pártbizottság és a tanács, valamint a területi szövetség elismerte, hogy a munkaversenyben járási első helyezést értek el. Kisteleki József „odavág“ Mögöttem mondta az egyik tag, amikor Kisteleki József, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolóját tartotta: — Ez aztán jól odavág. A vezetőknek is, nekünk is. Bizony nem fukarkodott a szóval, amikor a rosszról kellett beszélnie. Csak néhány tény a hosszú felsorolásból, amelyeket az évközi ellenőrzések során tapasztalt a bizottság. Zöldség-kertészetüket nagyra méretezték, nem tudták megművelni a földet, kevés áru termett. A terület kijelölése is szakszerűtlen volt, és év közben sem segítette a szakvezetés az ott dolgozókat. Voltak olyan dolgozók, akik csak a munkaegységet „fogyasztották”, de a feladatukat nem látták el. Ezek miatt 450 ezer forint volt a kiesés. A bizottság azt is megállapította aratás közben, hogy a megengedettnél nagyobb volt a szemveszteség. Elszomorító, hogy csak emiatt 16 vagon gabona pocsékolódott el. Az is nagy hiba, hogy a tervezett 200 ezer munkaegység helyett 220 ezret teljesített a tagság, és ennek ellenére egy csomó munkát nem végeztek el, áthúzódott erre az évre: szárvágás, szántás, egyéb munka. Tavaly november 28-án két S2K 4-es kombájn és egy Utos traktor motorjában a hengerblokk megrepedt. A traktorosok elfelejtették a hűtővizet leengedni. Milyen kár ez is? A hozzászólások sokan kértek szót. Azt valamennyien elismerték: szépek az eredmények, hiszen másfélmillióval több a részesedés idén, mint tavaly, de ostorozták a hibákat is, nehogy újra előforduljanak. Itt is csak egyet idézek, ifjú Erős Ferencet. — Mondta az elnök elvtárs, hogy a kukoricatermés is magasabb lett volna, ha gondosabban műveljük meg a földet. Valóban vagy 150 holdon elmaradt a kukorica másodszori elekapálása. Nem volt munkaerő. De tizenhat ember egész éven át dolgozhatott a keverőüzemben szerződéses alapon? Ismerik ezek az emberek is az ekekapát, tudták volna fogni a szarvát. Kevés az emberünk és mi még kölcsönadunk más üzemnek. Nem jó dolog ez. Aztán ott van az erdei lucerna. A harmadik kaszálás megrothadt Miért? Mert szakszerűtlenül petrencézték. Bezzeg a feleskaszálásnál nem rothadt meg a lucerna! Sokan helyeseltek erre. Még talán az is elismerte a hibát, aki a vétkesek között volt Szép búcsúzás Volt még egy napirend a közgyűlésen: kitüntették az alapító tagokat Ketten — idős Rüss János és Vámosi György — a Mezőgazdaság kiváló dolgozója, idős Kovács Márton, Györök Ferenc, Gráczer Ferencné és Marosi Józsefné a kiváló termelőszövetkezeti dolgozó kitüntetést kapta. Ugyancsak ezzel a kitüntetéssel ismerték el eddigi tevékenységét ifjú Erős Ferencnek, ifjú Zámbó Jánosnak és idős Fülöp Józsefnek, ötvenöt szövetkezeti tag vonult nyugdíjba, elismerő díszoklevelet kaptak. Orsóvai Tibor Fejér megyei Hírlap Valóságos oktatási „kombinát” ilyenkor télen a balatonaligai üdülő.. Nemcsak megyénkből, más tájakról is érkeznek ide hetente a különböző csoportok, hogy időszerű feladataikat megvitassák. Pénteken délután a Fejér megyei üzemgazdászok egyik előadásán vettünk részt Az előadó neves szakember, Faragó Tibor, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola termelésfejlesztési , intézetének igazgató-helyettese. Már majdnem két óra óta beszél a különböző elemző módszerekről. És nem lankad a hallgatók figyelme. Hogyan készül a számviteli mérleg ... Milyen hányadossal térül vissza egy-egy üzemágban a befektetett szemestakarmány ... Az ágazatok milyen mértékben járulnak a felhalmozáshoz. Mi a szerepe az évközi, rendszeres ellenőrzésnek ... Mennyire lehet menetközben befolyásolni a termelési eredményeket. Ez utóbbihoz példát is mond Faragó Tibor. — Vegyünk egy gazdaságot, amelynek földjén 20 mázsa kukorica termett átlagban. Ilyen termés mellett 240 forint az egy mázsára jutó költség. Fokozni akarjuk a hozamot. Több műtrágya kell. Mondjuk, hogy két mázsa vegyes hatású műtrágyát, szórunk rá a földre. Ezzel — ha nem több — két mázsás hozamnövekedést érünk el. Most számolnunk kell a két mázsa többletműtrágya értékét, a negyven százalékos többletráfordítást, ez összesen 331 forint, egy mázsára vetítve pedig 165,5 forint. A össztermésnél az önköltség csökkent. De a lényeg nem ebben van. Azt is látni kell, hogy ezt a takarmányt hol használom fel, az állattenyésztésnek melyik ágazatában. A kalkuláció a végtermékig fusson tó. Igazi képet csak ekkor kapunk: érdemes volt-e ? Péter Béla tanfolyamvezetővel beszélgetek, amikor odalép hozzánk — éppen szünet van — az egyik hallgató. — Nem lehetne folytatni ezt az előadást? Olyan sokat ad nekünk. Mindent megértettünk, nem kell konzultáció. Inkább más témáról szóljon még a rendelkezésre álló idő alatt az előadó ... Nem messze az üzemgazdaságtól, egyenruhás férfiak, mezőőrök foglalkozása folyik. Ma volt az utolsó gyakorlati óra, ezután a vizsga következik. Menyhárt József, a tanfolyam vezetője beszélt erről az egy hétről. — Egy éve jelent meg a kormányrendelet, hogy intézményesen kell foglalkozni a mezőőrök továbbképzésével, oktatásával. Kétszáznyolcvanhat mezőőr tevékenykedik Fejér megyében, akik milliós értékekre vigyáznak. Az ilyen foglalkozásokon megtanulják a szolgálati napló szakszerű vezetését, a szolgálati fegyver viselésé- nek, használatának módját. Az elméleti órák után soksok gyakorlati foglalkozás következik. Megjelölt terepen találkoznak kivágott fával, tolvajokkal, akik például meg is támadják a mezőőrt, orvhalászokkal, idegen emberekkel, akiket igazoltatni kell és így tovább. Az előadók és a gyakorlati foglalkozást vezetők — Balázs Gyula és Mészáros István rendőr őrnagyok, Nemcséri Zoltán tűzoltóalezredes — lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy az őrök biztosan, jól vizsgáznak. Beszélgettem Kónya Györgygyel, a fehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet mezőőrével. Ő is az elismerés hangján szól a foglalkozásokról — Nagyon kell ez az egy hét, sokat tanulunk. És haípunk egy kis önbizalmat is, fontos feladatunk a közös vagyon védelme. — Fogott-e már tolvajt? — Nem is egyet tavaly április óta. Legutóbb például novemberben egy férfit, aki négy zsák kukoricát lopott. Igazoltattam és bekísértem az elnökhöz, Varjas Gyulához. Pfendert Antal a mányi Béke Termelőszövetkezet mezőőre. — írja már meg — kérte —, hogy nagyon sokat tanultunk és köszönjük a megyei tanácsnak, hogy ilyen tanfolyamra hozott bennünket. a. t. Üzemgazdászok és mezőőrök Aligán Találkozás a tolvajjal —Végy zsák kukorica 1969. a fordulat éve Mérlegen a móri tsz gazdálkodása Joggal nevezhetik ezt az évet a Móri Kossuth Tsz tagjai és vezetői a fordulat évének. Érződött ez a szombati közgyűlés hangulatán, az emberek szóváltásaiban és az elnöki beszámolóban is. Tíz év lassú lépéseit, lehangoló sikertelenségeit egy optimizmust teremtő gazdasági ér követte. Jogos ez a bizakodó jövőbe nézés, mert az eredmények nemcsak a kedvező időjárásnak köszönhetők, hanem az okosabb, előrelátóbb vezetésnek és a tagok szorgalmasabb munkájának. Az elmúlt évben először fogott képletesen kezet a tagság a vezetőséggel. Szavaikkal és tetteikkel igent mondtak a tervekre, elképzelésekre és együtt üzentek hadat azoknak az előítéleteknek, régi kötődéseknek, amelyek nehezítették az előbbre jutást, amelyek csak a múltat és a mát vették figyelembe. Az üzem pénzgazdálkodása egész éven át aktív, jó volt, noha tavaly vették fel a legkevesebb hitelt. A kollektív gazdaság állóeszközeinek értéke közel 21 millió, forgóalapja több mint 22 millió, tiszta vagyona 34 millió forint. Az előző viszonyítva több mint 6 millióval gyarapodott Reményeinket igazolja a többi között a 3,5 milliós biztonsági alap és a 2,6 millió fejlesztésre szánt összeg. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés 17 300 forintról 20 566-ra nőtt A 10 órás munkanapra jutó munkadíj értéke csaknem 90 forint. Domináló üzemáguk, az állattenyésztés számadatai biztatóan alakulnak. A növénytermesztés eredményein is látszik, hogy már nem idegenkednek a korszerű agrotechnikai eljárásoktól A mó- . ri ezerjó hírnevének terjesztésében ők ió részt vállalnak, s ha az állami gazdasággal való együttműködési hajszervj adóságukat konkrét tettek igaz; szolják majd, közös erővel még magasabbra tudnák emelni e borvidék rangját, amely messze túllépné régi dicsőségét Ez a tsz te küszkö esik sokak gondjával, az elöregedéssel. Sok a nyugdíjas, a járulékos tsz tag, kevés a fiatal De ha a fordulat évét még eredményesebb zárszámadások követik — amely feltételezi többek között a nagyobb fokú gépesítést a szocialista létesítmények hálózatának kiépítését — bizonyára nem lesz nehéz megnyerniük a fiatal munkaerőt sem. A móri járásban, ugyancsak ezen a napon értékelik az elmúlt gazdasági év eredményeit a sörédi tsz dolgozói akik ezentúl együtt haladnak a magyaralmásiakkal — zúgom —. Több mint 31 ezer fiatalt várnak 37 féle szakra képeznek A szakközépiskolák iránt évről-évre növekszik az érdeklődés. Ennek figyelembevételével állapították meg az illetékesek az idei felvételi keretszámokat A Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályán az MTI munkatársának elmondották, hogy az 1970—71-es oktatási évben a különböző szakközépiskolák első osztályaiban 31—32 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait Ez csaknem 50 százaléka a középiskolák nappali tagozatára felvehető összes elsős diákok számának. A szakközépiskolák ma már 37 féle szakra képezik a tanulókat A művelődésügyi miniszter — az érdekelt főhatóságokkal egyetértésben — szabályozta a felvételek lebonyolítását. A leglényegesebb tudnivalók a következők: alapvető feltétel a tanuló egészségügyi alkalmassága a választott szakra. A szakközépiskolába jelentkező fiatalok az egyes szakok jellegének megfelelő speciális orvosi vizsgálaton is részt vesznek. A felvételről történő döntésnél az általános iskolákban elért tanulmányi eredmény vizsgálata a VII-es évvégi, és a VIII-os félévi átlagra, s különösen a választott szakmák szempontjából fontos alapozó tantárgyakban elért tanulmányi eredményre terjed kó. A jelentkezőket a szakközzépiskola igazgatója a tavaszi szünetben behívja annak megállapítására, hogy a szakiránynak megfelelő legfeljebb két alapozó tárgyból milyen ismeretekkel rendelkeznek. Ez alkalommal a tanulók szakmai rátermettségét is vizsgálják, egyszerű gyakorlati feladatok megoldása útján. A szakközépiskola igazgatója a felvett és elutasított tanulók névsorát köteles a döntéstől számított nyolc napon belül megküldeni az érdekelt általános iskoláknak. A felvételt elutasító határozat ellen annak közlésétől számított 8 napon belül fellebbezni lehet a szakközépiskola irányító szervéhez, de a fellebbezést a szakközépiskola igazgatójánál kell benyújtani.