Fejér Megyei Hírlap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

2 TASZSZ - MTI REUTER — AFP — UPI Francia­ország nemzeti ünnepén A Bastille lerombolásának évfordulóján. Franciaország leg­nagyobb nemzeti ünnepén nagyszabású katonai parádéra is sor került. Képünkön: Pompidou elnök megtekinti az egyik díszelgő egységet. (F. m. Hírlap — Telefoto) Folytatja ülését a szovjet parlament Moszkva Az újonnan megválasz­tott szovjet parlement ked­den megnyílt ülésszakán a két kamara — a szövetségi és a nemzetiségi tanács — délután ismét külön-különf­ ülést tartott. A képviselők meghallgatták és egyhangú­lag jóváhagyták a mandá­­tumvizsgáló bizottságok je­lentéseit. A parlament ugyancsak délután megválasztotta az állandó bizottságok tagjait. A két kamara külügyi bizott­ságának elnöke Mihail Szusz­­lov, illetve Borisz Ponomar­­jov lett — mindketten a párt központi bizottságának tit­kárai. A jelenlegi ülésszakon létrehoztak egy új, állandó bizottságot is, amely a ter­mészet védelmével foglalko­zik. A szovjet parlament az elfogadott napirend értelmé­ben szerdán választja meg a legfelső tanács elnökségét és a minisztertanácsot. Bizo­nyosra vehető, hogy az új kormány elnökéül ismét Alekszej Koszigiint jelölik. A napirenden ezen kívül a munkatörvénykönyv terveze­tének megvitatása szerepel. Az ír kommunisták három követelése Belfast A Drjahlov, a TASZSZ tu­dósítója Belfastban beszél­getést folytatott S. Morrissi­­vel, Írország Egységes Kom­munista Pártja Politikai Bi­zottságának tagjával. A be­szélgetés során Morrissi han­goztatta, hogy az orániai fel­vonulás napján a kommunis­ták felszólították összes hí­veiket, akadályozzák meg a provokációkat és ne tegyék lehetővé az összetűzéseket. A kommunisták határozot­tan elítélik a békés katolikus lakosság ellen irányuló meg­torlásokat, a katonai és rend­őri terrort. A kommunista párt jelenlegi három alapvető követelése: az angol csapatok haladéktalan kivonása, a legutóbbi időben letartózta­tott személyek szabadon bo­­csátása és az angol hatóságok újabb vérontást előidéző te­vékenységének a kivizsgálása — hangoztatta Morrissi. Yakmenityi­­ áldozat: diák Washington Közzétették az FBI, az ame­rikai szövetségi nyomozó iro­da szokásos évi jelentését, amely megállapítja, hogy az elmúlt tanévben jelentősen emelkedett az egyetemi megmozdulások szám­a. A je­lentés beszámol arról, hogy a tavaszi nagy egyetemi tünte­tések során 462 rendőr sebe­sült meg és ..nyolc személy vesztette életét”. Különös módon a jelentés nem közli azt a tényt, hogy a nyolc halálos áldozat mind­egyike diák volt és azt sem említi, hogy az összes sebe­sülteknek hozzávetőleg a fele szintén a tüntető diákok, kö­zöl került ki 4 millió szak­­szervezeti tag Róma Az Olasz Általános Szak­­szervezeti Szövetség (CGIL) tagjainak száma ez év első hat hónapjában 230 781 fővel növekedett. A legnagyobb olasz szakszervezeti szövet­ségnek jelenleg több mint négymillió tagja van. RIMA­P Dagad a whigpisketrecw-bo­rán­. A Centropress esti helyzetképe : v Amióta a kivert francia gyarmatosítók nyomában az amerikaiak megjelentek a vietnami színtéren, szinte folyamatosan létezik egy-egy szó, amely önmagában is fel­idézi a jelenlétükből követ­kező brutalitásokat. Az első ilyen szóra talán már keve­sen emlékeznek, annyi szomorú utódja volt már en­nek a fogadalomnak: Phu Lai. Ebben a dél-vietnami kon­centrációs táborban nem sokkal a genfi egyezmények megkötése után — lábbal ti­porva annak szellemét és betűjét — a saigoni rezsim politikai foglyok ezreit mérgezte meg, jéghideg tudatossággal, Wa­shington tudtával és bele­egyezésével. Az első után csak az utol­só előtti ilyen szóra emlékez­tetünk, arra, amely túlsá­gosan a közelmúltban került forgalomba ahhoz, hogy bár­ki is elfelejthesse: My Lay. Mint ismeretes, ebbe­n a köz­ségben ártatlan gyermekek­kel, asszonyokkal és öregek­kel végzett egy benyomuló amerikai egység. Hogy miért? Mert olyan parancsot ka­pott, hogy lőjön mindenre, „ami mozog". De My Lay esetében is ki­tűnt, hogy létezik a másik Amerika, a becsületeseké is. Akkor is amerikaiak segítet­tek leleplezni — amerikaiak bűnét. Csaknem pontosa­n ez tör­tént a legutóbbi ilyen szó esetében is. Ez a szó így hangzik: „Tigrisketrec” —. William R. Anderson , Ten­nessee állam képviselője, Nixon vietnami „tény­meg­­állapítási bizottságának” tagja fedte fel ezt a ször­nyűséget, amelyben az ame­rikaiak szerepe ugyan nem olyan közvetlen, mint My Lay-ban, de mégis kétségbe­vonhatatlan. A hírügynökségek leg­utóbbi jelentései szerint Anderson felszólította Nixont: cselekedjék azonnal, mert ellenkező esetben a „Tigrisketrec” színhe­lyét, Con Son szigetet Auschwitzcal, Dachau­­val, vagy Buchenwalddal hasonlítja össze a világ”. Nos, bármit tesz, vagy nem tesz Nixon,ez az összehason­lítás már megtörtént. A világsajtó számos más tekintélyes orgánuma után kedden a moszkvai Pravda leplezte le a börtönszigeten uralkodó iszonyatos állapoto­kat. Ami új volt a többi lap tényanyagához képest, az ép­pen az amerikaiak szerepe. Can­ton szigetén — Wa­shington állításaival ellen­tétben — vannak amerikai katonák, szám szerint 47-en. Paran­csnokuikat Berkleynek hívják — írja a lap és e köz­lés után az eddiginél is ne­hezebb elhinni a Pentagon­nak azt, hogy nem tudott semmiről. Osztrák kez­deményezés Bécs Az osztrák minisztertanács kedden emlékiratot, hagyott jóvá az európai biztonsági konferencia előkészítésével kapcsolatban. Kirchschläger külügymi­niszter kijelentette: ez a do­kumentum elősegíti majd az európai kontinens biztonsága szempontjából szükséges „enyhülési politikát”. „A Varsói Szerződés tagor­szágai külügyminisztereinek budapesti nyilatkozata óta — mutatott rá az osztrák kül­ügyminiszter — az értekezle­ten résztvevő országok köré­vel kapcsolatos probléma­ már rendezettnek tekinthető. Az összes európai országokon kívül részt vesz az értekezle­ten az Egyesült Államok és Kanada is”. „Amikor az összes európai országokról beszélek — szö­gezte le Kirchschläger — be­leértem az NDK-t és az NSZK-t is, mint két egyenjo­gú európai államot”. Végül kijelentette, hogy az emlékirat szövegét a Nemzeti Tanács elé terjesztik, jóváha­gyás végett. Ezt követően el­juttatják azt az érdekelt kor­mányokhoz, majd nyilvános­­ságra hozzák. Az elrabolt miniszter Bogota A kolumbiai kormány el­határozta, hogy elősegíti Lon­­dono y Londono a múlt hét csütörtökén elrabolt egykori államminiszter kiszabadítá­sát. a határozat a hétfő éjjeli minisztertanácsi ülésen szü­letett, miután a kormány tu­domást szerzett arról a le­vélről, amelyet a volt minisz­ter fián keresztül juttatott el az államfőhöz. A kormány e levélben megfogalmazott kér­­lelésnek megfelelően kíván eljárni. A levélben Londono y Londono arra kérte Lleras elnököt, hogy ,,ne mozgósítsa a„ fegyveres erőket”. Úgy tudják, hogy a kisza­badítás feltételeiről Londono­n­ Londono családja esetleg k­özvet­len tárgyalásokat kezd a­ volt államminiszter elrab­lóival. 13 000 fiatal az új otthonokért Még véglegesen el sem vo­nult az m ár, Szabolcsban már június utolsó napjaiban sát­rat vertek, hidroglóbuszok­­kal vizet fakasztottak az új­­jáépítőknek. Háromezer fia­talt befogadó sátorvárost — hét KISZ-es ifjúsági tábort —­ építettek fel alig egy hét alatt a katonák és a polgári védelem osztagai. Az itt járó ember önkéntelenül is elő­ször rájuk gondol. Tivadaron 109 sátor áll a töltés melletti árnyékos részen, vaságyak, matracok, vízcsappal ellá­tott mosakodóhelyek, konyha, étkező, s minden ami az élet alapfeltételeit jelenti. Ahol öreg diófák szegélye­zik a folyópartot, Tivadaron van a legnagyobb sátor­vá­ros: négy tábor, hatalmas te­rületen húsz-negyven sze­mélyes sátrakkal. Pár kilo­méterrel távolabb a kataszt­rófa által ugyancsak meg­kínzott Jánkmajtison a vas­úti sín és az erdő között áll az ötödik, Méhteleken a ha­todik, Csengerben a hetedik tábor. Augusztus 23-ig tur­nusonként 3 ezernél, össze­sen ti­zen­h­á­romezernél több fiatal dolgozik itt, hogy őszre tető alá kerüljenek az új otthonok. Június 28-án ér­keztek az első táborlakók. Azóta már vannak élmények, tapasztalatok. — Kezünket feltörte az ásónyél, de kibírjuk. Az ét­kezésre nincs panaszunk. Legfeljebb a reggeli lehetne egy kicsit kiadósabb. Mert délig végzi az ember legtem­­pósabban a munkát — ma­gyarázza az esztergomi gép­ipari technikum tanulója, Bódi Attila, Tivadaron. Kö­régyűlnek többen is, apró epizódok elevenednek meg az itteni napokról, László Béla táborparancs­nok a Váci Mihály tábor egyik epizódját említi. Négy önként jelentkezőre lett vol­na szükség. Pihenő időben jött a kérés, Kisarban egy családi ház építésénél kelle­ne négy markos legény. Csaknem harag lett belőle, ki menjen Kisarba. Sieber Józsefet, az egyik brigád ve­zetőjét ígérettel nyugtathat­ták meg: ha hasonló munka lesz ismét, akkor az ő csapa­tának szólnak. A fűzfői építő­diákok hazaérkeznek a délelőtti műszakról, a csengeri táborba. Szerda, 1970. július 15. . „Felfelé” terjeszkedik a szovjet mezőgazdaság A Szovjetunió Kommu­­­­nista Pártjának Köz­ponti Bizottsága júliusi ülé­sén korszakos jelentőségű határozatban jelölte ki a szovjet mezőgazdaság fejlő­désének mértékét és tenden­ciáját a következő, tehát ki­lencedik ötéves tervben. Az ellenséges magyaráza­tokkal szemben erre a hatá­rozatra nem azért volt szük­ség, hogy a szovjet mezőgaz­daság valamiféle válságidő­szakot élne. Kisebb hibáktól eltekintve a kolhozparasztok és szovhozok dolgozói telje­sítik azt, amit tőlük a 8. öt­éves terv várt, illetve még hátralevő idejében vár. A szovjet társadalom és élet­színvonal általános fejlődé­sével párhuzamosan azonban az igények növekedése rend­kívül gyors. A feszültségek a növekvő igények és a lehető­ségeik között támadtak. A legfontosabb feladat to­vábbra is a gabonatermesz­tés fokozása. A szemes termé­nyek évi átlagos hozamát az elmúlt években megszokott 160 millió tonna körüli át­lagról 200 millió tonna fölé kell emelni. Kukoricából az eddigi 12 millió helyett évi 20 millió tonnát kell termel­ni. Hozávetőleg egymillió tonnával növelni kell a gya­­pottermesztést is, mert ebből a m­ég minidig fontos textil­ipari nyersanyagból hiány mutatkozik. Ahhoz, hogy az igényesebb táplálkozás szük­ségleteit kielégíthessék, 1975- re 15,6 millió tonna húst, 98 millió tonna tejet és 51 mil­liárd tojást kell a mezőgaz­daságnak előállítania. A hatalmas ország rend­kívüli méretű termelési ada­tait és terrvszámait mi nagy érdeklődéssel olvassuk, ha­sonlítani, érzékelni azonban nehezen tudjuk. Közvetlenül agrárpolitikailag is nagyon érdekes azonban számunkra az a tény, hogy a Szovjet­unió a mennyiségek fokozá­sát intenzív úton kívánja el­érni. A vetésterületeket nem, vagy csak lényegtelen mér­tékben emeli, az állati ter­mékek mennyiségének növe­lésében is legalább akkora szerepe lesz a hozamok, a produktivitás fokozásának, mint a létszám növelésének. A szovjet mezőgazdaság mai szakaszában tehát, már nem „széltében”, hanem „felfelé” növekszik. É­rdekes megvizsgálni­­ azokat az esz­közöket is, amelyekkel a kitűzött cé­lokat elérni igyekeznek. Ezek műszakiak, közgazda­­ságiak és bizonyos vonatko­zóikban politikaiak is. A műszaki fejlesztés ten­denciájára, méreteire jellem­ző, hogy ebbe be kell kap­csolódnia az egész szovjet iparnak. Fokozzák a meglevő gyárak termelését. Új gyártó­kat építenek kimondottan ag­rárprof­illal, de kimondja a határozat, hogy például még a hadiiparnak is be kell kapcsolódni a mezőgazdaság igényeinek kielégítésébe. A búza hektáronkénti ho­zamát például négy mázsá­val óhajtják növelni. Ennek érdekében igyekeznek opti­málisra fejleszteni a gépesí­tést, értve ez alatt eddig nem használt típusú gépek gyár­táséit és munkába állítását is. Erőteljesen fokozzák a ké­m­i­zál­ást, a műtrágya és nö­­vényvédőszer gyártást. Az állattenyésztés fellen­dítésének a határozatból ki­csendülő fő eszköze a takar­mány­ozás biztonságossá téte­le és korszerűsítése. Szó van azonban a döntésben arról is, hogy egyre töb kimondot­­tan ipari jellegű állattenyész­tő kombinátot kell létesíteni a Szovjetunióban. Mindkét irányban hat ez a döntés, hogy eddig nem tapasztalt mértékben fejlesztik a talaj­­javítást és az öntözést. Szá­munkra alig felfogható a szám: 1985-ig 48 millió hek­táron végeznek talajjavítást vagy állítanak be öntözést. Nem jerem­téktelene­k a közgazdasági eszközök sem. Mint ismeretes, a szovjet mezőgazdaság kötött terv­­számok alapján dolgozik. Azonban a tervben előírt ér­tékesítést nem fokozzák: sze­­mfesterményeikből például marad az eddigi, évi 60 mil­lió tonnás állami felvásárlási terv. A jövőben azonban, ha a kolhozok vagy szovhozok tervein felül adnak el az ál­lamnak szemestermén­yt, vagy állati termékeit, akkor ezért 50 százalékkal maga­sabb árat kapnak. (A Szov­jetunióban az állami átvételi árakat is több ízben emel­ték a közelmúltban.) A 9. öt­éves tervben a mezőgazda­­sági összberu­házás (lakás­­építkezéssel együtt) 77,6 mil­liárd rubel lesz, ami 1,7-sze­­rese a 8. ötéves tervben elő­irányzott összegnek. A határozat külön figyel­met­ fordít a háztáji gazda­ságokra. Biztatja és ösztönzi a kolhozokat, hogy tagjaik­nak adjanak elegendő takar­mányt és segítsenek abban, hogy a háztáji gazdaságok felesleg­ei — különösen állati termékekből — eljussanak a központi, áruértékesítő csa­tornákba. A terv teljesítése, az ál­■í"*' lám szándékainak he­lyes felismerése, az eszközök ésszerű alkalmazása érdeké­ben fokozzák a politikai munka hatékonyságát is. F. B.

Next