Fejér Megyei Hírlap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

„VASHALO“ . A Dunai Vasmű épülő folyamatos öntőműjének hatalmas vasoszlopait a szerelők szorgos keze nyomán hálószerű vasszerkezeti elemek kötik össze. (Deák (elv.) teremőföldi telefon­­ Megkezdődött az aratás Farkas Sándor, a dunaúj­városi járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának munka­társa tegnap délelőtt arról tájékoztatta szerkesztő­ségünket telefonom, hogy a járás nagyüzemi mezőgazda­ságaiban a héten már teljes lendülettel végzik a gabona - betakarítást. Vasárnap, hét­főn és kedden Kisapostagon, Iváncsán, Rácalmáson, Nagy­karácsonyban és a dunaúj­városi Vörös Csillag Tsz-ben teljes kapacitással dolgozta­k a kombájnok. A héten meg­kezdik az ősziek betakarítá­sát Mezőfalván, Perkátán, Ercsiben és Baracson is. Az őszi árpa termésátlaga — tu­dósítónk a szövetkezeti gaz­daságokból nyert információ­ja szerint — mintegy más­fél mázsával jobb, mint a múlt évi. A holdankénti át­lagtermés 18—21 mázsa kö­zött ingadozik. A dunaújvárosi járásban pontosan 20 672 hold őszi ga­bona vár betakarításra, és ha az alkatrészhiány majd nem okoz jelentősebb időki­esést, gyorsan magtárba ke­rülhet a termés. Tudósítónk informálódott Csorba Györgytől is, a Ga­­bonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat dunaújvárosi járási kirendeltség-vezetőjétől, aki arról tájékoztatta, hogy már hétfőn „befutott” 6—7 va­­gonnyi búza, a rácalmás­ Népfront és a dunaújvárosi Vörös Csillag Tsz-ből. A la­boratóriumi mérések szerint az új búza hektoliter súlya és béltartalma kedvező. A héten megkezdődik az új ter­més átvétele Előszálláson, Nagykarácsonyban, Perkátán és Ercsiben is. Volán irodavezetők tanácskozása Székesfehérváron Ma és holnap megyénkben tartózkodnak az ország Vo­lán irodáinak vezetői, hogy kicseréljék tapasztalataikat és megismerkedjenek megyénk idegenforgalmi és vendéglátó­ipari létesítményeivel. Az ér­tekezlet és a tapasztalatcsere eredményeit az irodák veze­tői a jövő évi idegenforgalmi szezonban kívánják a gya­korlatban hasznosítani. Me­gyénk az átmenő­ idegenfor­galom szempontjából jelen­tős helyet foglal el az or­szágban. A székesfehérvári Volán Iroda első félévi be­számolójából kitűnik, hogy eddig közel 100 csoportot fo­gadott, amelyek meglátogat­ták megyénk idegenforgalmi nevezetességeit. Az értekezlet és tapaszta­latcsere célja az is, hogy a jövő évben megyénket, főleg a Velencei-tó környékét, több Volán Iroda szervezésében ki­ránduló csoport keresd fel, mivel Székesfehérvár mű­emlékváros megtekintésére egyre nagyobb az igény és je­lentős vonzással bír a Velen­cei-tó is. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését július 15-re, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzet, a gazdasági építőmunka és a pártélet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja. (MTI) Az ország leghidegebb pontja : a telkibányai jegesbarlang A kánikulai időjárásban az ország egyik leghidegebb pontja a Borsod megye zempléni részén lévő tel­ki­bá­nyai ,,jegesbarlang”. 25 mé­ter hosszú, 5 méter széles sziklaüregében most is apró jégkristályok borítják a fala­kat. A­ geológusok már több éve vizsgálják, mi az oka, hogy a kánikulai melegben is mí­nusz 2—5 fok között váltako­zik csak a föld alatti üreg hőmérséklete. Az eddigi meg­figyelések szerint az ismert üregen kívül a föld alatt egy másik, nagyobb barlangrend­szer is húzódik, s a sziklare­pedéseken ebből átáramló levegő hűti a földközeli üreg levegőjét. A telki bányás „jegesbar­langban” — e természetes jégszekrényben — a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Vál­lalat a nyári hónapokban az elejtett vadakat tárolja. MTI) f­c­A» iS ,#­­■■ fer*ew*f­W VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Stm—^ -—■—­XXVI. évfolyam, 164. sz, I -a«* B Ara: 80 fillér AA^AAAAAAAAA/WW Megyénk, ahogy a tv riporterei látták, ahogy a kamerák fényképezték A készülék mellől, Fehérvárról jelentetik A­ki csak tehette tegnap este a készülék mellett ült, oda vonzotta a kíváncsiság, hogyan is látják a televízió munkatársai, miként is rög­zítik a kamerák a nem egé­szen 4400 négyzetkilométer­nyi Magyarországot, me­gyénket. A fentiekben megyénk la­kóiról beszéltünk, reméljük szerte az országban sokan velünk együtt nézték a mű­sort, hiszen, mint az első kockákból is kitűnt, lenne miért, mert a számunkra oly természetesnek hangzó Alba Regiát sem ismeri mindenki, Székesfehérvárról, Fejér me­gyéről is többen vajmi keve­set tudtak, mondták. Ezek a képkockák készül­tek el először? Nem volt módunk megkérdezni a szer­kesztőktől, a riporterektől, de a műsor megnézése után úgy tűnik, igen. Mindeneset­re a tegnap este látottak és a heti programról elmondot­tak, arra vallanak, hogy min­denkinek, aki keveset, vagy alig tud a megyéről, megbíz­ható, ha képet akartak adni. Kezdve a történelmi átte­kintéstől, melyet dr. Pesti János segítségével adtak a riporterek, kameráik a gazda­­dasági és kulturális fejlődés­ig — ezt szolgálta a műsor. Maga az alapötlet kitűnő volt, a megvalósítás is jó, bár talán tv-szerűbb lett volna a történelmi részt több képpel, jelenettel — keve­sebb szöveggel illusztrálni. Jó szándékkal telítve, a történelmi fejlődés lényeges mozzanatait megörökítendő került a műsorba az 1919-es eseményekről készített be­szélgetés, de valahogy keve­sebbet mondott a megye­­19- es eseményeiről, mint amit az ember — ráadásul, ha Fe­jér megyei — pár perctől is elvárhat Viszont nagyon is jól érzé­keltették a képek a megye gazdasági, kulturális fejlődé­sét a 25 év alatt elért válto­zásokat is e résznél, vala­hogy a beszélgetések is eleven­­bevágóbbak, életszerűb­bek voltak. Nekünk Fejér megyeieknek is jóleső érzés volt látni, azt ami a mi kezünk munkája és az országos erőfeszítések nyomán megvalósult, és ha mi magunk készítettük volna a műsort, hogy ismertessük szűkebb pátriánkat, közeleb­bi és távolabbi szomszéda­inkkal, hasonló tényeket, ké­peket használtunk, alkalmaz­tunk volna. (Egy-két kivétel­től eltekintve, mert igaz, hogy a timföldet a szomszé­dos megyékben dolgozzák fel, annak jó részét még a Szovjetunióban, Magyar­­ország bauxit termelésének mintegy 36 %-át viszont me­gyénkben termelik; kastély sem egy van még romokban, még akkor is, ha a lényeget azok az egykori kastélyok tükrözik, melyek mint a ké­pek is tanúsítják, ma kultu­rális, szociális intézmények.) Nagyjából elégedetten kel­hettük fel a tv-készülék mel­lől, hiszen nekünk sem adott keveset ez az alig ötven perc, viszont azoknak, akik az or­szág más területén élnek jó „útikönyvül” ismeretterjesz­tő filmként szolgált. Várako­zással tekintünk a többi mű­sor elé is. Bányász Béla | ~; | A TARTALOMBÓL: !; Közvélemény |j !; kutatás |; Az új ¡! tervidőszak !; S Luszonen v j ;! ft j; Családi- ;j vagy ¡ társasház s * ;! Az építő- | |» munkások !; védelmében ‹ !; *■ jj Sátrak, \ !; standok, ]| piaci ;j emberek Szervező bizottság alakult az augusztus 10-i ünnepségek rendezésére Megalakult az a szervező bizottság, amely az augusztus 20 -i ünnepségek előkészítését és szervezését kapta feladatul. A bizottság elnöke Boór Ferenc, a megyei tanács elnök­helyettese, titkára Csóka Jóma, a Hazafias Népfront megyei titkára Krakkói festőművészek fehérvári kiállítása hozzánk, nemzetközi­ színek és formák nyelvén beszélnek a jóról és a rosszról, a szép­ségről, az örömről, a bánat­ról, az élet és a történelemi drámáiról. Minden szavuk konkrét és magától értetődő. Az igazságot mondják el vi­lágukról , világunkról. Nem csábítja őket a natura­lizmus rutinos optimizmusa, a látvány, a valóság felületi jelenségeinek sokszor hamis, a lényeget takaró képének le­­festése. A művészet, a művé­szi ábrázolás ez mindig több egy tárgy, egy esemény képi felidézésénél. Van Gogh ár­va cipői, virágzó fái, Paul Klee ősi jeleket idéző vona­lai, vagy éppen Ucellonak a firenzei Uffiziben őrzött cso­dálatos csataképe ennél jó­val többet jelentenek szá­munkra. A művészet a töké­letes jót, s a tökéletes szépet mutatja fel nekünk — akkor is, ha a pusztulást, akkor is, ha a drámát, az elveszettsé­­get vagy a magányt jeleníti meg. Számomra, s gondolom, itt mindannyiunk számára a művészet a hitet jelenti. Hi­tet a jó, hitet a szép, hitet a boldogság realitásában. Ak­kor is azt jelenti, ha a hang­ja tragikus, a formája torz, ha hatása megrázza a nézőt. A művészet az egyetlen, ami úgy tud kegyetlen is lenni, — ha kell — hogy mélyén mindig ott vannak az ember legszebb vonásai, amelyek valóban emberré teszik. Ilyen a valódi művészet. Kérdés, hogy hogyan lehet ilyen? Er­re csak a művek felelhetnek. Recept nincs, soha nem is volt. Festő és szobrász a fel­adathoz mért alázattal létre­hozta művét. Mi nézők, pró­báljunk meg ugyanazzal az alázattal és őszinte nyitott szívvel közelíteni a kiállított tárgyakhoz. Lehetne az egyes művekről még beszélni. De minden szó­nál többet ér, ha megállunk előttük, s hagyjuk hogy ők maguk szólaljanak meg, s be­széljenek saját nyelvükön hozzánk, nézőkhöz. Kovács Péter Mostanában nyílt meg Krakkóban a lengyel—ma­gyar kapcsolatok történetét bemutató nagy kiállítás, ame­lyet rövidesen a hazai kö­zönség is megtekinthet. Van valami szimbolikus jellege mai megnyitónknak is: Len­gyelország ősi fővárosának művészei az ezeréves fenn­állásának ünneplésére készü­lő Székesfehérvár, a közép­kori Alba Regia lakói előtt mutatkoznak be Magyaror­szágon először. A nyelv, amelyen szólnak Tégla, habarcs és szorgalom Számot­tevő segítséget nyújtanak az építőiparban a vakációjukat okosan kihasználó diákok. Felnőttekkel vetekedve terítik a maltert, rakják a téglát, mintha mindig ezt csi­nálták volna. Persze, csak olyanokra bízzák ezt a bizonyos szakértelmet kívánó munkát, akik valamit konyítanak is hozzá. Mint például a székesfehérvári Jáky József Útépítési Technikum diákjaira, akiknek a tantervében szerepel bizonyos építési szakismeret Képün­kön is az intézet tanulói segítenek a fehérvári hosszúsétatéri lakásépítkezéseken. Huszai Zsuzsa, a technikum másodéves hallgatója rakja helyére az alapozás tégláit. (Fotó: Rabáczy)

Next