Fejér Megyei Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

---- 2------ A VILÁGHIRADÓ ...mmmmmmmmmmmmmmm HWI! Hírek és cáfolatok Atasszi szíriai elnök le­mondásáról — Péter János találkozott V Thanttal és az amerikai külügyminiszterrel. Kedd: 37 európai ország kommunista és munkás­pártjainak képviselői összeültek Moszkvában — Meg­alakult az EAK új kormánya. Szerda: Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlésen — Külügyminiszteri szinten, zárt ajtók mögött ülésezett a Biztonsági Tanács. Csütörtök: Nixon—Gromiko találkozó — Merénylet Chilében a hadsereg főparancsnoka ellen. Péntek: Állam- és kormányfők felszólalásai az ENSZ-ben — Brandt sajtóértekezlete egyéves kormány­zásának eredményéről. Szombat: Nixon tárgyalása Szato japán miniszterel­nökkel — Szavazás Chilében N­ew Yorkban befej­eződött az ENSZ jubileumi ülésszaka, amelynek tíznapos tanácskozássorozatan sűrű egymásutánban váltották egymást a szónoki emel­ té­nyen az állam- és kormány­fők, illetve a külügyminisz­terek. A héten elhangzott számos felszólalás közül a legfontosabbnak Gromiko szovjet külügyminiszterét és Nixon amerikai elnökét te­kinthetjük. A jubileumi ülésszak részt­vevői­­ kifejtették kormányuk álláspontját minden időszerű politikai — és esetenként nemcsak politikai — problé­mával kapcsolatban, de az egyszerűség kedvéért most a szovjet—amerikai kapcsolatokat tekintjük­ át. Annál is in­kább, mert a két szuperha­talom viszonya igen nagy be­folyással van a világ sorsá­ra. Aki elolvasta Gromiko és Nixon beszédét, az köny­­nyűszerrel megállapíthatta, hogy a szovjet és az ameri­kai szemlélet, a világ dolgai­ról kialakított álláspont alap­vetően eltér egymástól. Elis­merte ezt­ Nixon elnök is. A nézeteltérések és az ellenté­tek azonban nem indokolják a kapcsolatok rontását, ami­re éppen a közelmúltban volt példa amerikai részről. A hét végére azonban némileg vál­tozott a helyzet. A szovjet külügyminiszter és amerikai kollégája másodszor is ta­lálkozott, majd sor került Gromiko és Nixon washing­toni megbeszélésére is, amit — mint kiszivárgott — ame­rikai részről szorgalmaztak. Ebbe a keretbe illik az a tény is, hogy Henry Kissinger, az amerikai elnök külpolitikai tanácsadója több mint egy órát töltött pénteken a szov­jet ENSZ-küldöttségnél. Ezek a diplomáciai talál­kozók igazolni látszanak azt a véleményt, hogy az Egye­sült Államok legfőbb vezetői enyhíteni kívánták az álta­luk előidézett hirtelen fe­szültséget, a hidegháborús hangok váratlan felújulását. A szovjet és az amerikai ve­zetők minden lényeges kér­­­dést áttekintettek, és Gro­miko érdekesnek minősítette a Nixonnal folytatott eszme­cserét. A nézetek jobb meg­ismerése előmozdíthatja a részleges egyetértést, de egyelőre semmi jele sincs an­nak, hogy az amerikai ve­zetők a legfontosabb problé­mák — a közel-keleti válság és az indokínai háború — megoldására konkrét és mindkét fél számára elfo­gadható intézkedéseket ten­nének, illetve javasolnának. Valószínű, hogy a novem­ber 3-án esedékes amerikai törvényhozási és kormá­ny­­zóválasztások után a wa­shingtoni külpolitika irány­vonala, tényleges célja job­ban kitűnik majd. A válasz­tások után ugyanis nem be­folyásolják annyira a Nixon­­adminisztrációt,­­azok a bel­politikai szempontok, ame­lyek részben magyarázzák a legutóbbi hetek merev, szov­­jetellenes, az enyhülést gát­ló megnyilatkozásait. Európában azonban az ed­diginél is jobb kilátások van­nak a kelet-nyugati együtt­működés fejlesztésére és ki­­terjesztésére. A Brandt-kormány megalakulásának első évfor­dulója alkalmából pénteken sajtóértekezletet tartott a kancellár és Scheel, külügy­miniszter. Az NSZK két ve­zető államférfiénak meg­nyilatkozásaiból arra követ­keztethetünk, hogy Branditék folytatni kívánják az ,,új keleti politikát", amelynek első nagy eredménye a szov­jet—nyugatnémet szerződés kidolgozása és aláírása volt. A szociáldemokraták és a szabaddemokraták kitartanak ismert külpolitikai céljaik mellett. Evvel összefüggés­ben emlékeztetünk arra,hogy egy nyugatnémet diplomata felvette a kapcsolatot Cseh­szlovákiával — noha érdemi tárgyalásokról egyelőre nincs szó. — és­ Brandt megerősí­tette, hogy a lengyel—nyugat­német tárgyalások sikeres befejezése érdekében hajlan­dó Varsóba utazni. Más vonatkozásban, de ha­sonlóképpen az európai biz­tonság problémáival függ össze az NDK párt- és kor­mányküldöttségének csehszlo­vákiai látogatása. A Walter Ulbricht és Willi Stoph ve­zette küldöttség nyilván meg­tárgyalta a csehszlovák veze­tőkkel azokat a közös érde­kű kérdéseket, amelyek ösz­­szefüggésben vannak az NSZK kormányának politikájával. Az európai problémákkal és a különböző társadalmi rend­szerű országok kapcsolatairól szólva említést kell tennünk Tito jugoszláv elnök nyugat­európai látogatásáról, amely­nek legfontosabb eseménye az egynapos nem hivatalos párizsi program volt. A fran­cia kormánykörökből sz­árma­­zó közlés szerint a két ország nézetei a legtöbb kérdésben nagyon közel, állnak egymás­hoz. Ez valószínűleg lehetővé teszi azt is, hogy a közel-ke­leti béke érdekében mindkét állam latba vesse­ befolyását. A Közel-Kelet országaiban a héten nem voltak kü­lönö­­sebben meglepő események, ha csak nem számítjuk ezek közé Heikal egyiptomi tájé­koztatásügyi miniszter lemon­dását. Heikal, aki a kairói AZ Ahram főszerkesztője, ar­ról volt ismert, hogy igen kö­zeli kapcsolatban állt az el­hunyt. Nasszer elnökkel újabban azonban kitudódott, hogy a miniszter az­ elnök halála után megpróbálta jobboldali irányban megvál­toztatni az­ EAK politikáját. Ez nem sikerült neki, ezért a lemondást választotta. A Mahmud Favzi által megala­kított új egyiptomi kor­mányban különben egyedül a tájékoztatásügyi tárca cse­rélt gazdát. A lényegében változatlan összetételű kabi­net újabb bizonyítéka annak, hogy az EAK vezetői és veze­tő testületei valóban kitarta­nak Nasszer józanul mérsé­kelt, de elkötelezett politiká­ja mellett. Az arab világ egy­ másik országából, Szíriából viszont belpolitikai nyugta­lanságról és bizonytalanságról tanús­kodó hírek érkeztek. Az egy­másnak gyakran ellentmondó jelentésekből annyi kiderült, hogy Atasszi elnöke­­benyúj­totta lemondását, majd — a Baath-párt vezetőinek kéré­sére — egyelőre hivatalában maradt. A hétfőn kezdődő szíriai Baath-kongresszus minden bizonnyal fényt­ derít a polgári és a katonai veze­tés közötti ellentétekre. A hét többi eseménye kö­zül megemlékezünk még a chilei elnökválasztásról, amely igen feszült légkörben, jobb­oldali merényletek és az­ ezek miatt elrendelt rendkívüli állapot közepette zajlott le. A rézben, salétromban és más ásványokban gazdag or­szág kétszáz szenátora és képviselője arról döntött szombaton, hogy ki legyen a köztársasági elnök. Emléke­zetes, hogy Salvador Allende, a Népi Egység közös jelöltje a szeptember 4-én tartott köz­vetlen szavazás alkalmá­val az első helyet szerezte meg a három jelölt közül, de nem jutott abszolút többség­hez. Ezért került sor a máso­dik fordulóra, a kongresszusi szavazatra. —­erő — Crrst Bil­o myvtet külügrti­iniszter, aki az ENSZ­­Jubileumi ülésszakára érkezett New Yorkba, csütörtökön tárgyalt Nixon amerikai elnökkel. (T­elefoto — AP—MTI—RS) M­U­­­L­A !» Chile elnöke, Salvador Ellende Salvador A­llendét válasz­tották a következő hatéves ciklusra Chile köztársasági elnökévé. Szombaton San­ta­góban együttes ülést, tartott a chilei parlament két háza. Az egyetlen napirendi pont a köztársasági elnök megvá­lasztása volt - A kommunistákat, szocia­listákat,­ valamint más balol­dali csoportokat, tömörítő Népi Egység jelöltje. Salvador Arenda 15­1 szavazatot ka­pott Ellenfele, Jorge­ Ales­­sandri, a jobboldal jelöltje mindössze 35-öt. Hét képvi­selő tartózkodott a szavazás­­­tól, öten nem jelentek meg. A szocialista párti Salvador Allende november 4-én lép a jelenlegi kereszténydemokra­ta elnök, Eduardo Erei örö­kébe. A chilei parlament, tapsvi­­­harban tört ki, amikor dr. Thomas Pablo, a szenátus el­nöke ismertette a szavazás eredményét. Pelayo Figueroa, a szená­­­tus titkára azonnal Allende otthonába sietett, s magával vitte a parlament­ írásos do­­­kumentumát, amely kihirdeti az új elnök személyét. „De­mokratikus tett volt” — ezek voltak Salvador Allende első szavai, miután tudomásul vette megválasztását. Arra a kérdésre, hogy mit szándéko­zik most tenni, így válaszolt: „Elmegyek a katonai kórház­ba, hogy megtudjam, hogyan érzi magát Schneider tábor­nok". (Mint már jelentettük a hadsereg főparancsnoka el­len csütörtökön merényletet követtek el). Apró Antal nyilatkozata A KGST-ors együtt­m­űködéséről A TASZSZ tudósítója fel­kérte Apró Antalt, a Magyar Népköztársaság KGST kép­viselőjét, hogy beszéljen a KGST-országok tudományos és műszaki együttműködésé­nek további fejlesztéséről. A magyar forradalmi munkás­­paraszt kormány elnökhe­lyettese részt vett a KGST végrehajtó bizottságának Moszkvában október 20—22- ig tartott 49. ülésszakán. — A szocialista közösség országai fejlődésük olyan szakaszához érkeztek — je­lentette ki Apró Antal —, amikor további gazdasági fellendülésük döntő mérték­ben függ az intenzívebb gaz­dálkodási módszerektől, a tudományos és műszaki vív­mányok hatékonyabb fel­­használása alapján.­­ Olyan kis ország számá­ra, mint Magyarország, kü­lönösen nagy jelentőségű a tudományos és műszaki együttműködés meggyorsítá­sa, új, hatékonyabb együtt­működési módszerek kidol­gozása. Ilyen tudományos és műszaki koncentrációt csak a KGST-országokkal való szoros együttműködés kere­tei között lehet elérni. Ezek az országok már létrehoztak egy szilárd tudományos és műszaki bázist, amely bizto­sítja bonyolult tudományos és műszaki munkálatok el­végzését, az egymás közötti kooperáció és munka­megosz­tás megszervezését.­­ A KGST-országok in­tegrációs programjának ke­retei között folytatni fogjuk a népgazdasági tervek ösz­­szehangolását a tudomány és a technika legfontosabb te­rületein. Megvalósítjuk az együttműködést a távlati tu­dományos és műszaki prog­nózisok kidolgozásában is. E koordináció keretei között Magyarország irányítja olyan — a többi KGST-országgal egyeztetett — tudományos és műszaki kutatási témák ki­dolgozását, amelyekhez ku­tató­intézményekkel és szak­emberekkel rendelkezik.­­ Az új tudományos ered­mények eléréséhez nagy se­gítséget­ nyújtanak azok az­ új szerevezési formák, a­me­lyeknek célja a szocialista országok kutató erőinek kon­centrálása. Nemzetközi in­tézményekről és kutatóinté­zetekről, tudós-kollektívákról van szó, amelyeket megha­tározott témák kidolgozására hoznak létre, vagy pedig ko­ordinált kutató­központokról. Az együttműködés ilyen for­mái lehetővé teszik majd a tudományos haladás meg­gyorsítását számos területen. Az alapvető és alkalmazott kutatásokat illetően a koor­dinációs központok meghatá­rozhatják azokat — a szocia­lista országok távlati népgaz­dasági tervei szempontjából legfontosabb — területeket, amelyeken a tudományos­­műszaki együttműködésnek meg kell nyilvánulnia. Van már szerződés a kollektív együttműködésre vonatkozó­lag az igazgatás, a szervezés és a kibernetika területével kapcsolatos kutatásokat ille­tően. Mi azonban együttes tervezőirodák létrehozását is lehetségesnek tartjuk korsze­rű termékfajták kidolgozásá­ra és egységesítésére. Ma­gyarország számára nagy je­lentőségű egy nemzetközi tu-­­dományos és műszaki tájé­koztató központ megteremté­se is. Magyarország számára vál­tozatlanul fontos a Szovjet­unióval való tudományos és műszaki együttműködés to­vábbi erősítése. Együttes ma­gyar-szovjet kutatások révén sikerült gyorsabb kutató és termelési eredményekhez jutni népgazdaságunk kon­krét ágazataiban.­­ Magyar és szovjet inté­zetek, termelő vállalatok szá­zai dolgoznak egyes témákon a tudományos és műszaki együttműködés keretei kö­zött. Mindez­­jobbá teszi a kutatások, a tervezés és a termelés­­összehangolását, elősegíti az országaink kö­zötti munkamegosztás toováb­­bi fejlődését, egyes termelési ágak egymáshoz való közele­dését.­­ A Magyar Népgazdaság számára továbbra is fontos az együttműködésnek min­den olyan formája, amely le­hetőséget, biztosít a gazdasá­gi, tudományos és műszaki együttműködésre a világ bár­mely országával.­­ A magyar tudósok és szakemberek munkái mindig tekintélyes helyet foglaltak el a világ technikai haladá­sának bizonyos területein. A szocialista országokkal való együttműködés folyamán a magyar tudósok előtt még nagyobb lehetőségek nyíltak meg az elért eredmények gyors és hatékony realizálá­sára — mondotta Apró An­tal. ­ Reszkető hangú, riadt sze­mű, törékeny asszony válasz­­váróan áll a földbiztos előtt. Arról szeretne megbizonyo­­sodni, hogy valóban nem jönnek-e vissza Rogyó nagy­ságosok a cikolai birtokra. Gyök­é­rk­ezében szo­ronga­t­j­a az írásos dokumentumot, a juttatott földről szóló vég­zést. A földosztó biztos hely­ivel kínálja, nyugtatja: sem­mi keresnivalója már az ado­­nyi határban, a volt kúriá­ban az egykori tulajdonos­nak. Hányadszorra ismétli ugyanazt a magyarázást tü­relmes, magabiztos hangon a k­ulcsi halász fia, senki nem tartja számon. Rengeteg a kétkedés, a félénkség a pa­rasztemberekben. Nézik az új okmányt, nem akarnak, nem mernek hinni szemük­nek, nem tudják felfogni, hogy valóban övék, sajátjuk a föld. Biztató szóra áhítoz­nak, szóban is erősítést, akar­nak; igen, tiétek, műveljétek. Hogy mindezt meggyőzően hallják, elhiggyék, az kell, aki mondja, az is átérezze mindazt, ami a volt nincste­lenek szívében és fejében le­játszódik. A bátorításból ki­­csendül a bizakodás, a fiatal kommunista együttérzése. Így szavának hitele van. ..Ilyen jegyző kell nekünk, akihez bekopogtathatunk, aki meghallgat bennünket, nem mond nagy szavakat, de tiszta szívből cselekvésre buzdít.” Ily módon fogalmaz­ták meg a kezdet­ kezedetén, ragaszkodásukat az­ adonyi, később rácalmási emberek. Vasárnap, 1970. október 25. Koleraveszély Szlovákiában Az Egészségügy* Minisztérium közegészségügrvi—Járványügyi M* osztálya közli: A kelet-szlovákiai kolerafig*­­nús «“Hetekről kapott hivatalos» tájékoztatás alapján október 23- án a hidasnémeti határátkelő­helytől keletre, a magyar—szlo­vák határsávban az illetékes magyar hatóságok a kishatár­­forgalmat lezárták. Az érintett szlovákiai területről csak azok utazhatnak be az országba, akik a vonatkozó nemzetközi járvány­védelmi előírásoknak eleget tet­tek. Az illetékes állami közegész­­ségügyi,járványügyi felügyelő­ség Hidasnémeti és Sátoraljaúj­hely határállomáson a megfelelő járványvédelmi intézkeléseket bevezette. A MÁV Vezérigazgatósága kb*.­li, Hogy egészségügyi hatósági intézkedés miatt, a Csehszlová­kiába irányuló utasforgalom Hi­dasnémeti és Sátoraljaújhely át­menetben további intézkedésig szünetel. A MÁV Vezérigazgató­sága felkéri azokat az utasokat, akik Csehszlovákiába vagy azon át kívánnak utazni, hogy utazá­suk megkezdése előtt a vasútál­lomásokon kérjenek felvilágosítást. A korlátozás miatt felhasználat­lanul maradt menetjegyeket ké­résre a vasútállomások záradé­kolják. Valakinek lehet­ hite, biza­kodása, de ha nem párosul saját posztján felkészültség­gel, irányító-szervezőkész­­séggel, akkor a munka nem lehet teljes értékű. Ezért ajánlották a „képesítés nél­küli’’ vezetőjegyzőnek a ta­nulást­. Becsülettel, szorga­lommal birkózott a tan­anyaggal, megismerkedett az állam­i­gazga­t­ás szövevényes feladataival. Egy-egy foglal­kozás, konzultáció ismétlése­ként a Duna-parti község Rácalmás ügyeit, mint gya­korlatot, képzelte maga elé. Aztán mégsem oda szólította a főispáni kinevezés. Mány­­ra, a megye­széli faluba küldték, ahol próbára tehette teherbírását, képességét. A patakon inneni és túli lakosok, mint­ két szomszéd­­vár védelmezői álltak szóra.

Next