Fejér Megyei Hírlap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

(fejér megyei XXVII. évfolyam, 48. sz. Ara: M­illiét ) fJhnuír ?«. hLxhBBH WMbSt Két hónap I­­aptár szerint ha­mato­t­­­san két hónapja lesz annak, hogy az egyre korsze­rűbben termelő földművelő társadalom nekigyűrkőzött annak az öt esztendőnek, amely egy tervidőszak, fél évtized törvényerőre emelt termelési programját tartal­mazza. Ez a negyedik ötéves terv, amiben megyénk álla­mi és szövetkezeti mezőgaz­dasági üzemei is tisztességes árutermelési programmal ré­szesednek. Számoló szerint: a búza holdankénti átlagter­mését 18—20, a kukoricáét 27—30, a cukorrépáét 220— 240, a lucernáét 30—35 má­zsában szabták meg. Gépesí­tésre, az anyagi-műszaki szín­vonal emelésére 672 millió forintot szántak. A hatóanyag felhasználás holdanként a je­lenlegi 100—110 kilóval szem­ben 2 mázsára emelkedik. Az öntözésfejlesztés, terve 6000 hold, a talajvédelemé — Fe­jér megye mezőgazdaságá­nak történetében , először rögzítettek erre a célra ilyen h ha­talmas összegű beruházást — 75 millió forint, ami hét­szerese az előző öt évinek.­Ez az úgynevezett melorációs program, főként az eróziós vidékeken, a móri és a bics­kei járásban. A megye mezőgazdaságá­nak­ is a legnagyobb prog­ramja az állattenyésztés 20— 25 százalékos fejlesztése, ez­zel összefüggésben pedig az öt évre szóló 22 millió forin­tos beruházás a rét-legielő ja­vításra. Továbbá: ismert szá­mok, de talán nem vétünk, ha újra leírjuk, hogy 18 ezer­rel növek­szik a szarvasmar­ha férőhely, a sertésszállás 54 200­val, különös figyelem­mel és tekintettel a szakosí­tott telepekre. Mindezek mel­lé pedig teljesíteni kell a szakemberek nagyobb szá­mú képzését és alkalmazá­sát. Ismeretes tény a gazdasá­gokban az is, hogy a terme­lési és árbevételi terv vi­szonylag mérsékelt irányza­tú, ami egymagában azonban mégsem azt jelenti, hogy „muzsika szóval”, játszi könnyedséggel hozzuk min­denből a tervezettet. Ezt lát­szik igazolni az esztendőből lepergett ötvenhat nap is. Nincs kéznél sajnos összesí­tett adat e rövid időszakról, hogy bátorsággal kimondjuk, mennyit teljesítettünk az esedékesből. . Éppen ezért csupán arra szorítkozhatunk, ami ál­talánosan jellemző és kézzel is fogható, érzékelhe­tő. A földeken megkezdődött a tavasz eleji munka, és va­lamennyien reménykedünk egy korai kikeletben, bár so­ha nem lehet tudni... Jó jelnek és egyben a korszerű­en termelő mezőgazdaság té­nyének fogható­ fel a gyors tavaszi műtrágyázás, és a felhasználásra kimért ható­anyag mennyisége. A gépja­vítások minősége és a kor termelőeszközeinek műszaki állaga — az ismert gép- és alkatrészellátási gondok elle­nére — szintén azt húzza alá, hogy a gazdaságoknak to­vább növekszik a termelési kedve, ami csaknem kizáró­lagos garanciája a tervek va­lóra váltásának. L­átszó­lag tehát, számok nélküli túl sokat nem mondhatunk az esztendő két első hónapjáról, de legyen talán elegendő biztatásnak is, hogy a szentesített helyi gaz­dasági tervekkel együtt ör­vendetes az a tettrekészség, ami jellemzi őket. Kibonta­kozik az a termelői fantázia és képzelőerő, amely a szak­értelemmel, a tapasztalatok­kal együtt jó fedezete a hazai élelmiszerellátásnak, export­programunknak, a földműve­lő és valamennyiünk­ terve­zett nyereségének is. (I­ti) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Több gépipari termék importban és exportban Május 21—31: BMV Ülésezett a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Lubomír Strou­­gallal, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szövetségi kormányának elnökével foly­tatott hivatalos tárgyalá­sairól. A tárgyalások szí­vélyes, meleg baráti lég­körben folytak, és hozzájá­rultak a két szomszédos, szo­cialista ország közötti test­véri kapcsolatok elmélyítésé­hez. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette, és felhívta az illetékes minisz­terek figyelmét, hogy a két­oldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szükséges in­tézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt Alekszandar Grlicskóval, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnökhelyettesével foly­tatott tárgyalásokról. A kor­mány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsola­tainak további fejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyan­csak tudomásul vette a kül­ügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek febru­ár 18—19-én megtartott bu­karesti tanácskozásáról. A kormány megállapította, hogy a miniszteri megbeszé­lés összehívása hasznos volt, elősegítette a szocialista or­szágok összehangoltabb fel­lépését az európai biztonsági értekezlet előkészítésében. A kormány megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter jelentését a szocialista orszá­gokkal kötött 1971—1975. évi hosszú lejáratú árucsere­forgalmi megállapodásokról, valamint az 1971. évi áru­csereforgalmi jegyzőkönyvek megkötéséről. A megállapo­dásokban előirányzott for­galom és áruszerkezet meg­felel a IV. ötéves terv elő­irányzatának és elősegíti a terv végrehajtását. Az új hosszú lejáratú ál­lamközi megállapodások a korábbiakhoz képest mintegy 68 százalékos növekedést irányoznak elő. A kivitel és a behozatal aránya és áru­­összetétele egyaránt szolgál­ja termékeink kedvező elhe­lyezését, valamint a belföldi árukészlet bővítését és nyers­­anyagigényeink jelentős ré­szének fedezetét. Mind a ki­vitelben, mind a behozatal­ban a korábbinál több gép­ipari termék szerepel. Az árucsereforgalom-növeke­­désben kifejezésre jutnak az országaink közötti két- és többoldalú együttműködésből — a szakosításból és a koo­perációból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi áru­csereforgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek átagosan 12 százalékos forgalomnöveke­dést irányoznak elő. A Mi­nisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21— 31. között sorra kerülő vá­sárra hivatalos kiállítással 27 ország, egyéni kiállítókkal pedig további öt ország je­lentkezett. A kormányhatá­rozat értelmében a magyar rendező szerveknek és a ki­állító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniök, hogy a vásár új üzleti lehetőségek feltárásával tovább bővítse nemzetközi gazdasági kap­csolatainkat. A nehézipari miniszter je­lentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szén­igények kielégítése érdeké­ben szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatároza­tok végrehajtásáról szóló je­lentés tartalmazza az Or­szággyűlés 1970 szeptemberi ülésszakán a szénbányászat­tal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalások és ja­vaslatok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének aránya az energia felhasználásban 1960- tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánkban a szénbá­nyászat előtt nagy feladatok állnak. Ezek sikeres megol­dására a kormány határoza­tot hozott. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő a főállá­son kívüli foglalkoztatások helyzetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szakértői és egyéb megbíza­tások vállalásáról folytatott vizsgálat megállapította, hogy a munkavállalásnak ez a formája sok tekintetben elő­nyös, viszont a különböző intézkedések ellenére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg ki­fogásolható esetek, vissza­élések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határo­zatot hozott a főálláson kí­vüli foglalkoztatásokkal kap­csolatos jogszabályok felül­vizsgálatára, illetve azok szükség szerinti korszerűs­í­tésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) .A TARTALOMRÓL Szovjet kormánynyilatkozat a laoszi helyzetről „Ismeretlen“ jelentés az SZMT elnöksége előtt Kívánság: a Fejér megyeiek klubja Tanácsülés Székesfehérváron A tizenévesből főbérlő lesz • Tanterem­program • Perifériák ABC-je Székesfehérvár iparfejlő­dés tekintetében a­z ország hetedik városa. Ezzel a jog-­,­gal büszkeséget ébresztő, de sok felelősséget is tartalma­zó megállapítással vetette vizsgálat alá a megyeszék­hely úja­bb négyéves fejlesz­tésének gondjait Székesfe­hérvár város Tanácsa teg­napi (az új választásokat megelőzően utolsó előtti) ülé­sén, amelyen részt vettek Kerkai Andorné és dr. Mátay Pál országgyűlési képviselő, s a város három díszpolgára, Haáder István, Mohai Jó­zsef és Promber Ferenc, va­lamint a Hazafias Népfront és a lakóbizottságok területi szerveinek vezetői is. Nem kis büszkeség, s ugyanakkor nem kis gond ez, hiszen előzetes számvetések alapján néhány esztendő alatt is­mét tízezerrel növek­szik a város lakossága a di­namikus iparfejlesztés követ­keztében. Ezzel pedig logiku­san együtt járnak azok a terv-célkitűzések, hogy a la­kásépítés ütemének meg kell előznie a népesség növekedé­si ütemét, új óvodái helyekre van szükség, s feltétlenül meg kell oldani a városi köz­műhálózat fejlesztését. Mint ahogyan számításba kell venni azt is, hogy az 1952 és 1955 között született fehérvá­ri fiatalok maholnap lakás­igénylőként fognak jelent­­kezni a tanácsnál, vagy azt, hogy az ipari munkaerő­­szükséglet befogadásához nemcsak a szakmai képzés biztosításával, hanem az egész­ségügyi, szociális, művelődés­­ügyi és kereskedelmi kapaci­tás formálásával is fel kell készülnie a városnak. Csupán néhány érdekesség az erre vonatkozó tervek szerteágazó komplexumából. Az új ötéves tervben meg­javítják Fehérvár külterüle­tein a kereskedelmi ellátást, elsősorban az úgynevezett alapellátás — ABC-áruházak, élelmiszerüzletek — gyara­pításával. A külterületi pos­tahivatalok láncolata is ki­épül több ipari jellegű külte­rületen, többek közt a Video­tonnál, a Könnyűfémműnél é­s a SZIM térségében. A tervek szerint nyolc­száz férőhellyel növekszik a a fehérvári óvodák befogadó­­képessége. A tervidőszakban 62 új tanterem építését tervezik. A demográfiai prognózis sze­rint nem növekszik ugyan lényegesen az általános isko­lások száma, az új tanter­mekre viszont éppen azért van égető szükség, mert a tantermek 65 százalékát vál­tott műszakban használják az iskolák, 156 tanteremben 269 tanulócsoportot tanítanak. PÉCS KONTRA CECE Borsóvetés hóesésben Május végén szedik a borsót — Harminc hold lengyel rózsa Kinézek az ablakon, ha­vazik. Móré Lajos, a cecei Béke Termelőszövetkezet ag­­ronómusa e látvánnyal el­lentétes szavakat mond. — Már elvetettük a zöld­borsó jelentős részét. Febru­ár közepén ugyanis, ha elol­vad a hó, mindig akad egy vagy két nap, amikor ezt a fontos munkát elvégezhet­jük. Idén is sikerült. Igaz, hogy esik a hó. De talán ez az utolsó lentről jö­vő „szakállrázás”. Utána már csak jó idő jöhet és szárba szökken a homokos talajban szunnyadó mag. A Mezőtösd-nek ez a része termőerőben nem a legjobb, de az ilyen korai fajták termesztésére — kertészkedésre is — kitűnő­en alkalmas. Így aztán ilyen vonatkozásban méltó ellen­félnek tekinthetik őket a Pécs környéki „borsós” gaz­dák. Mert mire ott lent, a déli szél védte lejtőkön szed­ni kezdik a borsót, akkorra már a­ cecei asszonyok is megragadják a szedőkosarat. — Huszonkét holdon vé­geztünk már •*- folytatja az agronómus —. A földet ter­mészetesen fogattal művel­jük. Nemes Benő és Márkus László derekas, szép mun­kát végzett. Az őszi szántást meghántották egy kicsit, az­tán elkezdték a vetést. Szé­pen lezárták a talajt, egyen­letes, sima a föld. Azt ter­vezzük, hogy tíz holdat még vetünk borsóból, ez kicsit később „érkezik be”, de így lesz egyenletes a munkaerő­kihasználás. — Mikorra értékesítik az első szedést? — Május végén, június elején már biztos, hogy je­lentkezünk borsóval a pi­acon. A legtöbb pénzt külön­ben ez hozza, azért versen­günk a napokkal. Ha az el­sők között rukkolunk ki ve­le a piacra, több pénzt kap­hatunk érte. Elvetették már a mákot is tíz holdon, rövidesen sorra kerül a zab, a vöröshagyma, a sárgarépa, a gyökér. Egy­­egy zöldségfélét öt, tíz hol­don termesztenek. Ennyire futja a munkaerőből. Mert a kertészeti üzemág még min­dig sok élőmunkát követelt. Ez a kis tétel és a sokféleség egyetlen nagy hibája. Egyéb­ként a lányok, asszonyok már válogatják a bértáro­lásra itt elvermelt burgonyát Az étkezésnek valót a MÉK szállítja el, a vetőgumót pe­dig összegyűjtik, csíráztat­ják. Idén már 30 holdra nö­velik az újburgonya terü­letét. — A­ lengyel rózsafajta ki­tűnően alkalmas a korai ter­mesztésre. Az elmúlt évben is „beszaladt” már június elején. Jól képzett szakember, Irá­nyi Géza kertészmérnök kormányozza a kertészeti üzemágat. A gazdaság veze­tői sokat várnak tőle. A többi között azt, hogy olyan kultúrákkal foglalkozzanak, amelyek összhangban van­nak a népgazdasági igény­nyel, jövedelmező legyen és ne fokozza a munkaerő gon­dot. Kocsi H. Sándorral és Darab Istvánnal bizonyára megtalálják a módját annak, hogy e három feltételt telje­sítsék. Az idei terv egyéb­ként: 150 hold dinnye, 16 hold csemegepaprika és 11 mázsa fűszerpaprika. Valaha innét indult el vi­lághódító útjára a híres ce­cei paprika. Most megpró­bálják ismét „tanári módon” termeszteni. Persze nem idén, ha a távlatról beszé­lünk, akkor említik ezt a ceceiek. A kitűnő homokos talajhoz most már csak a tárgyi feltételekről kell gon­doskodni. o.­fc. Hat új gép a Járműjavítóban A fehérvári MÁV Járműjavító Vállalat forgácsoló-üzenté -ben a közelmúltban állítottak üzembe hat új gépet. Képünkön: Kántor József esztergályos és Kövesi József tanuló, az egyik szovjet csúcsesztergánál (Fotó: Rabaczy) Új berendezés a Vasműben A hosszú hetekig tartó elő­készítési, alapozási munkála­tok után a Dunai Vasműben az elmúlt héten a Csepeli Egyedi Gépgyár dolgozói megkezdték a harmadik spi­rálcsőgyártó gép szerelését. A hideghengermű csarnoká­ba telepített csőgyártógépet Csepelen, s a szükséges ki­segítő berendezéseket pedig a Vasmű üzemfenntartási gyárrészlegénél készítik. Vár­hatóan április elején helye­zik üzembe az új technoló­­­giai berendezést.

Next