Fejér Megyei Hírlap, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
2 Ma érkezik hazánkba Henryk Jablonski Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és feleségének meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja és felesége. Henryk Jablonski életrajza Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke 1909. december 27-én Waliszewben, munkáscsaládban született. A varsói tudományegyetem humanisztikai szakán egyetemi tanulmányokat folytatott és 1934-ben megszerezte a történelemtudományok doktora címet. 1931-ben belépett a Lengyel Szocialista Pártba. A második világháború idején részt vett az 1939 szeptemberi harcokban, majd a podhalai brigád soraiban Narviknál harcolt Ezt követően Dél-Franciaországban részt vett a lengyel ellenállási mozgalomban. Hazatérése után, 1945-ben az országos nemzeti tanács, majd a Szejm képviselője lett. 1946—1948 között a Lengyel Szocialista Párt Központi Végrehajtó Bizottságának titkára, majd a párt alelnöke volt. 1952 óta nemzetgyűlési képviselő. E tisztségek betöltésével párhuzamosan folytatta tudományos tevékenységét 1952-ben a Lengyel Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1956-ban pedig akadémiai rendes taggá választották. 1955—1965 között a Lengyel Tudományos Akadémia tudományos titkára, majd az akadémia alelnöke volt. Henryk Jablonski, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának, a Csehszlovák Tudományos Akadémiának, és a Román Tudományos Akadémiának is tagja. 1947—1953 között a Művelődésügyi Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. 1965-ben felsőoktatási miniszterré, 1966-ban pedig köz- és felsőoktatási miniszterré nevezték ki. 1948 óta tagja a LEMP Központi Bizottságának. 1970 december 20-i KB plénum a Politikai Bizottság póttagjává választotta. A LEMP VI. kongresszusán megválasztott Központi Bizottság beválasztotta a párt politikai bizottságába. 1972. március 28-án a Szejm megválasztotta a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnökévé. Henryk Jablonski a Népi Lengyelország Építője Érdemrend, a Munka Zászlórend 1. fokozata, a Lengyelország Újjászületése Érdemrend parancsnoki keresztje és a Grünwald Kereszt kitüntetésének tulajdonosa. (MTI) A bombákat továbbra is szórják Saigon Az amerikai légierő nehézmoházói az elmúlt 18 órában több tucat bevetésbel támadták a Vietnami Demkratikus Köztársaság területét. Egy saigoni amerikai katonai szóvivő közlése szerint a B-52-esek bombaterhüket ezúttal Dong Hai körzetében szórták le. A szóvivő közölte, hogy az óriásbombázók a déli országrészben Saigon körzetében és Dél-Vietnam négy északi tartományában hajtottak végre szőnyegbombázásokat a hazafias erők feltételezett állásai ellen. A Dél-vietnami Felszabadítási Front egységei hétfőn éjjel tüzérségi és rakétatámadást intéztek a Da Nang-i amerikai légitámaszpont ellen. A támaszpont berendezéseit a becsapódó tüzérségi lövedékek és a 122 milliméteres rakéták megrongálták, a személyzet közül többen megsebesültek. A VDK ellen vasárnap végrehajtott amerikai légitámadás során lelőtt egyik támadógép pilótája életét vesztette — közölte — nyugati hírügynökségek szerint — kedden a Hanoi rádió. A rádióadás szerint ugyanekkor a VDK egyik parti őrhajója foglyul ejtett egy másik amerikai pilótát, aki katapultált gépéből és ejtőernyőjével a tengerre veszkedett. A pilóta sértetlenül esett fogságba, nevét azonban nem közölték. (MTI) Fejlődő kapcsolatok, szélesedő együttműködés Fehér Péter, az MTI diplomáciai tudósítója írja: A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatainak fejlődésében újabb, jelentős állomás a lengyel államfő magyarországi látogatása. A mostani magas szintű találkozó a testvéri barátság újabb kifejezője, s egyben meggyőzően bizonyítja: a két ország viszonyában érvényre jutó alapelvek egyaránt megfelelnek hazánk és a Lengyel Népköztársaság nemzeti érdekeinek, határozottan hozzájárulnak a szocialista országok egységét szolgáló törekvésekhez. Közös érdekeink jutnak kifejezésre többek között a két országnak a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kifejtett konstruktív tevékenységében, s a két ország együttesen munkálkodik az európai biztonság megteremtésén is. A két nép történelmi hagyományokban bővelkedő kapcsolata az elmúlt negyedszázadban teljesedett ki, a közös célért, a szocializmus felépítéséért való munkálkodás során. A legutóbbi években állandó gyakorlattá vált a kölcsönös konzultáció, a szocializmus építésével kapcsolatban országaikban felvetődő konkrét problémákról folytatott tapasztalatcsere. Ezt igazolják a legutóbbi idők magas szintű kölcsönös látogatásai is. Az elmúlt esztendőben részt vett a Lengyel Egyesült Munkáspárt VI. kongresszusán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az azt megelőző esztendőben járt Lengyelországban magyar kormányküldöttség élén Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, s az idén tárgyalt Lengyelországban Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Biró József külkereskedelmi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, valamint Lázár György munkaügyi miniszter. 1971-ben látogatott el hozzánk Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jarosewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, s az idén járt Magyarországon Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes, dr. Jerzy Olszewski vegyipari miniszter, Stanislaw Wronski kulturális és művészetügyi miniszter, Tadeusz Olechowski külkereskedelmi miniszter, valamint dr. Edward Kowalczyk posta- és távközlési miniszter. A magyar —lengyel kapcsolatok egyik fontos alapja az 1948-ban megkötött és 1968. május 16-án megújított barátsági együttműködés és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelynek szellemében számos megállapodás jött létre a különböző területeken folytatott tevékenység összehangolására. A két ország legfontosabb állami szervei egyezményekben rögzítenék az együttműködésből rájuk háruló kölcsönös kötelezettségeket. Csupán az elmúlt két esztendőben tucatnyi jelentős megállapodás született, egyebek között a postai együttműködésről, az egészségügy területén való közös munkálkodásról, az 1971—75 évi gazdasági együttműködésről, és a népgazdasági tervek egyeztetéséről stb. A tudományos kapcsolatok fejlődésében kiemelkedő fontosságú a két ország akadémiái közötti — 1972- től 1975-ig szóló — együttműködési egyezmény. S a közelmúltra visszatekintve: alig néhány hete született meg a magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködési vegyesbizottság létesítéséről szóló megállapodás, amelynek feladata minőségileg új, magasabb szintre emelni a két ország ilyen jellegű kapcsolatait. Ami a Lengyel Népköztársasághoz fűződő gazdasági kapcsolatokat illeti: az 1950—1971- es időszakban a kölcsönös árucsereforgalom csaknem hatszorosára emelkedett. A külgazdasági kapcsolatok évről évre bővülnek, a kétoldalú hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodás 1971 és 1975 között, a korábbi tervidőszakhoz mérten, mintegy 65—71 százalékos növekedést irányzott elő, ezt azonban — mindkét ország kívánságára — a felek időarányosan is túlteljesítették. A magyar kivitel különösen dinamikusan bővül gépipari termékekből: a Beloiannisz-gyár például öt év alatt 130 millió devizaforinttal több árut szállít az eredetileg tervezettnél. Népszerűek Lengyelországban a magyar szerszámgépek, villamos fúrógépek, ipari elektromos kemencék, különböző nagy- és kisfeszültségű készülékek, de bővül a vegyipari és a műanyagipari berendezések, a könnyűipari és az élelmiszergazdasági gépek értékesítése is. Lengyelországból — éppen csak megemlítve a hosszú lista egy-két termékét — dízelmotorokat, alkatrészeket, bányagépeket, kénsavgyári berendezéseket, építő- és útépítő gépeket, szállító berendezéseket, különféle járműveket szerzünk be. Kedvezően alakul a külgazdasági együttműködés is: a tizenkét esztendeje életre hívott Haldex a lengyel bányák meddőit hasznosítja, évente átlag 3,5 millió tonna bányakőzetet dolgoznak fel, s ebből 2,4 millió tonna szenet nyernek. (Magyarország részesedése ebből esztendőnként meghaladja az egymillió tonnát). Mindkét ország számára jelentős koordinációs feladat a műszálak gyártásának szakosításáról és szállításáról szóló egyezmény, megállapodás született az Izostat billentyűs kapcsolók lengyelországi gyártásának szakosításáról, és Magyarországra történő szállításáról, valamint egyes szerszámgépek és elektromos mérőműszerek kölcsönös szállításáról. A gépipar területén a közvetlen együttműködés fejlesztése céljából az iparági miniszterek egyezményt írtak alá a minisztériumok közvetlen együttműködéséről, valamint a közvetlen gazdasági, tudományos-technikai együttműködés alapelveiről. A két baráti ország együttműködésének fejlődésee a tudomány és a közművelődés területén végzett munkában is jól tükröződik. Ma már a tudományos és a kulturális élet különböző ágazataiban is távlati tervek szabják meg — a szocializmus építésének adott szakaszához igazodó — közös tennivalókat. Örvendetesen bővülnek a kapcsolatok művészeti vonalon is, állandó gyakorlattá vált az irodalmi és művészeti értékek, valamint a különféle szellemi termékek kölcsönös cseréje, továbbá kiállítások, filmhetek rendezése a nevezetesebb nemzeti évfordulók alkalmából. (MTI) HÍRLAP Az aláírás elmaradt Tárgyalások zárt ajtók mögött Párizs, Saigon Október 31-én, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok között létrejött előzetes megállapodások alapján megkötendő tűzszüneti egyezmény aláírásának végső határidejekor — a beérkezett hírügynökségi jelentések tanúságai szerint — a legcsekélyebb jel sem mutatott arra, hogy a Nixonkormányzat változtatott volna a halogató taktikán. A VDK álláspontjára világosan rámutatott Nguyen Duy Trinh külügyminiszter, aki közép-európai idő szerint hétfőn éjjel, a laoszi hazafias front pártja küldöttségének fogadásán Hanoiban kijelentette : „ha az amerikaiak nem vetnek véget halogató taktikájuknak, és továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy változtassunk azon, amiben megállapodtunk, akkor sohasem jön létre az egyezmény, amely véget vet a háborúnak és megteremti a békét Vietnamban”. A külügyminiszter elutasította az amerikaiaknak azt az indokolását, hogy bizonyos kisebb jelentőségű problémákat még meg kell tárgyalni és kijelentette: „a kérdés most nem az, hogy kisebb, vagy nagyobb problémákról tárgyaljunk, a kérdés jelenleg az egyezménytervezet haladéktalan aláírása”. Thieu, a saigoni rezsim vezetője ugyanakkor cinikusan az észak-vietnami félre hárította a felelősséget, mondván: az egyezménytervezet aláírása és a tűzszünet létrejötte eldöntött tény a szembenálló felek részéről, s hogy a fegyvernyugvás meg is valósuljon az a „kommunistákon múlik”. Az újságíróknak nyilatkozó Thieu a saigoni fél békeóhajáról szónokolt, hozzátette ugyanakkor azt is, hogy nem tudja, mikor jön el a béke korszaka Vietnamban. Kedden egyébként ismét bizalmas, zárt ajtók mögött folyó tárgyalások kezdődtek Thieu elnök és az Egyesült Államok saigoni nagykövete, Ellsworth Bunker között. Washingtonban diplomáciai források azt a hírt röppentették fel, hogy az Egyesült Államok és a VDK esetleg felújítja a bizalmas megbeszéléseket Kissinger és Le Duc Tho között, s ezek eredményeként talán szombaton vagy vasárnap sor kerülhet az aláírásra. Egyes jelentések szerint viszont az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a hét folyamán Saigonba repül, ahol a saigoni rezsim illetékeseivel tárgyal. (MTI) Thieu, dél-vietnami elnök (jobbra) — akin Washington szerint a vietnami békemegállapodás aláírása múlik — az utóbbi napokban lázasan tanácskozik. Képünkön Huong alelnökkel beszél meg egy olyan tévényilatkozatot , amelyet aztán lemondott. A világ nem is az ő nyilatkozatára, hanem Washingtonéra vár. Harcok a zöld asztalnál A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok között a háború befejezéséről és a vietnami béke helyreállításáról létrejött megállapodás aláírásának határideje lejárt, s a vietnami hadszíntéren változatlan erővel folynak a harcok. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint Dél-Vietnamban a népi felszabadító erők kedden 121 gyalogsági és tüzérségi támadást intéztek ellenséges állások ellen, Saigon közvetlen környékén elfoglaltak öt további katonai települést, a déli országrész északi térségében pedig ellenőrzésük alá vontak két járási székhelyet. Az amerikai légierő kedden is folytatta Észak- és Dél-Vietnam bombázását. Az UPI hírügynökség szerint amerikai vadászbombázók és B-52-es óriásgépek összesen 170 bevetésben támadták Észak-Vietnamnak a 20-ik körtől délre fekvő területeit.Dél-vietnami légitámadásaik fő célpontja a Saigon körüli felszabadított térség volt. Az amerikai repülőgép-erődök a nap folyamán mintegy kétezer tonna bombát szórtak le a VDK sűrűn lakott területeire és Dél-Vietnama felszabadított körzeteire. Douglas-Home és Kína A Pekingben tartózkodó Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter kedden újabb két és félórás megbeszélést tartott kínai tárgyalópartnerével, Csi Peng-Fej külügyminiszterrel. Napirenden a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdések szerepeltek. Brit források szerint Douglas-Home a külügyminiszternek az a benyomása alakult ki, hogy Kína „határozottan támogatja az európai Közös Piac kibővítésének gondolatát”. A tárgyalásokon Douglas-Home felvetette a „kulturális forradalom” idején letartóztatott három brit állampolgár ügyét és Csi Peng-Fej ígéretet tett arra, hogy személyesen vizsgálja meg a kérdést. Douglas Home külügyminiszter és az angol küldöttség tagjai a tárgyalások után felkerestek egy népi kommunát, egy pekingi textilgyárat és megtekintették a kínai főváros több nevezetességét. Kedd este a brit vendégek légtornászok előadását nézték meg Pekingben. Szerda, 1972. november 1. mai ■HoUblUEO Egy halott és egy sebesült A múlt hét csütörtökjén, azaz október 26-án hozta nyilvánosságra a VNA hírügynökség a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok között kötött megegyezés szövegét a vietnami háború befejezéséről. Hozzáfűzték Hanoiban, hogy a megállapodás lényegében megtörtént, csupán aláírásra vár a szerződés, az aláírás időpontjául pedig október 31-ét jelölték meg. Elmúlt a kedd, október harmincegyedike és Washington nem írta alá a szerződést, továbbra is a halogatás taktikáját választja, azzal az ürüggyel, hogy még mindig szükség van néhány megbeszélésre. Ugyanezen a napon, kedden jelentette a VNA hírügynökség, hogy a VDK elleni vasárnapi légitámadás során egy lelőtt USA gép pilótája életét vesztette, egy másik jenki pilóta pedig, aki sebesülten katapultált, fogságba esett. Most nem beszélünk arról, milyen esztelen volt ez az egész háború amerikai részről, menynyire nem volt szüksége az USA-nak 45 ezer halottra. Most csak erről a két emberről beszélünk, mert ezeknek halálára, illetve fogságba esésére már igazán nem volt szükség. Ha Nixonék nem halogatnak, ha komolyan veszik a Le Duc Tho és Kissinger között megtárgyalt megállapodást, már abba kellett volna hagyniuk a hadműveleteket, két amerikai családdal kevesebb zokogna meghalt, illetve fogságba esett pilóta hozzátartozójáért. Washingtonban most találgatások folynak, arról, hogy felújítják a titkos tárgyalásokat Kissinger és Le Duc Tho között. Ha ezt az október 31-i dátumot elmulasztotta is az USA a békeegyezmény aláírására, sokáig úgy tűnik, már nem halogathatja a dolgot. Hiszen a szerződés napvilágra kerülése új erőt adott a békeszerető emberiségnek az egész világon, hogy a háború befejezését az eddiginél is erőteljesebben követelje. Ám minden nap halogatás újabb pilóták, újabb katonák, újabb polgári személyek, aszszonyok, gyermekek, öregek halálát hozza. És ezért most már az egész világ színe előtt is a megbeszélt békeegyezmény aláírását halogató amerikai politika a felelős. (RS) Koszorúzás Budapesten Abdusz Szamad Azad, a a Bangladesh Népi Köztársaság külügyminisztere, — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos baráti látogatásra érkezett hazánkba — kedden délelőtt a Hősök terén kíséretének tagjaival együtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségen jelent volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, Kertész István, a fővárosi tanács főosztályvezetője.