Fejér Megyei Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

illést tartott az Országos Béketanács (Folytatás az 1. oldalról) A békemozgalomnak társadalmunk valamennyi rétegéhez — mozgalmakhoz, szervezetekhez is — sokrétű kapcsolatai fűződnek. Fontos feladat az is, hogy rendszeresül tájékoztassuk hazánk életeről, fejlődéséről az Országos Béketanáccsal kapcsolatban álló külföldi békemozgalmakat és más haladó szervezeteket. Jelenleg az OBT 87 ország 212 mozgalmával áll együttműködésben. A magyar békemozgalom 1973. évi feladatairól készült tervezethez — amelyet az ülés résztvevői írásban kaptak kézhez — Sebestyén Nándorné elmondta, hogy a Moszkvában októberre összehívott nagy nemzetközi esemény mottója ez lesz: „Világkongresszus a békéért, a nemzetközi biztonságért és a nemzeti függetlenségért”, s ehhez kapcsolódik tényleges célja: az antiimperialista erők nemzeti és nemzetközi méretű tömörítése. Végezetül arról is említést tett Sebestyén Nándorné, hogy a moszkvai béke világkongresszusra a nemzetközi és a hazai békemozgalom megszületése negyedszázados évfordulójának küszöbén kerül sor. Ez a jubileum 1974-ben lesz. Úgy ünnepelhetjük majd meg, hogy ez a 25 év korunk legátfogóbb társadalmi mozgalmát — a béke híveinek összefogását — olyan tényezővé fejlesztette, amely a szocializmus, a társadalmi haladás, az antiimperializmus erőivel együttműködve alkotóan részt vesz a XX. század második felében a történelem formálásában. Kállai Gyula szólalt fel ezután a tanácskozáson. *** Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében üdvözölte az ülés résztvevőit, majd rövid áttekintést adott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozottan szólt — egyebek között — arról, hogy munkásosztályunk, a magyar dolgozó nép, pártunk külpolitikájával teljes egyetértésben, világosan látja: a világpolitikai erőviszonyok számunkra kedvező alakulásában, a nemzetközi helyzet normalizálásában megtett minden lépés kemény harcok eredménye. Őszintén reméljük — szögezte le Kállai Gyula — hogy a folyamatban levő és várható tárgyalások a tartós békét erősítik és elvehetnek a világháború végleges kiküszöböléséhez az emberiség életéből. E megbeszéléseken ezzel a meggyőződéssel veszünk részt. Beszélt a továbbiakban arról, hogy a szocialista államok politikai együttműködése mind szorosabbá válik, s ez növeli külpolitikájuk eredményességét. Ezt igazolja a béke érezhető, érzékelhető megszilárdulása Európában. Az európai problémák rendezése szorosan összefügg a világ más kérdéseivel: az indokínai, a közel-keleti és a latin-amerikai helyzettel is. Ugyanakkor a világ politikai fejlődésében tapasztalható jelenségek azt bizonyítják: a diplomáciai eredmények növekvő mértékben megkövetelik, hogy fokozzák a tömegek, a társadalmi erők felelősségét és aktivitását a problémák megoldására. Szólt arról, hogy a világméretű szolidaritás, a Szovjetunió, hazánk és a többi testvéri ország segítsége, s mindenekelőtt a vietnami nép hősiessége, nagyszerű, áthatatos helytállása, bátor és áldozatos szabadságküzdelme meghozta gyümölcsét. Felidézte Kállai Gyula, hogy a magyar társadalom az elmúlt években igen sokat tett a hős vietnami nép megsegítéséért. A Magyar Népköztársaság felelős szerepet vállalt magára e térség születőben levő békéjének megszilárdításában, részt vesz a tűzszüneti egyezmény alapján létrehozott nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság, valamint a Párizsban megnyílt nemzetközi Vietnamkonferencia munkájában. Békemozgalmunk munkájáról szólva kijelentette: az Országos Béketanács — szoros együttműködésben az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságával — eddig is kivette részét az európai béke megszilárdítására irányuló erőfeszítésekből. Kérte a békemozgalom minden hívét és aktív harcosát: mukálkodjék azon, hogy földrészünk valóban a béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés kontinense legyen. A nemzetközi béke erőinek közelgő nagy eseményére, az ősszel Moszkvában sorra kerülő béke világkongresszusra utalva Kállai Gyula hangsúlyozta, hogy ez a seregszemle is kifejezi majd az öt földrész békéért küzdő százmillióinak akaratát, újabb nagy lendületet fog adni az imperialista agresszió elleni küzdelemhez. Beszélt arról is, hogy jövőre ünnepeljük a nemzetközi és a magyar békemozgalom kibontakozásának negyedszázados jubileumát. Beszéde befejező részében foglalkozott a közelgő — nagy belpolitikai feladat megoldását jelentő — tanácsválasztásokkal, amely — mint mondta — egész népünktől eleven közéleti tevékenységet kíván. Szólt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának leveléről, amely állampolgári kötelességük és joguk gyakorlására szólítja fel a választópolgárokat. Egyiptomi diplomáciai offenzíva AZ EGYIPTOMI ELNÖK nemzetbiztonsági tanácsadója három héten belül három fontos tárgyalássorozatot folytatott. Járt a Szovjetunióban, majd Nagy-Britanniában kereste fel, s végül hivatalos megbeszéléseken vett részt az Egyesült Államok vezető politikusaival. Kairó soha nem titkolta, hogy Hafez Iszmail tárgyalásai azzal a diplomáciai offenzívával kapcsolatosak, amelylyel az egyiptomi vezetés a se nem béke, se nem háború állapot megszüntetésére törekszik a Közel-Keleten. Az egyiptomi álláspont a politikai rendezésről nem újkeletű. A válság békés eszközökkel történő megoldására törekedett Nasszer, s ugyanez a szándék érvényesül utódja, Szadat elnök politikájában is. Csakhogy az egyiptomi el- képzelések és kezdeményezé- sek sorra fennakadtak az Egyesült Államok támogatá-sát élvező izraeli politikában. Nem kétséges, hogy Izrael az időhúzásra játszik. Arra számítottak, — mint ahogy arra számítanak ma is — hogy katonai hódításaikat az idő szentesíti. S ennek biztosítékát az ország katonai potenciáljának szakadatlan erősítésében látják. A jelenlegi egyiptomi diplomáciai offenzíva — úgy tűnik — a korábbiaknál több eredményt ígér, s ez mindenekelőtt a megváltozott világpolitikai körülményekkel függ össze. Túlzás lenne azt állítani, hogy a vietnami béke közvetlen következménye a közel-keleti válság rendezésének megnövekedett lehetősége. Ez inkább biztató példa! Sokkal kézzelfoghatóbb tényezőkre vezethető vissza az az álláspont alakulását sejtető „frissszél” a Fehér Házban, amelyre hónapok óta felelős amerikai politikusok beszédeiben oly sok utalás történik. Még ha az Izrael-lobby Tel-Aviv feltétlen támogatását is követeli, az olajmonopóliumok nyomatékosan hozták az amerikai vezetés tudomására, hogy az Egyesült Államok növekvő kőolaj szükségletének biztosításához nélkülözhetetlen a közel-keleti olaj. Mindebből természetesen nem lehet olyan következtetést levonni, hogy Washington — ahogy mondani szokás — „ejti” Tel-Avivot. Washington számára azonban, mindenekelőtt gazdasági megfontolásokból, ma már hasznosabb lenne az arab szomszédaival békében élő Izrael. Lényegében ezt az utat igyekeznek előkészíteni, oly módon, hogy azt a készséget, amelyet a rendezésre törekvő egyiptomi vezetés, illetve a rendezésre kész jordániai király tanúsít, megpróbálják egybehangolni és érvényesíteni. A Szovjetunió kezdettől a politikai rendezést támogatja. Hafez Iszmail moszkvai útja azonban nemcsak ezzel függött össze. A moszkvai útban kifejezésre jutott az egyiptomi vezetésnek az a törekvése is, hogy az Egyesült Arab Köztársaságot önzetlenül támogató szovjet kormány vezetőivel egyeztesse nézeteit. A tekintélyes egyiptomi politikus útjának második állomása London volt. Ebben mindenképpen az az elképzelés jutott kifejezésre, amit Kairóban a diplomáciai offenzíva kapcsán többször és nyomatékosan hangsúlyoztak: a Biztonsági Tanácsban részvevő öt nagyhatalom közreműködését és felelősségvállalását kérik. Csak ezután került sor a washingtoni látogatásra, sőt csak azután, hogy Rogers amerikai külügyminiszter hivatalosan is annak a véleményének adott kifejezést, hogy Washington hasznosnak látná az eszmecserét egy felelős egyiptomi politikussal. Rendkívül jellemző, ahogyan a Libanon ellen intézett akcióval, majd a műszaki hiba miatt a Sínai-félsziget felé tévedt líbiai utasszállító gép lelövésével Izrael e fejleményekre reagált. Ezzel összefüggésben érdemes idézni két, egyébként Izrael iránti rokonszenvéről ismert, tekintélyes sajtóorgánumot. A francia Combat „Izrael beszennyezi magát” című vezércikkében a következőket írta: „Néhány hete már halvány reménysugár kezdett mutatkozni s várni lehetett, hogy rövidesen kibontakoznak a tárgyalások. Éppen ezért aligha lehet azt hinni, hogy csak véres ügyetlenségről van szó.” A Financial Times is arról ír, hogy az izraeliek eljárásának oka valószínűleg a közel-keleti rendezés meghiúsítása lehetett. „Diplomáciai körökbenegyre többen emlegetik — írja a lap —, hogy Izrael az ötévi se nem háború, se nem béke állapotát szeretné folytatni, mintsem megkockáztatni az őszinte békekísérletek veszélyeit”. MINDEZEK ELLENÉRE biztató maga a tény, hogy a tárgyalások elkezdődtek. A válságban érdekelt különböző felek ennek kapcsán kifejthették nézeteiket. De ez már a csendes diplomácia időszaka, amelyben nem lehet gyors és látványos eredményekre számítani. Talán valamivel több derül majd ki Golda Meir izraeli miniszterelnök washingtoni látogatása után... Ónódy György HÍRLAP Folytatódik a Vietnam-konferencia Párizs Kis Csaba és Dobsa János, az MTI tudósítói jelentik. A Binh aszony kezdeményezésére szerdán délelőtt összehívott négyes külügyminiszteri találkozó után Binh asszony, a DIFK külügyminisztere kétoldalú eszmecserét folytatott Tran Van Lam saigoni külügyminiszterrel. Közben a záróokmányt szövegező szerkesztő bizottság szerda délelőtt egy és negyed óra hosszat tanácskozott. A VDK szóvivője szerint további előrehaladás történt a vitás pontok leszűkítésében. Szerda délben Nguyen Thanh Le, a VDK küldöttségének szóvivője sajtóértekezletet tartott, s hangsúlyozta: a párizsi konferencia normális mederben végzi munkáját. Plenáris ülést szerdára nem is terveztek, s a szövegező bizottság tovább folytatja munkáját. A VDK szóvivője ezzel válaszolt azokra a jelentésekre, amelyek szerint az Egyesült Államok az amerikai foglyok szabadon bocsátásának felfüggesztése miatt „félbeszakítja” a konferencia munkáját. Nguyen Thanh Le felhívta a figyelmet azokra a súlyos fejleményekre, amelyeket a tűzszünet megsértése okozott Dél-Vietnamban. Így február 25-én Nam Danh helységben megtámadták a négyoldalú katonai vegyes bizottság DIFK tagjait, a delegáció négy tagját megölték, két tagját megsebesítették. Ezzel kapcsolatban a DIFK küldöttség vezetője a négyoldalú katonai vegyesbizottságban követelte, hogy a bizottság haladéktalanul vitassa meg, mint sürgős kérdést, a VDK és DIFK küldöttségek személyes biztonságának problémáját. „Abban az esetben, ha a négyoldalú katonai vegyesbizottság elfogadja ezt a munkatervet, folytatjuk az amerikai foglyok szabadon bocsátását” — hangsúlyozta a VDK szóvivője. Az Egyesült Államokat közvetlen felelősség terheli a saigoni rezsim ilyen tetteiért — jelentette ki a továbbiakban Nguyen Thanh Le, majd utalt arra: az amerikai fél maga sem hajtja végre a párizsi megállapodásokban előirányzott kötelezettségeit, így még nem kezdte meg a VDK kikötőinek aknátlanítását, nem közli az amerikai csapatkivonások helyét és időpontját, sőt amerikai repülőgépek a tűzszünet után több ízben is támadásokat intéztek a DIFK fennhatósága alatt álló területek ellen. Saigon A négyoldalú katonai vegyesbizottság szerdai ülésén a vietnami békemegállapodás eddigi teljesítésének mérlegét vonták meg a vegyesbizottságban részt vevő küldöttségek vezetői. Tran Van Tra vezérőrnagy, a DIFK delegációjának vezetője határozottan elítélte azokat az akciókat, amelyekkel a saigoni hatóságok sorozatosan megszegik, a békemegállapodást. Nguyen Buy Trinh, a VBK külügyminisztere megérkezik a párizsi Hotel Majestic-ben tartott külügyminiszteri tanácskozásra (Telefoto — Fejér megyei Hírlap) Moszkvában kiállítást rendezett a nyugatnémet Daimler—Benz Gyár Képünkön: Joachim Zahn, a cég igazgatótanácsának elnöke mutatja a nagymúltú üzem termékeit Taraszov szovjet autóipari miniszternek (Telefoto — Fejér megyei Hírlap) ______________________________________________ Csütörtök, 1973. március 1g indiánok Szerdára virradó éjjel mintegy 200 sziu indián elfoglalta a Pipe Ridge-i rezervátumban lévő Wounded Knee városkát. Az indiánok túszként fogva tartják a városka tíz lakosát, köztük egy katolikus papot. Carter Camp, az indiáncsoport vezetője telefonért közölte a rendőrséggel, hogy a túszok szabadon bocsátásának feltétele néhány követelés teljesítése. Többek között azt követelik, hogy Edward Kennedy szenátor vezetésével szenátusi bizottság vizsgálja ki az iniciánusi hivatalnak a szia törzzsel kapcsolatos tevékenységét. (AFD) IS 3&1 Elf nap híres Nagyon enyhén szólva mozgalmas nap volt a szerdai, a párizsi Klébersugárút körül. Egyes újságok, televízió- és rádióállomások feltétlen kombinációi tovább bonyolították az amúgy sem feltétlen mindig könnyen követhető események feldolgozását, megértését. Elterjesztették például azt - és ez ma, a modern hírközlési technikai eszközökkel sok millió félrevezetett embert jelenthet hogy szerdán valamiféle „határozott amerikai gesztusként" nem volt plenáris ülés a Kléber-sugárúton. Ez, természetes logikai levezetéssel, azt sugallhatja, hogy veszélyben van az egész párizsi konferencia és nem egy kommentátor már ezt a lehetőséget is megcsillantotta. A helyzet vitathatatlanul bonyolult és szinte semmiféle lehetőséget nem lehet eleve kizárni. Egyelőre azonban a fenti kombinációk álhírek és VDK-források szerint pillanatnyilag a konferencia normális mederben folytatódik. Az igazság az, hogy szerdára nem is terveztek plenáris ülést. De azért a megalapozatlan hírek elterjedésének megvoltak a maguk előzményei. Ezek nem mentik, de legalábbis érthetővé teszik a több mint borúlátó agyszüleményeket. Rengeteg részletről lehetne beszélni, de a lényeg az, hogy amerikai és saigoni részről nagyon sok szerződésszegés történt az utóbbi időben. Saigoni alakulatok sok haláláldozattal járó öszszecsapásokat robbantanak ki. Dél-Vietnamban rendszeresen bántalmazzák a VDK hivatalosan ott tartózkodó képviselőit. Ma szállították haza Hanoiba ilyen módon megsebesült tiszteket és mint kiderült, a saigoniak ilyen munkát végző VDK-tiszteket meg is gyilkoltak. Thieu egyszerűen nem engedi szabadon foglyait. Hosszasan lehetne sorolni mindazt, ami a VDK-nak ahhoz a döntéséhez vezetett, hogy pillanatnyilag felfüggeszti az amerikai hadifoglyok hazaengedését. A DIFK javaslatára ezt követően ült össze a négy érdekelt külügyminiszter é. VDK-források máris némi haladásról számoltak be. Ha Washingtonban - és ennek nyomán Saigonban - megértik, hogy a megállapodások egyetlen cikkelye sem maradhat írott betű, a vietnami rendezés gyorsan valósággá válhat. Addig azonban csak lehetőség. (RS)