Fejér Megyei Hírlap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

2 . (Folytatás az 1. oldalról) dolgozóinak bérrendezésére is. A kormány felkérte a SZOT főtitkárságát, hogy a szakszervezeti szervek nyújt­sanak hatékony segítséget az intézkedések végrehajtásához. Az igazságügyminiszter elő­terjesztése alapján a kormány megtárgyalta a családjogi tör­vény módosításáról szóló ter­vezetet, és úgy határozott, hogy azt törvényjavaslatként az országgyűlés elé terjeszti. Az egészségügyi miniszter javaslatot tett a család- és nővédelmi tanácsadóháló­zat országos kialakítására. A nők és a születendő gyerme­kek egészségének hatéko­nyabb megóvása érdekében szükséges, hogy — a háza­sulandóknak a család- és nő­védelmi tanácsadáson való kötelező részvétele mellett — a tanácsadás az egész érintett lakosságra kiterjedjen. En­nek érdekében a tanácsadói, a gyógyító-megelőző tevékeny­séget az anya- és gyermekvé­delmi hálózaton belül a je­lenlegi ötéves tervidőszak vé­géig kibővítik, a már működő szervezeteket megerősítik, ahol pedig ilyen szolgálat még nem működik, ott annak feltételeit megteremtik. A kormány az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi, va­lamint a művelődésügyi mi­niszternek a népesedéspoliti­kai határozatból következő oktatási és nevelési feladatok­ról szóló előterjesztését. A kormány úgy határozott, hogy az oktatást a kidolgozott irányelvek alapján — kísér­letképpen az iskolák egy részében — már az ősztől meg kell kezdeni és az 1975— 76-os tanévben a felsőoktatási intézményekben is meg kell szervezni. Emellett az érin­tett állami és társadalmi szer­vek bevonásával a családi életre nevelést az oktatási in­tézmények keretein túl is ki­­terjesztik."­­A Minisztertanács megtár­gyalta a munkaügyi miniszter jelentését a családpolitika és családvédelem, valamint a többgyermekes családok szo­ciális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy az utóbbi években, elsősorban a népese­déspolitikai határozat nyo­mán, jelentős intézkedések történtek­, amelyek kedvezően befolyásolták a családok éle­tét összehangolt, a családok sajátosságait mérlegelő csa­ládpolitikai tevékenységre, a családok, különösen a sok­­gyermekes családok helyze­tének további javítására van szükség. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomá­sul vette és az abban foglalt következtetéseket a további tevékenység alapjául elfo­gadta. Utasította a munka­ügyi minisztert, hogy 1975 ele­jére a feladatok megoldására programot dolgozzon ki és nyújtson be a Miniszterta­nácshoz A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Ifjúság­politikai és Oktatási Tanács jelentését az ifjúsági törvény végrehajtásáéról, valamint az ötödik ötéves tervben megva­lósítandó ifjúságpolitikai fel­adatokra vonatkozó javasla­tát. A jelentés megállapítja, hogy mind a központi, mind a helyi intézkedések jól szol­gálták az ifjúságpolitikai cél­kitűzések megvalósítását, amelyek nyomán javultak a fiatalok életkörülményei. To­vábbra is biztosítani kell a fiatalok megfelelő arányban történő lakáshoz juttatását, elő kell segíteni a családala­pítás, pályakezdés, tovább­tanulás, a tömeges testedzés, a lakóterületi szabad­idő el­töltés feltételeinek javítását. A kormány a jelentést tudo­másul vette. Felhívta a mi­niszterek és az országos ha­táskörű szervek vezetőit, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeit, hogy fokozott ellen­őrzéssel segítsék az ifjúsági tövény előírásainak meg­tartását. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentést tett a kormánynak az egyete­meken és főiskolákon tanuló házaspárok szociális helyze­téről. A jelentés megállapítja, hogy a nappali tagozatokon tanuló házaspárok, bár ér­dekükben több intézkedés tör­tént, a társadalombiztosítás, a szociális támogatás, a kol­légiumi elhelyezés és az uta­zási kedvezmények területén hátrányos helyzetben vannak. A kormány a jelentést elfo­gadta és úgy határozott, hogy az egyetemeken és főiskolá­kon tanuló házaspárokra ki­terjeszti a családi pótlék jo­gosultságát,­ továbbá a táp­pénz, a terhességi és a gyer­mekágyi segély kivételével ugyanolyan betegségi-biztosí­tási szolgáltatásokra jogosul­tak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. Egyben felkérte a KISZ Központi Bizottságát, hogy folyamatosan kísérje fi­gyelemmel a felsőoktatási in­tézményekben tanuló házas­párok helyzetét. A Minisztertanács megtár­,­gyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a bel­kereskedelmi miniszter, to­vábbá az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a bur­gonya-, zöldség- és gyümölcs­­termelés, ellátás és áralakulás problémáiról szóló együttes előterjesztését. Az ellátás ja­vítása és az árszínvonal emel­kedésének mérséklése össz­pontosított erőfeszítéseket igényel. A Minisztertanács úgy határozott, hogy ennek érdekében fokozottan töre­kedni kell a friss fogyasztású zöldségtermelés fejlesztésére, a termelés gépesítésére. A növényházak és fóliatelepek létesítéséhez a szövetkezetek — meghatározott feltételek mellett — 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok fóliaházak építéséhez 30 százalékos tá­mogatást kaphatnak. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságukban termelt zöldséget a szervezett kereskedelem, vagy a közös gazdaság útján értékesítik, Ülést tartott a Minisztertanács nyugdíjnap-javáírásban ré­szesülnek. Intézkedéseket tesznek a zöldség-, gyümölcs­kereskedelem megerősítésére, szervezettségének, kulturáltsá­gának növelésére. A közlekedés- és posta­ügyi, a pénzügy-, a kohó- és gépipari miniszter, valamint az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést tett a kormány­nak a közületi tehergépkocsi­­állomány felújításának vég­rehajtásáról, a gazdaságtalan üzemi gépjárművek rendkí­vüli műszaki felülvizsgála­táról és a forgalomból­ történő kivonásáról. A selejtezést pénzügyi intézkedésekkel is elősegítették. A kormány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alap­ján a kormány jóváhagyta a KGST európai tagállamainak megállapodását a nemzetközi fuvarozást végző gépjármű­vek számára nyújtandó mű­szaki és egyéb segítségről. A megállapodás elősegíti a szo­cialista országok közötti nem­zetközi autóbusz- és tehergép­­járműforgalom biztonságos lebonyolítását. A munkaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesz­tett a kormány elé az NDK- ból érkező fiatalok magyar vállalatoknál történő foglal­koztatására. A Miniszterta­nács úgy határozott, hogy a foglalkoztatást kísérleti jel­leggel már 1974-ben meg kell kezdeni. A Magyarországon dolgozó NDK-állampolgárokat a magyar dolgozókkal azonos bérezés, jogok és kötelezett­ségek illetik meg. Alkalmaz­ni kell rájuk mindazokat a feltételeket, amelyekben az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok részesülnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az életszínvonal rendszeres emelésének koncepciója alapján, a népgazdaság teherbíró képességével összhangban központi intézkedésekkel is gondoskodik a párt és a kormány arról, hogy a dolgozók valamennyi rétegének reálbére növe­kedjék. Csupán az elmúlt három évben emelték többek kö­zött a pedagógusok, az orvos-egészségügyiek, a vasutasok, a tanácsi közművelődési dolgozók­, egyes igazságügyi dolgozók, a helyi közlekedés sok dolgozójának jövedelmét. Az utóbbi évek legjelentősebb központi bérintézkedése a múlt év már­cius 1-én lépett életbe, amikor az iparban és az állami építő­iparban dolgozók munkások és közvetlen termelésirányítók részesültek központi béremelésben. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elhatározott bér­emelések szorosan kapcsolódnak a tavaly március elsején életbe lépett intézkedésekhez. Április elsejétől ugyanis azok az ipari és kivitelező építőipari munkások és közvetlen ter­melésirányítók kapnak béremelést, akik az iparon és építő­iparon kívüli állami vállalatoknál végzik munkájukat, s ezért tavaly béremelésben nem részesülhettek. A mostani béremelés tehát azokat az iparon és építőipa­ron kívüli állami vállalatokat és kijelölt, vállalatszerűen gaz­dálkodó költségvetési szerveket érinti, amelyek ipari, kivi­telező építőipari tevékenységet végző egységekkel rendelkez­nek, s nem részesültek az 1973. márciusi béremelésben. A költségvetési üzemek ipari, építőipari munkásainak bérét az ilyen intézmények más dolgozóinak bérével együtt július 1-én rendezik. Az április elsején életbelépő központi intézkedés több mint 200 000 munkást és közvetlen termelésirányítót érint. A minisztériumoknak a béremelésre megszabott kereteket oly­módon kell felosztaniuk, hogy abból vállalatonként az ipari szakmunkások és az ipari egységek közvetlen termelésirányí­tói átlagosan 8, az ipari egységek betanított és segédmun­kásai 4, az építőipari szakmunkások és az építőipari egysé­gek közvetlen termelésirányítói 6,5, az építőipari egységek be­tanított és segédmunkásai átlagosan 3 százalékos béremelést kaphassanak. A központi keretet a vállalatoknak saját erőből további összeggel úgy kell kiegészíteniük, hogy az átlagosan legalább egy százalékkal növelje a béremelés mértékét. A vállalatok a szakszervezet véleménye alapján maguk határozzák meg, hogy az említett átlagokon belül egy-egy munkás vagy közvetlen termelésirányító mekkora emelést kapjon. A döntésnél a legfőbb irányadó a végzett munka. Ugyancsak április 1-től az állami iparban és az állami kivitelező építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottak bérét is emelik, beleértve az itt dolgozó nyugdíjasokat és rész­­munkaidős dolgozókat is. A béremelés 5 százalékos, de leg­alább havi 80 forinttal kell emelni az alapbéreket. Ez a mér­ték csupán azoknak a dolgozóknak az esetében nem kötelező, akik 1973-ban már kaptak ehhez hasonló vagy nagyobb bér­emelést. Mintegy 50—60 ezer kisegítő alkalmazott bérének rendezéséről van szó. A felügyeleti szervek a béremelési kereteket és a felosz­tásra vonatkozó irányelveket március 20-ig közlik a vál­lalatokkal. A Minisztertanáács határozata értelmében április elsejé­től a színházak és színház jellegű zenei intézmények dolgo­zóinak bérét is rendezik. A most elhatározott három bérintézkedés összesen mint­egy 260 000 dolgozót érint. Mint ismeretes, a közelmúltban a Minisztertanács a kutató intézetek dolgozóinak béremeléséről is határozatot hozott. Velük együtt csaknem 300 000 dolgozó bérét emelik április 1-én. Az év hátralevő részében majdnem fél miliárd forinttal magasabb bért kapnak az említett kate­góriák dolgozói. A Minisztertanács felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szakszervezetek nyújtsanak hatékony segítséget a bérpolitikai intézkedések végrehajtásához. (MTI) HÍRLAP Péntek, 1974 március 1. Ion Gheorghe Maurer látogatása Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke és kísérete csütörtökön Budapesten a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét. * * * Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke és kísérete a Magyar Hősök Emlékművének meg­koszorúzása után Budapest nevezetességeivel ismerke­dett. A vendégeket a város­nézésre elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, és Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A városnézés metróutazás­­sal kezdődött. A Baross té­ren Daczó József, a BKV ve­zérigazgatója és Balogh Lász­ló, a Metró üzemigazgatójaa­­fogadta a vendégeket, akik ezután egy szerelvénnyel a Deák térig utaztak. Itt meg­tekintették a földalatti gyors­­vasút forgalmi és energia­központját. Érdeklődéssel hallgatták az ismertetést a vezérlőpultokon, az üzemelés különböző fázisait szemlélte­tő jelzésekről, arról, hogy a szigorú menetrend előírásait az elmúlt évben 99,5 száza­lékos pontossággal teljesítet­ték a szerelvények, valamint arról, hogy nagyfokú körül­tekintéssel és tartalékkal biz­tosítják a Metró energiaellá­tását. Ezt követően a vendé­gek tovább utaztak a Batthyány térig. A metró­­utazás közben szó esett a földalatti üzemelésével, to­vábbi vonalainak építésével, a főváros közlekedésében be­töltött szerepével kapcsolatos kérdésekről. A Batthyány té­ren megtekintették a szent­endrei hév csatlakozó szint­jét. A vendégek a továbbiak során megtekintették a budai Mátyás templomot, ahol dr. Fábián János kanonok is­mertette a nagymúltú templom történetét. Ezt kö­vetően a Halászbástyáról al- I főváros panorámájában gyö­nyörködtek, közben a lakás­építésekről, a városrekonst­rukcióról beszélgetett a ro­mán kormányfő a fővárosi tanács elnökével. A városné­zés a Budapesti Történeti Múzeumban fejeződött be, ahol dr. Horváth Miklós fő­igazgató fogadta a vendége­ket. * * * Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön ebé­det adott Ion Gheorghe Mau­rer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének tiszteletére az Országház Vadásztermében. Részt vett az ebéden Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, Pója Frigyes külügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője, s a politikai élet több más vezető személyisége. Az ebéden részt vettek a román kormányfő kíséreté­nek tagjai. A szívélyes, baráti hangu­latú ebéden Fock Jenő és Ion Gheorghe Maurer po­­hárköszöntőt mondott. * * * Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön délután az Országházban fogadta Ion Gheorghe Maurert, a Román Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét. Rád­ay János c. v­irigacita ion Gheorghe Maurert C Terefoto — Fejér megyei Hírlap) Tények és adatok Romániáról Bukarest Nemrég nyilvánosságra hozott hivatalos adatok sze­rint Románia lakosságának lélekszáma 1974. január 1- én 20,9 millió volt. A lakos­ság egy év alatt 165 000 fő­vel gyarapodott■ Jelenleg a lakosság 58 százaléka falun él. A nemzetgazdaságban fog­lalkoztatott lakosok száma 1973 végén mintegy 10 mil­liót tett ki, ami az összla­kosság 48 százalékát jelenti. A mezőgazdaságban dolgozó lakosság részaránya az 1970. évi 5­0,9 százalékról 1973- ban 42 százalékra csökkent. 1973-ban 97 000 lakást ad­tak át rendeltetésének, eb­ből 55 000 állami alapokból épült, 42 000 pedig állami hozzájárulással. Egyéni erő­ből a lakosság 48 600 lakást épített. Tavaly avatták fel az im­pozáns bukaresti nemzeti színházat és az építészeti re­mekműnek számító maros­­vásárhelyi magyar és román tagozatú színházat. Az or­szág stúdióiban tizenhat já­tékfilmet, 238 dokumentum­­filmet és nyolc televíziós játékfilmet forgattak, 4 200 könyv jelent meg román, magyar és német nyelven, összesen 72,2 millió példány­ban. A Lakosság egészségvédel­mének javítása céljából ta­valy öt új kórházat avattak fel, összesen 3000 férőhely­­lyel. A kórházi ágyak szá­ma 1972-höz képest 3,8 szá­zalékkal növekedett. Állami és szakszervezeti alapokból 8000 hellyel növelték az üdülők és a gyógyfürdők be­fogadóképességét. Marton László Súlyos válság Etiópiában Ad­disz Abeba Csütörtökön tovább súlyos­bodott Etiópiában a válság: délelőtt katonai alakulatok jelentek meg a főváros stra­tégiailag fontos pontjain, megszállták a bankokat a központi távíró hivatalt és a repülőteret. Az etióp kor­mány a kialakult helyzetre való tekintettel az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa 22. ülésszakának meghatározatlan időre való elhalasztását kérte. Addisz Abebában csütörtö­kön az első izgalmat az vál­totta ki, hogy helikopterekről több ezer röplapot szórtak le, amelyekben a légierő és a lé­­gideszant dandár teljes támo­gatásáról biztosította az Asz­­marában fellázadt második hadosztályt és közölte, hogy a fővárosi alakulatok nem hajlandók elfojtani a zendü­lést,­ ha erre parancsot kap­nának. A katonák üdvözölték a kormány lemondását, ugyanakkor hűségüket nyil­vánították ki Halié Szelasszié császár iránt. Néhány órával később a hadsereg páncélo­sokkal körülvette és több száz katonával megszállta Addisz Abeba repülőterét. Ugyanakkor felfegyverzett katonák jelentek meg a fő­város fontosabb , pontjain, banképületeket szálltak meg és megerősítették a rádió őri­zetét. A távíró­központot is megszállták, működését azon­ban nem akadályozták. Ezalatt az Africa Hallban zárt ülést tartottak az AESZ 42 tagállamának minszteri képviselői. Dr. Menasszié Hailé a lemondott kormány külügyminisztere közölte a képviselőkkel, hogy az etióp kormány többé nem tudja szavatolni biztonságukat, ezért a miniszteri tanács el­napolását kérte. A javaslatot rövid vita után egyhangúlag elfogadták. Etiópia egyidejű­leg azt javasolta a miniszte­reknek, hogy haladéktalanul hagyják el Addisz Abebát, a repülőtér megszállása után viszont ez pillanatnyilag le­hetetlennek látszik. * * * Etiópiában továbbra is rendkívül feszült a helyzet. A főváros utcáin katonai és rendőrségi járőrök cirkálnak, kijárási tilalmat rendeltek el. Lapzártakor érkezett jelen­tések szerint a főváros utcái a teljes katonai hatalomátvé­­tel képét mutatják. Addisz Abeba északi részében mint­egy 3000 diák tüntetett a le­mondott kormány ellen. Dip­lomáciai források szerint a katonaság már megkezdte a volt kabinet tagjainak letar­tóztatását. (MTI)

Next