Fejér Megyei Hírlap, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
2 . (Folytatás az 1. oldalról) dolgozóinak bérrendezésére is. A kormány felkérte a SZOT főtitkárságát, hogy a szakszervezeti szervek nyújtsanak hatékony segítséget az intézkedések végrehajtásához. Az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a családjogi törvény módosításáról szóló tervezetet, és úgy határozott, hogy azt törvényjavaslatként az országgyűlés elé terjeszti. Az egészségügyi miniszter javaslatot tett a család- és nővédelmi tanácsadóhálózat országos kialakítására. A nők és a születendő gyermekek egészségének hatékonyabb megóvása érdekében szükséges, hogy — a házasulandóknak a család- és nővédelmi tanácsadáson való kötelező részvétele mellett — a tanácsadás az egész érintett lakosságra kiterjedjen. Ennek érdekében a tanácsadói, a gyógyító-megelőző tevékenységet az anya- és gyermekvédelmi hálózaton belül a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig kibővítik, a már működő szervezeteket megerősítik, ahol pedig ilyen szolgálat még nem működik, ott annak feltételeit megteremtik. A kormány az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi, valamint a művelődésügyi miniszternek a népesedéspolitikai határozatból következő oktatási és nevelési feladatokról szóló előterjesztését. A kormány úgy határozott, hogy az oktatást a kidolgozott irányelvek alapján — kísérletképpen az iskolák egy részében — már az ősztől meg kell kezdeni és az 1975— 76-os tanévben a felsőoktatási intézményekben is meg kell szervezni. Emellett az érintett állami és társadalmi szervek bevonásával a családi életre nevelést az oktatási intézmények keretein túl is kiterjesztik."A Minisztertanács megtárgyalta a munkaügyi miniszter jelentését a családpolitika és családvédelem, valamint a többgyermekes családok szociális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy az utóbbi években, elsősorban a népesedéspolitikai határozat nyomán, jelentős intézkedések történtek, amelyek kedvezően befolyásolták a családok életét összehangolt, a családok sajátosságait mérlegelő családpolitikai tevékenységre, a családok, különösen a sokgyermekes családok helyzetének további javítására van szükség. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és az abban foglalt következtetéseket a további tevékenység alapjául elfogadta. Utasította a munkaügyi minisztert, hogy 1975 elejére a feladatok megoldására programot dolgozzon ki és nyújtson be a Minisztertanácshoz A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentését az ifjúsági törvény végrehajtásáéról, valamint az ötödik ötéves tervben megvalósítandó ifjúságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatát. A jelentés megállapítja, hogy mind a központi, mind a helyi intézkedések jól szolgálták az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítását, amelyek nyomán javultak a fiatalok életkörülményei. Továbbra is biztosítani kell a fiatalok megfelelő arányban történő lakáshoz juttatását, elő kell segíteni a családalapítás, pályakezdés, továbbtanulás, a tömeges testedzés, a lakóterületi szabadidő eltöltés feltételeinek javítását. A kormány a jelentést tudomásul vette. Felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőit, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeit, hogy fokozott ellenőrzéssel segítsék az ifjúsági tövény előírásainak megtartását. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentést tett a kormánynak az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárok szociális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy a nappali tagozatokon tanuló házaspárok, bár érdekükben több intézkedés történt, a társadalombiztosítás, a szociális támogatás, a kollégiumi elhelyezés és az utazási kedvezmények területén hátrányos helyzetben vannak. A kormány a jelentést elfogadta és úgy határozott, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárokra kiterjeszti a családi pótlék jogosultságát, továbbá a táppénz, a terhességi és a gyermekágyi segély kivételével ugyanolyan betegségi-biztosítási szolgáltatásokra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. Egyben felkérte a KISZ Központi Bizottságát, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a felsőoktatási intézményekben tanuló házaspárok helyzetét. A Minisztertanács megtár,gyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a belkereskedelmi miniszter, továbbá az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés, ellátás és áralakulás problémáiról szóló együttes előterjesztését. Az ellátás javítása és az árszínvonal emelkedésének mérséklése összpontosított erőfeszítéseket igényel. A Minisztertanács úgy határozott, hogy ennek érdekében fokozottan törekedni kell a friss fogyasztású zöldségtermelés fejlesztésére, a termelés gépesítésére. A növényházak és fóliatelepek létesítéséhez a szövetkezetek — meghatározott feltételek mellett — 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok fóliaházak építéséhez 30 százalékos támogatást kaphatnak. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságukban termelt zöldséget a szervezett kereskedelem, vagy a közös gazdaság útján értékesítik, Ülést tartott a Minisztertanács nyugdíjnap-javáírásban részesülnek. Intézkedéseket tesznek a zöldség-, gyümölcskereskedelem megerősítésére, szervezettségének, kulturáltságának növelésére. A közlekedés- és postaügyi, a pénzügy-, a kohó- és gépipari miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a kormánynak a közületi tehergépkocsiállomány felújításának végrehajtásáról, a gazdaságtalan üzemi gépjárművek rendkívüli műszaki felülvizsgálatáról és a forgalomból történő kivonásáról. A selejtezést pénzügyi intézkedésekkel is elősegítették. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a KGST európai tagállamainak megállapodását a nemzetközi fuvarozást végző gépjárművek számára nyújtandó műszaki és egyéb segítségről. A megállapodás elősegíti a szocialista országok közötti nemzetközi autóbusz- és tehergépjárműforgalom biztonságos lebonyolítását. A munkaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé az NDK- ból érkező fiatalok magyar vállalatoknál történő foglalkoztatására. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a foglalkoztatást kísérleti jelleggel már 1974-ben meg kell kezdeni. A Magyarországon dolgozó NDK-állampolgárokat a magyar dolgozókkal azonos bérezés, jogok és kötelezettségek illetik meg. Alkalmazni kell rájuk mindazokat a feltételeket, amelyekben az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok részesülnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az életszínvonal rendszeres emelésének koncepciója alapján, a népgazdaság teherbíró képességével összhangban központi intézkedésekkel is gondoskodik a párt és a kormány arról, hogy a dolgozók valamennyi rétegének reálbére növekedjék. Csupán az elmúlt három évben emelték többek között a pedagógusok, az orvos-egészségügyiek, a vasutasok, a tanácsi közművelődési dolgozók, egyes igazságügyi dolgozók, a helyi közlekedés sok dolgozójának jövedelmét. Az utóbbi évek legjelentősebb központi bérintézkedése a múlt év március 1-én lépett életbe, amikor az iparban és az állami építőiparban dolgozók munkások és közvetlen termelésirányítók részesültek központi béremelésben. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elhatározott béremelések szorosan kapcsolódnak a tavaly március elsején életbe lépett intézkedésekhez. Április elsejétől ugyanis azok az ipari és kivitelező építőipari munkások és közvetlen termelésirányítók kapnak béremelést, akik az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatoknál végzik munkájukat, s ezért tavaly béremelésben nem részesülhettek. A mostani béremelés tehát azokat az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatokat és kijelölt, vállalatszerűen gazdálkodó költségvetési szerveket érinti, amelyek ipari, kivitelező építőipari tevékenységet végző egységekkel rendelkeznek, s nem részesültek az 1973. márciusi béremelésben. A költségvetési üzemek ipari, építőipari munkásainak bérét az ilyen intézmények más dolgozóinak bérével együtt július 1-én rendezik. Az április elsején életbelépő központi intézkedés több mint 200 000 munkást és közvetlen termelésirányítót érint. A minisztériumoknak a béremelésre megszabott kereteket olymódon kell felosztaniuk, hogy abból vállalatonként az ipari szakmunkások és az ipari egységek közvetlen termelésirányítói átlagosan 8, az ipari egységek betanított és segédmunkásai 4, az építőipari szakmunkások és az építőipari egységek közvetlen termelésirányítói 6,5, az építőipari egységek betanított és segédmunkásai átlagosan 3 százalékos béremelést kaphassanak. A központi keretet a vállalatoknak saját erőből további összeggel úgy kell kiegészíteniük, hogy az átlagosan legalább egy százalékkal növelje a béremelés mértékét. A vállalatok a szakszervezet véleménye alapján maguk határozzák meg, hogy az említett átlagokon belül egy-egy munkás vagy közvetlen termelésirányító mekkora emelést kapjon. A döntésnél a legfőbb irányadó a végzett munka. Ugyancsak április 1-től az állami iparban és az állami kivitelező építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottak bérét is emelik, beleértve az itt dolgozó nyugdíjasokat és részmunkaidős dolgozókat is. A béremelés 5 százalékos, de legalább havi 80 forinttal kell emelni az alapbéreket. Ez a mérték csupán azoknak a dolgozóknak az esetében nem kötelező, akik 1973-ban már kaptak ehhez hasonló vagy nagyobb béremelést. Mintegy 50—60 ezer kisegítő alkalmazott bérének rendezéséről van szó. A felügyeleti szervek a béremelési kereteket és a felosztásra vonatkozó irányelveket március 20-ig közlik a vállalatokkal. A Minisztertanáács határozata értelmében április elsejétől a színházak és színház jellegű zenei intézmények dolgozóinak bérét is rendezik. A most elhatározott három bérintézkedés összesen mintegy 260 000 dolgozót érint. Mint ismeretes, a közelmúltban a Minisztertanács a kutató intézetek dolgozóinak béremeléséről is határozatot hozott. Velük együtt csaknem 300 000 dolgozó bérét emelik április 1-én. Az év hátralevő részében majdnem fél miliárd forinttal magasabb bért kapnak az említett kategóriák dolgozói. A Minisztertanács felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szakszervezetek nyújtsanak hatékony segítséget a bérpolitikai intézkedések végrehajtásához. (MTI) HÍRLAP Péntek, 1974 március 1. Ion Gheorghe Maurer látogatása Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és kísérete csütörtökön Budapesten a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. * * * Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és kísérete a Magyar Hősök Emlékművének megkoszorúzása után Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A vendégeket a városnézésre elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, és Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A városnézés metróutazással kezdődött. A Baross téren Daczó József, a BKV vezérigazgatója és Balogh László, a Metró üzemigazgatójaafogadta a vendégeket, akik ezután egy szerelvénnyel a Deák térig utaztak. Itt megtekintették a földalatti gyorsvasút forgalmi és energiaközpontját. Érdeklődéssel hallgatták az ismertetést a vezérlőpultokon, az üzemelés különböző fázisait szemléltető jelzésekről, arról, hogy a szigorú menetrend előírásait az elmúlt évben 99,5 százalékos pontossággal teljesítették a szerelvények, valamint arról, hogy nagyfokú körültekintéssel és tartalékkal biztosítják a Metró energiaellátását. Ezt követően a vendégek tovább utaztak a Batthyány térig. A metróutazás közben szó esett a földalatti üzemelésével, további vonalainak építésével, a főváros közlekedésében betöltött szerepével kapcsolatos kérdésekről. A Batthyány téren megtekintették a szentendrei hév csatlakozó szintjét. A vendégek a továbbiak során megtekintették a budai Mátyás templomot, ahol dr. Fábián János kanonok ismertette a nagymúltú templom történetét. Ezt követően a Halászbástyáról al- I főváros panorámájában gyönyörködtek, közben a lakásépítésekről, a városrekonstrukcióról beszélgetett a román kormányfő a fővárosi tanács elnökével. A városnézés a Budapesti Történeti Múzeumban fejeződött be, ahol dr. Horváth Miklós főigazgató fogadta a vendégeket. * * * Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön ebédet adott Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének tiszteletére az Országház Vadásztermében. Részt vett az ebéden Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Pója Frigyes külügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, s a politikai élet több más vezető személyisége. Az ebéden részt vettek a román kormányfő kíséretének tagjai. A szívélyes, baráti hangulatú ebéden Fock Jenő és Ion Gheorghe Maurer pohárköszöntőt mondott. * * * Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön délután az Országházban fogadta Ion Gheorghe Maurert, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét. Ráday János c. virigacita ion Gheorghe Maurert C Terefoto — Fejér megyei Hírlap) Tények és adatok Romániáról Bukarest Nemrég nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint Románia lakosságának lélekszáma 1974. január 1- én 20,9 millió volt. A lakosság egy év alatt 165 000 fővel gyarapodott■ Jelenleg a lakosság 58 százaléka falun él. A nemzetgazdaságban foglalkoztatott lakosok száma 1973 végén mintegy 10 milliót tett ki, ami az összlakosság 48 százalékát jelenti. A mezőgazdaságban dolgozó lakosság részaránya az 1970. évi 50,9 százalékról 1973- ban 42 százalékra csökkent. 1973-ban 97 000 lakást adtak át rendeltetésének, ebből 55 000 állami alapokból épült, 42 000 pedig állami hozzájárulással. Egyéni erőből a lakosság 48 600 lakást épített. Tavaly avatták fel az impozáns bukaresti nemzeti színházat és az építészeti remekműnek számító marosvásárhelyi magyar és román tagozatú színházat. Az ország stúdióiban tizenhat játékfilmet, 238 dokumentumfilmet és nyolc televíziós játékfilmet forgattak, 4 200 könyv jelent meg román, magyar és német nyelven, összesen 72,2 millió példányban. A Lakosság egészségvédelmének javítása céljából tavaly öt új kórházat avattak fel, összesen 3000 férőhelylyel. A kórházi ágyak száma 1972-höz képest 3,8 százalékkal növekedett. Állami és szakszervezeti alapokból 8000 hellyel növelték az üdülők és a gyógyfürdők befogadóképességét. Marton László Súlyos válság Etiópiában Addisz Abeba Csütörtökön tovább súlyosbodott Etiópiában a válság: délelőtt katonai alakulatok jelentek meg a főváros stratégiailag fontos pontjain, megszállták a bankokat a központi távíró hivatalt és a repülőteret. Az etióp kormány a kialakult helyzetre való tekintettel az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa 22. ülésszakának meghatározatlan időre való elhalasztását kérte. Addisz Abebában csütörtökön az első izgalmat az váltotta ki, hogy helikopterekről több ezer röplapot szórtak le, amelyekben a légierő és a légideszant dandár teljes támogatásáról biztosította az Aszmarában fellázadt második hadosztályt és közölte, hogy a fővárosi alakulatok nem hajlandók elfojtani a zendülést, ha erre parancsot kapnának. A katonák üdvözölték a kormány lemondását, ugyanakkor hűségüket nyilvánították ki Halié Szelasszié császár iránt. Néhány órával később a hadsereg páncélosokkal körülvette és több száz katonával megszállta Addisz Abeba repülőterét. Ugyanakkor felfegyverzett katonák jelentek meg a főváros fontosabb , pontjain, banképületeket szálltak meg és megerősítették a rádió őrizetét. A távíróközpontot is megszállták, működését azonban nem akadályozták. Ezalatt az Africa Hallban zárt ülést tartottak az AESZ 42 tagállamának minszteri képviselői. Dr. Menasszié Hailé a lemondott kormány külügyminisztere közölte a képviselőkkel, hogy az etióp kormány többé nem tudja szavatolni biztonságukat, ezért a miniszteri tanács elnapolását kérte. A javaslatot rövid vita után egyhangúlag elfogadták. Etiópia egyidejűleg azt javasolta a minisztereknek, hogy haladéktalanul hagyják el Addisz Abebát, a repülőtér megszállása után viszont ez pillanatnyilag lehetetlennek látszik. * * * Etiópiában továbbra is rendkívül feszült a helyzet. A főváros utcáin katonai és rendőrségi járőrök cirkálnak, kijárási tilalmat rendeltek el. Lapzártakor érkezett jelentések szerint a főváros utcái a teljes katonai hatalomátvétel képét mutatják. Addisz Abeba északi részében mintegy 3000 diák tüntetett a lemondott kormány ellen. Diplomáciai források szerint a katonaság már megkezdte a volt kabinet tagjainak letartóztatását. (MTI)