Fejér Megyei Hírlap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
2 Az MSZMP küldettsége Szíriába A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Pullai Árpádnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével Szíriában tartózkodik, hétfőn folytatta a szombaton megkezdett hivatalos tárgyalásokat a szíriai Baath-párt küldöttségével. A szíriai delegáció élén Jasszar Aszkari, tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője áll, a Baath-párt vezetőségének A megbeszéléseken részt vett Seres János, hazánk damaszkuszi nagykövete is. Vasárnap a magyar pártküldöttség egynapos vidéki körútja keretében látogatást tett a történelmi műemlékeiről ismert Palmyrában, majd a szovjet segítséggel épülő Eufrátesz-gáthoz utazott, hogy megismerkedjék a haladó, szíriai rendszer legkiemelkedőbb alkotásával. A hatalmas építkezésen 12 ezer munkás, köztük ezer szovjet szakember dolgozik. A fővárosba visszatérve vasárnap este az MSZMP küldötsége ellátogatott a munkásszakszervezetek általános szövetségének központjába, itt Ezeddin Nasszer főtitkár adott tájékoztatást a szíriai szakszervezeti mozgalom helyzetéről és tevékenységéről. Nixon Minszkben a tárgyalások sikeresen folytatódnak Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, hétfőn a Krímből Belorusszia fővárosába, Minszkbe érkezett. Az amerikai, szovjet és belorusz zászlókkal feldíszített minszki repülőtéren az amerikai elnököt Tyihon Kiszeljov, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának elnöke és több más hivatalos személyiség fogadta. A repülőtéren Nixont melegen köszöntötték a belorusz főváros dolgozóinak képviselői. Richard Nixon az minszki repülőtérről rendőrmotorosok díszkíséretében a belorusz főváros közelében levő zászlavk rezidenciájára, hajtatott. Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke hétfőn Minszkben találkozott Belorusszia vezetőivel. A találkozón Pjotr Maserov, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára ismertette a náci hódítók uralma alóli felszabadulásának 30. évfordulóját ünneplő szovjet belorusszia gazdasági és kulturális eredményeit. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vasárnap délelőtt a moszkvai televízió munkatársának rövid nyilatkozatában erősítette meg, hogy a szovjet fél változatlanul eredményt remél a csúcstalálkozótól. ..A tárgyalások sikeresen folytatódnak. — jelentette ki Brezsnyev. — Vannak reális eredmények, fontos megállapodásokat írtunk alá. A komoly kérdések megvitatása folytatódik, s ehhez az eszmecseréhez még elegendő idő áll rendelkezésünkre.” Vitalij Koronov, a Pravda hírmagyarázója a szovjet— amerikai legmagasabb szintű tárgyalásokhoz fűzött kommentárjában a következőket írja: A Szovjetunió a most folyó szovjet—amerikai csúcstalálkozó legfőbb értelmét abban látja, hogy bebizonyítsa az egész világ színe előtt: töretlen szándéka tovább követni azt az irányvonalat, amelyet együttesen határoztak meg a régebben elfogadott döntésekben és a dokumentumokban, és további lépéseket tenni ennek az irányvonalnak a gyakorlati megvalósítására. Hiszen valamennyi nép javára válik a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálása. A Szovjetunió tettekkel bizonyítja be, hogy őt az egész emberiség legmagasabbrendű érdekei vezérlik. A szovjet emberek véleménye szerint az enyhülési politika és a fegyverkezési hajsza nem fejlődhet vég nélkül párhuzamos irányban, hogy helyrehozhatatlan következményeket vonhat maga után, az ilyen fajta helyzet és ennek a helyzetnek véget kell vetni. A fegyverzet korlátozásra vonatkozó, 1972-ben és 1973-ban megkötött szovjetamerikai egyezmények lerakták azt az utat, amelyen haladva el lehet jutni a megjelölt, célhoz. Az Egyesült Államok reálisan gondolkodó személyiségei is számot vetnek azzal, hogy az amerikai —szovjet viszony az Egyesült Államokra nézve országos jelentőségű kérdés ez az oka annak, hogy Richard Nixon jelenlegi , szovjetunióbeli látogatását támogatja az Egyesült Államok mindkét burzsoá pártjának vezetősége. — A szovjet—amerikai tárgyalások harmadik fordulója folytatódik. Tárgyszerű, őszinte és konstruktív szellemben, az egyenjogúság légkörében folynak ezek a tárgyalások. Minden alapja megvan annak a reménynek, hogy a jelenlegi párbeszéd ugyanolyan gyümölcsöző lesz, mint amilyen a két megelőző párbeszéd volt. — mutat rá a Pravda hírmagyarázója. Moszkvától Moszkváig 2, 25 hónap a szovjet-amerikai kapcsolatok történetéből A szerény másfél milliárd F utólagos pillantást vetve Moszkva amerikai „idegenforgalmára” megállapítható, hogy a legutóbbi hónapokban mindazok megfordultak itt, akiktől ilyen vagy olyan meggondolásból elvárható az együttműködési politika támogatása. Edward Kennedy és Hughes Scott szenátorok, a demokrata párt két vezéralakja,Harriman volt moszkvai nagykövet, Armand Hammer, a szovjet—amerikai kereskedelem két lábon járó történelme, és sokan mások, akik a közelmúltban megfordultak a Kremlben, nem feltétlenül párthívei Richard Nixonnak, de hívei az enyhülésnek. Minden jel szerint derekas munkát végzett a Szovjetunióval szembeni előítéletek leküzdésében a Ponomarjov vezette parlamenti delegáció is — az első ilyen jellegű küldöttség, amely a diplomáciai kapcsolatok felvétele, 1933 óta Washingtonban járt. Gazdasági kötelékek A harmadik Brezsnyev— Nixon találkozó politikai alapozó munkálatai tehát széleskörűek és igen energikusak voltak. A moszkvai Pravda néhány nappal ezelőtt elégedetten állapíthatta meg, hogy az elnököt a Szovjetunióhoz való közeledés folytatásának szándékában azoknak a kongresszusi személyiségeknek nagy része is támogatja, akik egyébként úgy érzik: maga Nixon túl mélyre süppedt a Watergateviták ingoványába. A kapcsolatok stabilitása szempontjából ezen vagy azon a ponton meghatározóvá válhat a gazdasági kötelékek növekvő ereje. Hogy hol van ez a pont és mikor érik el, ez olyan kérdés, amelyre a választ csak a gyakorlat adhatja meg. A puszta áruforgalmi adatok ebből a szempontból ma még nem sokat mondanak. 1973-ban a két ország kereskedelme megközelítette az 1,5 milliárd dolláros értéket, s ezzel az Egyesült Államok a Szovjetunió külkereskedelmi partnerei között a hetedik helyet foglalja el, megelőzve a szocialista országok közül Romániát és Kubát, a vezető tőkés országok közül Japánt. A körülmények ismeretében mégis igazat lehet adni azoknak a megfigyelőknek, akik szerint a világ két vezető ipari hatalmáról lévén szó, a kereskedelem arányai viszonylag szerények. ........ . A legnagyobb kedvezmény A moszkvai csúcstalálkozó óta eltelt 25 hónapban egyetlen olyan területe volt a két ország kapcsolatainak, amelyen lényeges előrehaladást nem sikerült elérni: az 1972. októberében aláírt kereskedelmi egyezmény végrehajtása. Bár az amerikai export-import bank a Fehér Ház nyomására igyekezett hitelekkel segíteni a szállítások bővítését, az egyezmény kulcsparagrafusát — a legnagyobb kedvezmény elvének biztosítását, a szovjet áruk behozatalában — nem hajtották végre. „A legnagyobb kedvezmény elve” az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei szántára nem jelent kivételezettséget, csupán egy sor indokolatlanul magas behozatali vám eltörlését, amelyeket más országok, köztük Lengyelország és Románia viszonylatában már régen végrehajtottak. Ilyen módon egész sor, a világpiacon keresett szovjet árucikk — például a szárnyashajók, a JAK—40-es sugárhajtású kisgépek, az olcsó szovjet órák, nem jutnak el jelentékeny mennyiségben az amerikai piacra, s ez is tetemes szerepet játszik abban, hogy a kereskedelem mérlege szovjet szempontból erősen negatív. Hiába alakították meg 1973-ban a szovjet—amerikai kereskedelmi bizottságot, hiába igyekeznek az érdekelt amerikai üzletemberek hoszszúlejáratú megállapodásokkal kiküszöbölni a vámakadályokat, a legnagyobb kedvezmény problémája továbbra is megoldásra vár. Jackson és társai Henry Jackson és Eugene Rostow amerikai szenátorok, a Szovjetunióval folytatott kereskedelem kongresszusi ellenzékének vezetői a törvényvitákban. A szovjet belügyekbe való beavatkozással és az ezt szolgáló propaganda minden formájának aktivizálásával abban reménykednek, hogy sikerül megfelelő porhanyóssá tenni a talajt egy társadalmi mértékben is jelentős ideológiai, szellemi és politikai erózió számára. Ennek legfőbb eszköze „az emberek, eszmék és információk szabad áramlása” lenne. A fellazításról a hivatalos Washington sem mondott le. De amíg a békés egymás mellett élés kimutatható gazdasági előnyöket jelent a tőkés vállalkozónak, munkaalkalmat a proletárnak, amíg növeli a kormányzat nemzetközi tekintélyét, s enyhít belpolitikai nehézségein is, addig Nixonnak és környezetének nem lehet érdeke, hogy az ideológiai fronton alkalmazott primitív és durva fogásokkal kockára tegye az egyéb tekintetben remélt előnyöket. Milyen ízű a Pepsi-Cola ? A Szovjetunió maga is erősen pártolja mindazt, ami a két nép és a két kultúra közeledésében progresszív, vagy legalábbis humánus szempontból elfogadható, így valósulhat meg Solomon Hurok, a közelmúltban elhunyt amerikai impresszárió élete-vágya, a moszkvai Nagy Színház balett-társulatának vendégjátéka. Így juthatott el négy amerikai színházi és zenei együttes Moszkvába. A novoszijszki Pepsi-Cola gyár üzembe helyezése alkalmából a Nyegyelje című népszerű moszkvai hetilap interjút készített Donald Kendallal, a PEPSICO INC. elnökével. Kendall elismeréssel nyilatkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődéséről, derűlátónak mutatkozott a gazdasági kapcsolatok távlatait illetően. Csupán egyetlen kérdésre nem tudott választ adni. Arra, hogy milyen ízű is tulajdonképpen a pepsi-cola. A hetilap ebből azt a csak félig tréfás következtetést vonta le, hogy Kendall is azok közé tartozik, akik az utóbbi években megtanulták, hogyan lehet megkülönböztetni a lényeget a lényegtelentől a szovjet—amerikai kapcsolatokban. Bokor Pál HÍRLAP Kreisky a Wilson találkozó Bruno Kreisky osztrák kancellár, aki vasárnap részt vett a szocialista internacionálé konferenciáján, hétfőn 70 perces megbeszélést folytatott Harold Wilson brit miniszterelnökkel. Kreisky a Cheqquersi találkozót arra is felhasználta, hogy Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel találkozzék. Harold Wilson brit miniszterelnök a szocialista internacionálé vasárnapi értekezletének befejeztével sajtókonferencián ismertette a találkozó lefolyását. Wilson elmondotta, hogy a konferencia résztvevői a nemzetközi helyzet számos időszerű problémáját vitatták meg, közte a kelet-nyugati kapcsolatok kérdését. Wilson közölte: a konferencia küldöttei egyetértettek abban, hogy az európai biztonság és együttműködési értekezletnek tovább kell lépnie. Ezzel kapcsolatban több nyugat-európai kormányfő, így például Ausztria, Finnország és Norvégia miniszterelnöke állást foglalt az összeurópai tanácskozás zárószakaszának mielőbbi megtartása mellett, legfelsőbb szinten. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a csapatszétválasztásokat az általános rendezésnek kell követnie. Ugyanakkor Jichak Rabin izraeli miniszterelnök sajtókonferenciáján újabb fenyegetéseket intézett a szomszédos arab országok, elsősorban Libanon ellen. A konferencia résztvevői végül határozattervezetet fogadtak el, s ebben követelték: a chilei junta, haladéktalanul bocsássa szabadon az összes politikai foglyokat, és állítsa helyre az alapvető emberi jogokat. Kedd, 1974. július 2, Beiktatták az NSZK új elnökét Bonn Walter Scheel volt külügyminisztert hétfőn délelőtt a bonni parlament két házának, a szövetségi gyűlésnek és a szövetségi tanácsnak együttes ülésén ünnepélyesen beiktatták az NSZK elnökének tisztségébe. Az NSZK negyedik államelnöke Annemarie Rengernak, a Bundestag elnökének kezébe tette le a hivatali esküt. Scheel hivatali ideje öt év. Az új elnök beiktatási beszédében főleg az ország gazdasági helyzetéről és a közös cselekvés szükségességéről szólt. ..Társadalmi békére és együttműködésre szólította fel a tőkéseket és a munkavállalókat az új feladatok sikeres megoldása érdekében. A társadalmi béke egyik alapjaként a munkavállalóknak a beleszólásra való jogát jelölte meg. Az új elnök beiktatásakor alig szólt az NSZK külpolitikájáról, de a bonni hagyományoknak megfelelően ő is leszögezte, hogy a megszilárduló európai béke körülményei között helyre akarják állítani a német egységet. Az elnök ezzel kapcsolatban közölte, hogy rövidesen ellátogat Nyugat-Berlinbe, mert elődeihez hasonlóan, fejleszteni akarja az NSZK és a város kapcsolatait. Fock Jenő részvéttávirata Dziedzicében (katowicei vajdaság) a Silesia szénbányában történt, tragikus következményekkel járó bányai légrobbanással kapcsolatban Fock Jenő, a Minisztertanács Elnöke részvéttáviratot küldött Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Újabb letartóztatások Etiópiában Addisz Abeba Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség az etiópiai helyzetről beszámol, Addisz Abebából keltezett jelentése megállapítja, a fegyveres erők különböző nemeinek és a rendőrségnek a képviselőkből felállított katonai bizottság célja az, hogy koordinálja a fegyveres testületek akcióit az Etiópiában lejátszódó események során. A legújabb jelentések szerint a fegyveres erők továbbra is lojálisak az uralkodóhoz. A TASZSZ a hét végén foganatosított letartóztatások kapcsán utal a fegyveres erők egy korábbi nyilatkozatára, amely hangoztatta, hogy „egyes politikusok összeesküvést szőttek az új kormány normális tevékenységének megzavarására.” A letartóztatandó személyekről készített lista mintegy 70 nevet tartalmaz. Hétfőn a kora hajnali órákban — a kijárási tilalom alatt — nyugati hírügynökségi jelentések szerint a fegyveres erők további letartóztatásokat hajtottak végre Addisz Abebában. Koszigin a Cedenbal találkozó Alekszej Koszigin, az SZKP Kb Politikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács elnöke, hétfőn a Kremlben találkozott Jumzsagij Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárával, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökével és Zsambin Balmönha nyel, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjával, a Miangol Minisztertanács elnökével. A meleg, baráti légkörű eszmecserén megvitatták a két ország együttműködésének továbbfejlesztésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket és véleménycserét folytattak a szocialista gazdasági integráció komplex programjának gyakorlati megvalósításáról. Alekszej Koszigin és Zsambin Batmond hétfőn Moszkvában egyezményt írt alá a két ország gazdasági, kulturális és oktatási együttműködésének továbbfejlesztéséről. Meghalt Perón Hétfőn, életének 78. évében súlyos betegség után elhunyt Juan Domingo Perón Argentin köztársasági elnök. (AFP) Az elnök halálhíre előtt egy órán belül két hivatalos orvosi közleményt adtak ki Buenos Airesben Juan Perón egészségi álapotáról. A második közlemény szerint rövid időre megállt Perón szívműködése, az orvosoknak azonban sikerült ura lenniük a súlyos helyzeten. Ezek után érkezett a gyorshír Perón elhunytéról. Isabel Perón hétfőn hívta össze első ízben a kabinet teljes ülését. Az ülés részleteiről egyelőre nem érkezett jelentés.