Fejér Megyei Hírlap, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

2 Az MSZMP kü­ldettsége Szíriába A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Pullai Árpádnak, a Központi Bizottság titkárának vezeté­sével Szíriában tartózkodik, hétfőn folytatta a szombaton megkezdett hivatalos tárgya­lásokat a szíriai Baath-párt küldöttségével. A szíriai de­legáció élén Jasszar Aszkari, tagja, a nemzetközi kapcsola­tok osztályának vezetője áll, a Baath-párt vezetőségének A megbeszéléseken részt vett Seres János, hazánk damasz­kuszi nagykövete is. Vasárnap a magyar párt­küldöttség egynapos vidéki körútja keretében látogatást tett a történelmi műemlékei­ről ismert Palmyrában, majd a szovjet segítséggel épülő Eufrátesz-gáthoz utazott, hogy megismerkedjék a hala­dó, szíriai rendszer legkiemel­kedőbb alkotásával. A hatal­mas építkezésen 12 ezer mun­kás, köztük ezer szovjet szak­ember dolgozik. A fővárosba visszatérve va­sárnap este az MSZMP kül­­dötsége ellátogatott a mun­kásszakszervezetek általános szövetségének központjába, itt Ezeddin Nasszer főtitkár adott tájékoztatást a szíriai szak­­szervezeti mozgalom helyzeté­ről és tevékenységéről. N­ixon Minszkben a tárgyalások sikeresen folytatódnak Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, hétfőn a Krímből Belorusszia fővárosába, Minszkbe érkezett. Az amerikai, szovjet és belorusz zászlókkal feldíszített minszki repülőtéren az amerikai elnököt Tyihon Kiszeljov, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának elnöke és több más hi­vatalos személyiség fogadta. A repülőtéren Nixont melegen köszöntötték a belorusz főváros dolgozóinak képviselői. Richard Nixon az minszki repülőtérről rendőrmotorosok díszkíséretében a belorusz fő­város közelében levő zászlavk­ rezidenciájára, hajtatott. Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke hétfőn Minszkben találkozott Belo­russzia vezetőivel. A találkozón Pjotr Mase­­rov, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára ismertette a náci hódítók uralma alóli felsza­badulásának 30. évfordulóját ünneplő szovjet belorusszia gazdasági és kulturális ered­ményeit. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára vasárnap dél­előtt a moszkvai televízió munkatársának rövid nyilat­kozatában erősítette meg, hogy a szovjet fél változat­lanul eredményt remél a csúcstalálkozótól. ..A tárgyalások sikeresen folytatódnak. — jelentette ki Brezsnyev. — Vannak reális eredmények, fontos megál­lapodásokat írtunk alá. A komoly kérdések megvitatá­sa folytatódik, s ehhez az eszmecseréhez még elegen­dő idő áll rendelkezésünk­re.” Vitalij Kor­onov, a Pravda hírmagyarázója a szovjet— amerikai legmagasabb szintű tárgyalásokhoz fűzött kom­mentárjában a következőket írja: A Szovjetunió a most fo­lyó szovjet—amerikai csúcs­találkozó legfőbb értelmét abban látja, hogy bebizonyít­sa az egész világ színe előtt: töretlen szándéka tovább kö­vetni azt az irányvonalat, amelyet együttesen határoz­tak meg a régebben elfoga­dott döntésekben és a doku­mentumokban, és további lé­péseket tenni ennek az irány­vonalnak a gyakorlati meg­valósítására. Hiszen vala­mennyi nép javára válik a szovjet—amerikai kapcsola­tok normalizálása. A Szovjetunió tettekkel bizonyítja be, hogy őt az egész emberiség legmaga­sabbrendű érdekei vezérlik. A szovjet emberek vélemé­nye szerint az enyhülési poli­tika és a fegyverkezési haj­sza nem fejlődhet vég nélkül párhuzamos irányban, hogy helyrehozhatatlan következ­ményeket vonhat maga után, az ilyen fajta helyzet és en­nek a helyzetnek véget kell vetni. A fegyverzet korláto­zásra vonatkozó, 1972-ben és 1973-ban megkötött szovjet­­amerikai egyezmények lerak­ták azt az utat, amelyen ha­ladva el lehet jutni a megje­lölt, célhoz. Az Egyesült Álla­mok reálisan gondolkodó személyiségei is számot vet­nek azzal, hogy az amerikai —szovjet viszony az Egyesült Államokra nézve országos je­lentőségű kérdés ez az oka annak, hogy Richard Nixon jelenlegi , szovjetunióbeli lá­togatását támogatja az Egye­sült Államok mindkét bur­­zsoá párt­jának vezetősége. — A szovjet—amerikai tár­gyalások harmadik fordulója folytatódik. Tárgyszerű, őszinte és konstruktív szel­lemben, az egyenjogúság lég­körében folynak ezek a tár­gyalások. Minden alapja megvan annak a reménynek, hogy a jelenlegi párbeszéd ugyanolyan gyümölcsöző lesz, mint amilyen a két megelőző párbeszéd volt. — mutat rá a Pravda hírmagyarázója. Moszkvától­ Moszkváig 2, 25 hónap a szovjet-amerikai kapcsolatok történetéből A szerény másfél milliárd F utólagos pillantást vetve Moszkva amerikai „idegen­forgalmára” megállapítható, hogy a legutóbbi hónapok­ban mindazok megfordul­tak itt, akiktől ilyen vagy olyan meggondolásból elvár­ható az együttműködési po­litika támogatása. Edward Kennedy és Hughes Scott szenátorok, a demokrata párt két vezéralakja,­­Harri­­man volt moszkvai nagykö­vet, Armand Hammer, a szovjet—amerikai kereske­delem két lábon járó törté­nelme, és sokan mások, akik a közelmúltban megfordul­tak a Kremlben, nem feltét­lenül párthívei Richard Nixonnak, de hívei az eny­hülésnek. Minden jel sze­rint derekas munkát vég­zett a Szovjetunióval szem­beni előítéletek leküzdésé­ben a Ponomarjov vezette parlamenti delegáció is — az első ilyen jellegű küldöttség, amely a diplomáciai kap­csolatok felvétele, 1933 óta Washingtonban járt. Gazdasági kötelékek A harmadik Brezsnyev— Nixon találkozó politikai ala­pozó munkálatai tehát szé­leskörűek és igen energiku­sak voltak. A moszkvai Prav­da néhány nappal ezelőtt elégedetten állapíthatta meg, hogy az elnököt a Szovjet­unióhoz való közeledés folytatásának szándékában azoknak a kongresszusi sze­mélyiségeknek nagy része is támogatja, akik egyébként úgy érzik: maga Nixon túl mélyre süppedt a Watergate­­viták ingoványába. A kapcsolatok stabilitása szempontjából ezen vagy azon a ponton meghatározó­vá válhat a gazdasági köte­lékek növekvő ereje. Hogy hol van ez a pont és mikor érik el, ez olyan kérdés, amelyre a választ csak a gya­korlat adhatja meg. A puszta áruforgalmi ada­tok ebből a szempontból ma még nem sokat mondanak. 1973-ban a két ország keres­kedelme megközelítette az 1,5 milliárd dolláros érté­ket, s ezzel az Egyesült Álla­mok a Szovjetunió külkeres­kedelmi partnerei között a hetedik helyet foglalja el, megelőzve a szocialista or­szágok közül Romániát és Kubát, a vezető tőkés orszá­gok közül Japánt. A körül­mények ismeretében mégis igazat lehet adni azoknak a megfigyelőknek, akik sze­rint a világ két vezető ipari hatalmáról lévén szó, a ke­reskedelem arányai viszony­lag szerények. ........ . A legnagyobb kedvezmény A moszkvai csúcstalálkozó óta eltelt 25 hónapban egyet­len olyan területe volt a két ország kapcsolatainak, ame­lyen lényeges előrehaladást nem sikerült elérni: az 1972. októberében aláírt kereske­delmi egyezmény végrehaj­tása. Bár az amerikai ex­port-import bank a Fehér Ház nyomására igyekezett hitelekkel segíteni a szállí­tások bővítését, az egyez­mény kulcs­paragrafusát — a legnagyobb kedvezmény el­vének biztosítását, a szovjet áruk behozatalában — nem hajtották végre. „A legna­gyobb kedvezmény elve” az Egyesült Államok kereske­delmi partnerei szántára nem jelent kivételezettséget, csu­pán egy sor indokolatlanul magas behozatali vám eltör­lését, amelyeket más orszá­gok, köztük Lengyelország és Románia viszonylatában már régen végrehajtottak. Ilyen módon egész sor, a világpiacon keresett szovjet árucikk — például a szár­nyashajók, a JAK—40-es su­gárhajtású kisgépek, az ol­csó szovjet órák, nem jutnak el jelentékeny mennyiség­ben az amerikai piacra, s ez is tetemes szerepet játszik ab­ban, hogy a kereskedelem mérlege szovjet szempontból erősen negatív. Hiába alakították meg 1973-ban a szovjet—amerikai kereskedelmi bizottságot, hi­áb­a igyekeznek az érdekelt amerikai üzletemberek hosz­­szúlejáratú megállapodások­kal kiküszöbölni a vám­akadályokat, a legnagyobb kedvezmény problémája to­vábbra is megoldásra vár. Jackson és társai Henry Jackson és Eugene Rostow amerikai szenátorok, a Szovjetunióval folytatott kereskedelem kongresszusi ellenzékének vezetői a tör­vény­vitákban. A szovjet belügyekbe való beavatko­zással és az ezt szolgáló pro­paganda minden formájának aktivizálásával abban re­ménykednek, hogy sikerül megfelelő porhanyóssá tenni a talajt egy társadalmi mér­tékben is jelentős ideológiai, szellemi és politikai erózió számára. Ennek legfőbb esz­köze „az emberek, eszmék és információk szabad áram­lása” lenne. A fellazításról a hivatalos Washington sem mondott le. De amíg a békés egymás mel­lett élés kimutatható gaz­dasági előnyöket jelent a tő­kés vállalkozónak, munka­­alkalmat a proletárnak, amíg növeli a kormányzat nem­zetközi tekintélyét, s eny­hít belpolitikai nehézségein is, addig Nixonnak és kör­nyezetének nem lehet érde­ke, hogy az ideológiai fron­ton alkalmazott primitív és durva fogásokkal kockára te­gye az egyéb tekintetben re­mélt előnyöket. Milyen ízű a Pepsi-Cola ? A Szovjetunió maga is erősen pártolja mindazt, ami a két nép és a két kultúra közeledésében progresszív, vagy legalábbis humánus szempontból elfogadható, így valósulhat meg Solomon Hurok, a közelmúltban el­hunyt amerikai impresszárió élete-vágya, a moszkvai Nagy Színház balett-társulatának vendégjátéka. Így juthatott el négy amerikai színházi és zenei együttes Moszkvába. A novoszijszki Pepsi-Cola gyár üzembe helyezése alkal­mából a Nyegyelje című népszerű moszkvai hetilap interjút készített Donald Kendallal, a PEPSICO INC. elnökével. Kendall elisme­réssel nyilatkozott a szov­jet—amerikai kapcsolatok fejlődéséről, derűlátónak mutatkozott a gazdasági kap­csolatok távlatait illetően. Csupán egyetlen kérdésre nem tudott választ adni. Ar­ra, hogy milyen ízű is tulaj­donképpen a pepsi-cola. A hetilap ebből azt a csak fé­lig tréfás következtetést von­ta le, hogy Kendall is azok közé tartozik, akik az utóbbi években megtanulták, ho­gyan lehet megkülönböztetni a lényeget a lényegtelentől a szovjet—amerikai kapcsola­tokban. Bokor Pál HÍRLAP Kreisky a Wilson találkozó Bruno Kreisky osztrák kancellár, aki vasárnap részt vett a szocialista internacio­­nálé konferenciáján, hétfőn 70 perces megbeszélést foly­tatott Harold Wilson brit miniszterelnökkel. Kreisky a Cheqquersi ta­lálkozót arra is felhasználta­, hogy Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel találkozzék. Harold Wilson brit minisz­terelnök a szocialista interna­­cionálé vasárnapi értekezle­tének befejeztével sajtókon­ferencián ismertette a ta­lálkozó lefolyását. Wilson elmondotta, hogy a konferencia résztvevői a nem­zetközi helyzet számos idő­szerű problémáját vitatták meg, közte a kelet-nyugati kapcsolatok kérdését. Wilson közölte: a konferen­cia küldöttei egyetértettek ab­ban, hogy az európai biz­tonság és együttműködési értekezletnek tovább kell lépnie. Ezzel kapcsolatban több nyugat-európai kor­mányfő, így például Ausztria, Finnország és Norvégia mi­niszterelnöke állást foglalt az összeurópai tanácskozás zárószakaszának mielőbbi megtartása mellett, legfelsőbb szinten. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a konferencia résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy a csapatszétválasz­tásokat az általános rendezés­nek kell követnie. Ugyanak­­kor Jichak Rabin izraeli mi­niszterelnök sajtókonferen­ciáján újabb fenyegetéseket intézett a szomszédos arab országok, elsősorban Libanon ellen. A konferencia résztvevői végül határozattervezetet fo­gadtak el, s ebben követel­ték: a chilei junta, haladékta­lanul bocsássa szabadon az összes politikai foglyokat, és állítsa helyre az alapvető em­beri jogokat. Kedd, 1974. július 2, Beiktatták az NSZK új elnökét Bonn Walter Scheel volt külügy­minisztert hétfőn délelőtt a bonni parlament két házának, a szövetségi gyűlésnek és a szövetségi tanácsnak együttes ülésén ünnepélyesen beiktat­ták az NSZK elnökének tiszt­ségébe. Az NSZK negyedik államelnöke Annemarie Ren­­gernak, a Bundestag elnöké­nek kezébe tette le a hivatali esküt. Scheel hivatali ideje öt év. Az új elnök beiktatási be­szédében főleg az ország gaz­dasági helyzetéről és a közös cselekvés szükségességéről szólt. ..Társadalmi békére­ és együttműködésre szólította fel a tőkéseket és a munkaválla­lókat az új feladatok sikeres megoldása érdekében. A tár­sadalmi béke egyik alapja­ként a munkavállalóknak a beleszólásra való jogát jelöl­te meg. Az új elnök beiktatásakor alig szólt az NSZK külpoliti­kájáról, de a bonni hagyo­mányoknak megfelelően ő is leszögezte, hogy a megszi­lárduló európai béke körül­ményei között helyre akarják állítani a német egységet. Az elnök ezzel kapcsolatban kö­zölte, hogy rövidesen elláto­gat Nyugat-Berlinbe, mert elődeihez hasonlóan, fejleszte­ni akarja az NSZK és a város kapcsolatait. Fock Jenő részvéttávirata Dziedzic­ében (katowicei vaj­daság) a Silesia szénbányá­ban történt, tragikus követ­kezményekkel járó bányai lég­­robbanással kapcsolatban Fock Jenő, a Minisztertanács Elnöke részvéttáviratot kül­dött Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének. Újabb letartóztatások Etiópiában Addisz Abeba Mint a TASZSZ szovjet hírügynökség az etiópiai helyzetről beszámol, Addisz Abebából keltezett jelentése megállapítja, a fegyveres erők különböző nemeinek és a rendőrségnek a képviselők­ből felállított katonai bizott­ság célja az, hogy koordinál­ja a fegyveres testületek ak­cióit az Etiópiában lejátszódó események során. A leg­újabb jelentések szerint a fegyveres erők továbbra is lojálisak az uralkodóhoz. A TASZSZ a hét végén fo­ganatosított letartóztatások kapcsán utal a fegyveres erők egy korábbi nyilatkozatára, amely hangoztatta, hogy „egyes politikusok összeeskü­vést szőttek az új kormány normális tevékenységének megzavarására.” A letartóz­tatandó személyekről készí­tett lista mintegy 70 nevet tartalmaz. Hétfőn a kora hajnali órákban — a kijárási tilalom alatt — nyugati hírügynök­ségi jelentések szerint a fegy­veres erők további letartóz­tatásokat hajtottak végre Addisz Abebában. Koszigin a Cedenbal találkozó Alekszej Koszigin, az SZKP Kb Politika­i Bizottsá­gának tagja, a szovjet mi­nisztertanács elnöke, hétfőn a Kremlben találkozott Jumzsagij­ Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első tit­kárával, a­ Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökével és Zsambin Balmönha­ nyel, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjával, a Mi­angol Minisztertanács elnö­kével. A meleg, baráti légkörű eszmecserén megvitatták a két ország együttműködésé­nek továbbfejlesztésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket és véleménycserét folytattak a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának gyakorlati megvalósításáról. Alekszej Koszigin és Zsambin Batmond hétfőn Moszkvában egyezményt írt alá a két ország gazdasági, kulturális és oktatási együtt­működésének továbbfejleszté­séről. Meghalt Perón Hétfőn, életének 78. évében súlyos betegség után elhunyt­­ Juan Domingo Perón Argen­tin köztársasági elnök. (AFP) Az elnök halálhíre előtt egy órán belül két hivatalos orvosi közleményt adtak ki Buenos Airesben Juan Perón egészségi álapotáról. A második közlemény sze­rint rövid időre megállt Pe­rón szívműködése, az orvo­soknak azonban sikerült ura lenniük a súlyos helyzeten. Ezek után érkezett a gyors­hír Perón elhunytéról. Isabel Perón hétfőn hívta össze első ízben a kabinet teljes ülését. Az ülés részle­teiről egyelőre nem érkezett jelentés.

Next