Fejér Megyei Hírlap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

— 2 KISZ—Komszomol együttműködés Hét európai szocialista ország közös beru­házásában épül az Orenburgi gáztávvezeték, amely a közreműködő államok távlati föld­gázsz­kükségletét biztosítja majd. Hazánk há­rom kompresszorállomást épít, megtervezi és kivitelezi — túlnyomórészt magyar építő­anyag és berendezés felhasználásával — a kiegészítő és a kommunális létesítményeket. Mindez nagyfokú szervezettséget igényel a tervszolgáltatásban, az anyag- és eszközellá­tásban, a tervező, a gyártó és a kivitelező vállalatok együttműködésében. Az 1978-ban üzembe lépő gáztávvezeték V. szakaszának építkezését a KISZ IX. kongresszusa KISZ- építkezéssé nyilvánította. A közelmúltban ifjúsági szövetségünk és a Lenini Komszomol vezetői együttműködési megállapodást írtak alá Moszkvában a szovjet és a magyar ifjú­ság közös tennivalóinak összehangolására. A Lenini Komszomol szervezetei szoros együttműködést alakítanak ki az Orenburgi gázvezeték munkálataiban részt vevő KISZ- szervezetekkel. A kiszesek szovjet társaikkal együtt jövőre részt vesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját kö­szöntő jubileumi munkaversenyben „A 60. év­fordulónak — 60 élmunkás hetet!” — moz­galomban.­­Az építkezésen szocialista munkaversenyt indítanak a munka termelékenységének és minőségének növelése érdekében, a belső tar­talékok teljes kihasználásáért, a határidők betartásáért. , A nagyszabású feladat sikeres teljesítését szolgálja, a KISZ KB és az Orenburgi gáz­vezetéképítési kormánybizottság együttműkö­dési megállapodása is. Ez tartalmazza a KISZ- építkezésen tevékenykedő fiatalok kiválasztá­sának szempontjait, a beruházásban részt vevő vállalatok és minisztériumok, továbbá azok KISZ-sze­rvezeteinek feladatait. A közeli napokban a KISZ Központi Bizottsága meg­alakítja a KISZ-építkezés szervező bizottsá­gát, amely részletesen meghatározza az ifjú­sági szövetség tennivalóit. Hamarosan elké­szül az orenburgi gázvezetéképítési kor­mánybizottságnak az építkezéssel kapcsolatos intézkedési terve is. Az együttműködési megállapodás kitér arra is, hogy a beruházás szervezésében, a hazai és külföldi kooperációban fellelhető hiányossá­gok felkutatására, megszüntetésére az érde­kelt vállalatoknál KISZ-radar akciót indíta­nak. A fiataloktól hasznos javaslatokat vár­nak az anyagok takarékos felhasználására, a munka minőségének javítására. A szerződés ezenkívül magában foglalja az építők ifjúsági termelési mozgalmait, a fiatalok eszmei-poli­tikai, internacionalista nevelésével kapcsola­tos feladatokat és rögzíti, hogy a gáztávveze­­­­ték építésére nyaranta diák-építőtáborokat szerveznek. A beruházáson minden esztendő­ben megszervezik az ,,Alkotó ifjúság” pályá­zatot és kiállítást, valamint a „Ki minek mes­tere?” vetélkedőt. Ifjúmunkásaink szabad ide­jükben sportprogramokon vesznek részt, meg­ismerkednek a Szovjetunió legszebb tájaival, kultúrájával, hagyományaival. A Moldva folyó partján elterülő csehszlovák főváros költ­ségvetésében kiemelt helyen szerepel a szép régi épületek vé­delme. A híres Károly-híd, a prágai vár és az ódon óváros utcái eredeti szépségükben várják az idelátogató turisták tíz­ezreit. Képünkön az egykori Szent György kolostor udvara. Az épületet jelentős költséggel átépítették és a Nemzeti Kép­tár festészeti és iparművészeti gyűjteményének egy részét he­lyezték el itt Józan állásfoglalások G­enfben véget ért a Szo­cialista Internacionálé 13. kongresszusa, amelyen a t­ő­késo­rszá­gok­b­an működő szocialista és szociál­demokrata pártok vezető képviselői cseréltek véle­ményt a nemzetközi élet főbb kérdéseiről és belső problé­máikról. A tanácskozás két fő eredménye közül az egyik szervezeti jellegű. Tizenkét új pártot vettek fel a Szocialis­ta Internacionáléba. Ezek "lé­nyegében — Venezuelától Szenegálig — a harmadik világ különböző fejlődési szinten álló országaiban mű­ködnek. Az internacionálé új főtitkárt választott Berndt Carlston, a svéd szociálde­mokraták nemzetközi titká­rának személyében. A szer­vezet elnöke Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke lett, aki Bruno Pitter­mann, volt osztrák alkan­­cellárnak, az internacionálé eddigi elnökének helyét fog­lalta el. A Szocialista Internacioná­­lé szervezeti kiszélesedése mellett a másik, politikai jel­legű esemény a nemzetközi helyzetről szóló határozat el­fogadása volt Ennek a doku­mentumnak nagy vonalaiban kedvező megállapításai min­denekelőtt a Helsinkiben tar­tott európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit méltatják. A Helsinki melletti állásfogla­lással a Szocialista Interna­­cionálé a tőkésországok kon­zervatív pártjainál lényege­sen realistább és haladó ele­meket tartalmazó értékelést adott a nemzetközi helyzet egyik alapkérdésében. A­ nem­zetközi határozat egyéb gya­korlati kérdésekkel foglalko­zó részei ugyancsak tartal­maztak reális és józan állás­­foglalásokat a­, enyhülési po­litika olyan konkrét kérdé­seiről, mint a haderőcsökken­­tés, a leszerelés problémája, a fajüldöző politikai rend­szerek elítélése és a fe­jlődő országok problémáinak meg­oldása. M­iután a Szocialista In­­ternacionálé állásfog­lalásai eleve a külön­böző pártok közötti kompro­misszumot fejezik ki — a ha­tározatok arról tanúskodnak, hogy jelenleg a tőkésvilágban tevékenykedő szocialista és szociáldemokrata pártok a nemzetközi helyzet számos gyakorlati kérdésében pozitív álláspontot foglalnak el. Természetesen ez az állás­­foglalás nem változtatott azon hogy az internacionálé kongresszusán egyes pártok szónokai különböző mérték­ben kommunistaellenes han­got ütöttek meg. Az egyes pártok álláspontjai ebben a kérdésben lényeges kü­lönbségeket mutat. Vannak pártok, amelyek (mint a Német Szociáldemokrata Párt, vagy az Angol Munkáspárt) abban a hely­zetben vannak, hogy fenn­tarthatták a frontális szem­benállásukat a kommunista pártokkal. Mások (kiemelke­dő példa a Francia Szocia­lista Párt) ugyanakkor képe­sek voltak közös program ki­dolgozására is egy kommu­nista párttal. E két álláspont között még számos árnyalat van, amely részben az egyes szociáldemokrata pártok egymástól eltérő történelmé­nek és felfogásának, részben az adott ország belső politi­kai erőviszonyainak függvé­nye. Figyelembe kell azonban venni, hogy az internacioná­lé határozata — tehát a minnden résztvevő által elfo­gadott döntés — a szociálde­mokrácia által képviselt „szocialista megoldást” úgy veti fel, mint a kapitalizmus és a kommunizmus alternatí­váját! Ez azt mutatja, h­ogy a szociáldemokrácia ideoló­giáját továbbra is a kapita­lista társadalmi rendszerrel való békülékenység jellemzi és a mozgalom a legalapve­tőbb társadalmi kérdésekben alkalmazkodik a tőkésosztály elemi érdekeihez. A Szocialista Internacio­­nálé mostani kongresz­­szusa ezt a kettősséget tükrözte s bizonyította a kommunista pártok berlini konferenciájának megállapí­tásait. A berlini értekezlet leszögezte, hogy a kommunis­ta pártok .­hozzá kívánnak járulni az egyenjogú együtt­működéshez minden demok­ratikus erővel és különösen a szociáldemokrata és szocia­lista pártokkal”. Ugyanakkor ismételten megerősítették, hogy elutasítanak minden olyan politikát és világnéze­tet, amely lényegét tekintve „a munkásosztályt a kapita­lista rendszernek rendeli alá”. A Szocialista Internacioná­lé egykori durván kommunis­taellenes határozataival szemben 1972 áprilisában je­lentős lépést tett a realitás irányába, ami­kor az egyes szociáldemokrata pártok egyéni belátására bízta a kétoldalú kapcsolatok kiala­kítását a kommunista pár­tokkal. Azóta a kapcsolatok jócskán bővültek. Ennek a munkásosztály akcióegysége szempontjából igen nagy je­lentősége van, hiszen számos országban (NSZK, Anglia, skandináv országok) a mun­kásosztály többsége a szo­ciáldemokrata pártot támo­gatja. Azzal, hogy a kommu­nista pártok a szociáldemok­ráciához fűződő viszonyukban továbbra is következetesen leleplezik és visszautasítják a kommunistaellenes vonáso­kat , nem gyengíteni, ha­nem erősíteni kívánják az együttműködést. A világos elhatárolás kizárja a kapcso­latokból a félreérthető ele­meket és szabaddá teszi a közös munkát olyan gyakor­lati területeken, ahol rendkí­vüli jelentősége lehet. A Szocialista Internacio­­nálé mostani 13. kong­resszusának lefolyása is bebizonyította, hogy ezen az alapon lehetséges a gyakor­lati együttműködés további kiszélesítése — az MSZMP XI. kongresszusának szavai­val — „minden lehetséges kérdésben és területen, a nemzetközi enyhülés és biz­tonság erősítése, a munkás­­osztály akcióegysége érdeké­ben”. —i —e Megvalósul a béketerv Libanonban B­ejrúti megfigyelők fel­tételezik, hogy hamarosan sikerül felszámolni a liba­noni béketerv végrehajtásá­nak két fő akadályát. Az egyik az ország déli részét fenyegető izraeli veszély, a másik a polgárháborúban részt vett felek némelyiké­nek szembehelyezkedése a kairói csúcstalálkozónak az­zal a döntésével, hogy min­denkinek be kell szolgál­tatni a nehézfegyvereket. HÍRLAP •Szerda, 1976. december 1. L.I.Brezsiyev—William Simon párbeszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, kedden a Kremlben fogadta William Simont, az Egyesült Államok pénzügyminiszterét, aki az amerikai—szovjet kereske­delmi és gazdasági tanács ülésére érkezett Moszkvába. A beszélgetés során érin­tették a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereske­delmi és gazdasági kapcso­­latainak helyzetét, valamint a szovjet—amerikai viszony más vonatkozásait. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta: a Szovjetunió kö­vetkezetesen folytatja azt a politikát, amelynek célja, hogy pozitív irányban, a köl­csönös érdeklődésre számot­­tartó valamennyi területen békés és szilárd alapokon fejlődjenek a két ország kap­csolatai. Megjegyezte, hogy a két ország kereskedelmi- gazdasági kapcsolatainak megfelelő arányokat és szi­lárdságot kell biztosítani a felek teljes egyenjogúsága mellett. Ehhez a fejlődéshez adva vannak az objektív le­hetőségek. William Simon kifejezte az Egyesült Államok kormá­nyának óhaját, hogy fejleszti a kölcsönösen előnyös keres­kedelmi és gazdasági együtt­működést. Kedden befejeződött az EGK csúcstalálkozója Kedden reggel folytatódott Hágában a közös piaci álla­mok kormányfőinek idei har­madik csúcstalálkozója, az EGK tanácsának ülése. Az első napon Giscard d’Estaing francia elnök és a többi tag­állam kormányfője holland kollegájuk, Joop den Uyl el­nökletével gazdasági kérdé­sekkel foglalkozott. Az ülésszak egyetlen komo­lyabb megállapodása az volt, hogy a kilencek a fejlődő or­szágokkal folytatott párizsi gazdasági tanácskozás, az úgynevezett Észak—Dél meg­beszélések december 15-ére tervezett miniszteri szintű tanácskozásának elhalasztása mellett foglaltak állást. Hi­vatalosan ugyan nem java­soltak ilyen lépést, ürügyként azonban azt használják fel, hogy a párizsi megbeszélése­ken részt vevő amerikai dele­gáció a kormányzat változása idején nem fogadhat el na­gyobb horderejű döntéseket-A gazdasági kérdések sorá­ban a legtöbb szó a nyers­olajárak várható emeléséről esett. Giscard d’Estaing ja­vasolta, hogy a Közös Piac tagállamai állapítsák meg nyersolaj-behozataluk felső határát, nehogy indokolatla­nul túlzottan nagy összegeket fordítsanak erre a célra meg­csappant tartalékaikból. A javaslatról nem született végleges megállapodás. A keddi ülésen a Közös Piac kilenc tagállamának ve­zetői szervezeti kérdésekkel foglalkoztak: kijelölték az EGK új végrehajtó testületét, a bizottság új­­tagjait. Ugyancsak a kedd dél­előtti ülés napirendjén sze­repelt a Közös Piac egységes halászati övezetének kialakí­tása és néhány más gazdasá­gi természetű kérdés. A ta­nácskozás kedden délután befejeződött Az EGK legközelebbi csúcstalálkozóját , a jövő év tavaszán Angliában tartják. K­ampány után Még néhány hét és beik­tatják magas hivatalába Ja­mes Cartert, az Egyesült Ál­lamok új elnökét. Világszer­te érthető várakozás előzi meg az elnök első megnyilat­kozásait. De vajon jogos-e ,,első megnyilatkozásokról”­ beszélni? Hiszen az Egyesült Államok politikai porondja olyan, hogy minden jelölt több hónapos kampány alatt fejti ki nézeteit a bel- és külpo­litika legfontosabb kérdései­ről, végül is — legalábbis el­méletben — ennek alapján mondanak személyére nemet vagy igent a választók. Csakhogy mindaz, amit a jelöltek a kampány alatt mondanak, buboréknak bi­zonyul. Ez sommás megálla­pítás, mégsem újságírói túl­zás, hanem a teljes igazság: az amerikai politikai gyakor­lat sokszorosan bebizonyoso­dott modellje. Annyira az, hogy az amerikai szokásjog szerint a választások után a megválasztott elnöktől a saj­tó sem kéri számon, amit a kampány alatt ígért. Amit azonban a már meg­választott elnök mond, azt nagyon is jegyzik az amerikai és a nemzetközi politikai tőzsdén. És James Carter most ennek az általa is kitű­nően ismert igazságnak a fé­nyében nyilatkozott az egyik legnagyobb televízió-hálózat­nak, a CBS-nek. Mintegy nyitásként annak a korszak­nak, amelyben a külpolitikai természetű állásfoglalások már nem a szavazókra san­dítva vagy netán kacsintva hangzanak el, hanem a va­lóban diplomáciai, külpoliti­kai motívumok alapján. Az új elnöknek ezt az első minden értelmében komo­lyan veendő nyilatkozatát bi­zonyos konstruktív elemek jellemezték. Nem kevesebbet jelentett ki, mint azt, hogy a második SALT-egyezményt már hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna kötni, és az az amerikai fél — a korábbi kormány — hibájából nem jött létre. Azt is elmondta, hogy derűlátó a szovjet— amerikai kapcsolatokat ille­tően. Ha a kampány kötöttségei­től immár megszabadult po­litikus valóban a feszültség enyhítésére törekszik, min­den oka megvan a derűlá­tásra: a Szovjetunió a jövő­ben is kész a kapcsolatok fejlesztésére. Indiába utazik Losonczi Pál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Shri Fakh­­ruddin Ali Ahmed-nak, In­dia elnökének meghívására 1976 december első felében hivatalos látogatásra Indiába utazik Nyugd­íjemelés az NDK-ban Az NSZEP Központi Bi­zottsága, az NDK szakszer­vezetei és a Minisztertanács 1976. május 27-i közös hatá­rozatának megfelelően de­cember 1-től 3,4 millió nyug­díjas járulékát növelik a Német Demokratikus Köz­társaságban.­ Az öregségi nyugdíjak összege átlag ha­vi 40 márkával, a rokkantsági és özvegyi nyugdíjaké ennél valamivel kisebb mértékben emelkedik. Míg 1970-ben a férfi nyug­díjasok havi átlagos ellátmá­nya 250, , a nőké pedig 168 márka volt, most az átlagos öregségi nyugdíj a férfiaknál 358, a nőknél pedig 268 már­ka lesz. Az öregségi nyugdíj összege mostantól nem lehet kevesebb 230 márkánál. (A minimum eddig 200 márka volt). Az új szociálpolitikai intéz­kedés anyagi kihatása or­szágosan az 1976—80-as öt­éves tervidőszakban megha­ladja a 6 milliárd márkát. Gyermekrablás Tizenötmillió belga frank váltságdíjat követelnek azok az emberrablók, akik kedden reggel a belga fővárosban el­rabolták az iskolába igyekvő 13 éves Johanna Berbers-t. A rablók röviddel akciójuk végrehajtása után telefonon közölték a kislány szüleivel a váltságdíj összegét. Bankrablás Három, álarcot viselő fel­fegyverzett­­ férfi kedden dél­előtt behatolt az essen­­ta­karékpénztár egyik fiókjának helyiségébe, majd az alkal­mazottakat és az ügyfeleket sakkban tartva, kifosztotta a pénztárt és mintegy 240 000 márkás zsákmánnyal kereket oldott. A rendőrség később megtalálta a menekü­léshez használt járművet, a rablóknak azonban nyomuk veszett.

Next