Fejér Megyei Hírlap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

a• Legyen a kommunizmus építőinek törvénye Milliók hangja a szovjet alkotmányvitában Csaknem három hónapja -­folyik már a Szovjetunióban az új alkotmánytervezet vi­tája. Az eszmecserében mil­­l­­iók fejtették ki véleményü­ket, javaslatokat tettek a gyárak és a kolhozmezők kidolgozói, kutatóintézetek és laboratóriumok tudósai, mű­­fűvészek és egyetemi hallga­tók. Ma még korai lenne e javaslatok konkrét sorsáról elbeszélni, az azonban bizo­­n­yos, hogy minden elhang­zott vélemény és a belőlük sugárzó aktivitás a szovjet­­, gazdaság és társadalom to­vábbfejlesztését és tökéletesí­tését szolgálja. A társadalmi termelés fej­lesztése pedig a nén állan­dóan növekvő igényeinek teljes kielégítését szolgálja. Tehát minél gyorsabban emelkedik a termelés haté­konysága és javul a munka­­minősége, annál gyorsabban, teljesebben és következete­sebben realizálódnak majd a szovjet állampolgárok valódi érdekeinek megfelelő sza­badságjogok. Ennek tudatában hangsú­lyozta társai nevében is V. Janisevszkij, egy tomszk­­terü­leti faipari gazdaság bri­gádvezetője: „Mi, gépkezelők, függetlenül attól, hogy me­lyik iparágban dolgozunk, legfontosabb feladatunknak tekintjük a gépek termelé­keny kihasználását. Javasol­juk, hogy a szovjet alkot­mány 10. cikkelye hangsú­lyozza az alapvető termelő­­eszközök hatékony kihaszná­lásának különös fontosságát .Valamennyi iparágban.” Érdekes kérdést vetett fel V. Kovaljov, a geológiai tu­dományok kandidátusa a munka eredményeinek érté­kelésével kapcsolatban. A saját munkaterületére hivat­kozva írja: „A geológiai fel­tárásoknál szinte a legfőbb mérce lett a folyóméter; mi­nél többet mentél, annál töb­bet kapsz.” Az ilyen bérezési rendszer véleménye szerint semmi­képpen sem mozdítja elő a kezdeményezést, a gaz­daságosabb módszerek kere­sését. Azok a mutatók, ame­lyek szerint az ipari üzemek, az építkezési vállalatok r,munkáját értékelik, szintén , messze vannak még a tökéle­testől. Helyén­való lenne te­rhét az alkotmánytervezetbe beírni, hogy a vállalatok, az egyesülések és más szerveze­tek munkáját is a tevékeny­ségük végeredményei alap­ján kell értékelni. Az új alkotmánytervezet­nek van egy környezetvédel­mi cikkelye is. A vitában ezzel kapcsolatban igen so­kan javasolják a szigorúbb megfogalmazást. Az alma­­ntai P. Marikovszkij pro­fesszor például a 67. cikkely ilyen szövegezését tartaná helyesnek: „A szovjet ál­lampolgárok — a földrajzi övezettől és a lakott helyek jellegétől függetlenül — kö­telesek védeni a természetet, óvni annak kincseit. A ter­mészet védelme az egész nép ügye.” Ugyanerről ír V. Szel­­junyin mozdonyvezető, An­­garszk városából. Azt java­solja, hogy az alkotmány megfelelő cikkelyét az aláb­biakkal egészítsék ki. „A ter­mészetben okozott károkért a vétkeseket személy szerint kell megbüntetni.” Jelenleg ugyanis a környezet károsí­tásáért kiszabott pénzbünte­téseket nem a vétkes vezető fizeti saját zsebből, hanem az érintett vállalat. Vagyis végső soron az állam. A szurai területi Lenin kolhoz tejgazdasága vezető­jének, M. Szavcsenkónak vé­leménye szerint az új alkot­mányba be kell írni: „A szovjet állampolgárok köte­lesek nemcsak védeni és óv­ni a természetet, hanem gya­rapítani is annak kincseit.” A kötelezettségekkel a kö­vetkezményekkel kapcsolat­ban O. Annenko kijevi ko­hómérnök úgy véli, hogy az emberi jogok kiszélesítésével együtt iktassák alkotmányba azt is, hogy a szovjet nép életében meghonosodott kommunista erkölcsi elveket feltétlenül be kell tartani. Az alkotmány 50. cikkelyét egészítsék ki ennek megfele­lően a következő mondattal: „A szovjet állampolgár köte­les betartani a kommuniz­mus építőinek erkölcsi tör­vényeit.” O. Annenko szerint az erkölcsi törvények alkot­mányba iktatása is megmu­tathatja a világnak, hogy a kommunizmushoz vezető út a leghumánusabb társadalom felépítésének útja, az új, ma­gasabb erkölcsiségű ember kinevelésének útja. Ezekhez a gondolatokhoz az omszki fonónőn, V. Kar­­pován kívül is sok ezren csatlakoztak, akik javasolták, hogy az alkotmány mondja ki: minden szovjet állam­polgár minden egyes tetté­ben a kommunizmus építői­nek magasztos erkölcsi elvei­nek megfelelően járjon el 2 Válasz­út előtt a portugál kormány A spanyol fővárosba ér­kezett jelentések szerint 17 sebesült áldozata van a por­tugáliai Alentejóban mező­­gazdasági dolgozók és a Köztársasági Nemzeti Gárda (csendőrség) között kedden lezajlott összecsapásnak, két sebesült állapota súlyos. Az incidens akkor robbant ki, amikor régi tulajdonosa bir­tokba akarta venni az alen­­tejói Július 22. Termelőszö­vetkezet használatában levő és a korábbi törvények ér­telmében kisajátított földjét. A tulajdonos traktorral be­hatolt a szövetkezet terüle­tére és megkezdte birtoka határainak kijelölését. Az ott-tartózkodó 400 mezőgaz­dasági munkás azonban a traktor elé feküdt és így akadályozta meg a munka folytatását. Ezután jelentek meg a helyszínen a karha­talmi erők és került sor a heves összecsapásra. A Diario 16 című madridi lap tudósítása szerint a keddi események fontos fi­gyelmeztetést jelentenek, mert ha az új törvény élet­belépése nyomán —, amely lehetővé teszi sok volt nagy­­birtokos számára, hogy visz­­szavegye szövetkezeti tulaj­donba került földjét — álta­lánossá válik a dolgozók el­lenállása, olyan helyzet ala­kulhat ki, amelyben a kor­mánynak, amennyiben ki­tart a törvény végrehajtása mellett, nem marad más vá­lasztása, mint az elnyomás általános alkalmazása. Tito jugoszláv elnök megkezdte tárgyalásait Peking­ben. Képünkön a jugoszláv elnök Teng Ying-chao tulajdonítanak a Szovjetunió­­alelnöiknél­nak Helsinki után , Belgrád előtt összeurópai gazdasági együttműködés ■ is. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia a biztonsági problémákkal szoros összefüggésben a kü­lönböző társadalmi rendsze­rek gazdasági együttműködé­­t­­sének kérdéseit is megvitat­­■d­ta, s az összeurópai együtt­működés olyan távlatait fo­­­­galmazta meg, amelyek a külkereskedelem mellett a gazdasági kapcsolatok egyéb “területeit is magukba foglal­ják. Hogyan alakult a záró­okmány jóváhagyása óta a ' különböző társadalmi rend­­­­­zerű országok gazdasági '­­együttműködése és milyen tendenciákkal, összefüggé­sekkel kell a jövőben szá­molni? — ezeket a kérdése­ket elemzi dr. Szita János, a spur közgazdaságtudományok doktora, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Titkár­ságának vezetője a Közgaz­dasági Szemle 7—8. számá­­­­ban megjelent tanulmányá­ban. Aszimetrikus kereskedelem A kelet—nyugati kereske­delem fejlődését az elmúlt években több tényező ösztö­nözte, de egyidejűleg keresz­tezték ellentétes irányú poli­tikai és gazdasági törekvé­sek is. A kelet—nyugati ke­reskedelem növekedési üteme az utóbbi években jóval meghaladta a világkereske­delem fejlődésének mértékét, s jelentősége nőtt mindkét régió szempontjából: része­sedése az egész világkereske­delemben 1976-ra 6,9 száza­lékra emelkedett. Ugyanak­kor ez a kereskedelem to­vábbra is aszimetrikus, mi­vel a fejlett tőkésországok együttes részesedése a KGST- országok külkereskedelmé­ben 1976-ban 32% volt, míg a fejlett tőkésországok külke­reskedelmében a kelet—nyu­gati kereskedelem aránya mindössze 5 százalék. A kelet—nyugati kereske­delem az elmúlt években nem volt kiegyensúlyozott. Ebben az utóbbi években növekvő szerepe volt a cse­rearányok romlásának. Ma­gyarországnak például azo­nos volumenű behozatal de­vizaszükségletének biztosí­tásához ma kb. 20 százalék­kal nagyobb kivitelt kell le­bonyolítania. A kelet-nyugati kereske­delem fejlődését fékezte, hogy a tőkésvilágban lezaj­lott gazdasági válság erősí­tette a protekcionista tenden­ciákat, amelyek fokozottan érvényesültek a szocialista országokkal szemben. Bár néhány tőkésország lépése­ket tett a kereskedelmi aka­dályok fokozatos megszünte­tésére, az uralkodó tenden­cia nem ez volt, hanem a szocialista országokkal szem­beni diszkrimináció fenntar­tása és a protekcionista ten­denciák erősödése. Helsinki szellemének megvalósítása, a kereskedelmet akadályozó tényezők fokozatos felszámo­lása — ezt a záróokmány is tartalmazza — a jövő fel­adata. A kelet-nyugati kereske­delemben a hetvenes évek elejétől a korábbinál nagyobb szerepet játszottak a pénz­ügyi kapcsolatok. A nyugati bankok is ebben az időszak­ban aktivizálták tevékenysé­güket a KGST-országokban. A világgazdaságban szoká­sos, de a szocialista orszá­gok gyakorlatában­ korábban nem alkalmazott módszere­ket is — pl. kötvénykibocsá­tás — meghonosodtak. A KGST-országok hitelállomá­nya gazdasági fejlődésükkel összhangban áll, a kelet— nyugati gazdasági kapcsola­tok további elmélyülése együtt jár majd a hitelkap­csolatok arányos bővülésével. A kooperáció növekvő szerepe A záróokmány egyértel­műen tükrözi, hogy a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok rendszere­­ a gazdasági élet olyan területeit is fel­öleli, amelyek korábban nem, vagy csak kivételes esetek­ben játszottak szerepet. A nemzetközi gazdasági kap­csolatok egyik dinamikusan fejlődő új formája a terme­lési kooperáció. Az Európai Gazdasági Bizottság adatai szerint ma mintegy 1200 kooperációs megállapodás van érvényben. Bár a terme­lési kooperációból származó forgalom a kelet—nyugati kereskedelemnek csupán 3— 4 százalékát alkotja, a koope­ráció az együttműködés új lehetőségeit és tartalékait tárta fel. Új és pozitív jelenségek mutatkoznak az együttmű­ködésben az energetika terü­letén. Fő jellemzőjük, hogy tartós kapcsolatokra épül­nek. A helsinki konferencia óta eredményesen folytatódik az európai országok közele­dési együttműködése, előre­haladás tapasztalható a kör­­nyezetvédelemben, a tudo­mányos-műszaki együttmű­ködésben. A helsinki konferencia te­remtette légkör a korábbinál nagyobb aktivitást tett lehe­tővé a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére. A KGST-or­szágok, így Magyarország is, éltek e lehetőségekkel, sokat kezdeményeztek. A tőkésor­szágok a záróokmány gazda­sági rendelkezéseit illetően alig kezdeményeztek, sőt számos — Helsinki szellemé­vel — ellentétes hatású rend­szabályt is alkalmaztak. A záróokmány aláírása óta be­következett pozitívumok egyike: sűrűbbé váltak a szocialista és a tőkés államok közötti magas szintű tárgya­lások, amelyeken helyet kap­tak a gazdasági együttműkö­dés problémái is. 1975 au­gusztusa óta az MSZMP KB első titkára három, a minisz­tertanács elnöke öt alkalom­mal tett látogatást fejlett, tő­késországban. E tárgyalások — ha nem is végződtek min­den alkalommal konkrét megállapodásokkal — nagy­mértékben elősegítették a tőkésországokkal való gazda­sági együttműködés bővíté­sét. Kölcsönös érdekek Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt két esztendő is iga­zolta az ott rögzített elvek, célok helyességét Tovább kell haladni a Helsinkiben kijelölt úton. a változó világ­gazdasági helyzetben folya­matosan keresni kell a köl­csönös érdekeken nyugvó gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A belgrádi találkozó különösen akkor válhat a további fejlő­dés állomásává, ha tartós eredményeket ér el a gazda­sági együttműködés számára nélkülözhetetlen kedvező po­­litikai légkör megteremtésé­ben, az enyhülés továbbfoly­tatásában (1.) HÍRLAP Lázár György ma Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Sztanko To­­dorovnak, a Bolgár Népköz­­társaság Minisztertanácsa el­nökének meghívására szep­tember 1-én, hivatalos bará­ti látogatásra a Bolgár Nép­köztársaságba utazik. A Balaton felé indulva vagy a Dunántúlról jövet a vonat­ablakból kipillantva Buda házaira sok utas megkérdezi: „Hét az a hatalmas ház ott?” a válasz egy szó: „Az Int­­ranszmas”. És egyre többen tudják magyar földön, hogy az Intranszmas magyar—bolgár közös vállalat, s annak impo­záns székháza látható a Déli­ pályaudvar szomszédságában. Talán az első pillanatban nem a legméltóságteljesebbnek tűnő dolog éppen erre emlékeztetni, amikor a magas szin­tű megbeszélések témájáról, azaz Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének szófiai hivatalos látogatásáról be­szélünk. Lehet, hogy így tűnik — a dolog mégis rendjén­­való, mert a két testvéri szocialista ország sokszínű politi­kai, gazdasági, kulturális, társadalmi és nyugodtan hozzáte­hetjük, személyes jó baráti kapcsolataiban a gazdasági együttműködésnek kiemelkedő fontossága van. Ide tartozik a kooperációs együttműködés, a közös vállalatok tevékeny­sége is, ami mindkét ország számára egyre jelentősebb, egy­re többet jelent az elkövetkezendő esztendők tervszerű fej­lődésében. A legutóbbi négy évben megkétszereződött a kölcsönös áruforgalom (mostanában meghaladja a 150 mil­lió rubelt), s ez természetesen nemcsak abban fejezhető ki, hogy útépítőgép és emelődaru, tehervagon és fogkrém érkezik Bulgáriából, vagy autóbusz és szerszámgép, divatos textil­anyag és Lehel autószekrény indul útnak a balkáni szocia­lista országokba. Ez is fontos, de a két testvéri szocialista ország a holnapot a KGST komplex integrációs programjá­nak megvalósításában látja és ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a kölcsönös előnyök jegyében, a legjobb tapasztalatok maximális érvényesítésével szakosítani kell és lehet a kö­zösség országainak ipari, sőt mezőgazdasági tevékenységét. Ha arra gondolunk, hogy a három évtizeddel ezelőtt bi­zony igen szerény ipari bázissal rendelkező Bulgária ma világszínvonalú emelő-, szállítógépeket gyárt, akkor érthe­tő, hogy ez a tény mentesíti bizonyos ágazatok drága fej­lesztésétől a többi szocialista országot. Ha arra gondolunk, hogy a nagy mezőgazdasági tapasztalattal rendelkező Bul­gária számára is újat és hasznosat nyújtanak azok az ered­mények, amelyeket mi a termelési rendszerek kialakításá­ban és fejlesztésében elértünk, megint csak a KGST-integ­­ráció előnyeit látjuk. Most kormányfők tárgyalnak majd a két ország közötti együttműködés további fejlesztéséről, mérik fel az eddigi utat és pillantanak előre. Gárdos Miklós Csütörtök, 1977. szeptember 1. Kiprianu Makariosz utóda Szpirosz Kiprianu lesz, az augusztus 3-án elhunyt Ma­kariosz elnök utóda Cipru­son. Kiprianu, aki azóta az ügyvezetői elnöki tisztséget látta el, mind a négy vezető politikai párt támogatásával, a kitűzött elnökválasztás egyetlen jelöltje volt. Mi­után senki sem lépett fel el­lene, lemondták a szeptember 11-re tervezett választásokat. Kiprianu a középtől jobbra álló politikus, megfigyelők Makariosz követőjének tekin­tik. Hadgyakorlat az NSZK-ban A NATO parancsnoksága megkezdte az újabb katonai demonstrációt a Német Szö­vetségi Köztársaság területén. Az Egyesült Államokból az Atlanti-óceánon át légihídon körülbelül 15 000 amerikai katona és tiszt érkezik az NSZK, Belgium és Luxem­burg repülőtereire. Ezzel a művelettel veszi kezdetét a NATO katonai manővereinek sorozata, amelyre már kilencedszer kerül sor „Reforger” fedő­névvel. Egyidejűleg az Egyesült Államokból körülbelül 50 Phantom-vadászbombázó ér­kezik az NSZK repülőterei­re. Ezek a gyakorlatok csupán egy részét képezik annak a nagyszabású hadgyakorlat­sorozatnak, amelyet a NATO főparancsnoksága rendez a legközelebbi hónapokban Nyugat-Európa területén és légterében. Mint hivatalosan közük, ezek közül 11 „nagy­szabású” manővert az NSZK területén­­ rendeznek. A moszkvai rádió szerdán­­ kommentárban foglalkozott a „Reforger” fedőnévvel meg­kezdődött nagyszabású NATO hadgyakorlatokkal. Az észak­­atlanti tömb látványos őszi erődemonstrációjának nincs más célja, mint, hogy meg­mérgezze a légkört Európá­ban, elősegítse a szovjetel­lenes propagandakampányo­kat, — mutatott rá a kom­mentátor. A több NATO-tag­­államra kiterjedő hadgyakor­latok olyan feltételezésből in­dulnak ki, amelyek teljesen­­ alaptalanul támadó szándékot

Next