Fejér Megyei Hírlap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
a• Legyen a kommunizmus építőinek törvénye Milliók hangja a szovjet alkotmányvitában Csaknem három hónapja -folyik már a Szovjetunióban az új alkotmánytervezet vitája. Az eszmecserében milliók fejtették ki véleményüket, javaslatokat tettek a gyárak és a kolhozmezők kidolgozói, kutatóintézetek és laboratóriumok tudósai, műfűvészek és egyetemi hallgatók. Ma még korai lenne e javaslatok konkrét sorsáról elbeszélni, az azonban bizonyos, hogy minden elhangzott vélemény és a belőlük sugárzó aktivitás a szovjet, gazdaság és társadalom továbbfejlesztését és tökéletesítését szolgálja. A társadalmi termelés fejlesztése pedig a nén állandóan növekvő igényeinek teljes kielégítését szolgálja. Tehát minél gyorsabban emelkedik a termelés hatékonysága és javul a munkaminősége, annál gyorsabban, teljesebben és következetesebben realizálódnak majd a szovjet állampolgárok valódi érdekeinek megfelelő szabadságjogok. Ennek tudatában hangsúlyozta társai nevében is V. Janisevszkij, egy tomszkterületi faipari gazdaság brigádvezetője: „Mi, gépkezelők, függetlenül attól, hogy melyik iparágban dolgozunk, legfontosabb feladatunknak tekintjük a gépek termelékeny kihasználását. Javasoljuk, hogy a szovjet alkotmány 10. cikkelye hangsúlyozza az alapvető termelőeszközök hatékony kihasználásának különös fontosságát .Valamennyi iparágban.” Érdekes kérdést vetett fel V. Kovaljov, a geológiai tudományok kandidátusa a munka eredményeinek értékelésével kapcsolatban. A saját munkaterületére hivatkozva írja: „A geológiai feltárásoknál szinte a legfőbb mérce lett a folyóméter; minél többet mentél, annál többet kapsz.” Az ilyen bérezési rendszer véleménye szerint semmiképpen sem mozdítja elő a kezdeményezést, a gazdaságosabb módszerek keresését. Azok a mutatók, amelyek szerint az ipari üzemek, az építkezési vállalatok r,munkáját értékelik, szintén , messze vannak még a tökéletestől. Helyénvaló lenne terhét az alkotmánytervezetbe beírni, hogy a vállalatok, az egyesülések és más szervezetek munkáját is a tevékenységük végeredményei alapján kell értékelni. Az új alkotmánytervezetnek van egy környezetvédelmi cikkelye is. A vitában ezzel kapcsolatban igen sokan javasolják a szigorúbb megfogalmazást. Az almantai P. Marikovszkij professzor például a 67. cikkely ilyen szövegezését tartaná helyesnek: „A szovjet állampolgárok — a földrajzi övezettől és a lakott helyek jellegétől függetlenül — kötelesek védeni a természetet, óvni annak kincseit. A természet védelme az egész nép ügye.” Ugyanerről ír V. Szeljunyin mozdonyvezető, Angarszk városából. Azt javasolja, hogy az alkotmány megfelelő cikkelyét az alábbiakkal egészítsék ki. „A természetben okozott károkért a vétkeseket személy szerint kell megbüntetni.” Jelenleg ugyanis a környezet károsításáért kiszabott pénzbüntetéseket nem a vétkes vezető fizeti saját zsebből, hanem az érintett vállalat. Vagyis végső soron az állam. A szurai területi Lenin kolhoz tejgazdasága vezetőjének, M. Szavcsenkónak véleménye szerint az új alkotmányba be kell írni: „A szovjet állampolgárok kötelesek nemcsak védeni és óvni a természetet, hanem gyarapítani is annak kincseit.” A kötelezettségekkel a következményekkel kapcsolatban O. Annenko kijevi kohómérnök úgy véli, hogy az emberi jogok kiszélesítésével együtt iktassák alkotmányba azt is, hogy a szovjet nép életében meghonosodott kommunista erkölcsi elveket feltétlenül be kell tartani. Az alkotmány 50. cikkelyét egészítsék ki ennek megfelelően a következő mondattal: „A szovjet állampolgár köteles betartani a kommunizmus építőinek erkölcsi törvényeit.” O. Annenko szerint az erkölcsi törvények alkotmányba iktatása is megmutathatja a világnak, hogy a kommunizmushoz vezető út a leghumánusabb társadalom felépítésének útja, az új, magasabb erkölcsiségű ember kinevelésének útja. Ezekhez a gondolatokhoz az omszki fonónőn, V. Karpován kívül is sok ezren csatlakoztak, akik javasolták, hogy az alkotmány mondja ki: minden szovjet állampolgár minden egyes tettében a kommunizmus építőinek magasztos erkölcsi elveinek megfelelően járjon el 2 Válaszút előtt a portugál kormány A spanyol fővárosba érkezett jelentések szerint 17 sebesült áldozata van a portugáliai Alentejóban mezőgazdasági dolgozók és a Köztársasági Nemzeti Gárda (csendőrség) között kedden lezajlott összecsapásnak, két sebesült állapota súlyos. Az incidens akkor robbant ki, amikor régi tulajdonosa birtokba akarta venni az alentejói Július 22. Termelőszövetkezet használatában levő és a korábbi törvények értelmében kisajátított földjét. A tulajdonos traktorral behatolt a szövetkezet területére és megkezdte birtoka határainak kijelölését. Az ott-tartózkodó 400 mezőgazdasági munkás azonban a traktor elé feküdt és így akadályozta meg a munka folytatását. Ezután jelentek meg a helyszínen a karhatalmi erők és került sor a heves összecsapásra. A Diario 16 című madridi lap tudósítása szerint a keddi események fontos figyelmeztetést jelentenek, mert ha az új törvény életbelépése nyomán —, amely lehetővé teszi sok volt nagybirtokos számára, hogy viszszavegye szövetkezeti tulajdonba került földjét — általánossá válik a dolgozók ellenállása, olyan helyzet alakulhat ki, amelyben a kormánynak, amennyiben kitart a törvény végrehajtása mellett, nem marad más választása, mint az elnyomás általános alkalmazása. Tito jugoszláv elnök megkezdte tárgyalásait Pekingben. Képünkön a jugoszláv elnök Teng Ying-chao tulajdonítanak a Szovjetunióalelnöiknélnak Helsinki után , Belgrád előtt összeurópai gazdasági együttműködés ■ is. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia a biztonsági problémákkal szoros összefüggésben a különböző társadalmi rendszerek gazdasági együttműködétsének kérdéseit is megvitat■dta, s az összeurópai együttműködés olyan távlatait fogalmazta meg, amelyek a külkereskedelem mellett a gazdasági kapcsolatok egyéb “területeit is magukba foglalják. Hogyan alakult a záróokmány jóváhagyása óta a ' különböző társadalmi rendzerű országok gazdasági 'együttműködése és milyen tendenciákkal, összefüggésekkel kell a jövőben számolni? — ezeket a kérdéseket elemzi dr. Szita János, a spur közgazdaságtudományok doktora, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője a Közgazdasági Szemle 7—8. számában megjelent tanulmányában. Aszimetrikus kereskedelem A kelet—nyugati kereskedelem fejlődését az elmúlt években több tényező ösztönözte, de egyidejűleg keresztezték ellentétes irányú politikai és gazdasági törekvések is. A kelet—nyugati kereskedelem növekedési üteme az utóbbi években jóval meghaladta a világkereskedelem fejlődésének mértékét, s jelentősége nőtt mindkét régió szempontjából: részesedése az egész világkereskedelemben 1976-ra 6,9 százalékra emelkedett. Ugyanakkor ez a kereskedelem továbbra is aszimetrikus, mivel a fejlett tőkésországok együttes részesedése a KGST- országok külkereskedelmében 1976-ban 32% volt, míg a fejlett tőkésországok külkereskedelmében a kelet—nyugati kereskedelem aránya mindössze 5 százalék. A kelet—nyugati kereskedelem az elmúlt években nem volt kiegyensúlyozott. Ebben az utóbbi években növekvő szerepe volt a cserearányok romlásának. Magyarországnak például azonos volumenű behozatal devizaszükségletének biztosításához ma kb. 20 százalékkal nagyobb kivitelt kell lebonyolítania. A kelet-nyugati kereskedelem fejlődését fékezte, hogy a tőkésvilágban lezajlott gazdasági válság erősítette a protekcionista tendenciákat, amelyek fokozottan érvényesültek a szocialista országokkal szemben. Bár néhány tőkésország lépéseket tett a kereskedelmi akadályok fokozatos megszüntetésére, az uralkodó tendencia nem ez volt, hanem a szocialista országokkal szembeni diszkrimináció fenntartása és a protekcionista tendenciák erősödése. Helsinki szellemének megvalósítása, a kereskedelmet akadályozó tényezők fokozatos felszámolása — ezt a záróokmány is tartalmazza — a jövő feladata. A kelet-nyugati kereskedelemben a hetvenes évek elejétől a korábbinál nagyobb szerepet játszottak a pénzügyi kapcsolatok. A nyugati bankok is ebben az időszakban aktivizálták tevékenységüket a KGST-országokban. A világgazdaságban szokásos, de a szocialista országok gyakorlatában korábban nem alkalmazott módszereket is — pl. kötvénykibocsátás — meghonosodtak. A KGST-országok hitelállománya gazdasági fejlődésükkel összhangban áll, a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok további elmélyülése együtt jár majd a hitelkapcsolatok arányos bővülésével. A kooperáció növekvő szerepe A záróokmány egyértelműen tükrözi, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszere a gazdasági élet olyan területeit is felöleli, amelyek korábban nem, vagy csak kivételes esetekben játszottak szerepet. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyik dinamikusan fejlődő új formája a termelési kooperáció. Az Európai Gazdasági Bizottság adatai szerint ma mintegy 1200 kooperációs megállapodás van érvényben. Bár a termelési kooperációból származó forgalom a kelet—nyugati kereskedelemnek csupán 3— 4 százalékát alkotja, a kooperáció az együttműködés új lehetőségeit és tartalékait tárta fel. Új és pozitív jelenségek mutatkoznak az együttműködésben az energetika területén. Fő jellemzőjük, hogy tartós kapcsolatokra épülnek. A helsinki konferencia óta eredményesen folytatódik az európai országok közeledési együttműködése, előrehaladás tapasztalható a környezetvédelemben, a tudományos-műszaki együttműködésben. A helsinki konferencia teremtette légkör a korábbinál nagyobb aktivitást tett lehetővé a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére. A KGST-országok, így Magyarország is, éltek e lehetőségekkel, sokat kezdeményeztek. A tőkésországok a záróokmány gazdasági rendelkezéseit illetően alig kezdeményeztek, sőt számos — Helsinki szellemével — ellentétes hatású rendszabályt is alkalmaztak. A záróokmány aláírása óta bekövetkezett pozitívumok egyike: sűrűbbé váltak a szocialista és a tőkés államok közötti magas szintű tárgyalások, amelyeken helyet kaptak a gazdasági együttműködés problémái is. 1975 augusztusa óta az MSZMP KB első titkára három, a minisztertanács elnöke öt alkalommal tett látogatást fejlett, tőkésországban. E tárgyalások — ha nem is végződtek minden alkalommal konkrét megállapodásokkal — nagymértékben elősegítették a tőkésországokkal való gazdasági együttműködés bővítését. Kölcsönös érdekek Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt két esztendő is igazolta az ott rögzített elvek, célok helyességét Tovább kell haladni a Helsinkiben kijelölt úton. a változó világgazdasági helyzetben folyamatosan keresni kell a kölcsönös érdekeken nyugvó gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A belgrádi találkozó különösen akkor válhat a további fejlődés állomásává, ha tartós eredményeket ér el a gazdasági együttműködés számára nélkülözhetetlen kedvező politikai légkör megteremtésében, az enyhülés továbbfolytatásában (1.) HÍRLAP Lázár György ma Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására szeptember 1-én, hivatalos baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. A Balaton felé indulva vagy a Dunántúlról jövet a vonatablakból kipillantva Buda házaira sok utas megkérdezi: „Hét az a hatalmas ház ott?” a válasz egy szó: „Az Intranszmas”. És egyre többen tudják magyar földön, hogy az Intranszmas magyar—bolgár közös vállalat, s annak impozáns székháza látható a Déli pályaudvar szomszédságában. Talán az első pillanatban nem a legméltóságteljesebbnek tűnő dolog éppen erre emlékeztetni, amikor a magas szintű megbeszélések témájáról, azaz Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének szófiai hivatalos látogatásáról beszélünk. Lehet, hogy így tűnik — a dolog mégis rendjénvaló, mert a két testvéri szocialista ország sokszínű politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi és nyugodtan hozzátehetjük, személyes jó baráti kapcsolataiban a gazdasági együttműködésnek kiemelkedő fontossága van. Ide tartozik a kooperációs együttműködés, a közös vállalatok tevékenysége is, ami mindkét ország számára egyre jelentősebb, egyre többet jelent az elkövetkezendő esztendők tervszerű fejlődésében. A legutóbbi négy évben megkétszereződött a kölcsönös áruforgalom (mostanában meghaladja a 150 millió rubelt), s ez természetesen nemcsak abban fejezhető ki, hogy útépítőgép és emelődaru, tehervagon és fogkrém érkezik Bulgáriából, vagy autóbusz és szerszámgép, divatos textilanyag és Lehel autószekrény indul útnak a balkáni szocialista országokba. Ez is fontos, de a két testvéri szocialista ország a holnapot a KGST komplex integrációs programjának megvalósításában látja és ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a kölcsönös előnyök jegyében, a legjobb tapasztalatok maximális érvényesítésével szakosítani kell és lehet a közösség országainak ipari, sőt mezőgazdasági tevékenységét. Ha arra gondolunk, hogy a három évtizeddel ezelőtt bizony igen szerény ipari bázissal rendelkező Bulgária ma világszínvonalú emelő-, szállítógépeket gyárt, akkor érthető, hogy ez a tény mentesíti bizonyos ágazatok drága fejlesztésétől a többi szocialista országot. Ha arra gondolunk, hogy a nagy mezőgazdasági tapasztalattal rendelkező Bulgária számára is újat és hasznosat nyújtanak azok az eredmények, amelyeket mi a termelési rendszerek kialakításában és fejlesztésében elértünk, megint csak a KGST-integráció előnyeit látjuk. Most kormányfők tárgyalnak majd a két ország közötti együttműködés további fejlesztéséről, mérik fel az eddigi utat és pillantanak előre. Gárdos Miklós Csütörtök, 1977. szeptember 1. Kiprianu Makariosz utóda Szpirosz Kiprianu lesz, az augusztus 3-án elhunyt Makariosz elnök utóda Cipruson. Kiprianu, aki azóta az ügyvezetői elnöki tisztséget látta el, mind a négy vezető politikai párt támogatásával, a kitűzött elnökválasztás egyetlen jelöltje volt. Miután senki sem lépett fel ellene, lemondták a szeptember 11-re tervezett választásokat. Kiprianu a középtől jobbra álló politikus, megfigyelők Makariosz követőjének tekintik. Hadgyakorlat az NSZK-ban A NATO parancsnoksága megkezdte az újabb katonai demonstrációt a Német Szövetségi Köztársaság területén. Az Egyesült Államokból az Atlanti-óceánon át légihídon körülbelül 15 000 amerikai katona és tiszt érkezik az NSZK, Belgium és Luxemburg repülőtereire. Ezzel a művelettel veszi kezdetét a NATO katonai manővereinek sorozata, amelyre már kilencedszer kerül sor „Reforger” fedőnévvel. Egyidejűleg az Egyesült Államokból körülbelül 50 Phantom-vadászbombázó érkezik az NSZK repülőtereire. Ezek a gyakorlatok csupán egy részét képezik annak a nagyszabású hadgyakorlatsorozatnak, amelyet a NATO főparancsnoksága rendez a legközelebbi hónapokban Nyugat-Európa területén és légterében. Mint hivatalosan közük, ezek közül 11 „nagyszabású” manővert az NSZK területén rendeznek. A moszkvai rádió szerdán kommentárban foglalkozott a „Reforger” fedőnévvel megkezdődött nagyszabású NATO hadgyakorlatokkal. Az északatlanti tömb látványos őszi erődemonstrációjának nincs más célja, mint, hogy megmérgezze a légkört Európában, elősegítse a szovjetellenes propagandakampányokat, — mutatott rá a kommentátor. A több NATO-tagállamra kiterjedő hadgyakorlatok olyan feltételezésből indulnak ki, amelyek teljesen alaptalanul támadó szándékot