Fejér Megyei Hírlap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

­ Amerikai közvélemény a SALT­­E-ről A Szovjetunió és az Egye­sült Államok olyan közel ju­tott a SALT-II. megállapo­dáshoz, hogy elképzelhetet­len, miért ne köthetnék meg — jelentette ki hétfői sajtó­­értekezletén Paul Warnke az Egyesült Államok fegyver­zetellenőrzési és leszerelési hivatalának kedden leköszönő igazgatója. „A SALT—II-nek ■ olyan előnyei lennének” — tette hozzá Warnke, aki eddig SALT-tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség ve­zetői tisztét is betöltötte — „hogy nem látom be, miért szeretné bárki is, ha megkö­tése elmaradna”. Arra a kérdésre, szü­kséges­­e a kérdés magasabb szinten történő újratárgyalása, az amerikai politikus tagadólag válaszolt. „A múlt heti moszkvai Gromiko—Vance megbeszéléseken teljes egé­szében áttekintették a témát. A genfi tárgyalások megfe­lelő fórumot biztosítanak a kérdésnek” — mondotta. Neves amerikai tudósok, szakszervezeti vezetők, az amerikai közvélemény ki­emelkedő képviselői lépnek fel a hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szer­ződés mielőbbi megkötésé­ért. John Galbraith ismert amerikai közgazdász a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a Szovjetunió és­­ az Egyesült Államok közötti megállapodás a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról elengedhetetlen és életbevágóan fontos lépés lenne a béke megőrzése, az ellenőrzés alól kicsúszott fegyverkezési verseny meg­szüntetése, az esetleges nuk­leáris katasztrófa megelőzése irányában. Douglas Fraser, az ameri­kai autóipari munkások szak­szervezetének elnöke ugyan­csak a TASZSZ tudósít­ójá­nak kijelentette: a SALTA-II megkötése megfelelne az amerikai nép érdekeinek. Ezért a szakszervezet fel­szólítja az Egyesült Államok kormányát, hogy tegyen meg minden szükséges erőfeszítést a meglévő akadályok legyő­zésére, sikeresen fejezze be a SALTA II tárgyalásokat és hasson oda, hogy a szenátus ratifikálja az új szerződést. Szovjet javaslat vitája A Szovjetunió soha nem alkalmaz ruukleáris fegyvert olyan államok ellen, amelyek lemondanak annak gyártásá­ról és beszerzéséről, és nem tartanak területükön ilyen fegy­vereket — jelentette ki Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője az ENSZ-közgyűlés egyes számú főbizottságának ülésén. A Szovjetunió — mondotta a szovjet ENSZ-képviselő — kész kétoldalú egyezmények megkötésére is ebben a kér­désben. Ugyanakkor úgy véli, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok biztonságát teljes mértékben csak az szavatolhatja, ha a nukleáris fegyverrel rendelkező or­szágok kötelezettséget vállalnak nemzetközi szerződésben rögzített garanciák betartására — hangsúlyozta Troja­novszkij. Török cukoripari küldöttség Ercsiben Az Élelmiszeripari Dolgo­zók Szakszervezeti Központ­jának meghívására tegnap háromfős török szakszerve­zeti delegáció látogatott me­gyénkbe. Tagjai, Ihmet Ald­­zsam, a török cukoripari szakszervezetek főtitkára, Urusi Jedikardeser és Iszma­­il Jeldirim, megyei szakszer­vezeti titkárok az Ercsi Cu­korgyárba tettek látogatást, amelynek befejeztével Isz­­mail Jeldirim a­ következő­képpen foglalta össze tapasz­talatait : — Szakmai szempontból nagyon érdekesnek tartjuk azt az analizáló berendezést, amellyel automatikusan ha­tározhatják meg a répa cu­kortartalmát, de újdonságot jelentett számunkra a répa­­feldolgozás, a csomagolás, a szállítás és még nagyon sok­ dolog, amelyet nálunk is le­hetne hasznosítani. — Szakszervezeti szem­pontból milyen újdonsággal találkoztak? — kérdeztem Ihmet­ Aldzsamot. — Nagyon tetszik, hogy a magyar szakszervezetek mi­lyen körültekintően foglal­koznak a dolgozóik szabad idejével. Az üdültetéssel kap­csolatban szerzett tapasztala­tainkat példának tekintjük és igyekszünk nálunk is megva­lósítani. De legnagyobb örö­met mégis az jelentette szá­munkra, hogy mindenhol őszinteséggel, őszinte maga­tartással találkoztunk, ami az évek óta tartó kapcsola­tunk továbbfejlődését is megalapozza. F. M. minoszi munka (Folytatás az 1. oldalról) futották be a gazdaságok, a termésátlagok a szedés ide­jével arányosan­­emelkedő tendenciát mutatnak, jelen­leg 370 mázsa hektáronkénti átlagterméssel számolnak. A cukortartalom is jónak mondható, 16 százalék körüli érték. Különösen az ácsi cu­korgyár elégedett az enyingi gazdaság répájának tisztasá­gával, minőségével. Itt több mint ezer hektáron termesz­tettek az idén répát. A kukorica érése sajnos még a kedvező, napos októ­beri időjárás ellenére is meg­lehetős késésben van, s a 300-as FAO csoportba tarto­zó, középérésű fajták víztar­talma is 35 százalék körül mozog. A termésátlag 63—65 mázsa, a betakarítás a felé­nél tart. E hét végére való­színű, hogy a csákvári és a sárszentmirályi gazdaságban betakarítják a növényt, de az agárdi kombinát — ahol 7500 hektár kukorica van — érthetően még csak a termés negyven százalékát vágta le. Az őszi mélyszántás 45 szá­zalékát végezték el a gazda­ságok, a szerves trágyát pe­dig a tervezett terület 82 szá­zalékára szórták eddig ki. Kövesi Antal, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője arról számolt be, hogy november 2-ig a jóval nagyobb szövetkezeti földte­rületen is végeznek a búza vetésével A dunaújvárosi járás termelőszövetkezetei már tegnap elvetettek. A teljes kapacitással dol­gozó szárítók is alig bírják azonban a kombájnokkal tartani a lépést a kukorica­betakarításban, emiatt 45 százalékos a teljesítés. A cukorrépának több mint a felét takarították be. Az őszi mélyszántás a ku­koricabetakarítás után — ahol tavaszi vetésű növé­nyek követik majd a takar­mánynövényt — feltehetően meggyorsul, eddig a tervezett terület 40 százalékát szántot­ták fel a szövetkezeti mun­kagépek. G. G. Diplomáciai nagyüzem A Közel-Keleten és a tér­séggel kapcsolatban más színhelyeken is tovább tart a diplomáciai nagyüzem. Ha az ember egy pillantást vet a tarka képre, mindössze egyetlen dolog tűnik biztos­nak: miközben Washington igyekszik mielőbb tető alá hozni az egyiptomi—izraeli különbékét, az arab orszá­gok döntő többsége és a pa­lesztin mozgalom lépéseket tesz a szadati különutas irányzattal szemben. Jasszer Arafat, a Palesz­tin Felszabad­ítási Szervezet vezetője Moszkvában tár­gyal, fogadta őt Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter is. Ezzel párhuzamo­san az iraki fővárosban arab külügyminiszteri konferencia folyik —■ ugyancsak a PFSZ részvételével —, amelynek deklarált célja a Bagdadban hamarosan összeülő csúcsér­tekezlet előkészítése. Természetesen, éppen a múltbeli­ tapasztalatok fé­­­nyében, nem lehet azt vár­ni, hogy Bagdadban a részt­vevők­ között nem lesznek nézeteltérések. Van azonban legalább két tényező, ami legalábbis elképzelhetővé teszi, hogy a csúcsértekezlet a korábbinál egységesebb álláspontot foglal el. Ez a két tényező a következő: 1. Most, a korábbiaknál sokkal nagyobb a tét.­ Ezút­tal nem —­ bármilyen fon­tos — részletkérdésekről van szó, hanem arról, hogy Egyiptom, az eddig legfon­tosabb frontország, teljesen elhagyja az arab tábort és hosszabb távú modus viven­­dire készül Izraellel, vala­mint az Egyesült Államok­kal. 1­2. Az arab frontot hagyo­mányosan gyengítő motí­­vum, az iraki—Szíriai ellen­tét. Asszad minapi bagdadi látogatásával legalábbis nagymértékben enyhült. Maga a szíriai államfő ilyen értelmében nevezte „törté­nelmi­­jelentőségűnek”­ Bakr­ iraki elnökkel való tárgya­lásait. Washingtonban folytató­dik az a jelenség, hogyha valami újabb nézeteltérés merül fel az izraeli és az egyiptomi fél között, Wa­shington teljes súlyával lök egyet a tanácskozások talán taktikából, talán komolyan akadozó szekerén. Az az amerikai magatartás, amely­nek jegyében — nem utolsó­sorban belpolitikai okokból, hiszen az Egyesült Álla­mokban részleges választá­sok közelednek — a hármas tanácskozások „sikerre van­nak ítélve”, követelőzőbbé­­teszi a Begin-kabinetet. A­z izraeli kormányfő ismét ki­jelentette például, hogy a sokat vitatott félkatonai te­lepüléseket a Golan-fennsí­­kon nemcsak megtartja, de bővíti is. Miközben Washingtonból Moszkván át, Bagdadig na­gyon is különböző előjelű megbeszélések folynak, Li­banonban változatlanul a fegyvereké a szó. A jelek szerint a sokat szenvedett ország politikai éjszakájá­ban semmi nem utal bármi­lyen pirkadatra. Harmat Endre HÍRLAP „Út hajnal” Kína és Japán között Kínai politikai és sajtó­körökben „történelmi jelen­tőségűnek” minősítik Teng I­ Isziao-ping miniszterel­nök-helyettes most véget ért nyolcnapos tokiói láto­gatását és hangsúlyozzák, hogy az augusztusban alá­írt kínai—japán béke és ba­rátsági szerződés ratifikációs okmányainak kicserélése „új hajnal” kezdetét jelenti Pe­king és Tokió sok vihart lá­tott kapcsolatainak történe­tében. Az eddigi legmagasabb szintű kínai látogatás nyo­mán Pekingben arra­ számí­tanak, hogy az elkövetkező időkben példátlan méretek­ben meggyorsul és kiszéle­sedik Kína és Japán gazda­sági, politikai és bizonyos értelemben katonai együtt­működése. 4 P­­• ................... •­ Jegyzék a kormánynak A rhodesiai fajüldöző rezsim a helyi afrikai fiatalok­ erőszakos be­­sorozásával igyekszik válságos helyzetén javítani az országban. A képen Salisbury-i egyetemisták jegyzéket írnak alá, amelyben a kormány döntése ellen tiltakoznak Tovább tartanak a tüntetések Iránban Iránban folytatódtak a kormányellenes megmozdulások. A képen egy égő teherautó, amely akkor gyulladt ki, amikor a rendfenn­tartó osztagok és a tüntetők összecsaptak a fővárosban, Teheránban Szerda, 1978. november 1. Segít a KGST Vietnamnak Moszkvában, a KGST székházában megkezdte mű­ködését a Vietnami Szoci­alista Köztársaság állandó KGST-képviselete. Ebből az alkalomból Nguyen Xuan Trang, a képviselet vezető­jének helyettese az APN tu­dósítójának adott nyilatkoza­tában a többi között elmon­­­­dotta, hogy országa milyen­­ hathatós segítséget és támo­gatást kap a szocialista gaz­dasági közösségtől és a ma­ga részéről hogyan járul hoz­zá a szocialista gazdasági in­tegrációhoz. Mint elmondotta, a KGST Végrehajtó Bizottságának­­ legutóbbi ulánbátori üléssza­kán ■ döntés született arról, hogy KGST közreműködéssel folytatják azokat az építke­zéseket, amelyek a kínai gaz­dasági és műszaki segítség megszüntetése következtében leálltak Ezzel egyidejűleg egyeztették, hogy a testvéri országok miként vesznek részt Vietnam népgazdaságá­nak helyreállításában és a szocialista építéshez szüksé­ges anyagi-műszaki bázis megteremtésében. A vietnami­­gazdasági szakember elmondta, hogy az első ilyen­­beruházás eredmé­nyeként hamarosan megépül a Transzvietnami észak—dél vasútvonal, amely Hanoit köti össze Ho Si Minh (Sai­gon) várossal. Ezenkívül szovjet közreműködéssel épül Délkelet-Ázsia egyik legna­­­­­gyobb vízierőműve, továbbá­­ a hanoi és a haipongi ház­gyár. A rézbányászatban bolgár szakemberek segítik a vietnami munkásokat, a len­gyelek pedig eg­y hajógyár építésén működnek közre. Magyarország a távközlési berendezések gyártásának megszervezésében, az ásványi ,­ kincsek feltárásában, vala­mint egy kenyérgyár és egy bútorgyár építésében nyújt segítséget Vietnamnak. A maga részéről a vietna­mi nép is kész hozzájárulni a szocialista közösség gazda­sági potenciáljának megszi-­­ lárdításához. „Nagy ugrás” - tőkés segítséggel „Alkalmazkodni fogunk a nemzetközi kereskedelem év­századok alatt kialakult fel­tételeihez — mondotta Li Csiang kínai külkereskedel­mi miniszter egy Pekingben tárgyaló angol kereskedelmi küldöttség előtt. A nemzet­közi kereskedelem eszközei között természetesen a hitel is szerepel. Mao jelszava, a „saját erőre támaszkodni”, viszont elvetette a külföldi kölcsönök gondolatát. Úgy tűnik azonban, hogy a „nagy kormányos” utódai hiteleket is igénybe akarnak venni az ország iszonyú elmaradottsá­gának leküzdéséhez. A fejlesztési tervek ugrás­szerűen megnövelték Kína külföldi vásárlásait. 1978 el­ső felében a pekingi külke­reskedelmi vállalatok mint­egy 5 milliárd dollárért ren­deltek beruházási javakat, majdnem kétszer annyit, mint az előző öt év alatt összesen. Nyugati közgazdá­szok arra számítanak, hogy Kína a következő években még tovább növeli importját, viszont nem rendelkezik en­nek megfelelő exportfedezet­tel. Kína behozatala az NSZK-ból például majd 80 százalékkal magasabb, mint oda irányuló kivitele! A kínai vezetés 1985-ig — a jelenlegi 10 éves terv végéig,­­ többet akar beruházni, mint az elmúlt 28 évben ösz­­szesen. Hua Kuo-feng kor­mányfő márciusban ismer­tette azt a programot, amely 1985-ig 120 nagyberuházás létrehozását irányozza elő, köztük hat acélművet, 10 olaj- és gázmezőt, 30 erőmű­vet, 5 nagy kikötőt és 6 új vasútvonalat akarnak létesí­teni. Az acéltermelés növe­kedését nyolc év alatt 25 millióról 60 millió tonnára, a széntermelést évi 500 mil­lióról 1 milliárd tonnára akarják emelni. A jelenlegi 285 millió tonnás gabonater­més nem fedezi a lakosság szükségletét, ezt 1985-ig 400 millió tonnára kívánják nö­velni. E nagy célok elérésében mindenekelőtt a japánokra számítanak. A februárban megkötött japán—kínai ke­­­reskedelmi egyezmény a kö­vetkező nyolc évre 10 milli­árd dollárban szabta meg a kölcsönös áruszállítások érté­két, hat hónappal később pe­dig 1990-ig hosszabbították meg a megállapodást. A kí­naiak eddig egy acélművet rendeltek a sanghaji körzet részére 3,4 milliárd dollár értékben, továbbá egy alumí­nium-hengerművet, egy in­tegrált áramköröket előállító üzemet, egy televíziós kép­csőgyárat és egy műbőrgyá­­rat. Ellenértékképpen a kö­vetkező ,­öt évben 47 millió tonna nyersolajat és 10 mil­lió tonna szenet­ szállítanak Japánba. A kínai kereskedők nagy érdeklődést mutatnak az eu­rópai tőkésországokkal létre­hozandó üzletek iránt is, sokoldalú tárgyalásokat foly­tatnak az Európai Gazdasági Közösséggel. Az érdeklődés sokirányú a számítógépektől a szerszámgépgyárakig, a bulldózer- és teherautógyá­raktól az atomerőművekig terjed. A Daimler-Benz 650 nehéz teherautóra kötött megállapodást, a DEMAG acélművet szállított Vuhan­­ba, a Krupp-cég megbízást kapott egy 2,5 milliárd ton­nás barnaszén-lelőhely feltá­rására. Folynak a tárgyalások a­z angol, francia és olasz veze­tő üzleti körökkel is. Külföldi bankhiteleket Kí­na nyíltan eddig nem vett igénybe. Ehelyett a szállító cégek nyújtják a hitelt és a kölcsön kamatait az eladási árban számolják fel. A gyor­san növekvő külkereskede­lemben azonban ez a megol­dás már nem kielégítő. A ja­pán Export-Import Bank képviselő éppen a napokban jelentették Pekingben, hogy a kínaiak hajlandók egy két­milliárd dolláros bankköl­csön felvételére. Gáti István A kínai szakemberek nagy érdeklődést tanúsítanak a nyugati hadiipari termékek iránt ., Képünkön: kínai küldöttség a hannoveri repülőgép-kiállításon

Next