Fejér Megyei Hírlap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
2. OLDAL Sajtótájékoztató Az Osztrák KP üléséről Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke pénteken sajtóértekezleten ismertette a csütörtök óta ülésező központi bizottság plénumának témakörét és az egyes kérdésekben elfogadott határozatokat. A jövő évi költségvetésről szólva elmondotta, hogy a kommunista pártnak továbbra is az az álláspontja, hogy a kormánynak elsősorban az állami szektort kellene támogatnia a központi költségvetésből, mivel csakis így tartható fenn a jelenlegi teljes foglalkoztatottság. A központi bizottság ismételten állást foglalt a jövedelmi adórendszer szociális reformjának szükségessége mellett. Franz Muhri bejelentette, hogy a központi bizottság csütörtöki ülésén egyhangúlag megbírálta a párt Vorarlberg tartományi titkárának, Reinhard Farkasnak az elmúlt időszakban tanúsított pártszerűtlen magatartását és úgy határozott, hogy kizárja a párt tagjainak sorából. A MOSZKVA Együttes üléssel folytatta munkáját pénteken délelőtt Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza. A szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács csütörtökön külön-külön ülésen vitatta meg a jövő évi népgazdasági és szociális tervet, valamint a költségvetés előirányzatát. A pénteki együttes ülésen Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke válaszolt a képviselők felszólalásaira, javaslataira, hangsúlyozva: a vita megmutatta, hogy az SZKP KB határozatának útmutatásával a jövő évi terv teljesíthető, s a szovjet törvényhozás tagjai maguk is hozzá kívánnak járulni annak végrehajtásához. A költségvetéssel kapcsolatos felszólalásokra Gorbuzov pénzügyminiszter válaszolt. A Legfelsőbb Tanács a tervet ,és a költségvetést egyhangúlag elfogadta. A Szovjetunió népi ellenőrzéséről szóló törvénytervezetet Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese terjesztette elő. Hangsúlyozta: a törvénytervezet elősegíti a szocialista törvényesség fokozott érvényre jutását, még jobban bevonja a dolgozókat a szovjet állam ügyeinek igazgatásába. A népi ellenőrzés feladata, hogy elősegítse az SZKP KB, a Legfelsőbb Tanács és a Minisztertanács határozatainak megvalósítását, segítse a szovjet állam gazdasági építőmunkájának sikeres folytatását. A népi ellenőrzésben ma már mintegy kilencmillió szovjet állampolgár vesz részt, egyegész háromtized millió ellenőrző csoport működik. A törvény szabályozza a népi ellenőrzés szervezetét és hatáskörét, összhangba hozza azt a Szovjetunió új alkotmányával. A törvénytervezetet a Legfelsőbb Tanács egyhangúlag elfogadta. A Szovjetunió bíróságáról, ügyészségéről, a gazdasági döntőbíróságról és az ügyvédi munkáról szóló törvények tervezetét Mihail Gorbacsov, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a tervezetet az illetékes bizottságok gondosan áttanulmányozták. A tervezetek elfogadása szabályozza az igazságügyi szervek munkáját, fokozottan érvényre juttatja a szocialista törvényességet. A Legfelsőbb Tanács a törvényeket egyhangúlag elfogadta. Ezzel a Legfelsőbb Tanács ülésszaka befejezte munkáját. A pénteki ülésen részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel. Befejeződött a Legfelsőbb Tanács ülése |||f|g| 11I111É1 |& n|| i ^wmay. dgsgfgsfi ^ ■». c ^ ■'•. ^ía'. ^-\í#sks$í ..,£•■' *'’•*•*'■■ ,'' í'v>$£.^yf-"w £'é&$$ $Nlilí " vx>v>-V"vÄ s x $í*'' ■■ W §&&&& - Í^k&s* '.-■§•'■■ - '■?/.$ ^ s -'«xt' ' '/ ' 'l^'''S>^ 'S3Í£rf$^i',£S'& ^'*’s- í^ &^^lflÉÍÍÍil KOMMENTÁR Híven tükrözi a földkerekség jobbik felének, a haladó gondolkodású, felelős államoknak a törekvését a csütörtök esti határozat, amelyet a palesztin ügyben hoztak. Nagy többséggel 175 szavazattal, 33 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett az ENSZ-közgyűlés kimondta: érvénytelen a Camp Davidben kötött különmegállapodás. Hozzátartozik az igazsághoz: az ENSZ már korábban is nagy megértéssel közelített a kérdéshez. Ezt bizonyítja, hogy a palsztin nép egyetlen törvényes képviselője, a PFSZ számára megfigyelői státuszt engedélyezett, s lehetővé tette, hogy Jasszer Arafat a világszervezet fórumán kifejtse népének konstruktív javaslatait a válság megoldására. A mostani szavazás néhány tanulságát nem árt szemügyre venni. Azt például, hogy a többség által sarokba szorított Egyiptom és az Egyesült Államok kísérletet tett obstrukcióval megakadályozni a határozatok megszavazását. Az ügyrendi kifogások azonban hatástalanok maradtak. További figyelemre méltó jelenség, hogy a kilencek korábbi egysége fölbomlott: az EGK nyolc tagjának elutasításával szemben Franciaország tartózkodó voksa került az urnába. Bizonyságául annak, hogy Párizs nemcsak szavakban próbál szövetségeseitől eltérő irányvonalat követni a Közel-Keleten. Végül azt sem szabad lebecsülni, hogy jogerős határozat született, miszerint a PFSZ egyenjogú félként üljön tárgyalóasztalhoz, vegyen részt minden olyan tanácskozáson, erőfeszítésben vagy akcióban, amely az igazságos és tartós rendezés útját-módját keresi. Ezt az állásfoglalást 117 tagállam helyeselte, vagyis az előbbi határozatnál is nagyobb egyetértés övezte. Más szóval: a világ nagy többsége józan, reális módon értékeli a közel-keleti helyzetet, s törekvése egybeesik a palesztin nép céljaival. Sajnálatos, hogy a velük szembenálló kisebbség nem okult meg ebből. Az ilyesfajta makacssága pedig előbbutóbb megbosszulja magát. Gyapay Dénes Kiigazítják a KKP történetét Kínában megkezdődött a KKP történetének „kiigazítása”, amely szervesen öszszefügg a Mao Ce-tung helyretevését célzó, meglehetősen óvatos és messze nem következetes szándékkal. Erről a kiigazítási folyamatról közölt figyelemre méltó cikket a Zsenmin Zsipao. A lap cikke három pontban foglalja össze a párttörténet „kiigazításával” foglalkozók legfontosabb feladatait: 1. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a párt történetét egyetlen vezető személyes történetével helyettesítették. Mao Ce-tungnak, aki a kínai forradalom történetének több döntő pillanatában jelentős szerepet játszott, biztosítani kell érdemei és eredményei alapján az őt megillető helyet a párttörténetben. Azt is látni kell azonban, hogy Mao Ce-tung nem volt zseni, vagy isten, nem volt mindig igaza, s nem személy szerint ő vitte győzelemre a forradalmat. 2. A történelmi személyiségeket nem szabad a történelmi körülmények mellőzésével értékelni. Szigorúan ragaszkodni kell a történelmi tényekhez, s nem szabad azokat eltúlozni, lekicsinyelni, eltorzítani és meghamisítani. Valósághűen kell feltüntetni az adott vezető erényeit és hibáit, s nem szabad egyiket elhallgatni a másik kedvéért, amint azt olyan vezetők esetében tették, mint például Csen Tu-hsziu, a KKP Központi Bizottságának sorrendben első megválasztott titkára, Liu Sao-csi és Liu Piao. Nem felel meg a történelmi tényeknek, hogy Liu Sao-csi sztrájktörő volt és megalkudott a kapitalistákkal, mint ahogy az sem helyes, hogy elhallgattak olyan ütközeteket, amelyek a később „történelmi bűnözővé” vált Lin Piao nevéhez fűződtek. 3. Nem igaz, hogy a kínai párt története egyenlő a vonalharcok történetével. Ez is olyan durva torzítás, amelyet korrigálni kell. Mellesleg viccnek is rossz, hogy a Kínai Kommunista Párt története egyenlő volna a kommunisták kommunisták ellen vívott permanens harcának történetével — mutat rá a Zsenmin Zsipao cikke. (MTI) TÖRÖKORSZÁG - • A Demirel-kormány első napja Hetvenkét óra alatt öt politikai gyilkosság történt Törökországban. Fájdalmas tény, de tény, ebben nincs semmi váratlan vagy meglepő . 1978-79-ben voltak olyan hónapok, amikor 120-on felül volt a terrorcselekmények halálos áldozatainak száma és a sebesült kétszáznál több volt... Ám ez a legutóbbi három nap új politikai körülmények között, változott helyzetben is az esztendők óta megállapított tendenciát igazolta: a rendkívül súlyos gazdasági körülmények között élő országban a szélsőjobboldal minden módon zűrzavart akart kelteni, hogy az anarchiába taszított országra valamilyen fasiszta megoldást kényszerítsen rá. Alibi-merényletek Az öt gyilkosság áldozata közül három ismert baloldali személyiség volt. A legismertebb egy isztambuli egyetemi professzor, Umit Doganay, a politikai fakultás dékánhelyettese. Doganay éppen hazatért otthonába, kilépett gépkocsijából, amikor szitává lőtték. Gépkocsivezetője és a lakóház portása, aki abban a pillanatban lépett ki az utcára, amikor a kocsi megállt, megsérült. A merénylők egy autóból nyitottak s őrtüzet a professzorra, elmenekültek. Egy órával később az isztambuli egyetemen heves tüntetés robbant ki a bal- és a jobboldal hívei verekedni kezdtek; egyelőre a jogi fakultást zárták be, de szó volt arról, hogy a többi fakultásokon is felfüggesztik a tanítást. A Demirel-kormány megalakulása óta elkövetett gyilkosságok egyik áldozata egy szélsőjobboldali újságíró volt. Török politikai körökben elterjedt az a nézet, hogy mind az öt gyilkosságot ugyanaz a banda követte el: szélsőjobboldali szervezetek tagjai, akik vagy Türkes „szürke farkasok” nevű fegyveres fasiszta csoportjától is jobbra helyezkednek el, vagy esetleg éppen Demirel emberei. A jobboldaliak ellen elkövetett merényleteket afféle alibinek kell tekinteni, lám nemcsak baloldaliakat ér a golyó. Rendkívüli állapot A fellobbanó terror bizonyos fokig válasz arra a Demirel-döntésre, hogy meghatározatlan ideig fenntartják a még Ecevit által elrendelt rendkívüli állapotot az ország területének jelentős részére, több mint tizenkét tartományban. Nem sokkal a Demirel-féle kormányalakítás előtt híre járt Ankarában — erről „Dünya” című lap is beszámolt, hogy „Fahri Korotürk köztársasági elnök még a miniszterelnöki megbízatás hivatalos átadása előtt magához kérette az Igazság Párt vezetőjét és Demirel legnagyobb meglepetésére bevezette az elnöki rezidencia egy kisebb szobájába, ahol kezében cigarettával, a lemondott miniszterelnök Bülent Ecevit várakozott rá.” A Dünya értesülése szerint a köztársasági elnök jelenlétében a két pártvezér megállapodott abban, hogy a jövőben együttműködnek az iszonyatos erőszakhullám letörésében és Ecevit Demirel rendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyeket a legkülönbözőbb anarchista csoportok tevékenységéről a legutóbbi időben munkatársai összegyűjtöttek. A „Hürriyet” című isztambuli napilap — éppen azon a napon, amikor Doganay professzort meggyilkolták! — egyik cikkében emlékeztetett Ecevitnek egy olyan kijelentésére, hogy „a Köztársasági Néppárt ellenzéki mivoltában nem az elvtelen civódásra törekszik”, hanem megpróbál segíteni az anarchia leküzdésében. Demirel a parlamenti bemutatkozás előtt már azt mondotta: feladatának a gazdasági válság hosszabb időt kívánó megoldásán túl a lakosságnak az alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátását tekinti. (Október végén megállapították a gazdasági szakemberek, hogy étolaj, liszt, cukor, kávé, szárazbab, benzin, műtrágya, elektromos szerelési anyag és bizonyos építőanyag egyszerűen nincs, vagy csak a valódi szükségletnek kicsiny töredékével rendelkeznek a nagy- és kiskereskedelemben. A feketepiac éppen a növekvő hiányok miatt szélesedik a bizonyos külföldről származó áruk, mindenekelőtt a kávé a hivatalos ár 5—6- szorosáért kerül forgalomba.) Piaci gondok Az ország súlyos gondjait a nemrég, időközi választásokon történt szavazatlemorzsolódása miatt megbukott Ecevit-kormány igyekezett valamelyest csökkenteni. Az országnak jelenleg legkevesebb 18 milliárd dollár külföldi adóssága van (Demirel szakemberei szerint, ez az adósságtömeg legfeljebb 12 milliárd) és bár bizonyos, határidő-eltolásokat sikerült elérni, a sürgősen fizetendő törlesztések és kamatok összege is meghaladja majd 1980-ban a 2,5 milliárd dollárt. Egyébként az Ecevit-kormány javára kell írni, hogy a Köztársasági Néppárt által vezetett kormány 1978 januárjától bukásáig, 1979 végéig több mint 170 millió dollár adósságot törlesztett, bár több mint 2 milliárd dollár újabb hitelt vett kénytelen felvenni. Az ország hitelképessége végső határán van, a növekvő olajárak szinte megbénítják az ipart és, ha a külföldön dolgozó török vendégmunkások nem küldenének haza évente körülbelül 2 milliárd dollárt, a gazdaság minden bizonnyal összeomlana. A török politika nagy kérdőjeleit nem válaszolja meg a kormányváltozás — a 450 tagú parlamentben a kormányfő igazságpártjának csak 186 képviselője van, a bukott Ecevit Köztársasági Néppártja azonban még akkor is 206 képviselővel rendelkezik, ha ketten már rögtön a bukás után ott is hagyták pártjukat. Sokan gondolnak arra, hogy a köztársasági elnöknél nagy titokban lezajlott megbeszélés, a közös anarchia-ellenes elszántság bizonyos körülmények között akár „nagykoalíció” megalakulására is vezethet. . ft TW - «aaftgs-y---.. .- ^v›1. | 8|||8 Irán A kurdok bojkottálják a népszavazást TEHERÁN, KAIRÓ Az autonómiáért küzdő kurdok fő politikai erői pénteken bejelentették, hogy nem vesznek részt a december 23-ra kitűzött, az Irán új alkotmányát jóváhagyni hi vatott referendumon. Ezzedin Hosszeini, a kurdok vallási és egyben legfőbb vezetője, a Kurd Demokrata Párt, a kurdisztáni dolgozók forradalmi szervezete, valamint a Fedajin Khalk kurdisztáni ága Teheránban nyilvánosságra hozott közleményében azzal indokolta a népszavazás bojkottjára vonatkozó döntést, hogy az alkotmánytervezet vélekedésük szerint figyelmen kívül hagyja az autonómiára, valamint a demokrácia biztosítására irányuló kurd követeléseket. A közlemény egyidejűleg arról is beszámolt, hogy a kurd mozgalmak követelték ugyan a referendum elhalasztását, a központi hatóságok azonban ezt a követelésüket figyelmen kívül hagyták. A teheráni rádió pénteken ugyanakkor jelezte, hogy az iráni kormányküldöttség Mahabadban folytatja tárgyalásait „a különböző kurd vallási és politikai csoportokkal” a kurdisztáni válság rendezéséről. Anvar Szadat egyiptomi elnök pénteken megerősítette, hogy országa is,bármely pillanatban” kész befogadni a bukott iráni császárt. A hivatalos egyiptomi nyilatkozat, amelyet a Mena közelkeleti hírügynökség ismertetett, azt követően hangzott el, hogy Mexikó bejelentette: nem hajlandó ismét vízumot adni a jelenleg New Yorkban gyógykezelés alatt álló ex-sahnak. A hírügynökség beszámolt arról is, hogy Egyiptom washingtoni nagy követét utasították: tájékoztassa az amerikai kormányt, valamint a volt iráni uralkodót Szadat döntéséről. Az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét megszállva tartó „iszlám diákok’ ugyanakkor nyilatkozatban fejtették ki: „nem szolgálná az Egyesült Államok érdekeit, ha a volt sah Egyiptomba távozna.” Kijelentették: ha Szadat befogadja Reza Pahlavit, ez a lépés „nyugtalanságot keltene az egész közel-keleti térségben”. Megerősítették, hogy ragaszkodnak a volt császár Iránnak történő kiadatásához. (MTI) Iránban folytatódtak az Amerika-ellenes tüntetések. Mexikó nem hajlandó ismét befogadni a megbuktatott iráni uralkodót. A képen Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter bejelenti kormánya döntését FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1979. DECEMBER 1.