Fejér Megyei Hírlap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

FEJŐR MEGYEI HÍRLAP , IMI. FEBRUÁR 1. Közös gondolkodással, jobbító szándékkal Politikai, társadalmi egység a népfrontfórumokon írta: Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára Néhány hét múlva összeül a Hazafias Népfront VII. kongresszusa, hogy számot adjon a végzett munkáról, meghatározza a további te­endőket és újjáválassza az országos vezető testületeket. A kongresszust megelőzően 1980. október 15-től kezdődő­en több ezer magyar telepü­lésen megválasztották a nép­front helyi bizottságait, ja­nuár 24-vel lezárult a megyei küldöttértekezletek sora is. A népfrontválasztások jó politikai légkörben zajlottak, szervesen kapcsolódtak az 1980-as esztendő kiemelkedő politikai eseményeihez. A népfrontfórumokon résztve­vők kifejezték egyetértésüket az MSZMP politikájával, az­zal, hogy a párt a népért, a nemzetért viselt felelőssége tudatában tölti be vezető sze­repét, politikájában érvényre juttatja az egész társadalom érdekeit. A sok tízezer felszó­laló felelősen szólt a szocia­lista építőmunka eredmé­nyeiről és gondjairól, az or­szágos és a helyi feladatok­ról, tervekről, gazdasági épí­tőmunkánk soron levő kérdé­seiről, a munka becsületéről, a társadalmi munkaakciók­ról, életmódról és életkörül­ményekről, a közéletről, a la­kóhelyi mozgalmi munkáról és sok más életünket, jele­nünket és jövőnket formáló kérdésről. Visszatértek azok­ra a közérdekű észrevételek­re is, amelyek az elmúlt évi tanácsi és országgyűlési kép­viselői választásokat megelő­ző gyűléseken vetődtek fel. A nyílt légkör erősítette a népfronttestületek önállósá­gát, felelősségét, gazdagodott együttműködésük a taná­csokkal, a társadalmi és­ a tömegszervezetekkel. A tanácskozások nem egy­szerűen véleményt mondtak a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának „A szocia­lista demokrácia, lakóhelyi közélet” című vitaanyagáról, hanem a szocialista demokrá­cia alkotó műhelyeivé vál­tak. Egyöntetű a vélemény, hogy a demokrácia fejleszté­se, a közélet gazdagítása a szocializmus teljesebbé téte­lét szolgálja, ezért érvényesí­tésén a mozgalomnak céltu­datosabban kell munkálkod­nia. Célunk, hogy a dolgozók minél nagyobb számban ve­gyenek részt a hatalom gya­korlásában, a közügyek inté­zésében, a döntések hozásá­ban, a határozatok végrehaj­tásának ellenőrzésében. Eh­hez kialakult a megfelelő politikai intézményrendszer, amelyet tartalmilag még gazdagítanunk kell. Szüksé­ges, hogy az állampolgárok ne csak vélemény mondhas­sanak, hanem célszerű javas­lataikat fogadják is el, vagy érdemileg minősítsék. Az ér­demi munka, a tényleges be­leszólási és döntési lehető­ség, a mindehhez szükséges tájékozottság fejleszti leg­jobban az egyénben és a kö­zösségben a demokrácia tisz­teletét­ és gyakorlását. A nép­front fórumai akkor, és azért élőek, elevenek, mert a la­kosságot érdeklő, érintő té­mákat tűznek napirendre és jelzéseiket, javaslataikat el­juttatják az arra illetékes, megfelelő jogkörrel rendelke­ző szervekbez vagy — ha szükséges — mozgalmi ak­ciót szerveznek megoldásuk­ra. E megállapítás vonatko­zik: a testületi ülésekre, a falugyűlésekre, a városkör­zeti tanácskozásokra, a te­matikus vitafórumokra egy­aránt. Akár gazdasági, akár társadalompolitikai kérdések kerültek napirendre, elmé­lyültebb lett a közös gondol­kodás, erősödött a cselekvési készség, a jobbító szándék. A társadalmi viták és a lakos­sági összejövetelek hozzájá­rultak ahhoz, hogy az embe­rek jobban megismerjék a gazdasági, a politikai tenni­valókat, terveket, s kiegé­szítsék javaslataikkal, majd sajátjuknak érezzék a végre­hajtás folyamatában. □ A népfront választási fóru­mai elismeréssel szóltak a törvénytervezetek társadalmi vitáiról is. Az elmúlt ciklus­ban 24 törvényt alkotott az országgyűlés és ezek többsége — a társadalmi viták révén — a lakosság javaslatait is tartalmazza. A viták a tör­vényalkotás szempontjából is hasznosak voltak és fejlesz­tették az állampolgárok jog­tudatát. Ezen az úton kell továbbhaladnunk. A szoci­alista állam jogokkal és köte­lességekkel ruházza fel pol­gárait, hogy ezekkel jól élje­nek, azt elősegítik a tájékoz­tatók, az eszmecserék, a vi­ták, az eltérő érdekek feltá­rása, a nézetek egyeztetése. Ilyen modort erősödik az ál­lampolgári fegyelem, a köte­lességtudat és a szemléleti egység is. A fórumok legfőbb célja, hogy közösen keressük a gyorsabb előrehaladás út­ját. A népfront testületei és ak­tivistái közreműködnek az ál­lami szervek és az állampol­gárok kapcsolatainak erősíté­sében. Az országgyűlés, a tanácsok, a képviselők, a ta­nácstagok tevékenysége en­nek megfelelő figyelmet kap a mozgalom közjogi tevé­kenységében. A népfront is szorgalmazza az országgyűlés ellenőrző szerepének további növelését. A képviselőktől azt várjuk, hogy politikusan tevékenykedjenek, ugyanak­kor választóik ügyes-bajos gondjaival is törődjenek. A képviselők és a tanácstagok is elkötelezett emberek, akik azonosultak a népfront vá­lasztási programjával, akik készek áldozatkészen mun­kálkodni a szocialista építő­munka soron levő feladatai­nak megoldásán, akik érdek­lődnek a közügyek iránt. Választóik azt várják tőlük, hogy felelősségteljes munká­val, véleménynyilvánítással jól szolgálják a társadalom, a választókerület érdekeit. □ A népfront szervei a la­kosság érdekében, a lakóhe­lyi derm­okrácia fejlesztésé­ben együtt dolgoznak a ta­nácsokkal. A Hazafias Nép­front és a tanácsok együtt­működése kétoldalú és köl­csönös a közérdekű tenniva­lók meghatározásában és el­végzésében, a lakossági igé­nyek feltárásában és egyez­tetésében. A nyílt város- és községpolitika is elősegítet­te a lakóhelyi közélet élén­külését. A tanácstag, mint fontos közéleti ember, előse­gíti vagy segítheti a lakóte­rületi munka fejlesztését. E munkában számíthat a nép­frontbizottságok támogatá­sára. Az egészséges lakóhelyi közélet erkölcsi és anyagi ér­tékeket teremt. A sikeres tár­sadalmi munkaakciók, a környezet építése, szépítése, a fejlesztési alapok célszerű felhasználása tanúskodnak erről. Az idősekkel, a fiata­lokkal, az egymással való tö­rődés is része a jó közérzet­nek. Mindezért szenvedélye­sen szót emeltek a községi, a városi, a megyei népfront­értekezletek. Mint ahogy szót emeltek az aprófalvakban, a társközségekben élő emberek jobb ellátásáért, a színvona­lasabb szolgáltatásért és más jellegű gondok megoldásá­ért. A tapasztalatok alapján a mozgalom méltán számít­hat arra, hogy a cselekvő ál­lampolgárok önmagukat, egymást formálják igazi kö­zösségi emberekké. E folya­matban újabb és újabb réte­gekhez és emberekhez kell eljutnunk. A mozgalomban együtt munkálkodnak a különböző foglalkozású, világnézetű és anyanyelvű emberek. A nép­frontos összefogásnak az alapja a szilárd osztályszö­vetség és a széles politikai, társadalmi egység. De a nép­frontbizottságoknak az eddi­ginél nagyobb figyelemmel kell kísérnie a sajátos réte­gek helyzetét. Többet kell tö­rődniük a háziasszonyokkal, a gyermekgondozási segélyen levő anyákkal, a tanyákon, a pusztákon élő emberekkel. Jobban kell gondoskodni azokról a fiatalokról, akik nehezen találják meg az utat a közéletbe. Nem mondha­tunk le azokról az állampol­gárokról sem, akik vissza­húzódnak vagy közömbösek. A befelé fordulás oka sok­szor a tájékozatlanságban, a kudarcokban, az adott közös­ség gyengeségében rejlik. Az eredményesebb rétegpolitikai munka feltételezi a mozgal­mi munka módszereinek to­vábbfejlesztését is. A nép­frontmunka egészét gazdagí­tották azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyek a papirosmunka helyett az ügyet, az embert, az emberi környezetet, a tudást helyez­ték középpontba.­ A népfrontválasztások is kifejezték, hogy hazánkban erős a nemzeti egység, ame­lyet a szocializmus korszaka teremtett meg, amely ösztön­zője további előrehaladá­sunknak is. A Hazafias Nép­front sokoldalú politikai munkával, fórumrendszeré­nek tartalmi gazdagításával, a lakóhelyi közélet élénkíté­sével is hozzájárul ahhoz, hogy ez az egység tovább szi­lárduljon és újabb rétegek, állampolgárok vállalják egy­re tudatosabban szocialista céljaink teljesítését, azt, hogy a maguk posztján szívósan küzdjenek a jobbért, a kor­szerűbbért. Kiemelkedő széntermelés Visontán A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében ki­magasló eredménnyel zárták az év első hónapját: a vi­­sontai bányászok januárban 750 ezer tonna szenet hoztak felszínre, az előírt havi prog­ramnál 120 ezer tonnával többet. Ennyi szenet egy hó­nap alatt korábban a magas teljesítmény ellenére sem ter­meltek. E teljesítménnyel kielégí­tették a Gagarin hőerőmű megnövekedett igényét, az erőműnek ugyanis a januári csúcsidőszakban több szénre volt szüksége. Így az erőmű is túlszárnyalta korábbi havi teljesítményét, több villamos energiát szolgáltatott az or­szágos hálózatba. Ünnepélyes katonai eskü Bicskén Védem és építem Bicske főtere ünnepi dísz­be öltözött tegnap: itt tettek esküt hozzátartozóik, elöljá­róik, a párt- és társadalmi szervezetek képviselői előtt az egyik építő műszaki alaku­lat újonc katonái. A csapatzászló érkezése és a Himnusz hangjai után Zsá­­már István őrnagy, az alaku­lat parancsnokának politikai helyettese köszöntötte az ün­nepi esemény résztvevőit, az eskütételre megjelent szülő­ket, hozzátartozókat, az el­nökség tagjait. Az eskütételen részt vett Urbán Lajos, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumi ál­lamtitkár, és Darányi Miklós vezérőrnagy. A katonai eskü szövegét Pirol Ferenc honvéd mondta el esküt tevő katonatársai előtt. Az esküt tett újonc kato­nákhoz, az ünnepség vendé­geihez Bölöni Sándor alezre­des, az egység parancsnoka szólt Beszédében hangsúlyoz­ta a katonai eskü jelentősé­gét, szólt arról, hogy az ala­kulat katonái kettős köteles­ségnek tesznek majd eleget. — A katonaidő része a munkás, dolgos életre való felkészülésnek. Legyenek büszkék a harckiképzésben , eddig elért eredményekre, arra, hogy egységünknél tel­jesítenek szolgálatot. Legye­­­­nek büszkék arra, hogy a ha­za fegyveres szolgálatával egy időben évente 100 milli­ókkal járulnak hozzá szoci­­i­alista társadalmunk felépíté­séhez. Becsüljék és gyarapít­sák az önök előtt szolgálatot­­ teljesítő katonák által elért szép eredményeket, tiszteljék­­ társaikat és parancsnokaikat. Katonai szolgálatuk minden órájában, de későbbi életük során is töltsék meg tarta­­­­lommal ezeket a fogalmakat: a becsületesség, őszinteség, a kötelességek teljesítése, a fo­r­radalmak férfias elviselése, a közösségi érdekek előtérbe­­ helyezése. is Hetlinger Pál, az MSZMP Bicskei Járási Bizottságának titkára a nagyközség és a já­­­­rás dolgozói nevében köszön­tötte az esküt tevő katonákat.­­ Az újonnan esküt tett ka­tonák nevében Kiss Ferenc honvéd tett fogadalmat a helytállásra. Az ünnepélyes katonai es­­­­kü az újonc katonák díszme­­­­netével zárult. Zárszámadó küldöttgyűlés Gyúrón Növelik biztonsági pénztartalékukat A hét végén tartotta zár­számadó küldöttgyűlését Gyúrón, a szövetkezet köz­pontjában a Tordasigyúrói Egyetértés Termelőszövetke­zet. A küldöttek, vezetőségi ta­gok és ágazati szakvezetők előtt először Sztrehlik Lász­ló, a tsz elnöke ismertette az 1980-as mérlegbeszámolót. Elöljáróban reagált azokra az észrevételekre, melyeket a munkahelyi közösségekben fogalmaztak meg a tsz-tagok, majd a főbb terméseredmé­nyeket, illetve azok pénzügyi vonzatait ismertette. A szövetkezet gazdálkodá­sáról összességében elmond­ható, hogy jövedelmező volt, a mérleg szerinti eredmény 12 millió 140 ezer forint, majdnem ötven százalékkal több mint az 1979. évi. Ez önmagában tehát jó alapot teremt az idei év kezdéséhez. A kedvező nyereséget körül­tekintően igyekeznek kama­toztatni a tsz vezetői. Nem­csak a prémiumok kifizeté­sére gondolunk, hanem 2 millió 800 ezer forinttal nö­velik a biztonsági tartalékot. • A tsz elnökének beszámo­lója után Gubodi László, az ellenőrző bizottság elnöke tett jelentést a küldötteknek a zárszámadás felülvizsgála­táról, annak törvényességé­ről, szabályosságáról. A tordasi gyúrói tsz első­sorban húsmarha ágazatáról nevezetes nemcsak az or­szágban, hanem határainkon kívül is. Ezért kissé hosz­­szabb fejezetet szentelt en­nek a tevékenységnek az idei tervek ismertetésénél Ko­vács Miklós, az Egyetértés Termelőszövetkezet elnökhe­lyettese. Az állattenyésztési főága­zaton belül, a Taurina Szar­vasmarhatenyésztő Közös Vállalat taggazdaságaként nagy volumenben, majdnem 1600-as szarvasmarha lét­számmal termel a húsmarha ágazat, ötszázharminc tehén­nel, évi 640 körüli elléssel biztosított a tenyészanyag a szaporulatból, a megnöveke­dett létszám azonban arra kényszeríti — férőhely hiá­nyában — a termelőszövet­kezetet, hogy minden született üsző után selejtezésként ér­tékesítsenek egy hízott tehe­net, illetve egy tenyészüszőt vagy egy hízóüszőt adjanak el. Ugyancsak a korlátozott férőhelyszám miatt arra az elhatározásra jutottak a tsz vezetői, hogy abbahagyják a martonvásári kutatóinté­zet erdőháti gazdaságával korábban létesített kooperá­ciót, melynek értelmében fe­kete-tarka holstein-fríz biká­kat hizlaltak Erdőmajorban. Maradnak tehát a tisztavérű magyartarka húsállomány, s a limousinnal keresztezett egyedek. A­­szövetkezet egyébként magyartarka tisz­tavérű törzstenyészet-jelölt. A húsmarhaágazat önálló­an hárommillió 675 ezer fo­rint nyereséget „hozott”. Még többet mond a jó gazdálko­dásról az a szám, melyet Ko­vács Miklós közölt: az egy tehénre jutó tiszta nyereség eléri a 6500 forintot. A kedvező önköltség kiala­kulásában sokat jelent az a jól kipróbált és bevált mód­szer, hogy 200 magyartarka tehenet és azok borjúszapo­rulatát egész évben tető nél­kül tartják a szabadban. Az elnökhelyettes elmond­ta, hogy a jövőben a hús­­marhaágazatban nem tervez­nek létszámnövekedést, első­sorban a hizlalási eredmé­nyek további javítása a cél, a fajlagos abrakfelhasználás további csökkentése jelenti a legfőbb feladatot. Tavaly egyébként 330 ton­na vágómarhát adtak el, 66 tonnával többet mint 1979- ben, az egy kiló hús előállí­tására fordított abrakmeny­­nyiség 4 és fél kiló volt, ép­pen az előírt norma. Növekszik a tsz-ben a mellékterméketetés, tavaly például 400 tonna csőzúzalék silót etettek meg a marhák­kal, az idei terv 900 tonna, emellett 1700 tonna kukori­­caszár-siló is szerepel az idei „étlapon”. G. G. * I. COML Az építő­műszaki alakulat újonc katonáinak eskütétele ünne­pi külsőségek között történt tegnap Bicskén Fotó: Gregority Antal

Next