Fejér Megyei Hírlap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
FEJŐR MEGYEI HÍRLAP , IMI. FEBRUÁR 1. Közös gondolkodással, jobbító szándékkal Politikai, társadalmi egység a népfrontfórumokon írta: Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára Néhány hét múlva összeül a Hazafias Népfront VII. kongresszusa, hogy számot adjon a végzett munkáról, meghatározza a további teendőket és újjáválassza az országos vezető testületeket. A kongresszust megelőzően 1980. október 15-től kezdődően több ezer magyar településen megválasztották a népfront helyi bizottságait, január 24-vel lezárult a megyei küldöttértekezletek sora is. A népfrontválasztások jó politikai légkörben zajlottak, szervesen kapcsolódtak az 1980-as esztendő kiemelkedő politikai eseményeihez. A népfrontfórumokon résztvevők kifejezték egyetértésüket az MSZMP politikájával, azzal, hogy a párt a népért, a nemzetért viselt felelőssége tudatában tölti be vezető szerepét, politikájában érvényre juttatja az egész társadalom érdekeit. A sok tízezer felszólaló felelősen szólt a szocialista építőmunka eredményeiről és gondjairól, az országos és a helyi feladatokról, tervekről, gazdasági építőmunkánk soron levő kérdéseiről, a munka becsületéről, a társadalmi munkaakciókról, életmódról és életkörülményekről, a közéletről, a lakóhelyi mozgalmi munkáról és sok más életünket, jelenünket és jövőnket formáló kérdésről. Visszatértek azokra a közérdekű észrevételekre is, amelyek az elmúlt évi tanácsi és országgyűlési képviselői választásokat megelőző gyűléseken vetődtek fel. A nyílt légkör erősítette a népfronttestületek önállóságát, felelősségét, gazdagodott együttműködésük a tanácsokkal, a társadalmi és a tömegszervezetekkel. A tanácskozások nem egyszerűen véleményt mondtak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának „A szocialista demokrácia, lakóhelyi közélet” című vitaanyagáról, hanem a szocialista demokrácia alkotó műhelyeivé váltak. Egyöntetű a vélemény, hogy a demokrácia fejlesztése, a közélet gazdagítása a szocializmus teljesebbé tételét szolgálja, ezért érvényesítésén a mozgalomnak céltudatosabban kell munkálkodnia. Célunk, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében, a döntések hozásában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. Ehhez kialakult a megfelelő politikai intézményrendszer, amelyet tartalmilag még gazdagítanunk kell. Szükséges, hogy az állampolgárok ne csak vélemény mondhassanak, hanem célszerű javaslataikat fogadják is el, vagy érdemileg minősítsék. Az érdemi munka, a tényleges beleszólási és döntési lehetőség, a mindehhez szükséges tájékozottság fejleszti legjobban az egyénben és a közösségben a demokrácia tiszteletét és gyakorlását. A népfront fórumai akkor, és azért élőek, elevenek, mert a lakosságot érdeklő, érintő témákat tűznek napirendre és jelzéseiket, javaslataikat eljuttatják az arra illetékes, megfelelő jogkörrel rendelkező szervekbez vagy — ha szükséges — mozgalmi akciót szerveznek megoldásukra. E megállapítás vonatkozik: a testületi ülésekre, a falugyűlésekre, a városkörzeti tanácskozásokra, a tematikus vitafórumokra egyaránt. Akár gazdasági, akár társadalompolitikai kérdések kerültek napirendre, elmélyültebb lett a közös gondolkodás, erősödött a cselekvési készség, a jobbító szándék. A társadalmi viták és a lakossági összejövetelek hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek jobban megismerjék a gazdasági, a politikai tennivalókat, terveket, s kiegészítsék javaslataikkal, majd sajátjuknak érezzék a végrehajtás folyamatában. □ A népfront választási fórumai elismeréssel szóltak a törvénytervezetek társadalmi vitáiról is. Az elmúlt ciklusban 24 törvényt alkotott az országgyűlés és ezek többsége — a társadalmi viták révén — a lakosság javaslatait is tartalmazza. A viták a törvényalkotás szempontjából is hasznosak voltak és fejlesztették az állampolgárok jogtudatát. Ezen az úton kell továbbhaladnunk. A szocialista állam jogokkal és kötelességekkel ruházza fel polgárait, hogy ezekkel jól éljenek, azt elősegítik a tájékoztatók, az eszmecserék, a viták, az eltérő érdekek feltárása, a nézetek egyeztetése. Ilyen modort erősödik az állampolgári fegyelem, a kötelességtudat és a szemléleti egység is. A fórumok legfőbb célja, hogy közösen keressük a gyorsabb előrehaladás útját. A népfront testületei és aktivistái közreműködnek az állami szervek és az állampolgárok kapcsolatainak erősítésében. Az országgyűlés, a tanácsok, a képviselők, a tanácstagok tevékenysége ennek megfelelő figyelmet kap a mozgalom közjogi tevékenységében. A népfront is szorgalmazza az országgyűlés ellenőrző szerepének további növelését. A képviselőktől azt várjuk, hogy politikusan tevékenykedjenek, ugyanakkor választóik ügyes-bajos gondjaival is törődjenek. A képviselők és a tanácstagok is elkötelezett emberek, akik azonosultak a népfront választási programjával, akik készek áldozatkészen munkálkodni a szocialista építőmunka soron levő feladatainak megoldásán, akik érdeklődnek a közügyek iránt. Választóik azt várják tőlük, hogy felelősségteljes munkával, véleménynyilvánítással jól szolgálják a társadalom, a választókerület érdekeit. □ A népfront szervei a lakosság érdekében, a lakóhelyi dermokrácia fejlesztésében együtt dolgoznak a tanácsokkal. A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése kétoldalú és kölcsönös a közérdekű tennivalók meghatározásában és elvégzésében, a lakossági igények feltárásában és egyeztetésében. A nyílt város- és községpolitika is elősegítette a lakóhelyi közélet élénkülését. A tanácstag, mint fontos közéleti ember, elősegíti vagy segítheti a lakóterületi munka fejlesztését. E munkában számíthat a népfrontbizottságok támogatására. Az egészséges lakóhelyi közélet erkölcsi és anyagi értékeket teremt. A sikeres társadalmi munkaakciók, a környezet építése, szépítése, a fejlesztési alapok célszerű felhasználása tanúskodnak erről. Az idősekkel, a fiatalokkal, az egymással való törődés is része a jó közérzetnek. Mindezért szenvedélyesen szót emeltek a községi, a városi, a megyei népfrontértekezletek. Mint ahogy szót emeltek az aprófalvakban, a társközségekben élő emberek jobb ellátásáért, a színvonalasabb szolgáltatásért és más jellegű gondok megoldásáért. A tapasztalatok alapján a mozgalom méltán számíthat arra, hogy a cselekvő állampolgárok önmagukat, egymást formálják igazi közösségi emberekké. E folyamatban újabb és újabb rétegekhez és emberekhez kell eljutnunk. A mozgalomban együtt munkálkodnak a különböző foglalkozású, világnézetű és anyanyelvű emberek. A népfrontos összefogásnak az alapja a szilárd osztályszövetség és a széles politikai, társadalmi egység. De a népfrontbizottságoknak az eddiginél nagyobb figyelemmel kell kísérnie a sajátos rétegek helyzetét. Többet kell törődniük a háziasszonyokkal, a gyermekgondozási segélyen levő anyákkal, a tanyákon, a pusztákon élő emberekkel. Jobban kell gondoskodni azokról a fiatalokról, akik nehezen találják meg az utat a közéletbe. Nem mondhatunk le azokról az állampolgárokról sem, akik visszahúzódnak vagy közömbösek. A befelé fordulás oka sokszor a tájékozatlanságban, a kudarcokban, az adott közösség gyengeségében rejlik. Az eredményesebb rétegpolitikai munka feltételezi a mozgalmi munka módszereinek továbbfejlesztését is. A népfrontmunka egészét gazdagították azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyek a papirosmunka helyett az ügyet, az embert, az emberi környezetet, a tudást helyezték középpontba. A népfrontválasztások is kifejezték, hogy hazánkban erős a nemzeti egység, amelyet a szocializmus korszaka teremtett meg, amely ösztönzője további előrehaladásunknak is. A Hazafias Népfront sokoldalú politikai munkával, fórumrendszerének tartalmi gazdagításával, a lakóhelyi közélet élénkítésével is hozzájárul ahhoz, hogy ez az egység tovább szilárduljon és újabb rétegek, állampolgárok vállalják egyre tudatosabban szocialista céljaink teljesítését, azt, hogy a maguk posztján szívósan küzdjenek a jobbért, a korszerűbbért. Kiemelkedő széntermelés Visontán A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében kimagasló eredménnyel zárták az év első hónapját: a visontai bányászok januárban 750 ezer tonna szenet hoztak felszínre, az előírt havi programnál 120 ezer tonnával többet. Ennyi szenet egy hónap alatt korábban a magas teljesítmény ellenére sem termeltek. E teljesítménnyel kielégítették a Gagarin hőerőmű megnövekedett igényét, az erőműnek ugyanis a januári csúcsidőszakban több szénre volt szüksége. Így az erőmű is túlszárnyalta korábbi havi teljesítményét, több villamos energiát szolgáltatott az országos hálózatba. Ünnepélyes katonai eskü Bicskén Védem és építem Bicske főtere ünnepi díszbe öltözött tegnap: itt tettek esküt hozzátartozóik, elöljáróik, a párt- és társadalmi szervezetek képviselői előtt az egyik építő műszaki alakulat újonc katonái. A csapatzászló érkezése és a Himnusz hangjai után Zsámár István őrnagy, az alakulat parancsnokának politikai helyettese köszöntötte az ünnepi esemény résztvevőit, az eskütételre megjelent szülőket, hozzátartozókat, az elnökség tagjait. Az eskütételen részt vett Urbán Lajos, Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumi államtitkár, és Darányi Miklós vezérőrnagy. A katonai eskü szövegét Pirol Ferenc honvéd mondta el esküt tevő katonatársai előtt. Az esküt tett újonc katonákhoz, az ünnepség vendégeihez Bölöni Sándor alezredes, az egység parancsnoka szólt Beszédében hangsúlyozta a katonai eskü jelentőségét, szólt arról, hogy az alakulat katonái kettős kötelességnek tesznek majd eleget. — A katonaidő része a munkás, dolgos életre való felkészülésnek. Legyenek büszkék a harckiképzésben , eddig elért eredményekre, arra, hogy egységünknél teljesítenek szolgálatot. Legyenek büszkék arra, hogy a haza fegyveres szolgálatával egy időben évente 100 milliókkal járulnak hozzá szociialista társadalmunk felépítéséhez. Becsüljék és gyarapítsák az önök előtt szolgálatot teljesítő katonák által elért szép eredményeket, tiszteljék társaikat és parancsnokaikat. Katonai szolgálatuk minden órájában, de későbbi életük során is töltsék meg tartalommal ezeket a fogalmakat: a becsületesség, őszinteség, a kötelességek teljesítése, a forradalmak férfias elviselése, a közösségi érdekek előtérbe helyezése. is Hetlinger Pál, az MSZMP Bicskei Járási Bizottságának titkára a nagyközség és a járás dolgozói nevében köszöntötte az esküt tevő katonákat. Az újonnan esküt tett katonák nevében Kiss Ferenc honvéd tett fogadalmat a helytállásra. Az ünnepélyes katonai eskü az újonc katonák díszmenetével zárult. Zárszámadó küldöttgyűlés Gyúrón Növelik biztonsági pénztartalékukat A hét végén tartotta zárszámadó küldöttgyűlését Gyúrón, a szövetkezet központjában a Tordasigyúrói Egyetértés Termelőszövetkezet. A küldöttek, vezetőségi tagok és ágazati szakvezetők előtt először Sztrehlik László, a tsz elnöke ismertette az 1980-as mérlegbeszámolót. Elöljáróban reagált azokra az észrevételekre, melyeket a munkahelyi közösségekben fogalmaztak meg a tsz-tagok, majd a főbb terméseredményeket, illetve azok pénzügyi vonzatait ismertette. A szövetkezet gazdálkodásáról összességében elmondható, hogy jövedelmező volt, a mérleg szerinti eredmény 12 millió 140 ezer forint, majdnem ötven százalékkal több mint az 1979. évi. Ez önmagában tehát jó alapot teremt az idei év kezdéséhez. A kedvező nyereséget körültekintően igyekeznek kamatoztatni a tsz vezetői. Nemcsak a prémiumok kifizetésére gondolunk, hanem 2 millió 800 ezer forinttal növelik a biztonsági tartalékot. • A tsz elnökének beszámolója után Gubodi László, az ellenőrző bizottság elnöke tett jelentést a küldötteknek a zárszámadás felülvizsgálatáról, annak törvényességéről, szabályosságáról. A tordasi gyúrói tsz elsősorban húsmarha ágazatáról nevezetes nemcsak az országban, hanem határainkon kívül is. Ezért kissé hoszszabb fejezetet szentelt ennek a tevékenységnek az idei tervek ismertetésénél Kovács Miklós, az Egyetértés Termelőszövetkezet elnökhelyettese. Az állattenyésztési főágazaton belül, a Taurina Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat taggazdaságaként nagy volumenben, majdnem 1600-as szarvasmarha létszámmal termel a húsmarha ágazat, ötszázharminc tehénnel, évi 640 körüli elléssel biztosított a tenyészanyag a szaporulatból, a megnövekedett létszám azonban arra kényszeríti — férőhely hiányában — a termelőszövetkezetet, hogy minden született üsző után selejtezésként értékesítsenek egy hízott tehenet, illetve egy tenyészüszőt vagy egy hízóüszőt adjanak el. Ugyancsak a korlátozott férőhelyszám miatt arra az elhatározásra jutottak a tsz vezetői, hogy abbahagyják a martonvásári kutatóintézet erdőháti gazdaságával korábban létesített kooperációt, melynek értelmében fekete-tarka holstein-fríz bikákat hizlaltak Erdőmajorban. Maradnak tehát a tisztavérű magyartarka húsállomány, s a limousinnal keresztezett egyedek. Aszövetkezet egyébként magyartarka tisztavérű törzstenyészet-jelölt. A húsmarhaágazat önállóan hárommillió 675 ezer forint nyereséget „hozott”. Még többet mond a jó gazdálkodásról az a szám, melyet Kovács Miklós közölt: az egy tehénre jutó tiszta nyereség eléri a 6500 forintot. A kedvező önköltség kialakulásában sokat jelent az a jól kipróbált és bevált módszer, hogy 200 magyartarka tehenet és azok borjúszaporulatát egész évben tető nélkül tartják a szabadban. Az elnökhelyettes elmondta, hogy a jövőben a húsmarhaágazatban nem terveznek létszámnövekedést, elsősorban a hizlalási eredmények további javítása a cél, a fajlagos abrakfelhasználás további csökkentése jelenti a legfőbb feladatot. Tavaly egyébként 330 tonna vágómarhát adtak el, 66 tonnával többet mint 1979- ben, az egy kiló hús előállítására fordított abrakmenynyiség 4 és fél kiló volt, éppen az előírt norma. Növekszik a tsz-ben a mellékterméketetés, tavaly például 400 tonna csőzúzalék silót etettek meg a marhákkal, az idei terv 900 tonna, emellett 1700 tonna kukoricaszár-siló is szerepel az idei „étlapon”. G. G. * I. COML Az építőműszaki alakulat újonc katonáinak eskütétele ünnepi külsőségek között történt tegnap Bicskén Fotó: Gregority Antal