Fejér Megyei Hírlap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
2. OLDAL Jasszer Arafat Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) ismertette a PFSZ tevékenységét, a palesztinai arab nép harcának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jasszer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel-keleti térség legújabb fejleményeire. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista körök törekvései, az izraeli vezetés agresszív politikája miatt, amelynek következtében változatlanul feszült a helyzet a Közel-Keleten. Ez nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét is fenyegeti. Gyenes András az MSZMP és a magyar nép szolidaritásáról biztosította a palesztinai arab népnek a PFSZ vezetésével folytatott harcát. Jasszer Arafat tájékoztatást adott a közel-keleti helyzetről, a palesztinai problémáról, és meleg szavakkal mondott köszönetet a palesztinai arab nép nehéz küzdelméhez nyújtott magyar támogatásért. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vencel. Este a palesztin küldöttség megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorát az együttes budapesti székházában. TELEX Izraeli csapatösszevonások Folytatódnak az izraeli csapatösszevonások és tart az izraeli nehézfegyverzet beáramlása a jobboldali milíciák kezén levő dél-libanoni határövezetbe. A tüzérségi- és harckocsiállásokat a palesztin ellenállási mozgalom és a libanoni nemzeti-hazafias erők támaszpontjaival szemben építették ki. Veszélyes tevékenység Az amerikai imperialisták veszélyes mértékben fokozzák katonai tevékenységüket, az Indiai-óceán térségében — állapítja meg az SPK kam,bodzsai hírügynökség kommentárja. Az Amerikai Egyesült Államok bővíti itteni támaszpontjait, többek között Diego-Garcia-szigetén, ahol az intervenciós gyorshadtest egységeit állomásoztatja. Ugyanakkor komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy NATO-beli szövetségeseit is bevonja az Indiaióceán katonai ellenőrzésébe. Megnyitották az egyiptomi—líbiai határt Az egyiptomi és a líbiai hatóságok megállapodása értelmében hétfőtől megnyitották a három évvel ezelőtt lezárt közös határt — jelentette a kairói Al Ahram. A két ország kapcsolatainak enyhülését jelző intézkedés lehetővé teszi, hogy a Líbiában dolgozó egyiptomiak — nevezetesen a fél évi szabadságukra hazatérő oktatók — szárazföldi úton közelítsék meg hazájukat, míg az elmúlt években csak légi úton, kerülővel utazhattak haza. • ENSZ — rendkívüli ülésszak Izrael-ellenes szankciókat követeltek hétfőn az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszakán, amelynek napirendjén a Golanfennsík Tel Aviv által történt bekebelezése szerepel. A tanácskozás második napján a kuvaiti képviselő elítélte az agresszort védelmező Egyesült Államokat, s figyelmeztette a nyugateurópai országokat, közel-keleti érdekeiket kockáztatják Izrael politikájának támogatása esetén. Nemzetközi élet Jelentések Lengyelországból Provokáció Gdanskban A lengyel belügyminisztérium közlése szerint szombaton Gdanskban a nap második felében fiatalok csoportjai incidenseket provokáltak. Az amerikai propagandakampány által felheccelt szervezők előbb a Lenin hajóépítő gyár közelében azzal akartak nagyobb méreteket adni akciójuknak, hogy a provokációt akkorra időzítették, amikor a hajóépítő üzem dolgozói elhagyták a gyárat. Jelszavakat kiabáltak és államellenes tartalmú röpcédulákat osztogattak. A rendfenntartó erők felhívásai, valamint a hazatérő dolgozók magatartása eredményeképpen a szervezőknek a hajógyárnál nem sikerült tüntetést szervezni. Ez arra késztette a provokáció értelmi szerzőit, hogy máshol, a város központjában kíséreljék meg az incidens kirobbantását. Mivel a fiatalok nem engedelmeskedtek a hatóságok felszólításának, és középületek megrohanására tettek kísérletet, valamint agresszív magatartást tanúsítottak a rendfenntartó erőkkel szemben, szétoszlatták a rendzavarokat. A városban este nyolc órakor már nyugalom volt. Az incidens következtében megsérült 6 polgári személy, és a rendfenntartó erők nyolc tagja. 205 személyt őrizetbe vettek. Túlnyomó részük fiatal, részben főiskolás és középiskolás. A rendeleteknek megfelelő módon, gyorsított eljárással vonják felelősségre őket. A szervezőket és a bűncselekménnyel gyanúsíthatók ügyét egy más bíróság szintén gyorsított eljárással tárgyalja majd. A közrend megsértésének újabb kísérleteit elkerülendő a gdanski vajdasági hatósági szervek későbbi feloldásig január 31-én a rend fenntartására vonatkozó intézkedéseket hoztak, egyebek között megszigorították a kijárási tilalmat. „Nem számíthatnak büntetlenségre” „Azok, akik az országban megpróbálják kiélezni a helyzetet, nem számíthatnak büntetlenségre — a szükségállapot rendelkezései szigorúak. Ám ezeket az elemeket erkölcsileg és politikailag is el kell ítélni, mivel cselekedeteik valamennyiünk ellen irányulnak, gátolják a helyzet rendeződését” — írja a Trybuna Ludu hétfői száma. A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi lapja a Gdanskban szombat délután történtekkel foglalkozó írásában rámutat: egyáltalán nem véletlen az, hogy a gdanski utcai tüntetés egybeesett azzal a Lengyelország elleni propagandahadjárattal, amelyet az Egyesült Államok kezdeményezett és amely éppen szombat-vasárnap érte el a tetőpontját. Aligha lehet kétséges, hogy honnan ösztönözhették a gdanski tüntetés résztvevőit. Ami Gdanskban szombaton történt, az egyetlen szóval jellemezhető: provokáció — állapítja meg a Trybuna Ludu. A társadalomnak nem szabad megengednie, hogy a provokátorok veszélyeztessék nyugalmát. Hétfőtől: árreform Lengyelországban hétfőtől életbe lépett az árreform, amelynek értelmében átlagosan két-háromszáz százalékkal emelték az élelmiszerek árát, és drágult a fűtőanyag, a központi fűtés és az elektromos energia díja. Az intézkedéseket széles körű bérkiegészítésekkel ellensúlyozzák. A gazdasági reform keretébe illeszkedő áremelések célja az, hogy helyreállítsa a piaci egyensúlyt. Varsói megfigyelők az intézkedések kapcsán emlékeztetnek arra, hogy az árreform — az átfogó gazdasági reform részeként — különleges helyzetben, a december 13. óta érvényes szükségállapotban került bevezetésre. Ily módon egyelőre nem érvényesülhet kellően sem a termelést ösztönző, sem pedig a gazdasági kapcsolatokat pezsdítő hatása sem. A szükségállapotnak a gazdasági élet alakulását is döntően befolyásoló korlátozó intézkedéseit emiatt is kívánja minél előbb enyhíteni a lengyel kormány. Vasárnap Janusz Obodowski miniszterelnök-helyettes elnökletével az illetékes miniszterek értékelték az előkészületeket. A belkereskedelmi és szolgáltatási minisztert kötelezték, hogy tegyen intézkedéseket a jelenleg meglehetősen különböző éttermi árak öszszehangolására, és arra, hogy — tekintettel az éttermek forgalmának várható csökkenésére — a vendéglátó helyeken szombaton és vasárnap árusítsanak különféle alapvető élelmiszereket. Megállapították, hogy a mezőgazdaságban az utóbbi időben túl magas árat szabnak a gazdálkodóknak nyújtott szolgáltatásaikért. A mezőgazdasági és élelmiszergazdasági minisztert ezért kötelezték, hogy biztosítsa a szolgáltatások árának igazságos kiszámítását. Arra is rámutattak, hogy a társadalom körében továbbra is nagy nyugtalanságot kelt az önállóan gazdálkodó iparvállalatok által alkalmazott túlzottan magas árkulcs. A lengyel Minisztertanács döntése nyomán a Lengyel Nemzeti Bank végrehajtja a takarékbetétek egyszeri felértékelését, amelynek mértéke 20 százalék. Ezzel igazítják hozzá a lakossági takarékbetéteket a pénz értékének a fogyasztói árak emeléséből eredő csökkenéséhez. A betétek felértékelése néhány kivételtől eltekintve mindenkit érint, aki ez év szeptember 1-ig nem szünteti meg betétkönyvét. Távközlési intézkedések Varsó polgármestere — a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa döntésének megfelelően — szombaton engedélyt adott arra, hogy felújítsák tevékenységüket a katolikus társadalmi társaságok. Ugyancsak felújíthatják tevékenységüket a nemzetiségi kisebbségeket tömörítő társaságok is, amelyek munkáját szintén tavaly decemberben, a szükségállapot bevezetésekor függesztették fel. * * * Lengyelországban a belügyminiszter hozzájárulásával a postaügyi miniszter enyhítette a szükségállapot bizonyos távközlési korlátozó intézkedéseit. Február 10-től ideiglenesen ismét üzembe helyezik a városok közti telefonvonalakat, azzal, hogy egyik városból a másikba telefonálni kizárólag a telefonközponton keresztül lehet, tehát távhívással nem. Ugyancsak február 10-től az ország egész területén már mindenfajta, tehát nemcsak a sürgős családi ügyekkel kapcsolatos táviratokat felvesznek majd a postahivatalok. A feladáskor a személyigazolványt be kell mutatni, a távirat szövegéhez azonban már nem kell előzetes jóváhagyást kérni. Jelentés a bécsi Park Hotelből Dialógus a békéről Szabó Zoltán az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn befejező napjához érkezett a „Bécsi dialógus”, elnevezésű nemzetközi konferencia, amelynek résztvevői széles körű párbeszédet folytattak a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseiről, mindenekelőtt az enyhülésről és a leszerelés lehetőségeiről. A schönbrunni kastély tőszomszédságában levő Park Hotelban tartott párbeszéden 60 ország több mint 300 küldötte, közöttük, finn, belga, brit,olasz, görög és a harmadik világ több országa szociáldemokrata, valamint szocialista pártjainak képviselői, szinte valamennyi európai kommunista párt küldöttei, közéleti személyiségek, parlamenti képviselők, írók és politikusok vettek részt. Jelen voltak a különböző békeszervezetek, békekutató intézetek, leszerelési intézmények, valamint több nemzetközi demokratikus, illetve szakmai szervezet — a DJVSZ, SZVSZ, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és az ENSZ — küldöttei is. A négynapos tanácskozás eredményeit és tapasztalatait a konferencián részt vevő magyar delegáció vezetője, dr. Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője foglalta össze az MTI bécsi tudósítója számára. A résztvevők politikai hovatartozását nézve rendkívül reprezentatív nemzetközi tanácskozáson egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a jelenlegi világhelyzet különösen veszélyes és feszültségekkel terhes — mondotta. A felszólalók kivétel nélkül — így az amerikai küldöttség tagjai is — hangot adtak a nemzetközi helyzet ilyetén alakulásával kapcsolatos aggodalmuknak. Magyar részről külön rámutattak arra, hogy e folyamatban — főleg katonai téren — ismét az európai kontinens vált a feszültség gócává. Az okokat illetően azonban már megoszlottak a nézetek, a kialakult helyzetért egyesek egyformán felelőssé tették az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót. Erről széles körű vita folyt. Magyar részről hangoztatták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai nemzetközi erőfeszítéseinek középpontjában a fegyverkezési verseny megfékezése áll — és ami különösen fontos —, az utóbbi 4—5 évben nem kevesebb, mint 80 különféle javaslatot tettek a bonyolult nemzetközi kérdések megoldására, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza feltartóztatására. Nincs egyetlen olyan fegyverfajta — hangoztatta Horn Gyula —, amelynek csökkentéséről a szocialista országok ne lennének hajlandók tárgyalni és megegyezni, természetesen a kölcsönös biztonság elvének figyelembevételével. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. FEBRUÁR 2. KOMMENTÁR Közeledés, kérdőjelekkel Aga Sahi, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság külügyminisztere az indiai fővárosban tárgyalt. Tulajdonképpen semmi meglepő nem lenne abban, hogy egy ország diplomáciájának vezetője megbeszéléseket folytat legjelentősebb szomszédjával. India és Pakisztán esetében azonban még az ilyesfajta érintkezés sem természetes: alighanem a két nagy országé a földkerekség egyik legrosszabb, legfeszültebb szomszédsága. Ez sajnos, meglehetősen régi igazság és nem utolsósorban éppen az államiság kezdeteiből következik: az angolok — az imperialista vezérelv, az „oszd meg és uralkodj!” alapján — úgy vonultak ki gyarmatként egységes szubkontinensükről, hogy a hindu India és a muzulmán Pakisztán között ott hagyták az etnikai-vallási ellentétek mindmáig ijesztően ketyegő, időzített bombáját. Az általános ellenségeskedésnek bőven voltak területi vonatkozásai is. A leghagyományosabb ellentét ebben a kérdésben Kasmír tartománnyal kapcsolatos: a jórészt muzulmánok lakta, de Indiához tartozó terület feletti vita kétszer — 1947-ben és 1965-ben — vezetett a két ország közötti háború kirobbanásához. Ami a dolog világpolitikai részét illeti, az el nem kötelezett India a nemzetközi porondon a Szovjetunió, a szocialista országok, Pakisztán pedig Washington és Peking támogatását élvezi. Az afganisztáni fejlemények óta Washington „kulcsországgá” léptette elő azt a Pakisztánt, amelynek katonai diktátor államfője, Ziaul Hak tábornok. Nos, a pakisztáni külügyminiszter mostani látogatását éppen az elmúlt év őszén a tábornok-elnöknek egy nyilatkozata készítette elő, amelyben megnemtámadási szerződés megkötését javasolta Indiának. Jogos a kérdés: miért döntött a katonai vezetés úgy, hogy látványos közeledési gesztussal közeledik ősellenség szomszédja felé? A válasz két fő tényezőből áll össze, az egyik bel-, a másik külpolitikai természetű. Ziaul Hak eddig kilencszer ígérte, és tagadta meg a válaszatások kiírását, belpolitikai bázisa gyakorlatilag nem létezik. Növekszik egyes tartományok szeparatista mozgalma és ez leköti a pakisztáni hadsereg jelentős részét. Washingtontól Iszlámábád az utóbbi néhány esztendőben több mint hárommilliárd( !) dollárt kapott, kifejezetten katonai célokra. Mivel Új-Delhi érthető aggodalommal kifogásolja ezt a támogatást, Ziaul Hak megpróbálja barátságos gesztusokkal ellensúlyozni az indokolt aggályokat. Ezért volt Aga Sahi Új-Delhiben. A külügyminisztert Indira Ghandi is fogadta és javasolta, hogy hozzanak létre állandó vegyes bizottságot, amely rendszeresen megvizsgálná a vitatott ügyeket. Pakisztán a javaslatot elfogadta. A két ország közeledése mindenesetre alapot teremthetne a csendes-óceáni térség békéjének biztosításához. Harmat Endre Salzburgtól délre egy leomló lavina maga alá temetett egy 18 tagú diákcsoportot. A nyomban megindult mentési munkálatok csupán hat személy életét tudta megmenteni, a többiek a leomlott hó áldozataivá váltak (Terfoto — ap — mti —ksz* Bírósági ítélet Zadarban A jugoszláv Adria-parti Zadar város körzeti bíróságán befejeződött a „Vörös front” nevű albán irredenta szervezet három tagja bűnperének tárgyalása. A bíróság aláhúzta, hogy a szervezet központja az albániai Kukesiben működik. A tárgyaláson bebizonyosodott, hogy a vádlottak tényleges katonai szolgálati idejüket Dalmáciában töltve maguk köré gyűjtöttek albán nemzetiségű katonákat, s szorgalmazták, hogy lépjenek be a „Vörös front” illegális szervezetbe. A bíróságon a koszovói illetőségű vádlottak egyikét másfél évi, a másik kettőt pedig nyolchavi börtönbüntetésre ítélte.