Fejér Megyei Hírlap, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
2 OLDAL Gazdaság- és társadalompolitika A jó munka elismerése (Folytatás az 1. oldalról) és vasúti fékek kiváló minőségét számos elismerés igazolja, szerszámgépeik rendszeres vásárlókra találtak az NSZK piacán. A Kiváló Gyár címet tanúsító oklevelet Palotás Gyula, a Szerszámgépipari Művek személyzeti és szociális igazgatója adta át Radács Ferencnek. A Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést kapta a Hunyadi János forgácsoló szocialista brigád. A fehérvári gyár dolgozóját, Farkas Károlyt a Szakszervezeti Munkáért érem aranyfokozatával tüntették ki. Korszerű autóbuszok Az Ipari Minisztérium és a vasasszakszervezet elnöksége Kiváló Vállalat kitüntetést adományozott az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár kollektívájának. A székesfehérvári autóbuszgyár, múlt évi eredményes tevékenysége alapján elnyerte a Kiváló Gyár kitüntető címet. Az erről szóló okleveleket a kísérleti üzem csarnokában megrendezett ünnepségen Nagy Gábor, az Ikarus vezérigazgatója adta át Balla Károlyinak, a fehérvári gyár igazgatójának. A székesfehérvári gyárban a múlt év során 8542 autóbusz készült, a létrehozott termelési érték elérte a 8,2 milliárd forintot. A már hagyományos típusok mellett 1982-ben is több új konstrukció hagyta el a szerelősorokat. A többi között elkészült a kiemelkedő sikert hozó repülőtéri autóbusz prototípusa, sorozatban készültek továbbá a 250.59-es típusú luxusautóbuszok és megkezdődött a francia Renault cég alvázára az 543.16-os típusjelű kisbuszok gyártása is. Ebben az esztendőben még nagyobb feladatok várnak a vállalatra és a gyárra. Székesfehérváron 9200 autóbusz gyártását tervezik. Az ünnepség dolgozók és szocialista brigádok köszöntésével fejeződött be. Juhász Tiborné a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát, Kovács Mihály pedig a kitüntetés ezüst fokozatát kapta. Nyolcan Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesültek. A Vállalat Kiváló Brigádja címet három, a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet pedig két brigád nyerte el. Az alkatrészgyártó gyáregység Kiváló Gyáregység kitüntetést kapott. Élen az újításban Nyolc üzemigazgatóság, köztük a dunaújvárosi munkáját koordinálja a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat. A tavalyi munkaversenyben első helyen végeztek a dunaújvárosiak. Élen jártak az újításban, a korszerű munkaszervezésben. Ünnepségükre eljöttek a Karl- Marx-Stadt-i testvérvállalat képviselői, így ők is tanúi lehettek, amint Wieder Béla vezérigazgató és Takács Lászlóné vszb-titkár átadta a Kiváló Üzem címmel járó oklevelet Szabó József üzemigazgatónak. Ez alkalommal kapta meg Kiváló Munkáért kitüntetését Petke László, a dunaújvárosi üzemigazgatóság dolgozója. Megkétszereződött a nyereség Ünnepi küldöttgyűlésen adták át a Martonvásári Ipari Szövetkezetnek a Kiváló Ipari Szövetkezet címet. A helybeli Beethoven Művelődési Központban rendezett ünnepségen jelen volt a nagyközség párt- és állami vezetői mellett Lontay Gyula, a székesfehérvári járási pártbizottság első titkára, Sziklai Antal, a Fejér megyei Tanács elnökhelyettese és Antal Ferenc, a KISZÖV elnöke. Ünnepi beszédében Apró János, a szövetkezet elnöke egyebek között ismertette az ipari szövetkezet múlt évi főbb termelési adatait, melyek közül kiemelkedő a tavalyi 68 millió forintos termelési érték, illetve az, hogy a tiszta nyereség ebben az évben 6,8 millió forintról 12,1 millióra nőtt, míg az elmúlt három évben a bérszínvonal 30 százalékkal emelkedett. A másodszor kiérdemelt megtisztelő kitüntetést az ünnepi küldöttgyűlés végén Antal János, az OKISZ gazdasági főosztályának vezetője adta át. A hét kérdése Mit tükröznek Jurij Andropov e heti nyilatkozatai? A héten Jurij Andropov két fontos nyilatkozatát hozták nyilvánosságra: az SZKP KB főtitkára terjedelmes interjút adott a nyugatnémet Der Spiegel című hetilapnak, a hét közepén pedig neves amerikai tudósok felhívására válaszolt. A tekintélyes hamburgi politikai magazin főszerkesztőjével folytatott beszélgetés során Andropov nemzetközi kérdések egész sorát tekintette át Afganisztántól a francia—szovjet viszonyig. A legfontosabb azonban — amint az az azóta megjelent visszhangokból is kiolvasható — mindenképpen a fegyverzetkorlátozás, az erőegyensúly és az eurorakéták témaköre volt. A két nagyhatalom genfi tárgyalásai az USA hibájából jutottak zsákutcába — szögezte le a főtitkár, rámutatva, hogy lényegében a nullamegoldás módosításaként propagált „közbülső javaslat” sem változtat érdemben Washington korábbi álláspontján, mivel az továbbra is figyelmen kívül hagyja a Szovjetunió biztonsági érdekeit. A nukleáris konfrontáció kölcsönös csökkentésére törekszünk — hangsúlyozta Andropov, kiemelve, hogy változatlanul érvényben van a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében tett valamennyi korábbi moszkvai indítvány, a francia és brit nukleáris haderő szintjén való rakéta-befagyasztástól az ellenőrzés problémájáig. A nyilatkozat tükrében joggal állapíthatjuk meg: a Szovjetunió bármilyen megoldás kidolgozására hajlandó, amely eleget tesz az egyenlő biztonság alapelvének. Még a nyugati értékelések is — amelyek közül pedig egyesek „kemény hang vételnek” minősítették az interjút — elismerik: Moszkva őszintén törekszik a tárgyalások folytatására. A Spiegelnek adott interjú során szóba került a kozmikus hadviselés kérdése, amelyet Andropov amerikai tudósok egy csoportjának válaszolva pár nappal később részletesebben is kifejtett. A felhívást, amelyet egyetemi professzorok, Nobel-díjas kutatók intéztek az SZKP KB főtitkárához, az űrfegyverkezési tervek elburjánzása miatti növekvő — s tegyük hozzá jogos — aggodalom szülte. Andropov válaszában egyértelműen leszögezte: meg kell akadályozni a fegyverkezési hajsza átterjedését a világűrbe. A tópart szépítéséért A Velencei-tavi Közös Költségvetési Üzem termelési tanácskozásán Simon Csaba köszöntötte a résztvevőket és a meghívottakat. A költségvetési üzem múlt évi jó munkája alapján egymás után immár harmadszor nyerte el a Kiváló Vállalat megtisztelő címet és a vele járó oklevelet, amelyet az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és a HVDSZ Központi Vezetősége megbízásából Kiss György, a HVDSZ megyei titkára nyújtotta át Magyar István üzemvezetőnek. Az üzem 1982-ben 145 millió 99 ezer forintos árbevételt ért el. Az egy dolgozóra jutó termelési érték 275 ezer forint volt. Üzemi eredményük 7 millió 332 ezer forint. Az 527 tagú közösség tavaly sokat tett a Velencei-tó környékének építéséért, szépítéséért, csinosításáért. Kiss György átnyújtotta az építési és városfejlesztési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetését Borsi Sándornak. Magyar István üzemvezetőtől 28-an vették át a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Új jármű a felvonuláson Dunaújváros születésének és fejlődésének egyik csendes segítőtársa az ÉPFU budapesti kirendeltségének dunaújvárosi üzemegysége. Ünnepségükön ott voltak az üzemegység dolgozói mellett a fuvaroztatók képviselői is. Ma már nemcsak a 26-os ÁÉV-nek és a BVM- nek fuvaroznak, hanem a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátnak is. Idén hetedszer vehették át a Kiváló Üzemegység címet. Ezt a kitüntetést 93 millió forintos árbevétellel, 2 millió 800 ezer megtett kilométerrel, a normánál 5 százalékkal, összesen 60 ezer literrel kevesebb üzemanyag felhasználásával érték el. A kitüntető címet Simon József, a budapesti kirendeltség kereskedelmi és forgalmi osztályvezetője adta át a dunaújvárosi kollektívának. A május 1-i felvonuláson bemutatják új járművüket, amit egymillió 200 ezer forint költséggel ők fejlesztettek ki a BVM előregyártott garázsainak fuvarozására. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára válaszolt arra a felhívásra, amelyet Ausztria, Ciprus, Finnország, San Marino, Svédország és Jugoszlávia állam- és kormányfői a madridi találkozó mielőbbi sikeres befejezése érdekében intéztek a helsinki záróokmány aláíróihoz. A Központi Bizottság első titkára válaszában nagyra értékeli és a madridi találkozó mielőbbi eredményes befejezésére, az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartására irányuló pozitív lépésként üdvözli a semleges és el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek kezdeményezését. A Magyar Népköztársaság politikájában, nemzetközi tevékenységében a helsinki záróokmány elveit és ajánlásait követi. Osztja a felhívásban kifejezésre juttatott aggodalmat a madridi találkozó jelenlegi állásával és az európai biztonsági és együttműködési folyamat egészével kapcsolatban, s azt a meggyőződést is, hogy sürgős politikai döntésre van szükség a Madridban folyó munka mielőbbi eredményes befejezése érdekében. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel és Európa több más államával együtt, kezdettől fogva tanújelét ad ta a konstruktív munkára irányuló politikai készségnek. Most arra van szükség, hogy azok a kormányok, amelyek eddig vonakodtak ettől, ugyanígy járjanak el és építő szellemben segítsék elő a konszenzus elérését. A magyar küldöttség a jö vőben is minden tőle telhe tőt megtesz azért, hogy a madridi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával mielőbb befejeződjék. A hat állam- és kormányfő felhívása újabb értékes bátorítást ad küldöttségünknek e tevékenységében. Változatlanul az a véleményünk, hogy a semleges és el nem kötelezett országok záródokumentum-tervezete jó alap a madridi tanácskozás eredményes befejezéséhez, — hangsúlyozza a központi bizottság első titkára. (MTI) * Nemzetközi élet Kádár János válasza hat európai ország felhívására FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. MÁJUS 1. VASÁRNAP A békéért, a munkáért Az alábbiakban közöljük Vinizlay Gyulának, a SZOT titkárának május 1-i rádió- és tévébeszédét. Kedves nézők, rádióhallgatók, barátaim! A munkásosztály legnagyobb nemzetközi ünnepére készülünk. Az előestén köszöntöm önöket pártunk, az Elnöki Tanács, a kormány és a szakszervezetek nevében. Sajátos ünnep május elseje. A munka és az emberi méltóság szülte, s így az esztendő legszebb napjaként él bennünk. Igaz, az első budapesti nagygyűlés óta az ünnep jellege formálódott, alakult, de tartalma változatlan: ma is a békéért, a tisztességes emberi életért és a munkáért harcoló dolgozók seregszemléje. Aligha lehet megállapítani, hányan ünnepelnek ma szerte a világon. De annyi bizonyos, hogy az idei május elsején borultabb a világ égboltja, a dolgozó tömegek szándékosan megrontott világpolitikai légkör és a vele együttjáró gazdasági válság fenyegetettségében ünnepelnek. De ünnepelnek! Hiszen bármilyen is legyen a helyzet, a munka, az alkotás tartja fönn és nemesíti az emberiséget. E meggyőződéssel köszöntjük mindazokat, akik töretlenül küzdenek, dolgoznak és hisznek a köznapok munkáserejében. Hívunk mi is mindenkit május elsején ünnepelni. Köszönet illeti az előttünk járó nemzedékeket, a nyugdíjasokat, a veteránokat, hiszen az ő munkával töltött életútjuk vezetett el a mához. Közük van minden eredményhez, aminek ma örülhetünk. Épületekben, hidakban, tervekben, alkotásokban él tovább munkálkodásuk. Mi sem és a mai ifjúság sem lehet tétlenebb, elődjeink példája nyomán már erősebb szívvel és akarattal haladhatunk minden május elsejék céljai felé. De ezen a világünnepen nemcsak a tegnapokra emlékezünk, hanem a mára, s a holnapra is tekintünk. Hagyományaink, céljaink és eszméink erejének tudatában derűlátók vagyunk, hiszen a világ dolgozói és a magyar dolgozók nem először ünneptik nehéz körülmények között a munka nagy ünnepét. Hazánk is többször volt nehéz helyzetben az elmúlt harmincnyolc év során. A döntő, a meghatározó azonban mindig, és most is, a dolgozó emberek cselekvő magatartása volt. Semmivel sem helyettesíthető az az elszántság és akarat, amellyel fölülemelkedtünk a politikai és gazdasági nehézségeken. E küzdelemben embermilliók fegyelmezett, örök tüntetéssel fölérő munkálkodása visz előre. Kétségtelen, hogy a gazdasági helyzet kihívásai egyre keményebbek, s nap mint nap munkára, a figyelem és a fegyelem összpontosítására késztetnek bennünket. Felszabadulásunk óta talán még sohasem volt olyan égetően nagy szükség az öntudatos munkálkodásra, mint napjainkban. Ezt vállaljuk is, hogy megőrizzük mindazokat az eredményeket, amelyeket a magunkénak mondhatunk. Tudnunk kell, hogy fejlődésünk feltételeit megteremteni, megóvni, gondjainkat megszüntetni nekünk magunknak kell. Óriási feladat ez, tiszteletre méltó, nagy és különleges vállalkozás. A gondolkodás és a gyakorlat régi, avult formáival ez a feladat nem is oldható meg. Mindannyiunk élete, egész társadalmunk négy évtizedes útja a nehézségek, az eredmények összefonódásával haladt előre, most minden vonatkozásban újítanunk kell! S mi képesek vagyunk a megújulásra. Éppen, mert fölismertük, hogy csak az eddigieknél is jobb munkával, nagyobb áldozatokkal, fokozottabb erőfeszítésekkel juthatunk előbbre. A legfontosabb, hogy a dolgozók a gyakorlatban érezzék azt, hogy ami országunkban történik, az ő értük, az érdekükben és velük együtt történik. Nincsen csodaszer egyéni vágyaink és társadalmi haladásunk elősegítésére, csak az, amit most ünneplünk: a munka. E közös tevékenységében egyetlen lelkiismeretes dolgozó ember sem pótolható! Terveink is csak úgy valósíthatók meg, ha a maga helyén mindenki maradéktalanul eleget tesz vállalt feladatának. Ha ez így van, abból az is következik, hogy a jó, a hatékony és tisztességes munkát övezze elismerés. A becsülettel helytálló dolgozók — és ők vannak többségben! — ezt teljes joggal el is várják. Ahogyan azt is, hogy az ő lelkiismeretes tevékenységük, odaadásuk legyen a példaadó. Az ünnepen is szólni kell arról, hogy a munka és az életszínvonal elválaszthatatlan fogalmak, melyek már az ünnep születését is meghatározták. Amikor arról szólunk, hogy a cél: a már megszerzett életszínvonal megtartása, igazában magáról a munkáról beszélünk. Vagyis arról szólunk, hogy miként dolgozunk, kellő felelősséggel érezzük-e át: a ránk bízott feladatok mit jelentenek a gazdaságnak, tudjuk-e valamennyien tennivalónkat? A nagy célokhoz sok köznapi erőt, sok apró erőfeszítést kell megterveznünk és öszszehangolnunk. A cél nem változott. Van mit megvédenünk, közel négy évtized tanúsítja, hogy munkánk gyümölcsöző volt. Eredményeink megtartásának egyetlen útja van: a fejlődés. Nem tesz jó szolgálatot, aki bármilyen vonatkozásban is konzerválni akarja a régit. Az emberiség is gyors tempóban halad előre. Mi életünk során tartósan először kerültünk a társadalmi haladás élenjárói sorába. Ránk nem vár, hozzánk nem igazodik a világ, nekünk kell lépést tartani gyorsuló haladásával. A felmért erők azt mutatják: erre is vannak még tartalékaink! Mindezekből az következik, hogy tudnunk kell: a munkában nem korlátok, hanem jó irányba vezető utak várnak ránk. Elsőbbséget kell biztosítani az újat hozó törekvéseknek, támogatni kell a társadalomért tenni akarók lelkesedését. Sem a kicsinyesség, sem a bürokrácia, sem a ragaszkodás a megszokotthoz nem állhatja útját ennek, az egyetlen reális és értékes törekvés megvalósulásának. Ahogyan elválaszthatatlan a munka eredménye és az életszínvonal, úgy az alkotómunka és a béke is feltételezik egymást. Mondhatjuk: édes testvérek. Alkotni, gyarapodni, fejlődni csak békében lehetséges. Az embert hiába fűti a teremtés vágya, hiába hevítik a legnemesebb célok, ha nincs béke. Az emberiségnek sok közös ügye van, de a leglényegesebb közös ügy és óhaj: a béke. Nincs is olyan ország a világon, ahol mind erőteljesebben ne hallatnák szavukat a békemozgalom aktivistái. Hangjuk egyre messzebb hangzó, mert nem fenyegette meg az emberiséget tragikusabb és pusztítóbb veszély, a mint a nukleáris háború! Minden értelmes, az értelmet és az eddig létrehozott közös értékeket féltő ember döbbenten hallgatja a „korlátozott” és az „elhúzódó”, valamint a más háborús „elméletekről" érkező híreket. Mindezek ellen tiltakozik az emberi értelem! Nem lehet így játszadozni százezrek és milliók — valójában az emberiség — életével. Szerencsére van erő a háború és a hódító törekvések megfékezésére, nagyvonalú és felelősségteljes készség formájában is. A Szovjetunió egyoldalúan kötelezettséget vállalt, hogy nem alkalmaz elsőnek atomfegyvert. A megfékezésre van elég visszarettentő erő is. Ez a béke biztosítéka, s annak feltétele, hogy az ember méltón kiteljesíthesse önmagát és megvalósíthassa céljait. Ezen a májusi ünnepen jó pihenést, kellemes kikapcsolódást kívánok minden dolgozónak, hazánk minden polgárának. Kívánom, hogy az ünnep fölemelő pillanatai adjanak újabb erőt és lendületet közös munkánk további folytatásához. (MTI)