Fejér Megyei Hírlap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

Hazánkba érkezik a burmai államfő Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívásá­ra a közeli napokban hivata­los látogatásra hazánkba ér­kezik U San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke. Ülésszak előtti megbeszélés Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió kül­ügyminisztere szerdán Moszkvában fogadta több szocialista ország külügymi­niszter-helyettesét. A kül­ügyminiszter-helyettesek az ENSZ-közgyűlés küszöbönál­ló, XXXVIII. ülésszakának előkészületei közé tartozó megbeszélésüket folytatják a szovjet fővárosban. írók béke­felhívása „Ha az amerikai rakétákat az NSZK területére telepítik, akkor német földről elsőként közvetlen támadást lehet in­tézni szovjetunióbeli célpon­tok ellen” — olvasható ab­ban a közös békefelhívásban, amelyet NSZK- és NDK-beli írók adtak ki szerdán Stutt­­■­gart­ban. A német írószövetségek vezetői felszólították a két német állam lakosságát: minden erejével akadályozza meg, hogy német földről új­ra háború indulhasson ki. Tekintettel egy nukleáris konfliktus növekvő veszélyé­re, a német írók sürgetik fegyverkezési verseny meg­szüntetését és a leszerelés megkezdését. A felhívást aláírta Bernt Engelmann, a Nyugatnémet írószövetség elnöke, Martin Gregor Dellin, az NSZK Pen­­klubjának elnöke, Hermann Kant, az NDK írószövetségé­nek elnöke és Heinz Kam­­nitzer, az NDK Pen­klubjá­­nak elnöke. Nem csitul a csatazaj Libanonban A bejrúti rádió jelentése szerint szerdán hajnalban folytatódtak a harcok a li­banoni főváros szinte vala­mennyi körzetében, miután a hadsereg ellentámadást in­dított a síita fegyveresek el­len, hogy visszaszerezze az elmúlt két nap kiterjedt ut­cai harcaiban elvesztett állá­sait. Az összecsapásokban több­ször tűz alá kerültek az or­szágban állomásozó több­nemzetiségű erők amerikai, francia és brit egységei is. Az amerikai csapategysé­gek főparancsnoka úgy nyi­latkozott, hogy az amerikai katonák halála és a kiter­jedt harcok ellenére „to­vábbra is támogatják a liba­noni kormányt és hadsere­gét, hogy azok visszaszerez­hessék szuverenitásukat az ország egész területe felett”. Bush amerikai alelnök ve­zetésével két nap leforgása alatt másodszor tanácsko­zott Washingtonban a vál­ságstáb. Az izraeli katonai rádió szerint Begin beleegyezését adta ahhoz, hogy „három­négy napra” elodázzák az izraeli erőknek a dél-libano­ni Avali folyóig történő visz­­szavonását. Ki kell terjeszteni a bizalomerősítő intézkedések hatályát Genscher sajtóértekezlete A nemzetközi helyzet és a kelet—nyugati viszony ala­kulása szempontjából 1983 döntő jelentőségű év lesz — jelentette ki szerdai, bonni sajtóértekezletén Hans-Diet­­rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Genscher azt állította, hogy az NSZK kormánya te­vékenységével kedvező fel­tételeket akar teremteni az európai közép-hatótávolsá­gú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sike­res befejezéséhez. A nyugatnémet külügy­miniszter különös fontossá­got tulajdonított az európai biztonsággal és együttműkö­déssel foglalkozó madridi találkozó eredményes, kül­ügyminiszteri szintű lezárá­sának. Azt a várakozását hangoztatta, hogy a külügy­miniszterek megbeszélései révén újabb lehetőség kínál­kozik majd a különböző ál­láspontok egyeztetésére, ami „új impulzusokkal” szolgál­hat a genfi­­ tárgyalások szá­mára is. Genscher közölte, hogy az NSZK tervezetet dolgozott ki a NATO számára az elő­reláthatólag 1984 januárjá­ban, Stockholmban megkez­dődő európai leszerelési ér­tekezlettel kapcsolatban. Eb­ben a tervezetben az NSZK azt javasolja, hogy a biza­lomerősítő intézkedések ha­tályát az Atlanti-óceántól egészen az Urálig terjesszék ki. Habré nem tárgyal az ellenkormánnyal Hisszen Habré csádi elnök keddi sajtóértekezletén el­utasította a tárgyalásos meg­oldás lehetőségét a Gukuni Veddei vezette ellenkor­mánnyal. Habré ugyanakkor közölte, hogy Líbiával „haj­landó meg nem támadási szerződést kötni feltéve, hogy a líbiai csapatokat kivonják Csád északi részéből”. Mint ismeretes, Tripoli cáfolta, hogy csapatokat küldött vol­na Csádba Veddei erőinek támogatására. A csádi elnök kétségbe vonta az Afrikai Egységszer­vezet közvetítésével történő rendezés lehetőségét. „Egye­dül — mondta — a katonai megoldást tartom járható út­nak a csádi probléma meg­oldására.” A francia rádiónak adott interjújában Habré elutasí­totta Mitterrand francia el­nök legutóbbi javaslatát két, laza szövetségi kapcsolatban álló csádi állam létrehozásá­ra. Habré Csád egységét hangoztatva kijelentette: „A csádi föderáció létrehozása az ország felosztását jelente­né. Ezt — tette hozzá — teljes egészében elutasít­juk ... A francia—csádi kapcsola­tokról szólva cáfolta, hogy „nézeteltérése” lenne Pá­rizzsal. Kifogásolta viszont, hogy Franciaország „megle­hetősen elkésett a segítség­­nyújtással”. Francia tiszt az automata fegyverek kezelésére tanítja a csádi kormány katonáit REJTETT VESZÉLYEK. A rakéta is lehet bumeráng ... Líbiai évforduló Líbia ma ünnepli forra­dalmának 14. évfordulóját. A líbiai hadsereg fiatal tisztjei 1969-ben a tömegek támogatásával megdöntöt­ték a királyságot. Első in­tézkedéseik egyike az ame­rikai és az angol katonai támaszpontok felszámolása, és a gazdaság döntő ága­zatainak nacionalizálása volt. Állami irányítás alá vonták a kőolajnak, az or­szág legfontosabb termé­szeti kincsének a kiakná­zását. Az egyik legelmaradot­tabb afrikai államnak szá­mító Líbia mára a gazda­sági növekedést és az élet­­színvonal emelkedésének ütemét tekintve a földré­szen az első helyek egyikére küzdötte fel magát. Beve­zették az ingyenes okta­tást és orvosi ellátást, föl­det adtak a parasztoknak, folyamatosan bővítik a tár­sadalombiztosítás rendsze­rét. A nemzetközi életben Lí­bia következetes antiimpe­­rialista politikát folytat, s fellép a haladó erők össze­fogásáért. E politikája mi­att az imperializmus gaz­dasági és katonai nyomást gyakorol Líbiára. Fenyege­téseket intéz a címére. Az Egyesült Államok a líbiai­­légtér és tengeri határok megsértésével nyílt katonai provokációk útjára lépett. A béke és a haladás erői ilyen körülmények közt szolidaritást vállaltak a fia­tal köztársasággal. * * * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Líbia nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Moamer el-Kadhafi ezredest, a lí­biai forradalom vezetőjét. * * * Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter vezetésé­vel magyar kormánykül­döttség utazott Tripoliba, hogy részt vegyen a líbiai szeptember 1-i forradalom 14. évfordulójának alkal­mából rendezendő ünnepsé­geken. Kép szöveg nélkül Véget ért a 20. ülésszak Záróközlemény a varsói tárgyalásokról Szerdán záróközlemény aláírásával befejezte munkáját Var­sóban a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 20. ülésszaka. A jegyzőkönyvet ma­gyar részről Marjai József, a kormány elnökhelyettese, len­gyel részről Zbigniew Maciej miniszterelnök-helyettes írta alá. Az ülésszakon értékelték a két ország közötti gazdasági együttműködés, a termelési kooperáció és szakosítás, va­lamint az áruforgalom hely­zetét. Megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok a kedvezőtlen világgazdasági körülmények ellenére jól, mindkét ország gazdasági céljainak megvalósítását elősegítve, széleskörűen és dinamikusan fejlődtek. A termelési kapcsolatok elsősorban a gépipar és a vegyipar különböző terüle­teire összpontosulnak. A je­lenlegi ülésszakon az autó­­buszgyártásban, az elektro­nikai iparban, a számítás­­technikában, a mezőgazdasá­gi gépgyártásban, a vegyi­ szálak és egyes gumiipari termékek gyártásában irá­nyozták elő az együttműkö­dés továbbfejlesztését és bő­vítését. Feladatokat adtak a bányászatban és energiaipar­ban, valamint az építőipar­ban meglevő lehetőségek együttes hasznosítására. A kölcsönös áruszállítások fejlesztését a hagyományos megoldások mellett nagy­mértékben elősegítették a felek igényeihez és lehetősé­geihez rugalmasan alkalmaz­kodó új kapcsolati formák. Az árucsere múlt évi jelentős — 22 százalékos — növeke­dését követően ez évben a forgalom ismételt évközi bő­vítésével a korábbinál tel­jesebbé válik a két ország szükségleteinek kölcsönös ki­elégítése. Megállapodtak, hogy folya­matossá és rendszeressé te­szik a gazdaságirányítási és népgazdasági tervezési ta­pasztalatok és fejlesztési el­gondolások kölcsönös tanul­mányozását a bizottság által meghatározott szervezeti ke­retek között. Kormányunk elnökhelyet­tesét fogadta Wojciech Ja­ruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, a Minisztertanács elnöke. Varsói tartózkodása során Marjai József megbeszélést folytatott Józef Czyrekkel, a LEMP KB Politikai Bizott­ság tagjával, a KB titkárá­val, Janusz Obodowskival, a Minisztertanács első elnök­­helyettesével, a Tervbizott­ság elnökével és Zénón Ko­­menderrel , a Miniszterta­nács elnökhelyettesével. KOMMENTÁR A cselekvő emlékezés napja A történelem kalendáriumában nagyon sok a fekete nap. De ma már tudjuk, hogy — következményeit tekintve — soha egyetlen nap sem jelentett annyi halált és szenvedést, mint 1939. szeptember elseje, amikor­ a német fasizmus kirobban­totta a második világháborút. A fasizmusnak megvan a maga kérlelhetetlen logikája. Georgi Dimitrov már a lipcsei per során vérbírái szemébe vágta a haladás hívei által korábban megfogalmazott igaz­ságot, hogy a fasizmus és a tömeges vérontás fogalma elvá­laszthatatlan egymástól. Nem kellett sok idő hozzá, hogy a történelem legiszonyúbb világégésének fényénél pillantsák meg a korábban megtévesztettek is ennek az igazságnak a cáfolhatatlanságát. Jó lenne a fasizmusra úgy emlékezni, mint a múlt nyo­masztó, de végleg lomtárba került emlékére. Jó lenne — de sajnos, nem lehet. A legrosszabb ösztönökre épített ideoló­gia, más népek megvetése és elnyomása, a fajgyűlölet, a nyers erőszak kultusza ugyan óriási csatát vesztett 1945 fe­ledhetetlen tavaszán, de — mivel gyökerei a földkerekség egy részén megmaradtak — nem szűnt meg létezni, hatni, fenye­getni. Rendőrsortűz Pinochet Chiléjében, bantusztánoknak becé­zett koncentrációs táborok az apartheid földjén, a Dél-afri­kai Köztársaságban, egymást követő junták Közép- és Dél- Amerikában, a Ku Klux Klan reneszánsza az amerikai dé­len, gátlástalan háborús uszítás ettől északra, a Potomac partján. Szélsőjobboldali terroristák politikai gyilkosságai Nyugat-Európa egy részén, új náci nosztalgia-tüntetés a hábo­rús bűnös Dönitz admirális temetésén, és neofasiszta de­monstrációk Mussolini századik születésnapján. Nem, sajnos, a hétköznapi fasizmus napjainkban sem tűnt el teljesen. A történelem az élet iskolája — mondták a rómaiak. Az ember egyebek között attól ember, hogy megszívleli a saját és élei tapasztalatait. Az igazi emlékezés sohasem pusztán kegyelet; 1939. szeptember elsejére, a cselekvésre buzdítás riadójával emlékezünk, világméretű harccal a legnagyobb há­ború kirobbantója, a fasizmus ellen. Az emberiség jobbik, nagyobbik fele ezen a­ napon, szeptember elsején tartja — valóban világméretekben — a fasizmus elleni küzdelem nem­zetközi napját. A második világháború kirobbantására emlékezve, egysze­rűen képtelenség nem gondolni azokra az erőkre, amelyek az emberiség végpusztulásának iszonyú látomását felidéző har­madik világháború előkészítésén munkálkodnak. Küzdeni ellenük nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem az elemi életösz­tön parancsa. „ . _ . Harmat Endre Cuellar Londonban Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára szerdán délelőtt Londonban Sir Geoffrey Ho­we brit külügyminiszterrel tárgyalt. Hivatalos tájékoz­tatás szerint Namíbia, a gen­fi palesztina-értekezlet, az iraki—iráni háború, Ciprus, Csád és Afganisztán ügyét vitatták meg, s „érintették” a Falkland-szigetek problé­máját is. Ez utóbbival kapcsolatban a főtitkár a megbeszélés vé­geztével közölte: változat­lanul választ vár a brit kor­mánytól arra a levelére, amelyben a falklandok jövő­jére vonatkozó brit—argen­tin tárgyalások felvételét sürgette. Pérez de Cuellarnak meg­bízása van az ENSZ-közgyű­léstől arra, hogy közbenjár­jon a brit—argentin viszály­ban. Argentína — miután Londonból néhány héttel ez­előtt hűvös választ kapott tárgyalásokat kezdeménye­ző felhívására — az ENSZ- főtitkár közvetítésének sike­rében reménykedett. A Cuellard Howe eszme­cserével egyidőben Sir John Thomson, brit ENSZ-nagy­­követ visszautasította Argen­tínának azokat a vádjait, hogy a britek „militarizál­­ják” a Falkland-szigeteket és tudatosan tartósítják a kato­nai szembenállást. Az ar­gentin vádak az ENSZ főtit­kárához címzett levelekben hangzottak el. A leveleket most nyilvánosságra hozták.

Next