Fejér Megyei Hírlap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
I Gazdaság- és társadalompolitika Reklamáció nélkül Export és szolgáltatás Képzeletbeli, de nem elképzelhetetlen beszélgetés a móri utcáról: — Akármekkora volt is a szárazság az idén, őszre azért biztosan megjönnek az esők: meg kellene csináltatni a tetőt, hogy ne ázzon be. Nem tud valami jó kisiparost, vagy jelentsem be a „Vértesnél”? — Nézze, néhány évvel ezelőtt csakis a szövetkezetet ajánlottam volna magának, de most már annyifelé dolgoznak, nem biztos, hogy elvállalnak ilyen kis munkát. Mindenesetre meg kell próbálni. Ha nem megy, még mindig akad kisiparos. Schweighardt József, a móri Vértes Ipari Szövetkezet elnöke nem lepődik meg az elképzelt párbeszéd hallatán, mert a szövetkezet alaptevékenysége az építő- és szakipar, emellett jelentős háttéripari tevékenységet is végeznek, 1982-től tőkés exportra is termel a szövetkezet. Az utóbbi időben jelentős fejlődés tapasztalható a lakossági szolgáltatásoknál is, annak ellenére, hogy az elmúlt időben Móron is megnövekedett a főfoglalkozású és másodállású kisiparosok száma. Szaporodtak egyéb , a lakossági szolgáltatás körébe tartozó munkáink. Vállaltuk például fürdőszobák szerelését és a szennyvízelvezetést, valamint az épületek rendszeres felújítását és karbantartását. Emellett végzünk lakatostevékenységet, üvegező részlegünk is teljesít lakossági szolgáltatást, és bérfűrészelést is vállalunk — sorolja az elnök. Az idei esztendőre 57 millió forintos árbevételt terveztek, ebből megközelítően 10 milliót ad a lakossági szolgáltatás. Kétségtelen, hogy a jelen gazdasági helyzetben azzal kell jobban foglalkozni, ami nagyobb nyereséget hoz. Nem szabad megfeledkezni a háttéripari tevékenységről sem, mert jelentős árbevételt eredményez. És épp emiatt, hogy megkezdtük az Ikarus autóbuszülésekhez a háttámla készítését, valószínű, hogy a tervezett nyereséget is túl fogjuk haladni az év végéig. Az exportról mindössze annyit, hogy változatlanul szállítjuk festékszóró berendezéseinket nyugati országokba. Az útburkolati jelek és sportpályák festésére alkalmas kisgépekből például tavaly ötszázat szállítottunk Svájcba, idén pedig már elértük a kilencszázat. És a megrendelések nem csökkennek. Kindler József üzemvezető kis fülkéjének falán színes prospektusok a Wagner és a „Nova magna" kézi festékszóró pisztolyokról. — Ezeknek az ügyes szerkezeteknek a lelkét, vagyis a hajtóművét gyártja a mi szövetkezetünk. Ez közvetett nyugati export, mert a partner a Videotonnal áll közvetlen kapcsolatban. Ennek ellenére vagy éppen ezért nagyon precíz munkát követelnek tőlünk. Tizedmilliméternyi pontossággal kell illeszkedniük az egyes alkatrészeknek — magyarázza az üzemvezető. Ebben az üzemrészben az anyagmozgatókon kívül csak lányok és asszonyok dolgoznak. Tevékenységük betanított munkának minősül, különösebb szakértelmet nem követel, ám a pontosságra nagyon kell ügyelniük. Normarendszert vezettek be, így kiki teljesítménye szerint keres. Százszázalékos meózást végeznek és minden csomagolás előtt még a Videoton minőségellenőrző felügyelete is megnézi, mi kerül a ládákba. Nem kis büszkeséggel mondja az üzemvezető, hogy minőségi reklamáció még nem fordult elő. A tavalyi 600 ezer alkatrészhez képest az idei megrendelés eléri a 970 ezret, sőt a negyedik negyedévre további 160 ezres megrendelés érkezett. Ennek teljesítése úgy válik lehetővé, hogy ideiglenes átcsoportosítással 13 dolgozóval növeltük a szerelde létszámát. Heti ütemezéssel szállítanak az NSZK-ból a partner kamionjai percnyi pontossággal érkeznek. Ehhez kell a móriaknak alkalmazkodniuk és ami a dolgozókat dicséri, késés nélkül eleget tesznek a szoros határidőknek. Pintér Antal Az utolsó ellenőrzéseket végzik a festékszóró kocsikon Fotó: Balogh József NÁDSZÖVET KÉSZÜL. A Velencei-tó partján Dinnyés község határában a Sárs/enmishalvi Állami Gazdaság korszerű gyártócsarnokot hozott létre a tó és a környező megyék nádvagyonának feldolgozására. A nádszövetekből több ezer négyzetméter készült hazai és exportigényeknek megfelelően Fotó: Kabáczy Szilárd Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál Az 1918-as polgári demokratikus forradalom 65. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn délelőtt Budapesten a Kossuth Lajos téren. Károlyi Mihálynak, az első magyar köztársaság elnökének szobránál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és budapesti bizottsága nevében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Úszta Gyula és Pióker Ignác, az Elnöki Tanács tagjai, a Minisztertanács nevében dr. Várkonyi Péter külügy- és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúit. Kegyelettel adóztak Károlyi Mihály emlékének a Szakszervezetek Országos és Budapesti Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Budapesti Bizottsága, a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága, a fegyveres erők és testületek, a fővárosi tanács, valamint az V. kerületi párt-, tanácsi- és tömegszervezetek képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Időközi választások előtt már javában tartanak az országgyűlési képviselők és a tanácstagok november 26-ra tervezett időszaki választásainak előkészületei. Amint azt a Hazafias Népfront Országos Titkárságán elmondták, arra törekszenek, hogy már ez alkalommal érvényesítsék a közelmúltban befejeződött, a választójogi törvénytervezettel kapcsolatos társadalmi viták tapasztalatait. Ennek jegyében szorgalmazzák, hogy a megüresedett helyeket többes jelölések útján töltsék be. Bács-Kiskun megyében a 6-os országgyűlési választókerületben ennek megfelelően két, szőkébb pátriájában jól ismert személyiséget kértek fel, hogy vállalják e fontos tisztséget. A jelöltek: Dombóvári Ottó, a megyei KISZ-bizottság titkára, valamint Sztrapák Ferenc, a Petőfi Népe című napilap főszerkesztője. Budapesten — halálozás miatt — a 26. választókörzet képviselői helye üresedett meg: itt Boros László technikusra, vagy Hanoi József főépítésvezetőre adhatják majd az állampolgárok voksaikat. A jelölőgyűlések és a választások előkészítésében, szervezésében meghatározó szerepet játszó Hazafias Népfront természetesen figyelembe veszi ezeket a kötéseket, annál is inkább, mert még az 1972-es választójogi törvény van érvényben, amely nem teszi kötelezővé kettő, vagy több jelölt versenyeztetését. A cél azonban az, hogy — ahol lehet — már most éljenek a többes jelölés lehetőségével. A tanácstagok választási előkészületeinél már érződik bizonyos, kedvező irányú változás. Bács-Kiskunban a 43 megüresedett körzeti hely mindegyikében kétjelölt várja a november végi állampolgári szavazatokat Borsodban ugyanakkor, ahol csaknem száz új tanácstagra van szükség, a jelzések szerint csak 25-en kapnak vetélytársat. A fővárosban a 95 tanácstagi mandátumból csupán hat sorsa dől el több jelölt között. . | Nem mások, de mégis... Leginkább szombaton, vasárnap, a kora reggeli vagy a késő délutáni órákban találkozom velük. Ilyenkor a város minden pontján feltűnnek az acélszürke egyenruhák, hajnaltájt még igencsak frissen vasaltan, estefelé — hazafelé — bizony már jócskán gyűrötten, piszkosan. A munkásőrgyakorlatok, -kiképzések időpontjai a hétvégek. Pontosan az a szabad idő, amikor mások pihennek szórakoznak, vagy éppen pénzt keresnek maszekolással. Így van ez már több mint negyedszázada: mentek rendületlenül a hétvégeken, amikor még nem is volt szabad nap a szombat, sőt, leginkább a vasárnap sem, és nem csökkent a számuk ma sem a lőpályákon, gyakorlótereken. Megszokott a kép. Nem csupán szemünknek, tudatunkban is, a helyén van a tény, természetesnek vesszük. Ha a hét végén a szomszéd hiányzik a telekről, a haver a délelőtti sloftársaságból, nem lepődünk meg, legfeljebb egyetlen mondattal konstatáljuk: munkásőröknél vannak. Eszünkbe sem jutna töprengeni azon, hogy munkatársunk, barátunk inasabb lenne mint mi. Ha rákérdezel a többiekre, hogy szerintük miért is, hogyan is van ez .. . ezernyi lenne a válasz. — Azt hiszem ez a hobbija, ezt szereti csinálni — mondanák. Meg azt, hogy — elkötelezett embernek tartom, a szolgálatot nagyon komolyan veszi. Bizonyára ez is, az is, meg sok más meghatározás egyaránt igaz. Sok mindent pénzben mérő világunkban a munkásőrök mellett szóló érv is egyértelműen bizonyítja: önként, minden ellenszolgáltatás nélkül végzik a pluszt, s az egyenruhában, fárasztó gyakorlatokkal teli órákat nem mérik órabérben. Azt mondjuk, hogy nem másabb emberek mint mi. Civilben pontosan egyformák vagyunk. Így igaz, tanúsíthatja ezt bárki. Mégis, ha a megszokott tudomásulvételnél egy kicsit is többet boncolgatjuk a tényt, kiderül, hogy mégiscsak másabbak. Nem, nem használom a különbek kifejezést, hiszen ez ellen ők tiltakoznának a legjobban, talán még sértésnek is vennék. Maradjunk az egyszerűbbnél: egy picikét másabbak, mint a többiek. Dehát miért, miben? Néhány adat csupán fogódzanak a válaszhoz. Munkásőreinknek csaknem a fele 35 éven aluli. Kell-e bizonygatni, hogy ezek a 25—35 közötti fiatalok mi minden mással tölthetnék el szabad idejüket a nehéz, sok órás gyakorlatok, menetelések, lövészetek helyett. A munkásőrök több mint 40 százaléka közép- és felsőfokú végzettségű: művezetők, technikusok, mérnökök, osztályvezetők, igazgatók. A fizikai munkások aránya mintegy 80 százalékos, s háromnegyed részük szocialista brigád tagja, vagy a munkaverseny aktív résztvevője. És azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a kétkezi munkás, — különösen ha a legjobbak közül való — vagy az orvos, a mérnök, a szolgálatért, a munkásőrségért cserébe valamiféle előnyt élvez. Mondjuk csak ki egészen pontosan: mégis jut valami plusz cserébe. Olyan, amit ők tulajdonképpen nem várnak, s bizonyára a legtöbben nem is gondolnak rá. A többlet mindössze annyi, hogy egy kicsit másabbnak tartjuk őket magunknál. Ez az a plusz amit nevezhetünk tetszés szerint megbecsülésnek, tiszteletnek, elismerésnek. Mindannyian hajlamosak vagyunk a nemre magyarázatot keresni önmagunkban. — Rengeteg amúgy is a munkám . .. Nagyon lekötnek a gyerekek ... sok a gond az építkezéssel . . . más társadalmi funkcióban tevékenykedem — sorolhatnánk vég nélkül a valós és igaz okokat. Csakhogy jobban belegondolva gyorsan kiderülne, hogy bizony a munkásőr a munkahelyén ugyancsak keményen dolgozik, neki is vannak szép számmal gyerekei, ő is építkezik bizony, mert ugyanolyan mint mi vagyunk. Illetve azzal a picivel, az acélszürke egyenruhával több. Sokat emlegetett kifejezések manapság: az elkötelezettség, közéletiség. A munkásőrszolgálat önmagában is jelenti e szép fogalmakat, mégis figyelemre méltó tény, hogy a munkásőrök közül nagyon sokan választott tisztségviselők, párt- és társadalmi szervezetekben. Mindezt teszik már civilben, vegyük úgy, ráadásként. És végül, de nem utolsóként a bizonyítások sorában: a munkásőrök több mint 80 százaléka tagja pártunknak, több mint egynegyede a KISZ.-nek. Ugyancsak szívesen használt megállapítás, hogy a munkásőrszolgálat a párt egyik előiskolája. A számok ezt is bizonyítják és külön figyelemre méltó, hogy e sereg útján a pártba kerülők többsége fiatal. Nincs ünnepük, évfordulójuk mostanában a munkásőröknek. Hogy rájuk gondoltam annak egyetlen oka volt Vasárnap estefelé tértek be közülük néhányan, útban hazafelé a gyakorlatról, a megszokott poharazóba egy italra. Fáradtan, gyűrödten érkeztek, s mi barátok, ismerősök pihenten, jólöltözötten, örömmel, szeretettel vártuk őket. — Egészségünkre — mondtuk, s az összekoccanó poharak mellett kapott meg a gondolat: béke, a mi békénk. Erdélyi György • A FÜZERI VÁR ALATT. A füzérkomlósi Belsőhegy köz termelőszövetkezetben a nehéz domborzati viszonyok ellenére is bővítik a szántóterületet. Az idén közel 30 hektár gyepes területet szántanak fel és vesznek művelés alá. Képünkön: a füzéri vár alatt szántják fel a legelőt (Mti Fotó Aksi