Fejér Megyei Hírlap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. AUGUSZTUS 1. SZERDA _____Gazdaság- és társadalompolitika A fogyasztó számára szomorú kép Utazás a zöldség ára körül Idén, így nyár derekán túl, a lakosság kritikusan szól a vásárlók zöldség-gyümölcs ellátásról, az árak alakulásáról. Sokan úgy érzik, nem érvényesül kellőképpen a Zöldért árszabályzó szerepe, a bőséges árukínálat ellenére is magasak a fogyasztói árak. Többek szerint alacsonyak a felvásárlási árak, és nagy az árrés. Egyes falvakban nem megoldott a háztájiból származó termékek felvásárlása. Többen állítják, hogy a szervezettség fokozásával, a felesleges közvetítő láncolat kiiktatásával, a bürokrácia korlátozásával a zöldség-gyümölcs árak is csökkenthetők lennének. — Nos, ez nem ilyen egyszerű dolog — válaszol érveimre a legilletékesebb személy, Tiringer György, a Fejér megyei Zöldért Vállalat igazgatója. — A kertészeti kultúrákra az idei időjárás nagyon mostoha volt. A váltakozó hűvös és meleg napok, de főleg az alacsony éjszakai hőmérséklet miatt a növények nem fejlődtek. A lemaradás, illetve a késés a legtöbb kultúránál két-három hét, amit már nem is lehet behozni. Az említett negatív hatások miatt az 1984. évi burgonya-zöldséggyümölcs felvásárlásunk húsz százalékkal kevesebb, mint amennyi tavaly ilyenkor volt. Egész egyszerűen kevesebb az áru, s nyilván az ára ezért magasabb. Az igazgató még hozzátette: " Ha a fényszegény, hűvös időjárás tovább tart, akkor még augusztus első felében is szinte primőrnek kell tekinteni egy-egy nyáron dömpingszerűen jelentkező kertészeti árut. Pálinkó Sándor áruforgalmi főosztályvezető és Irányi Géza mezőgazdasági osztályvezető egyáltalán nem viccelt, amikor a lecsószezon kezdetét szeptember elejére, a görögdinnyeidényt pedig Lőrinc-nap tájékára tették. A rossz nyelvek szerint, amióta Mór várossá nőtte ki magát, az árak, így a zöldségei is felzárkóztak, azaz minden megdrágult. Molnár Gyula, a móri Zöldért-kirendeltség vezetője beszerzési nehézségekről beszél. — A többcsatornás kereskedelem nemcsak azt hozta, hogy több és jobb áru kerül a forgalomba, hanem elszaporodtak a nepperek, akik leautóznak az Alföldre, olcsón megveszik a zöldséget, s itt meg drágán eladják, még a közületeknek is. Van csúszópénz is, tudjuk, de nem lehet bizonyítani. Nekünk csak az a gyanús, amikor egy üzlet rendel húsz mázsa paprikát, az utolsó pillanatban pedig csak ötöt kér tőlünk. Nyilván máshonnan szerezte be az árut, ha azonban ez nem sikerül, itt vagyunk mi biztosítéknak. Végül is a többcsatornás kereskedelemben a fogyasztónak kéne jól járnia, a gyakorlatban azonban mégsincs így. A múlt héten Móron a paradicsom 55 forint volt, az őszibarack 40, a paprika harmincöt, a krumpli kilója 6,80 forintért várta a vevőt. A Zöldért árrés húsz-harminc százalékos volt, egyszer volt csak negyven körül még a nyár elején. A dunaújvárosi Zöldért-kirendeltség vezetőjét, Dózsa Györgyöt nem találtuk a helyén. A fővárosban, a Bosnyák téri piacon volt készpénzes áruvásárlást lebonyolítani : paprikát, paradicsomot vett éppen. — Hetente kétszer a főnök, kétszer én megyek a „Bosnyákra” készpénzért árut beszerezni. Aki nem ismeri ennek a piacnak a légkörét, fogalma sincs, hogy mekkora „maffiázás” megy. Sok pénz van nálam, rettegek, hogy mikor ülnek le, aztán egyezkedem, alkuszom, hordárt kell szerezni, ezt nem tudom elszámoltatni a céggel. Mindezt nem tudja a kohász, persze, ha kimegy a piacra, s a paradicsomot hetven forintért áruljuk. Egyszer volt ilyen, voltis felzúdulás. De legalább volt. Itt nincs meg a termeltetői háttér, csupán csak burgonyából. Több mint tíz százalékkal esett vissza a termeltetés a volt járás területén. A legtöbben csak a konzerviparnak termelnek zöldséget — mondja Matolcsi György kirendeltségvezetőhelyettes. Itt még jobban érvényesül az alföldi felhozatal, hiszen csak át kell jönni a Dunán. Bács-Kiskun megyéből rengeteg árut hoznak, így nem csoda, ha nehezen érvényesül a Zöldért árszabályzó szerepe. Az idén bevezetett jövedelemérdekeltségi rendszer a kirendeltségek hatáskörébe helyezte az árkialakítást, a beszerzést, nagyobb önállóságot jelent. Ebben a formában azonban vannak buktatók is, ha rosszul csinálják, kevesebbet keresnek, mint előtte. Ügyelni kell a nyereségképzésre, ugyanakkor az áru eladhatóságára is. Versenyezniök kell a maszekokkal, nepperekkel, de az ellátásért tulajdonképpen ők felelősek. Nem könnyű munka, tudjuk, látjuk, de bizonyára e téren is van még korszerűsíteni, javítani való. Az új módszer azonban akkor nyeri el a legnagyobb tetszést, ha végre-valahára a vásárló javára billen a mérleg nyelve. S nem a vállalati mérleg a saját dolgozók javára. Persze, mindkettő fontos. Gabnai Gábor Szép a paradicsom a székesfehérvári kirendeltségen. Szombaton már „csak” negyven forintért árulták a megyeszékhelyen. Móron és Dunaújvárosban drágább volt. Ez is megyén kívüli beszerzés (Fotó: Gregoricy Antal) A MOM DUNAÚJVÁROSI GYÁRA FELVÉTELRE KERES finommechanikai és számítástechnikai eszközök gyártásához SZAKMUNKÁSOKAT — ESZTERGÁLYOS — MARÓS — LAKATOS — SZERSZÁMKÉSZÍTŐ munkakörbe, valamint kétműszakos munkarendbe NŐI ÉS FÉRFI BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT — DUKKÓZÓ — GALVANIZÁLÓ — BARNÍTÓ — SAJTOLÓ GÉPMUNKÁS munkakörbe. Alapbér: megegyezés szerint. Mozgóbér: teljesítménytől és minőségtől függően. Jelentkezés: a MOM Dunaújvárosi Gyár munkaerő-gazdálkodásán, telefon: 18-212/69 mellék: 251 636 Növekszik a kazánok exportja Az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezet társasági szerződést kötött az Intercooperation Rt-vel a szövetkezet termékeinek exportjára. Az orosházi szövetkezet árucikkei főként — az ipari kazánok és pillangósszelepek — eddig nagyobbrészt a szocialista országokban találtak vevőre. Most arra számítanak, hogy a közös érdekeltség alapján növelni tudják tőkés exportjukat is. Ennek érdekében a külkereskedelmi vállalat az új piacok feltárásán túlmenően olyan külföldi partnereket is felkutat, melyekkel a szövetkezet egyes termékeket közösen gyártana és értékesítene harmadik piacokon, illetve hosszú távon megosztanák néhány árucikk előállítását. Ésszerűbb csomagolásban olcsóbb vegyicikkek A vásárlók igényéhez igazodva a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat megkezdte az Exotic pumpás dezodorcsalád utántöltés változatának gyártását. A dezodoráló szert olyan dobozban hozzák forgalomba, amely a megüresedett flakon szórófejével kiegészítve ismét használható. Így a fogyasztók az eredeti árhoz képest csaknem egynegyedével kevesebbért juthatnak hozzá ehhez a dezodorhoz. Ugyancsak gazdaságosabb megoldás a vásárlók számára, hogy a BIP-család mosogató szerét, illetve öblítőjét a korábbi félliteres csomagolás mellett — olcsóbban, mintha ezekből kettőt vásárolnának — literes flakonokban is árusítják. Learatták a durumbúzát Különleges exporttészta Fehérvárról Az ország déli megyéiben a szokványostól eltérő tulajdonságú búzát is arattak. Ennek a búzának a zöme Székesfehérvárra kerül, mert csupán az itteni és újabban a hajdúnánási malomban van olyan berendezés, amellyelmegfelelően lehet őrölni. Fehérváron száraztészta készül belőle, amely nem csupán hazánkban lehet népszerű, hanem ezt megelőzően máris gyümölcsöző exportra nyújt lehetőséget. Tojás nélkül . . . Az úgynevezett durumbúza — másként: makarónibúza — termesztéséről és lisztjének felhasználásáról van szó. Ezt a búzát már jó néhány termelőszövetkezet termeszti, részben további vetésterületek céljára szolgáló vetőmagnak, részben pedig száraztészta gyártására. A Minaret és Basa elnevezésű magyar fajtáit a Szegedi Gabonakutató Intézet nemesítette ki nagy sikerrel. A Fejér megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dicséretes üzleti érzékkel — a Pannónia Társaság és az Agrotricia Durum GT közreműködésével — az idén már ezer hektár területre kötött termesztési szerződést egyes mezőgazdasági nagyüzemekkel. A malomba beérkező búza tulajdonságairól és felhasználásáról kérdésünkre dr. Pallos István, a vállalat igazgatója a következőket mondotta: — A durumbúza nagy előnye, hogy lisztjéből tojás felhasználása nélkül lehet száraztésztát készíteni. Ily módon alkalmazásánál kiküszöbölhető a szalmonella fertőzés veszélye, hiszen ennek a tojás az elősegítője. Emiatt a durumlisztből készült száraztészták külföldön máris nagyon megbecsültek és keresettek. A keresletnek megfelelően vállalatunk száraztésztagyára többféle tésztát gyárt, az idén már jelentősebb mennyiséget szeretnénk exportálni. Az eddigi megállapodások szerint a Szovjetunióba éppen úgy eljutnak termékeink, mint Kanadába, vagy a Közel- Keletre. Húszezer hektáron — A belföldi piacra is jut ebből a száraztésztából? — Természetesen. A termékünk itthon még nem eléggé ismert, de reméljük, hogy a vásárlók kellőképpen megismerik és megkedvelik majd — hangzott a felvilágosítás. Amihez hozzátehetjük Mint a legtöbb újnak, a durumbúza elterjedésének útja sem zökkenőmentes. Durumbúzáért a termelők a közönséges búza áránál ugyan jóval többet kapnak, viszont a hektáronkénti átlagtermése alacsonyabb. A cél most az, hogy magas biológiai értékű makarónibúza némileg eltérő termelési feltételeinek megismerésével, a legcélravezetőbb módszerek elsajátításával növelhető legyen a terméshozam. Ennek megvalósulása jelentős népgazdasági haszonnal, az export gyors bővülésével járhat. A szakemberek szerint hazánkban mintegy húszezer hektáron volna célszerű termeszteni a durumbúzát. Ha ezt sikerül mielőbb elérni — amire minden remény meg van — akkor már a közeljövőben számos európai és tengerentúli országba juthat el a száraztészta, amelynek csomagolásán gyártási helyként ez a hosszú városnév lesz olvasható: Székesfehérvár ... For Ti— Jutalomutazás Szovjet diákok Velencén Júliusban a velencei napközis táborban vendégeskedett harminc szovjet pionír és komszomolista. A székesfehérvári városi KISZ-bizottság meghívására — testvérmegyénkből — a vorosilovgrádi területről érkeztek a fiatalok, hogy vakációjuk egy részét Magyarországon töltsék. A csoport vezetőjétől, Lubov Ivanovna tanárnőtől kérdeztük: mi volt az utazás célja, s hogyan teltek a napok? — A gyerekek a két megye közti csereüdültetési akció keretében jöttek Magyarországra. Az utazók többsége a „Ki tud többet Fejér megyéről” című vetélkedő győzteseiből, s ajánlás alapján — a terület legjobb tanulóiból, mozgalmi aktivistáiból verbuválódott. Az üdülés jutalom jellegű volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a két megye fiataljai közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék a másik mozgalmi életét, szokásait. A szovjet pionírok először utaztak külföldre, s így nem csodálható: igyekeztek a lehető leghasznosabban vakációzni. — Sajnos az időjárás nem fogadta kegyeibe az üdülőket. Történt-e emiatt változás a ,,menetrendben”? — Alapvetően nem. A szívélyes magyar vendéglátókkal olyan tervet dolgoztunk ki, hogy minden napra jusson valami, így például autóbusszal kirándultunk a Balaton-felvidéken, ismerkedtünk Fehérvárral is. Volt még kerékpártúra, hajókirándulás, játékos sportvetélkedők (különösen az esti akadályverseny volt népszerű), kulturális programok, s amikor lehetett fürdőzés. — Melyik rendezvény vitte el a pálmát? — Az úttörők legtöbbet még mindig a „nemzetközi” napról beszélnek: a szovjet, a magyar, az NDK-beli diákok tábortűz mellett — tolmács nélkül — barátkoztak, ismerkedtek egymással, címeket, jelvényeket cseréltek. — Milyen volt az ellátás, s mi az, amit szerettek volna még, de kimaradt a programból? — Az általános iskola ebédlőjében naponta ötször étkeztünk — semmi okunk a panaszra. Ami kimaradt? Szívesen elmentünk volna a Balaton-partra is, de tudjuk jól, hogy ez a torlódó program miatt nem volt lehetséges. Szeretném megköszönni a vendéglátást, s remélem, az augusztus 2-án Vorosilovgrádba utazó magyar csoportnak hasonló jó feltételeket tudunk teremteni. (I. I.) Nemzetközi gyermektábor Zánkán, a balatoni úttörővárosban kedden megnyitották a hagyományos nemzetközi gyermektábort. Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és Európa országaiból 28 gyermekszervezet 350 tagja találkozik a Zánkán tarózkodó csaknem 3000 magyar úttörővel, a kiváló úttörőőrsök képviselőivel, az úttörőtanácsok küldötteivel, a zenekarok, báb- és díszítőművészeti szakkörök tagjaival. A tíznapos programot a béke, a szolidaritás, a művészetek, a sport, a játék jegyében állították össze. Lesz közös énektanulás, rajz- és plakátkészítés, kulturális és sportbemutató, képző- és iparművészeti foglalkozás. Kiemelkedik az eseménysorozatból az augusztus 5-i békenap, amikor több mint 3000 gyermek fejezi ki békevágyát. Közterületi felügyelők a Balatonnál Siófok és Zamárdi térségében kedden megkezdték munkájukat az egyenruhás közterületi felügyelők. Vigyáznak a közterületek rendjére, tisztaságára, a Balaton vizének minőségére. A közterületen ellenőrzik az árusítást, az építkezést, és vigyáznak a parkok rendjére. 3. OLDAL