Fejér Megyei Hírlap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
Befejeződött a KGST 39. ülésszaka Fazekas László, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Szerdán Havannában befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka. A szocialista gazdasági közösségnek a múlt évi berlini, XXXVII. ülésszak óta elért fejlődését elemző tanácskozáson a tagországok miniszterelnökeik, illetve miniszterelnök-helyetteseik által vezetett küldöttségekkel vettek részt. Meghívottként jelen volt több harmadik világbeli ország, s két latin-amerikai regionális gazdasági szervezet képviselője is. A tanácskozás munkájáról közleményt fogadtak el, amelyet később hoznak nyilvánosságra. A tanácsülés után a kubai fővárosban a KGST Végrehajtó Bizottsága is megtartotta ülését, amelyről szintén közlemény jelenik meg. Havannában szerda reggelre nyilvánosságra hozták valamennyi tagország küldöttségvezetőjének a tanácsülés hétfői munkanapján, a nyitó plenáris ülésen elmondott felszólalását. Dzsambin Batmönd, a mongol delegáció vezetője beszédében részletesen szólt arról, hogy a Szovjetunió és más KGST-tagállamok milyen nagy segítséget nyújtottak Mongólia népgazdaságának fejlődéséhez, több tucat ipari létesítmény és mezőgazdasági üzem létrehozásával járulva hozzá az ország előrehaladásához. Felhívta a figyelmet arra, hogy Mongóliában, részben a magyar geológusok részvételével folytatott feltárási munkák eredményeként komoly tartalékokra bukkantak különböző ásványkincsekből, elsősorban szilárd fűtőanyagokból és színesfémekből. A KGST Havannában tartott ülésszaka szerdán este fogadással zárult. Magyar felszólalás Bécsben A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások a NATO hibájából 11 év alatt sem vezettek megállapodáshoz — hangoztatta a konferencia szerdai ülésén Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Emlékeztetett arra, hogy a 19 ország képviselői 1973 október 30-án kezdték meg tárgyalásaikat olyan megállapodás létrehozásáért, amely a felek egyenlő biztonságának elve alapján lehetővé teszi a katonai szembenállás szintjének csökkentését Közép-Európában. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a NATO-államok elzárkóztak olyan lényeges kérdések megvitatásától, mint a légierő korlátozása, a fegyverzetek csökkentése. Egyidejűleg olyan kérdésekre helyezték a fő hangsúlyt, amelyek a tárgyalások közösen elfogadott tartalma szerint „kísérő intézkedéseknek” számítanak. A szocialista országok tevékenységét a bécsi fórumon ezzel szemben a közösen elfogadott mandátum következetes tiszteletben tartása jellemzi — mutatott rá a magyar küldöttség vezetője. E gyakorlatnak megfelelően terjesztették elő a tárgyalásokon közvetlenül részt vevő szocialista országok 1983. évi javaslataikat, amelyek meggyőződésünk szerint mindmáig a legalkalmasabb alapot nyújtják a mandátumban rögzített célokat szolgáló megállapodásra. Ezt a célt a NATO-államok idén áprilisi javaslattervezete egyáltalán nem segíti elő, mivel, amint ezt a szocialista országok képviselői már számos alkalommal bizonyították — a javaslat csak a létszámvita új formában való felújításához vezet és nem old meg egyenlet lényeges tartalmi kérdést sem. Állásfoglalás, párthatározat, nyilatkozatok A paprablás fejleményei kedden, a késő délutáni órákban Wloclawek környékén a Visztula felduzzasztott szakaszának vizében megtalálták és kiemelték az október 19-én elrabolt Jerzy Popieluszko varsói pap holttestét. A tetemet törvényszéki orvosszakértők fogják felboncolni. A belügyminisztérium erről szóló kedd esti közleménye kiemeli, hogy az állami hatóságok továbbra is állandó kapcsolatban állnak a lengyel püspöki kar vezetőivel.* Kizárták a LEMP-ből a lengyel belügyminisztériumnak azt a három tisztjét, akiket Jerzy Popieluszko varsói pap elrablásával és meggyilkolásával gyanúsítanak. Erről a három tiszt alapszervezete hozott határozatot, s azt keddi ülésén megerősítette a minisztérium pártbizottsága. A LEMP belügyminisztériumi bizottsága határozatban foglalt állást a Popieluszko-ügyben. Ez élesen elítéli a bűntény elkövetőit, s hangoztatja, hogy a kommunisták maradéktalanul megvalósítják a LEMP Központi Bizottsága pénteki szombati ülésén elfogadott határozatát. A belügyminisztériumi pártbizottság határozata felszólítja a minisztérium minden dolgozóját, hogy tevékenyen vegyen részt az emberrablás esetleges értelmi szerzőinek leleplezésében. Jerzy Popieluszko meggyilkolásával kapcsolatban Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása üzenetet intézett a lengyel hívőkhöz. Ebben hangoztatja, hogy Popieluszkót előre megfontolt szándékkal és kegyetlenséggel ölték meg, s nem minden célzatosság nélkül aláhúzza: az egyház ragaszkodni fog az igazságszolgáltatáshoz, vagyis a bűnösök megbüntetéséhez. Az üzenet, amelyet varsói politikai megfigyelők mindazonáltal mérsékelt hangvételűnek tartanak, kitér arra is, hogy az egyház elő akarja segíteni a társadalmi megnyugvást, egyszersmind az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében fog tevékenykedni. A püspöki kar sajtóirodája Glemp üzenetének közzétételével egyidejűleg bejelentette, hogy a meggyilkolt Popieluszko holttestének boncolásánál az egyházi hatóságok által meghatalmazott ügyvéd és törvényszéki orvosszakértő is jelen lehet. *II. János Pál pápa szerdán a Vatikánban tartott nyilvános audienciáján felszólította honfitársait: „Keresztényi méltósággal és békében adjuk meg a végső tisztességet Jerzy Popieluszkónak. Ne sértse meg és ne árnyékolja be semmi ennek a halálnak nagy erkölcsi mondanivalóját”. Merénylet áldozata lett Indira Gandhi (Folytatás az 1. oldalról) Az Új-Delhibe vezető utakat erős rendőri alakulatok zárták le, a fegyveres erőket riadókészültségbe helyezték. Az ország rádióállomásai gyászzenét sugároznak. India népe megdöbbenéssel és felháborodással fogadta a merénylet hírét. Az orvostudományi intézet előtt, ahová a sérültet szállították, percek alatt hatalmas embertömeg verődött össze. Megütközést és mélységes sajnálkozást keltett Indira Gandhi halálhíre a nemzetközi életben is. Az indiai kormány szerdai rendkívüli ülésén Radzsiv Gandhit, a meggyilkolt miniszterelnök-asszony fiát jelölte kormányfőnek, aki még aznap letette a hivatali esküt Zail Szingh államfőnek. A 40 éves Radzsiv Gandhi 1983. eleje óta az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt országos bizottságának a főtitkára. Egyetemi tanulmányait Cambridge-ben végezte. 1981-ben Uttar Prades képviselőjeként bejutott az indiai parlament alsóházába. Ezt a mandátumot előzőleg Szandzsai Gandhi, a néhai miniszterelnök-asszony repülőgépszerencsétlenségben elhunyt másik fia töltötte be. A kormány tizenkét napos országos gyászt hirdetett ki. A nemzeti lobogókat félárbócra eresztették a kormányépületeken. Indiában a bankok, üzletek és a nagyobb tőzsdék szerdán bezártak, számos iskolában szünetel a tanítás. Az indiai politikai ellenzék vezetői megdöbbenésüknek adtak hangot a véres merénylet kapcsán. Morardzsi Deszai, volt miniszterelnök, Gandhi asszony egykori politikai ellenfele azt mondta, hogy a leghatározottabban el kell ítélni a merényletet. Csacan Szingh, egy másik volt miniszterelnök kijelentette: nagy szégyen és óriási bánat, hogy ilyen bűncselekmény megtörténhetett Indiában. Dzsagdzsivan Ram, a Dzsanata Párt volt vezetője az indiai hírszerzés és biztonsági szolgálat kudarcának minősítette a merényletet. Megdöbbenés világszerte Margaret Thatcher miniszterelnök, akit erős személyes szálak fűztek Indira Gandhihoz, egy tv-interjúban kijelentette: „Sokunk szemében Indira Gandhi India jelképe volt. Nemcsak óriási formátumú, erős személyiség, hanem kedves, mélyen érző ember is. Halála nemcsak Indiának, az egész világnak tragédia”. Reagan amerikai elnök mélységes megdöbbenését és részvételét fejezte ki. Schultz külügyminiszter kijelentette: Gandhi asszony fontos erőt, képviselt a nemzetközi közösségben annak köszönhetően, hogy dinamikus szerepet játszott a világpolitikában. Helmut Kohl, az NSZK kancellárja „pótolhatatlan veszteségnek” mondotta Indira Gandhi halálát. II. János Pál pápa zarándokok előtt tett nyilatkozatában felszólította az indiai népet, hogy a mostani drámai helyzetben „tanúsítsa hagyományos méltóságát és bölcsességét”. A kínai külügyminisztérium állásfoglalásában „kitűnő politikai vezetőnek” nevezte Gandhi asszonyt és utalt arra, hogy a meggyilkolt kormányfő a két évtizede feszült indiai—kínai kapcsolatok megjavításán fáradozott. Az Indiával feszült viszonyban lévő Pakisztán államfője, Ziaul Hakk — mint mondta — „rémülettel és iszonyattal” fogadta a gyilkos merénylet hírét. Az ellenzéki Pakisztáni Néppárt londoni emigrációban élő vezetője, Benazir Bhutto kijelentette: Indira Gandhi egységben tartotta Indiát és az önbecsülés, a büszkeség tudatát adta az országnak. Az arab világban félárbócra eresztették a lobogókat a gyász jeléül Indira Gandhi halálhírére. Kairóban dr. Butrosz Gáli külügyi államminiszter közölte: Gandhi halála a nemzetközi közösség, az el nem kötelezett mozgalom nemes eszményeinek hatalmas vesztesége. Gandhi asszony igen nagy, értékes szolgálatokat tett a világbéke, a békés együttélés, a fejlett és a fejlődő országok közötti párbeszéd ügyének. „A belga kormány megdöbbenéssel fogadta az indiai kormányfő ellen intézett gyilkos merényletet. Indira Gandhi asszony elsőrendű nemzetközi szerepet játszott az el nem kötelezett országok mozgalmában” — hangsúlyozza a belga kormányközlemény. A holland kormány „megdöbbenésének és írtózatának” adott hangot a gyilkosság kapcsán. „Az indiai nép nagy vezetőt veszített el. * * * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Miniszertanácsa az Indira Gandhi elleni merénylet alkalmából szerdán az alábbi részvéttáviratot intézte Zail Szingh-hez, az Indiai Köztársaság elnökéhez: „A Szovjetuniót megrázta a hír, hogy Indira Gandhi miniszterelnök-asszony az ellene elkövetett aljas merénylet következtében életét vesztette. A szovjet emberek megbélyegzik a bűnösöket és pártfogóikat, akik kezet mertek emelni arra a kiemelkedő indiai vezetőre, aki világszerte megérdemelt tekintélyt és mély tiszteletet élvezett. Indira Gandhi személyesen is jelentősen hozzájárult a Szovjetunió és India közötti hagyományos barátság és szerteágazó együttműködés fejlesztéséhez és kiszélesítéséhez. A szovjet nép, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa, a nép nevében mély részvétünket fejezzük ki India népének és kormányának Indira Gandhi tragikus halála alkalmából, és kérjük tolmácsolják őszinte együttérzésünket az elhunyt rokonainak és hozzátartozóinak. Indira Gandhi dicső nevét a történelem örökre megőrzi.” Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Radzsiv Gandhinak, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Párt főtitkárához intézett táviratában fejezte ki részvétét Indira Gandhi miniszterelnök tragikus halála miatt. A szovjet emberek mélységes fájdalommal értesültek Indira Gandhi, a kimagasló állami és társadalmi vezető, a népek békéje és biztonsága lánglelkű harcosának, a Szovjetunió nagy barátjának haláláról, az ellene elkövetett merényletről — hangzik a táviratban. Indira Gandhi halála súlyos veszteség India számára. Gandhi hosszú éveken állt a miniszterelnök felelős posztján, és sokat tett India fejlődése és haladása érdekében, nemzetközi pozícióinak megerősítéséért. Indira Gandhi megérdemelt tekintélynek és mély tiszteletnek örvendett a nemzetközi színtéren. Aktívan és következetesen fellépett a népek biztonsága és békéje erősítéséért, az államok egyenjogú együttműködéséért. Hatalmasak azok a szolgálatok, amiket Indira Gandhi tett az el nem kötelezett országok mozgalma egységének erősítéséért és a nemzetközi életben képviselt súlyuk növeléséért. Nagy jelentőséget tulajdonított Indira Gandhi a Szovjetunióhoz fűződő sokoldalú kapcsolat és barátság erősítésének. Ezekben a fájdalmas napokban a szovjet vezetés újólag megerősíti: a Szovjetunió változatlanul a baráti kapcsolatok erősítésére törekszik Indiával. Távirata végén Konsztantyin Csernyenko mély részvétét fejezi ki Radzsiv Gandhinak és hangsúlyozza: Indira Gandhi neve örökre megmarad a szovjet emberek emlékezetében. « * » Reagan amerikai elnök írásos nyilatkozatában juttatta kifejezésre, hogy Indira Gandhi meggyilkolása „mély megrázkódtatást, felháborodást és fájdalmat” jelentett számára. Az elnök egyúttal azt is kijelentette, hogy a gyilkos merénylet „nyilvánvaló példája annak a terrorista fenyegetésnek, amelylyel mindenkinek szembe kell néznie”, s megemlítette, hogy a közelmúltban éppen a terrorizmus kérdéseiről folytatott levélváltást India most meggyilkolt kormányfőjével. Az elnök az Egyesült Államok népe nevében biztosította mély részvétéről és együttérzéséről India népét és Indira Gandhi családját. A meggyilkolt miniszterelnököt a világ egyik legkimagaslóbb politikai vezetőjének nevezte és kijelentette: nagyszabású erőfeszítéseket tett azért, hogy Délkelet-Ázsiában és az egész világon elősegítse a békét, a biztonságot és a gazdasági fejlődést. Rendőrkordon zárja körül azt az új-delhi kórházat, ahova az indiai miniszterelnök-asszonyt szállították Indira Gandhi 1917-1984 Indira Gandhi 1917. november 19-én született Allahabadban. Fiatal korától kezdve, édesapja, a néhai Dzsavaharlal Nehru vezetésével tevékenyen részt vett az ország politikai életében. Indira Gandhi 1938-ban lépett be az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártba. Az angol gyarmatosítók ellen folytatott függetlenségi harc idején többször is bíróság elé állították, elítélték. Az ország függetlenségének elnyerése után Indira Gandhi kiemelkedő helyet foglalt el az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártban. 1955-ben tagja lett a párt munkabizottságának, majd 1959—1960 között a párt elnöke. Több társadalmi szervezet munkájában is részt vett. 1964-ben az indiai kormány tájékoztatási és rádióügyi minisztere lett. 1966. január 24-én Indira Gandhit India miniszterelnökévé választották. Ezt a tisztet 1977 márciusáig töltötte be. Az 1980 januárjában tartott általános választásokon a Gandhi vezette Indiai Nemzeti Kongresszus (I) átütő győzelmet aratott, s még abban a hónapban Indira Gandhi ismét miniszterlenök lett. Az Indira Gandhi vezette kormány politikája az ország függetlenségének, szuverenitásának és egységének megerősítésére irányult. Indira Gandhi vezetésével több fontos, haladó társadalmi-gazdasági intézkedést hoztak az országban. A nemzetközi politikában Indira Gandhi kormánya el nem kötelezett politikát folytatott és olyan irányvonalat követett, amely a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálta, s arra törekedett, hogy India szerepe növekedjék korunk időszerű problémáinak megoldásában. Indira Gandhi 1983 márciusa óta az el nem kötelezett országok mozgalmának soros elnöke volt. 1972 júniusában hivatalos látogatást tett Magyarországon. Magyar vezetők részvéttávirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke részvéttáviratot küldött Giant Zail Szingh úrnak, az Indiai Köztársaság elnökének. Mély megrendüléssel értesültünk Indira Gandhi miniszterelnök-asszonynak, az Indiai Köztársaság kiemelkedő vezetőjének tragikus haláláról. Indira Gandhi sokat fáradozott országa fejlődéséért, népének boldogulásáért, a nemzetközi megértés erősítéséért és a világ békéjének megőrzéséért, maradandóan hozzájárult országaink, népeink baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez, személyét hazánkban őszinte tisztelet övezi. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar kormány és népünk nevében mély részvétünket fejezzük ki önnek, az ország kormányának és a baráti India népének Indira Gandhi miniszterelnök elhunyta alkalmából. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Osztozunk gyászukban és őszinte együttérzésünket fejezzük ki az elhunyt családjának. * Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront OT főtitkára táviratban fejezte ki mély részvétét Radzsiv Gandhinak, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) főtitkárának Indira Gandhi halála alkalmából. (MTI)