Fejér Megyei Hírlap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

Befejeződött a KGST 39. ülésszaka Fazekas László, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Szerdán Havannában befe­jeződött a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka. A szocia­lista gazdasági közösségnek a múlt évi berlini, XXXVII. ülésszak óta elért fejlődését elemző tanácskozáson a tag­országok miniszterelnökeik, illetve miniszterelnök-helyet­teseik által vezetett küldött­ségekkel vettek részt. Meghí­vottként jelen volt több har­madik világbeli ország, s két latin-amerikai regionális gaz­dasági szervezet képviselője is. A tanácskozás munkájá­ról közleményt fogadtak el, amelyet később hoznak nyil­vánosságra. A tanácsülés után a kubai fővárosban a KGST Végrehajtó Bizottsága is megtartotta ülését, amely­ről szintén közlemény jele­nik meg. Havannában szerda reggel­re nyilvánosságra hozták va­lamennyi tagország küldött­ségvezetőjének a tanácsülés hétfői munkanapján, a nyitó plenáris ülésen elmondott felszólalását. Dzsambin Batmönd, a mon­gol delegáció vezetője beszé­dében részletesen szólt ar­ról, hogy a Szovjetunió és más KGST-tagállamok mi­lyen nagy segítséget nyújtot­tak Mongólia népgazdaságá­nak fejlődéséhez, több tucat ipari létesítmény és mező­­gazdasági üzem létrehozásá­val járulva hozzá az ország előrehaladásához. Felhívta a figyelmet arra, hogy Mon­góliában, részben a magyar geológusok részvételével foly­tatott feltárási munkák ered­ményeként komoly tartalé­kokra bukkantak különböző ásványkincsekből, elsősorban szilárd fűtőanyagokból és szí­nesfémekből. A KGST Havannában tar­tott ülésszaka szerdán este fogadással zárult. Magyar felszólalás Bécsben A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások a NATO hibájá­ból 11 év alatt sem vezettek megállapodáshoz — hangoz­tatta a konferencia szerdai ülésén Petrán János nagykö­vet, a magyar küldöttség ve­zetője. Emlékeztetett arra, hogy a 19 ország képviselői 1973 október 30-án kezdték meg tárgyalásaikat olyan megállapodás létrehozásáért, amely a felek egyenlő bizton­ságának elve alapján lehető­vé teszi a katonai szemben­állás szintjének csökkentését Közép-Európában. Sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy a NATO-álla­­mok elzárkóztak olyan lé­nyeges kérdések megvitatá­sától, mint a légierő korláto­zása, a fegyverzetek csök­kentése. Egyidejűleg olyan kérdésekre helyezték a fő hangsúlyt, amelyek a tár­gyalások közösen elfogadott tartalma szerint „kísérő in­tézkedéseknek” számítanak. A szocialista országok te­vékenységét a bécsi fórumon ezzel szemben a közösen el­fogadott mandátum követke­zetes tiszteletben tartása jel­lemzi — mutatott rá a ma­gyar küldöttség vezetője. E gyakorlatnak megfelelően terjesztették elő a tárgyalá­sokon közvetlenül részt vevő szocialista országok 1983. évi javaslataikat, amelyek meg­győződésünk szerint mind­máig a legalkalmasabb ala­pot nyújtják a mandátumban rögzített célokat­­ szolgáló megállapodásra. Ezt a célt a NATO-államok idén áprilisi javaslattervezete egyáltalán nem segíti elő, mivel­­, amint ezt a szocialista orszá­gok képviselői már számos alkalommal bizonyították — a javaslat csak a létszámvita új formában való felújításá­hoz vezet és nem old meg egyenlet lényeges tartalmi kérdést sem. Állásfoglalás, párthatározat, nyilatkozatok A paprablás fejleményei kedden, a késő délutáni órákban Wloclawek környé­kén a Visztula felduzzasztott szakaszának vizében megta­lálták és kiemelték az októ­ber 19-én elrabolt Jerzy Po­­pieluszko varsói pap holttes­tét. A tetemet törvényszéki orvosszakértők fogják fel­boncolni. A belügyminiszté­rium erről szóló kedd esti közleménye kiemeli, hogy az állami hatóságok továbbra is állandó kapcsolatban állnak a lengyel püspöki kar veze­tőivel.* Kizárták a LEMP-ből a lengyel belügyminisztérium­nak azt a három tisztjét, aki­ket Jerzy Popieluszko varsói pap elrablásával és meggyil­kolásával gyanúsítanak. Er­ről a három tiszt alapszerve­zete hozott határozatot, s azt keddi ülésén megerősítette a minisztérium pártbizottsága. A LEMP belügyminiszté­riumi bizottsága határozat­ban foglalt állást a Popie­­luszko-ügyben. Ez élesen el­ítéli a bűntény elkövetőit, s hangoztatja, hogy a kommu­nisták maradéktalanul meg­valósítják a LEMP Központi Bizottsága pénteki szombati ülésén elfogadott határoza­tát. A belügyminisztériumi pártbizottság határozata fel­szólítja a minisztérium min­den dolgozóját, hogy tevéke­nyen vegyen részt az ember­rablás esetleges értelmi szer­zőinek leleplezésében. Jerzy Popieluszko meg­gyilkolásával kapcsolatban Józef Glemp bíboros, Len­gyelország prímása üzenetet intézett a lengyel hívőkhöz. Ebben hangoztatja, hogy Po­­pieluszkót előre megfontolt szándékkal és kegyetlenség­gel ölték meg, s nem minden célzatosság nélkül aláhúzza: az egyház ragaszkodni fog az igazságszolgáltatáshoz, vagyis a bűnösök megbüntetéséhez. Az üzenet, amelyet varsói politikai megfigyelők mind­azonáltal mérsékelt hangvé­telűnek tartanak, kitér arra is, hogy az egyház elő akar­ja segíteni a társadalmi meg­nyugvást, egyszersmind az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében fog tevé­kenykedni. A püspöki kar sajtóirodája Glemp üzenetének közzététe­lével egyidejűleg bejelentet­te, hogy a meggyilkolt Po­pieluszko holttestének bon­colásánál az egyházi hatósá­gok által meghatalmazott ügyvéd és törvényszéki or­vosszakértő is jelen lehet. *­II. János Pál pápa szerdán a Vatikánban tartott nyilvá­nos audienciáján felszólította honfitársait: „Keresztényi méltósággal és békében ad­juk meg a végső tisztességet Jerzy Popieluszkónak. Ne sértse meg és ne árnyékolja be semmi ennek a halálnak nagy erkölcsi mondanivaló­ját”. Merénylet áldozata lett Indira Gandhi (Folytatás az 1. oldalról) Az Új-Delhibe vezető uta­kat erős rendőri alakulatok zárták le, a fegyveres erő­ket riadókészültségbe he­lyezték. Az ország rádióállo­másai gyászzenét sugároznak. India népe megdöbbenés­sel és felháborodással fo­gadta a merénylet hírét. Az orvostudományi intézet előtt, ahová a sérültet szállították, percek alatt hatalmas em­bertömeg verődött össze. Megütközést és mélységes sajnálkozást keltett Indira Gandhi halálhíre a nemzet­közi életben is. Az indiai kormány szerdai rendkívüli ülésén Radzsiv Gandhit, a meggyilkolt mi­niszterelnök-asszony fiát je­lölte kormányfőnek, aki még aznap letette a hivatali esküt Zail Szingh államfőnek. A 40 éves Radzsiv Gandhi 1983. eleje óta az Indiai Nem­zeti Kongresszus (I) párt or­szágos bizottságának a főtit­kára. Egyetemi tanulmánya­it Cambridge-ben végezte. 1981-ben Uttar Prades kép­viselőjeként bejutott az in­diai parlament alsóházába. Ezt a mandátumot előzőleg Szandzsai Gandhi, a néhai miniszterelnök-asszony re­pülőgépszerencsétlenségben elhunyt másik fia töltötte be. A kormány tizenkét napos országos gyászt hirdetett ki. A nemzeti lobogókat félár­­bócra eresztették a kormány­épületeken. Indiában a bankok, üzletek és a nagyobb tőzsdék szer­dán bezártak, számos iskolá­ban szünetel a tanítás. Az indiai politikai ellenzék vezetői megdöbbenésüknek adtak hangot a véres me­rénylet kapcsán. Morardzsi Deszai, volt miniszterelnök, Gandhi asszony egykori po­litikai ellenfele azt mondta, hogy a leghatározottabban el kell ítélni a merényletet. Csacan Szingh, egy másik volt miniszterelnök kijelen­tette: nagy szégyen és óriási bánat, hogy ilyen bűncselek­mény megtörténhetett Indi­ában. Dzsagdzsivan Ram, a Dzsanata Párt volt vezetője az indiai hírszerzés és biz­tonsági szolgálat kudarcának minősítette a merényletet. Megdöbbenés világszerte Margaret Thatcher minisz­terelnök, akit erős személyes szálak fűztek Indira Gandhi­hoz, egy tv-interjúban kije­lentette: „Sokunk szemében Indira Gandhi India jelképe volt. Nemcsak óriási formá­tumú, erős személyiség, ha­nem kedves, mélyen érző ember is. Halála nemcsak Indiának, az egész világnak tragédia”. Reagan amerikai elnök mélységes megdöbbenését és részvételét fejezte ki. Schultz külügyminiszter kijelentette: Gandhi asszony fontos erőt, képviselt a nemzetközi kö­zösségben annak­ köszönhető­­en, hogy dinamikus szerepet játszott a világpolitikában. Helmut Kohl, az NSZK kancellárja „pótolhatatlan veszteségnek” mondotta In­dira Gandhi halálát. II. Já­nos Pál pápa zarándokok előtt tett nyilatkozatában felszólította az indiai népet, hogy a mostani drámai hely­zetben „tanúsítsa hagyomá­nyos méltóságát és bölcses­ségét”. A kínai külügyminisztéri­um állásfoglalásában „ki­tűnő politikai vezetőnek” ne­vezte Gandhi asszonyt és utalt arra, hogy a meggyil­kolt kormányfő a két évtize­de feszült indiai—kínai kap­csolatok megjavításán fára­dozott. Az Indiával feszült vi­szonyban lévő Pakisztán ál­lamfője, Ziaul Hakk — mint mondta — „rémülettel és iszonyattal” fogadta a gyil­kos merénylet hírét. Az el­lenzéki Pakisztáni Néppárt londoni emigrációban élő ve­zetője, Benazir Bhutto kije­lentette: Indira Gandhi egy­ségben tartotta Indiát és az önbecsülés, a büszkeség tu­datát adta az országnak. Az arab világban félárbóc­­ra eresztették a lobogókat a gyász jeléül Indira Gandhi halálhírére. Kairóban dr. Butrosz Gáli külügyi állam­miniszter közölte: Gandhi halála a nemzetközi közös­ség, az el nem kötelezett mozgalom nemes eszményei­nek hatalmas vesztesége. Gandhi asszony igen nagy, értékes szolgálatokat tett a világbéke, a békés együtt­élés, a fejlett és a fejlődő országok közötti párbeszéd ügyének. „A belga kormány meg­döbbenéssel fogadta az indiai kormányfő ellen intézett­ gyilkos merényletet. Indira Gandhi asszony elsőrendű nemzetközi szerepet játszott az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmában” — hang­súlyozza a belga kormány­­közlemény. A holland kor­mány „megdöbbenésének és írtózatának” adott hangot a gyilkosság kapcsán. „Az indiai nép nagy­ vezetőt ve­szített el. * * * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Mi­­niszertanácsa az Indira Gandhi elleni merénylet al­kalmából szerdán az alábbi részvéttáviratot intézte Zail Szingh-hez, az Indiai Köztár­saság elnökéhez: „A Szovjetuniót megrázta a hír, hogy Indira Gandhi miniszterelnök-asszony az el­lene elkövetett aljas merény­let következtében életét vesz­tette. A szovjet emberek megbélyegzik a bűnösöket és pártfogóikat, akik kezet mer­tek emelni arra a kiemelkedő indiai vezetőre, aki világszer­te megérdemelt tekintélyt és mély tiszteletet élvezett. Indira Gandhi személyesen is jelentősen hozzájárult a Szovjetunió és India közötti hagyományos barátság és szerteágazó együttműködés fejlesztéséhez és kiszélesíté­séhez. A szovjet nép, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa, a nép ne­vében mély részvétünket fe­jezzük ki India népének és kormányának Indira Gandhi tragikus halála alkalmából, és kérjük tolmácsolják őszin­te együttérzésünket az el­hunyt rokonainak és hozzá­tartozóinak. Indira Gandhi dicső nevét a történelem örökre megőr­zi.” Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke Radzsiv Gandhinak, az Indi­ai Nemzeti Kongresszus (I) Párt főtitkárához intézett táviratában fejezte ki rész­vétét Indira Gandhi minisz­terelnök tragikus halála mi­att. A szovjet emberek mélysé­ges fájdalommal értesültek Indira Gandhi, a kimagasló állami és társadalmi vezető, a népek békéje és biztonsága lánglelkű harcosának, a Szovjetunió nagy barátjának haláláról, az ellene elköve­tett merényletről — hangzik a táviratban. Indira Gandhi halála sú­lyos veszteség India számára. Gandhi hosszú éveken állt a miniszterelnök felelős poszt­ján, és sokat tett India fejlő­dése és haladása érdekében, nemzetközi pozícióinak meg­erősítéséért. Indira Gandhi megérde­melt tekintélynek és mély tiszteletnek örvendett a nem­­zetközi színtéren. Aktívan és következetesen fellépett a népek biztonsága és békéje erősítéséért, az államok egyenjogú együttműködésé­ért. Hatalmasak azok a szol­gálatok, amiket Indira Gan­dhi tett az el nem kötelezett országok mozgalma egységé­nek erősítéséért és a nemzet­közi életben képviselt súlyuk növeléséért. Nagy jelentőséget tulajdo­nított Indira Gandhi a Szov­jetunióhoz fűződő sokoldalú kapcsolat és barátság erősí­tésének. Ezekben a fájdalmas napokban a szovjet vezetés újólag megerősíti: a Szovjet­unió változatlanul a baráti kapcsolatok erősítésére tö­rekszik Indiával. Távirata végén Konsztan­tyin Csernyenko mély rész­vétét fejezi ki Radzsiv Gan­dhinak és hangsúlyozza: In­dira Gandhi neve örökre megmarad a szovjet emberek emlékezetében. « * » Reagan amerikai elnök írá­sos nyilatkozatában juttatta kifejezésre, hogy Indira Gan­dhi meggyilkolása „mély megrázkódtatást, felháboro­dást és fájdalmat” jelentett számára. Az elnök egyúttal azt is kijelentette, hogy a gyilkos merénylet „nyilván­való példája annak a terro­rista fenyegetésnek, amely­­lyel mindenkinek szembe kell néznie”, s megemlítette, hogy a közelmúltban éppen a terrorizmus kérdéseiről folytatott levélváltást India most meggyilkolt kormány­főjével. Az elnök az Egyesült Álla­mok népe nevében biztosítot­ta mély részvétéről és együtt­érzéséről India népét és In­dira Gandhi családját. A meggyilkolt miniszterelnököt a­ világ egyik legkimagaslóbb politikai vezetőjének nevez­te és kijelentette: nagyszabá­sú erőfeszítéseket tett azért, hogy Délkelet-Ázsiában és az egész világon elősegítse a bé­két, a biztonságot és a gaz­dasági fejlődést. Rendőrkordon zárja körül azt az új-delhi kórházat, ahova az indiai miniszterelnök-asszonyt szállították Indira Gandhi 1917-1984 Indira Gandhi 1917. no­vember 19-én született Al­­lahabadban. Fiatal korától kezdve, édesapja, a néhai Dzsavaharlal Nehru vezeté­sével tevékenyen részt vett az ország politikai életé­ben. Indira Gandhi 1938-ban lé­pett be az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártba. Az an­gol gyarmatosítók ellen folytatott függetlenségi harc idején többször is bíróság elé állították, elítélték. Az ország függetlenségé­nek elnyerése után Indira Gandhi kiemelkedő helyet foglalt el az Indiai Nemze­ti Kongresszus Pártban. 1955-ben tagja lett a párt munkabizottságának, majd 1959—1960 között a párt el­nöke. Több társadalmi szervezet munkájában is részt vett. 1964-ben az in­diai kormány tájékoztatási és rádióügyi minisztere lett. 1966. január 24-én Indira Gandhit India miniszterel­nökévé választották. Ezt a tisztet 1977 márciusáig töl­tötte be. Az 1980 januárjá­ban tartott általános vá­lasztásokon a Gandhi ve­zette Indiai Nemzeti Kong­resszus (I) átütő győzelmet aratott, s még abban a hó­napban Indira Gandhi is­mét miniszterlenök lett. Az Indira Gandhi vezette kormány politikája az or­szág függetlenségének, szu­verenitásának és egységé­nek megerősítésére irá­nyult. Indira Gandhi veze­tésével több fontos, haladó társadalmi-gazdasági intéz­kedést hoztak az ország­ban. A nemzetközi politikában Indira Gandhi kormánya el nem kötelezett politikát folytatott és olyan irány­vonalat követett, amely a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdítását szolgálta, s arra törekedett, hogy India szerepe növe­kedjék korunk időszerű problémáinak megoldásá­ban. Indira Gandhi 1983 már­ciusa óta az el nem kötele­zett országok mozgalmának soros elnöke volt. 1972 júniusában hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. Magyar vezetők részvéttávirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnöke részvéttáviratot kül­dött Giant Zail Szingh úrnak, az Indiai Köztársaság elnö­kének. Mély megrendüléssel érte­sültünk Indira Gandhi mi­niszterelnök-asszonynak, az Indiai Köztársaság kiemelke­dő vezetőjének tragikus ha­láláról. Indira Gandhi sokat fáradozott országa fejlődésé­ért, népének boldogulásáért, a nemzetközi megértés erő­sítéséért és a világ békéjének megőrzéséért, maradandóan hozzájárult országaink, népe­ink baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez, személyét ha­zánkban őszinte tisztelet öve­zi. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa, a magyar kormány és népünk nevében mély részvétünket fejezzük ki önnek, az ország kormányának és a baráti In­dia népének Indira Gandhi miniszterelnök elhunyta al­kalmából. Emlékét kegyelet­tel megőrizzük. Osztozunk gyászukban és őszinte együttérzésünket fe­jezzük ki az elhunyt család­jának. * Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront OT főtitkára táv­iratban fejezte ki mély rész­vétét Radzsiv Gandhinak, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) főtitkárának Indira Gandhi halála alkalmából. (MTI)

Next