Fejér Megyei Hírlap, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
Mihail Gorbacsov a szovjet-amerikai csúcstalálkozóról Nincs más utunk, mint a békés egymás mellett élés útja Fazekas László és Kovács B. Sándor, az MTI tudósítói jelentik. A szovjet—amerikai kapcsolatokról, ezen belül a novemberre Genfbe tervezett csúcstalálkozóról, valamint a nukleáris és űrfegyverkezés megállításával kapcsolatos szovjet álláspontról nyilatkozott a Time amerikai hírmagazinnak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A Moszkvában vasárnap este nyilvánosságra hozott válaszaiban Gorbacsov bonyolultnak, feszültnek, sőt robbanásveszélyesnek nevezte a nemzetközi helyzetet, s mint mondotta, ez az állapot még tovább romlik. Ezért össze kell szedni a politikai bátorságot, s meg kell állítani az egyre előbbre tartó fenyegető folyamatot. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, meg kell kezdeni a leszerelést és a kapcsolatok javítását — jelentette ki a szovjet politikus. A Szovjetunió — folytatta az SZKP KB főtitkára — nem pusztán szorgalmazza a kapcsolatok javítását, hanem egészen konkrét javaslatokat és gyakorlati lépéseket is tesz ennek érdekében. Ezt szolgálja többek között a nukleáris robbantásokra meghirdetett szovjet moratórium, s az a javaslat, hogy az Egyesült Államok csatlakozzon e moratóriumhoz és újítsák fel a nukleáris kísérletek teljes tilalmáról folytatott tárgyalásokat. E cél érdekében született a világűr békés hasznosításában való együttműködésről és az űrfegyverkezési hajsza megállításáról szóló indítvány is. A felelős amerikai vezetőknél azonban nyílt ellenállásra találtak a szovjet javaslatok, amelyeket megpróbálnak csupán propagandafogásnak feltüntetni. Bárki, aki egy kicsit is tisztában van ezekkel a kérdésekkel rögtön láthatja, hogy javaslataink mögött a legkomolyabb szándékok és nem valamiféle a közhangulat befolyásolására irányuló törekvés húzódik meg — mutatott rá Mihail Gorbacsov. Minden lényeges, a nukleáris fegyverek korlátozását szolgáló erőfeszítés a kísérletek betiltásával kezdődött. A nukleáris kísérletek teljes megszüntetése a legveszedelmesebb területen, a minőségi fejlesztés terén állítaná meg a fegyverkezési hajszát. Ráadásul nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy fennmaradjon és még erőteljesebbé váljon a nukleáris fegyverek elterjedésére vonatkozó tilalom. Az Egyesült Államok kormányzata a szovjet moratóriumra kihívó módon azzal válaszolt, hogy sietve végrehajtott egy újabb nukleáris robbantást. A világűr békés hasznosítására vonatkozó szovjet javaslatra pedig azzal reagált, hogy elhatározta a műholdelhárító fegyver első harci körülmények közötti kipróbálását. Ezenfelül még újabb gyűlöletkampányt is indított a Szovjetunió ellen. Mindezek ellenére az a véleményünk, hogy bármit is állítanak Washingonban a Szovjetunió legutóbbi lépéseiről, az amerikai kormányzat nem mondta ki az utolsó szót ebben az ügyben. Mi bízunk ebben — mutatott rá Mihail Gorbacsov. A tény ugyanis az, hogy akár tetszünk egymásnak, akár nem, csak együtt élhetünk tovább, vagy pusztulhatunk el. A megválaszolásra váró fő kérdés tehát most az: készek vagyunk-e számot vetni azzal, hogy nincs más út, mint a békés együttélés útja, s készek vagyunk-e háborús kategóriák helyett békés elképzelésekben gondolkodni és cselekedni. A Szovjetunió erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszol. A továbbiakban az őszre tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozóról szólva Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy a találkozó esélyeit ma már sokkal óvatosabban ítéli meg, mint akkor, amikor a róla szóló megállapodás létrejött. Mi komolyan készülünk a találkozóra, nagy jelentőséget tulajdonítunk neki, és komoly reményeket fűzünk hozzá — mondotta az SZKP KB főtitkára. Nyugtalanítónak tartjuk azonban azt a megközelítést, amely Washington részéről kirajzolódik. Formálódik egy amerikai forgatóköny, amely a nyomásra, sarokbaszorításunk szándékára épül. Fel akarnak róni nekünk mindenféle halálos bűnt a fegyverkezési hajsza erőltetésétől kezdve a „közel-keleti agresszióig”, az emberi jogok megsértésétől dél-afrikai ármánykodásunkig. Mi készek vagyunk a konkrét, tárgyszerű megbeszélésre, s benyújthatjuk saját számlánkat is. Van mit mondanunk az Egyesült Államok fegyverkezési hajszában viselt felelősségéről, a világ különböző térségeiben tanúsított magatartásáról, a terrorizmushoz nyújtott támogatásáról, s az emberi jogok megsértéséről magában az Egyesült Államokban és a hozzá közel álló államokban. Ám érdemes-e mindezek kedvéért megtartani egy csúcstalálkozót, amelytől népeink, s valamennyi földrész lakói a békébe, biztonságba és a nyugodt életbe vetett reményük megerősítését várják. A veszekedésből, a kölcsönös vádaskodásból semmi jó nem sülhet ki. Én egy ilyen fontos találkozó értelmét másban látom — állapította meg Mihail Gorbacsov. Becsületes, előítéletektől mentes legyen. Ez azonban mindkét féltől függ. Az interjú további részében Mihail Gorbacsov az Egyesült Államok hadászati védelmi kezdeményezéséről szólva kifejtette: a hivatalos Washington e kezdeményezés bírálóinak válaszolva szívesen használja azt az általa cáfolhatatlannak tekintett érvet, hogy a csillagháborús terveket az oroszok is ellenzik, márpedig ha ez így van, akkor ez egy helyes és jó program. Nukleáris korunkban az ilyen logika használata meglehetően gyászos jövőt idézhet elő. Nem tudjuk komolyan venni azt az állítást, hogy a hadászati védelmi kezdeményezés biztosítja a nukleáris támadással szembeni sérthetetlenséget, s ily módon elvezet a nukleáris fegyverek felszámolásához — mutatott rá Gorbacsov. A szovjet, de nemcsak a szovjet, hanem az amerikai szakemberek véleménye szerint is ez csupán fantazmagória, alaptalan vágyálom. Ez a terv kétségtelenül minden területen tovább ösztönzi a fegyverkezési hajszát, s ezzel tovább növeli a háborús veszélyt. Éppen ezért ez a terv rossz a Szovjetunió, rossz az Egyesült Államok, és általában mindenki számára. Ha nem sikerül megtiltani a világűr militarizálását, ha nem sikerül elhárítani az űrfegyverkezési hajszát, akkor semmiféle eredményre sem számíthatunk. Meggyőződésünk, hogy lehetséges a megegyezés a világűr militarizálásának elhárításáról, s az ilyen megállapodást ellenőrizni is lehet. Ha ilyen megállapodás nem jön létre, akkor nem lehet megállapodni a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről sem. A védelmi és támadó fegyverzetek közötti összefüggés oly nyilvánvaló, hogy ezt még bizonygatni sem kell — szögezte le az SZKP KB főtitkára. Washingtonban nyíltan hangoztatják, hogy bármit tesz is a Szovjetunió, az Egyesült Államok mindenképpen létrehozza csapásmérő űrfegyverét és műholdelhárító rendszerét. A múltban már nagyon sok próbálkozás történt annak érdekében, hogy térdre kényszerítsék, kimerítsék a Szovjetuniót. Ezek a kísérletek mind kudarcot vallottak, és kudarcot vallanak a jövőben is. Felszólítjuk az Egyesült Államokat, kössön velünk komoly megállapodásokat a hadászati nukleáris fegyverekről, a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről és a világűr militarizálásának megakadályozásáról. Amennyiben az űrfegyverekre vonatkozó jelenlegi amerikai álláspont jelenti az utolsó szót Washington részéről, akkor a genfi tárgyalások tökéletesen értelmüket vesztik — szögezte le Mihail Gorbacsov. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára a szovjet gazdaság helyzetéről szólt. Emlékeztetett rá, hogy a háborúk és az újjáépítési időszakok legalább két évtizedet vettek el a szovjet emberektől. A szocialista társadalmi rendben rejlő lehetőségeket felhasználva a nehéz körülmények ellenére a Szovjetuniót mégis sikerült gazdasági világhatalommá tenni. Természetesen megvannak a hibáinkból és mulasztásainkból adódó nehézségeink — mutatott rá a főtitkár. Mi ezekről nyíltan beszélünk. Elkerülhetetlenné vált, hogy javítsunk a dolgok menetén, s ebből született a társadalmi és gazdasági haladás meggyorsításának koncepciója. Számunkra ma ez a legfontosabb, az elsődleges feladat. Keressük a gazdálkodás ésszerű módszereit. Látjuk problémáinkat, de biztosak vagyunk társadalmi rendszerünk, országunk lehetőségeiben. A legfontosabb feladat az emberek életének megjavítása, s ennél lényegesebb cél nincs számunkra. Az amerikai hírmagazinnak arra a kérdésére, hogy a világgazdaság milyen változásai lennének hasznosak a Szovjetunió számára, Mihail Gorbacsov kifejtette: bár ez inkább politikai, mint gazdasági kérdésnek tűnik, elsősorban a fegyverkezési hajsza megállítása. Minden egyes védelmi célokra fordított rubelt szívesebben költenénk polgári, békés célokra. Ami pedig konkrétan a világgazdaságot illeti, úgy véljük, hogy nemcsak a Szovjetuniónak, hanem más országoknak is javára válna, ha stabilizálódna az általános gazdasági, valamint valutáris és pénzügyi helyzet, igazságos megoldást nyerne az adósságok kérdése, és sikerülne előbbre lépni az új gazdasági rend megteremtése felé. A fejlett technológia megszerzésére irányuló szovjet szándékról szólva Mihail Gorbacsov felhívta rá a figyelmet, hogy erre törekszik minden ország, köztük az Egyesült Államok is, sőt az talán még másoknál is erőteljesebben. Ami a szovjet— amerikai tudományos együttműködést illeti, az jelenleg nem létezik — közölte Gorbacsov. Mi ezt sajnáljuk, de túléljük, hisz magunk is élenjáró tudománnyal rendelkezünk. Amerikai részről is tisztában vannak ezzel, s ezért gyakorolnak egyre nagyobb nyomást szövetségeseikre, ezért akadályozzák a komoly tudományos eredményeket képező termékek eladását a szovjetuniónak. Így akarnak kárt okozni nekünk, de nem kizárólag nekünk. Az Egyesült Államok a szövetségeseivel vívott konkurrenciaharcban egyre gyakrabban hivatkozik a szovjet fenyegetésre, s így akarja lelassítani konkurenseinek tudományos és műszaki fejlődését. Ez végső soron rövidlátó politika. Akik arról szónokolnak, hogy a Szovjetunió az amerikai technológiára áhítozik, elfelejtik, hogy mivel is rendelkezik ma a Szovjetunió. Országunk a forradalom után műszaki önállóságot vívott ki és már régen műszaki nagyhatalommá vált. Ez lehetővé tette számára, hogy megállja helyét a második világháborúban, elsőként lépjen ki a világűrbe és széles körű űrkutatási programot valósítson meg, biztosítsa maga számára a megbízható védelmet és egészében sikeresen fejlessze termelőerőit. Végezetül még egy gondolatot szeretnék kifejteni, ami akár egész beszélgetésünk összegzésének tekinthető. Nagyon igaz az a megállapítás, hogy a külpolitika a belpolitika folytatása. Ám, ha ez így van, kérem gondolkodjanak el rajta: ha mi oly hatalmas belső feladatok megoldására törekszünk, mint azt említettem, akkor milyen külső körülmények megteremtésében lehetünk érdekeltek? A választ önökre bízom — mondotta végezetül a Time-nak adott interjújában Mihail Gorbacsov. Losonczi Pál üdvözlő távirata Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Líbia nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmének 16. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Moamer el-Kadhafi ezredest, a líbiai forradalom vezetőjét. TELEX Lengyel 1980-as események évfordulója Lengyelországban a hét végén megemlékeztek az 1980-as, úgynevezett augusztusi társadalmi megállapodások aláírásának 5. évfordulójáról. A két nagy balti-tengeri hajógyártási központban, Szczecinben és Gdanskban augusztus 30-án, illetve 31-én, a sziléziai bányavidéken található Jastrzebiában pedig szeptember 1-én írták alá 1980-ban a kormány és a dolgozók képviselői azt a három megállapodást, amely véget vetett a júliusi—augusztusi országos sztrájkhullámnak. A Budapestre érkezett John Block Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására küldöttség élén vasárnap Budapestre érkezett John Block, az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere. Nemzetközi élet Amerikai szenátorok a Szovjetunióban Szovjetunióbeli látogatásának első állomáshelyére, Kijevbe érkezett szombaton az a hét szenátorból álló amerikai törvényhozási küldöttség, amelyet Robert Carlye Byrd, a szenátusi kisebbség vezetője vezet. A küldöttséget fogadta Jurij Bahtyin, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökhelyettese. Robert Byrd hangsúlyozta a két ország közötti kapcsolatok fontosságát, és reményét fejezte ki, hogy az amerikai szenátorok látogatása kedvező távlatokat nyithat ebben a vonatkozásban. Az amerikai szenátorok megtekintették a babijjari emlékművet, ahol a fasiszták több mint százezer szovjet állampolgárt gyilkoltak meg 1941 és 1943 között, és látogatást tettek a Nagy Honvédő Háború történetének múzeumában. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács Elnöksége vacsorát adott az amerikai küldöttség tiszteletére. Leszerelési konferencia A negyven ország képviselőinek részvételével a fegyverkorlátozás és a leszerelés legkülönbözőbb kérdéseiről tárgyaló genfi értekezlet pénteken befejeződött idei ülésszakán haladás alig volt tapasztalható. Ennek fő oka ugyanaz, mint a korábbi években: a két nagy atomhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok feszült viszonya, a megromlott nemzetközi helyzet és légkör természetesen kihat a genfi fórumra is. Ennek tudható be a többi között, hogy a vegyi fegyverek eltiltásának régóta időszerű és sürgető kérdésében a korábbi — viszonylagos — haladást nem követte további előrelépés. Az Egyesült Államok ugyan tavaly még szerződés-tervezetet terjesztett elő, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az nem volt több propaganda-lépés- -nél. Sem Washington, még kevésbé pedig egyes, fejlett vegyiparral rendelkező szövetségesei nem akarnak hallani arról, hogy ezt az iparágukat nemzetközi ellenőrzés alá helyezzék. Míg e kérdésben mégis valamelyest haladt a munka Genfben, semmit nem sikerült előremozdulni az egyik legfontosabb kérdésben, az atomkísérletek teljes eltiltásában. A leszerelési értekezlet, amelynek munkájában általánosan elismert pozitív szerepet játszik a magyar küldöttség, 1986. januárjában ül össze ismét. Az új ülésszakot abban a reményben készítik elő, hogy a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó a feszültség enyhítésével lendületet adhat az e testületben folyó munkának is. Magyar vezetők üdvözlő távirata Le Duan elvtársnak, a Vietnami Kommunista párt Központi Bizottsága főtitkárának, Truong Chinh elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Phan Van Dong elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének HANOI Kedves Elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, a független népi állam megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a baráti vietnami népnek. Népünk őszinte elismeréssel tekint a vietnami népnek a Vietnami Kommunista Párt vezetésével a társadalom és a gazdaság szocialista átalakításában elért eredményeire, ezek megszilárdítására és gyarapítására irányuló négy évtizedes áldozatos erőfeszítéseire. Kívánjuk, hogy népük az ismert nehéz külső és belső feltételek közepette is sikeresen teljesítse a szocialista építés feladatait, a párt V. kongresszusa által kitűzött célokat. Támogatjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság külpolitikai törekvéseit, kezdeményezéseit, amelyek a délkelet-ázsiai térségben kialakult feszültség csökkentésére, a béke és biztonság megszilárdítására irányulnak. Örömünkre szolgál, hogy az elmúlt év novemberében aláírásra került magyar—vietnami Barátsági és Együttműködési Szerződés szellemében a pártjaink, országaink és népeink közötti sokoldalú együttműködés és barátság a béke és a szocializmus közös ügyét szolgálva erősödik. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk önöknek és dolgozó népüknek a szocializmus építésében, a nemzetközi békéért és társadalmi haladásért folytatott küzdelmükben. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Sarlós István az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Nguyen Huu Tho t a Vietnami Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének elnökét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Nők Országos Tanácsa szintén táviratban üdvözölte partnerét. (MTI)