Fejér Megyei Hírlap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-01 / 127. szám
?. OLDAL Az SZKP KB PB ülése A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának beszámolóját vitatta meg szombati ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága. A beszámoló alapján a testület azt vizsgálta, miként fordulhatott elő, hogy Mathias Rust, az MNSZK állampolgára csütörtökön egy repülőgéppel megsértette a Szovjetunió légterét és Finnország felől Moszkvába repült. A vita során megállapították, hogy az egyik hamburgi repülőklub tulajdonát képező repülőgépet a rádiótechnikai eszközökkel már akkor észlelték, amikor a Szovjetunió határa felé repült. Szovjet vadászgépek kétszer is rárepültek a nyugatnémet gépre. Mindazonáltal — mutatott rá a Politikai Bizottság — a honi légvédelem parancsnoksága megengedhetetlen gondatlanságról és határozatlanságról tett tanúbizonyságot, amikor nem alkalmazott harci eszközöket a légteret megsértő repülőgép továbbrepülésének meghiúsítása érdekében. Ez a tény azt bizonyítja, hogy súlyos hiányosságok mutatkoznak az ország légterének védelmén őrködő harci ügyelet munkájának szervezésében, nem megfelelő az éberség és a fegyelem, a honvédelmi minisztérium részéről súlyos mulasztások tapasztalhatók a csapatok irányításában. Az említett légtérsértés megakadályozása terén elkövetett hanyagság és szervezetlenség miatt a Politikai Bizottság szükségesnek látta Alekszandr Koldunovnak, a honi légvédelmi erők főparancsnokának tisztéből történő felmentését. Az SZKP KB Politikai Bizottsága ismételten hangsúlyozta : határozottan emelni kell a fegyveres erők harckészültségének és fegyelmének színvonalát, hozzáértően kell irányítani a csapatokat, biztosítani kell azt, hogy azok állandóan készek legyenek a szovjet állam szuverenitása ellen irányuló bármilyen kísérlet meghiúsítására. A testület tudomásul vette, hogy a Szovjetunió ügyészsége vizsgálja a légtérsértés összes körülményeit, felelős beosztású személyeknek az említett esetben tanúsított magatartását, továbbá a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárának felelősségét. Új szerződéstervezet Genfben M. Lengyel László, az MTI tudósítója jelent. A genfi tárgyalásokon résztvevő szovjet és amerikai küdöttség a napokban megállapodott arról, hogy a közepes hatótávolságú rakéták kérdésében megkezdik egy új, közös szerződéstervezet kidolgozását — jelentette be szombaton a szovjet televízió Kilences stúdió című műsorában Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter-helyettes. Emlékeztetett arra, hogy eddig két tervezet feküdt a tárgyalóasztalon, az amerikai és a szovjet. A szovjet tervezet már számolt az amerikai dokumentum több előírásával, a szovjet fél készségesnek mutatkozott a partner gondolatainak figyelembe vételére. A közös tervezet elkészítésének megkezdése nem jelentéktelen lépés, mindazonáltal még nem jelenti a döntő előrehaladást, mivel továbbra is jelentős kérdésekben hiányzik az egyetértés, több elvi jelentőségű véleménykülönbség mutatkozik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közepes hatótávolságú rakéták kérdésében most mind a három érdekelt fél, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa lényegében egyetért. A külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott, hogy van lehetőség a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződés megkötésére, de a szovjet félnek megvannak az elképzelései arra az esetre is, ha mégsem sikerülne megállapodásra jutni. Gyakorlati lépések a fegyverzetkorlátozáshoz (Folytatás az 1. oldalról) A szövetséges szocialista országok véleménye szerint haladéktalanul egyezményt kell kötni az Európában lévő összes amerikai és szovjet középhatótávolságú rakéta felszámolásáról a Reykjavíkban elért elvi megállapodás alapján. A Varsói Szerződés tagállamai egy évvel ezelőtti budapesti kezdeményezésének szellemében, sokoldalú tárgyalásokon meg kell oldani az európai harcászati nukleáris eszközök, köztük a harcászati rakéták kérdését. Meg kell állapodni a hadászati támadó fegyverek radikális csökkentésében, megerősítve egyben az ABM- szerződés komplexumot. A szövetséges szocialista országok szorgalmazzák a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadó fegyvereinek öt éven belüli ötvenszázalékos csökkentését és a további csökkentéseket célzó tárgyalásokat. Véleményük szerint a nukleáris fegyverek kidolgozásának, gyártásának, tökéletesítésének megszüntetése, valamint csökkentésük és megsemmisítésük érdekében kezdeti intézkedésként be kell tiltani a nukleáris kísérleteket. A PTT berlini ülésén az együttműködési mechanizmus javítását szolgáló intézkedést is tettek. Úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságát. Ennek munkájában a külügyminisztériumok és a honvédelmi minisztériumok képviselői vesznek részt. Javasolták az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett minden államnak, hogy tartsanak külügyminiszteri találkozót, amely határozatot hozna az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, a harcászati nukleáris fegyverek radikális — és a katonai költségvetés ennek megfelelő — csökkentése céljából folytatandó tárgyalások megkezdéséről. A Varsói Szerződés tagállamainak legfelső szintű vezetői Berlinben is megerősítették: készek maximális önmérsékletet tanúsítani katonai potenciáljuk fejlesztésében, hajlandók a kölcsönösség alapján lemondani fegyveres erőik és hagyományos fegyverzetük növeléséről és készek egy-két éves időtartamra befagyasztani a katonai kiadások növelését. Felhívták a NATO-országokat, hogy ugyanígy járjanak el. Új szovjet honvédelmi Dmitrij Jazov hadseregtábornokot nevezte ki a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé a Legfelsőbb Tanács Elnöksége. Elődjét, Szergej Szokolovot, a Szovjetunió marsallját nyugállományba vonulása miatt felmentették tisztségéből. Dmitrij Jazov 1923-ban született, orosz nemzetiségű, 1944 óta tagja az SZKP-nak, 1941-től szolgál a szovjet hadseregben. A nagy honvédő háború idején különböző parancsnoki beosztásokban harcolt a miniszter volhovi és leningrádi frontokon. A háborút követően parancsnoki posztokon és törzsekben szolgált. Hadsereg majd hadseregcsoport parancsnoka lett. Hét éven át volt a közép-ázsiai katonai körzet, majd ezt követően a távol-keleti katonai körzet parancsnoka. Dmitrij Jazov az elmúlt időszakban a honvédelmi miniszter személyzeti ügyekben illetékes helyetteseként dolgozott. Az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács küldötte. Magyar-mongol kapcsolatok Hazánk és a Mongol Népköztársaság kapcsolatai —az 1965-ben megkötött, majd három évvel ezelőtt meghosszabbított barátsági és együttműködési szerződés szellemében — az élet minden területén kiegyensúlyozottan, eredményesen fejlődnek. A kontaktusok szálait a két ország legfelsőbb szintű vezetőinek rendszeres találkozói fűzik szorosra. Kádár János, a párt főtitkára a barátsági és együttműködési szerződés megkötésének évében járt Mongóliában. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 1970-ben látogatott először a távol-keleti szocialista országba, majd 1984- ben ismét Mongóliába utazott. Dzsambin Batmönd 1982-ben — akkor miniszterelnökként — volt hazánk vendége. 1986-ban parlamenti küldöttség ismerkedett a magyar törvényhozó testület munkájával. A felsőszintű látogatások mellett rendszeresek a társadalmi és tömegszervezetek vezetőinek, aktivistáinak kapcsolatépítő tapasztalatcseréi is. A kölcsönös látogatásoknak, eszmecseréknek különös jelentőséget ad, hogy — a szocialista világrendszer megújulási törekvéseinek folyamatában — mongol részről növekvő érdeklődés tapasztalható a gazdaságirányítás magyarországi tapasztalatai iránt. A két ország közötti baráti kapcsolatok újabb fontos állomása, hogy a közeli napokban hazánkban üdvözölhetjük Dzsambin Batmöndöt, a mongol testvérpárt vezetőjét, a Mongol Népköztársaság államfőjét, akinek látogatása várhatóan tovább gazdagítja a két állam együttműködését. A tervszerűség jellemzi a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok alakulását. A központi tervező szervek a két népgazdaság középtávú fejlesztési terveinek összehangolásával jelölik ki a kontaktusok fejlődésének főbb vonalait. Hazánk — az internacionalista segítségnyújtás szellemében — hitelekkel és segélyekkel is hozzájárul a mongol népgazdaság építőmunkájához. A többi között biokombinát, vágóhíd, ruhagyár és több más kisüzem létesült magyar támogatással az ipar fejlesztésére kiemelt figyelmet fordító Mongóliában. A magyar szakemberek emellett jelentős segítséget nyújtanak a vízgazdálkodási és a geológiai feltáró munkában is. Így például szakembereink a KGST sokoldalú együttműködés keretében részt vesznek a Nemzetközi Földtani Expedíció munkájában is. Jelenleg csaknem százan dolgoznak tartósan a távol-keleti országban. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének egyik érdekes formája a Cagán-Davában létesülő wolframbánya és dúsítómű. Az itt feltárt ásványkincs kiaknázására Magyarország koncessziót kapott, amelynek megfelelően — bizonyos részesedés ellenében — egy hazai cégekből alakult, magyar tulajdonú vállalat jogosult a wolfram kitermelésére és feldolgozására. Ez az új beruházás — a közeljövőben megvalósuló ulánbátori bőrgyárral együtt — kedvezően befolyásolja a magyar—mongol kereskedelmi forgalom mennyiségét és összetételét is. Ezzel várhatóan tovább bővülhetnek az utóbbi években egyébként is növekvő kölcsönös áruszállítások. A forgalom jelenlegi szerkezetére zömmel mongol mezőgazdasági és bányászati termékek behozatala, illetve magyar berendezések, pótalkatrészek, hírközlési, laboratóriumi eszközök, orvosi műszerek exportja jellemző. A gazdasági kapcsolatok — kölcsönös előnyökön alapuló — fejlesztéséhez jó lehetőséget biztosít az együttműködés 2000-ig szóló programja, amelyet várhatóan a Dzsambin Batmönd mostani látogatása alkalmával írnak alá. Számos területet ölel fel a magyar—mongol kulturális, tudományos és oktatási együttműködés, amely — ugyancsak a látogatás során megújítandó — kormányközi kulturális egyezmény alapján fejlődik. A többi között a nyelvészet, a régészet, a néprajz és a biológia tudományágában alakítottak ki kapcsolatokat a két ország kutatói. Jelentősek az oktatási kapcsolatok is: sok mongol szakember szerzett diplomát magyar egyetemeken, főiskolákon. Jelenleg csaknem száz ösztöndíjas fiatal és 65 szakmunkás tanul hazánkban. Különösen nagy a mongol érdeklődés a tudományos-technikai forradalom új eredményei — köztük a korszerű számítástechnika és a biotechnológia — iránt. Magyarország felszabadulásának 40. évfordulójára ismeretterjesztő könyv jelent meg hazánkról a Kék Duna gyöngye címmel, s a közelmúltban vehették kezükbe a mongol olvasók a Petőfi Sándor válogatott verseit tartalmazó kötetet. A mongol táncművészet hírnökeként májusban Budapesten vendégszerepelt a Mongol Állami Operaház balettegyüttese. A 70 tagú társulat bemutatóján ízelítőt adott a klaszszikus és a mongol nemzeti balettekből, valamint modern művészeti törekvéseiből. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1987 JÚNIUS 1. HÉTFŐ A Teszöv elnökségének ülése Több főállású jogászra lenne szükség A jogi munka tapasztalatait, a jogtanácsosok munkájának értékelését tűzte napirendjére péntek délelőtt Székesfehérváron, a megyei tsz-szövetség elnöksége. A fórumon, melyet Nagy László, a szövetség elnöke vezetett, ott volt és hozzászólt dr. Lovászi Csaba, a TOT tanácsosa, dr. Tóth István, a megyei jogász szövetség elnöke, és dr. Molnár Istvánné, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője. A jelentéshez dr. Keller Mária, a szövetség jogi szakágazatának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a megye tsz-eiben és szövetkezeti közös vállalatainál a jogi munkát 44 jogász látja el. Kiemelte, hogy a gazdálkodás feltételrendszerének bonyolultabbá válásával, a kereskedelmi kapcsolatok, szerződéses viszonyok előtérbe kerülésével létfontosságúvá vált a döntések jogi megalapozottsága. Ezért is sajnálatos tendencia, hogy a tsz-ekben a főfoglalkozású jogtanácsosok száma az 1982. évi 31 főről 18-ra csökkent. A csökkenés okai: nyugdíjba vonulás, az ügyvédi pálya nagyobb keresetet ígérő vonzereje, bírói, illetve ügyészi hivatás választása, más gazdálkodó szervhez való távozás. A szövetkezeti jogászok munkaidejének a felét veszi igénybe az igazgatási munka. Az ezzel kapcsolatos követelményeknek, a tsz-ben heti egy napot töltő jogász általában nem tud eleget tenni. Fontos továbbá az egyéni érdekvédelem, mely a jogsegélyszolgálat fogalomkörébe tartozik. Ilyen szolgálat a megyében csak tizennyolc tsz-ben működik szervezetten. Gond továbbá, hogy a jogi munkában új helyzetet teremtett a kisvállalkozások megjelenése, s az ide vonatkozó joganyag számos joghézagot rejt magában. A hozzászólásokban többen megfogalmazták, hogy a jogtanácsosi szakvizsga megszerzése alkalmazási követelmény legyen a jövőben, képzettségi előírásként szerepeljen a szövetkezetek belső szabályozásában. Ma már elengedhetetlen, hogy a gazdasági döntések meghozataláról, a gazdasági szabályzórendszer, s a piaci viszonyok keretei között segítse a jogász a szövetkezet érdekeinek az érvényesülését. Ennek különösen a szerződéskötések megfogalmazásánál van nagy szerepe. Az összefoglalóban elhangzott, hogy az önkormányzati tevékenység erősítése is fontos feladat. A megfogalmazott, összetett feladatok többnyire főfoglalkozású embert igényelnek, s ha ehhez szükségeltetik, a szövetség felül fogja vizsgálni a jogtanácsosok bérkategóriáját. A jogsegélyszolgálatok számát — fogalmazta meg az elnökség — növelni kell, mert a termelőszövetkezetekben igény van erre a szolgáltatásra. G. G. Ülésezett a Mészöv elnöksége Negyedmilliárdos áru a szakcsoportokban A Fogyasztási Szövetkezetek Fejér megyei Szövetségének elnöksége pénteken Székesfehérváron tanácskozott Kovács György Mészöv elnök vezetésével. Napirenden szerepelt, Fejes Árpád áfésztitkárhelyettes előterjesztésében a Bakony Füszért Vállalat és az áfész-ek közötti üzleti kapcsolat; Szabó László Meszöv-elnökhelyettes tájékoztatója alapján a megyében működő, a fogyasztási szövetkezetek által támogatott, mezőgazdasági szakcsoportok fejlesztésének lehetőségei. A zöldség-gyümölcstermelő, kisállattenyésztő, valamint sertéstartó szövetkezeti közösségek munkájáról készült írásos anyaghoz Szabó László elnökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. E termelői ágazat éves termelése (a felvásárlás adatai szerint) például 1986-ban meghaladta a 220 millió forintot. A támogatás mértéke 800 ezer és 1 millió forint között ingadozik. Fejér megyében az öszszes zöldségnek a 26 százalékát adják, a méznek, a nyúlnak és más hasonló, jól exportálható terméknek pedig több mint a 90 százalékát. Teljesítményük és szerepük a piacon változatlanul igen jelentős. A vitában felszólalók (Cservenka Mihály, a Bicskei Áfész főkönyvelője, Balogh Jenő, az Enyingi Áfész, Németh László, a Gorsium Áfész elnöke) egyértelműen sürgették, hogy a szövetkezetek mielőbb kapjanak egységes és határozott állásfoglalást, ajánlást az elnökségtől a támogatás módjairól. Egyesek szerint elegendőnek vélik a szakcsoporti tagság anyagi támogatását, ha azt a felvásárlási árban kifejezhetik. Mások szerint (ezt tartják elfogadhatónak!) árban is, a termelésben is kifejezésre kell juttatni a szakcsoportok támogatását. Ahhoz, hogy időben hozzájussanak például a kívánatos növényvédelmi szerekhez és eszközökhöz nem nélkülözhetik a beszerzések kedvezőbb formáit, a méltányosabb fuvarköltségeket. Továbbá igen nagy súlyt helyezett az elnökség a piaci értékítéletnek megfelelő termelésre. Az áfész-ek adósak a következetes piackutatással, hiányos a piaci szervező képességük. Ahol utána járnak a kistermelők által produkált termékek elhelyezésének, ott az értékesítésben nincsenek akadályok, de a felvásárlási ár körül sincsenek viták. Javasolja az elnökség a szövetkezeteknek (erről írásos anyagot is készítenek), hogy a jövőben minden eddiginél nagyobb figyelemmel kísérjék, támogassák a méhész-szakcsoportokat és tisztázzák mielőbb a Hungaronektár nem éppen egyértelmű szerepét a felvásárlás és az export tekintetében. (Pdf)