Fejér Megyei Hírlap, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

?. OLDAL Véget ért a Legfelsőbb Tanács ülése Elfogadták az állami vállalatokról szóló törvényt A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden befejezte ülés­szakát. A második napon a két ház együttes ülésen fogadta el az állami vállalatról szóló törvényt, amely elvi jelentősé­gű változást hoz az üzemek, gyárak, sőt az ország népgazda­ságának működésében. A törvény bővíti a vállalat jogait, az önigazgatás fej­lesztését célozza. Meghatá­rozottá és stabillá válik a vállalat és az állami költség­­vetés viszonya. A termelők sorsát nem a minisztériumi utasítások határozzák meg, hanem gazdaságilag önálló termelőegységekké válnak. A­ törvény értelmében a vállalat gazdálkodása az ál­lami terven alapul, de a teljes gazdasági önelszámo­lás elvei érvényesülnek. A dolgozói kollektíva, a vá­lasztott vezetők irányításá­val maga dönt a termelési és szociális fejlesztés min­den kérdésében. A vállalat jövedelméből bizonyos részt átutal az álla­mi költségvetésnek, továb­bá fizet az államnak a ter­melőeszközök — beleértve a föld, az épület — használa­táért. A befizetések után fennmaradó gazdasági el­számolási jövedelmet a vál­lalat saját maga, a dolgozói kollektíva döntése alapján használja fel. Ezt a jövedel­met nem vonhatja el a költ­ségvetés, ugyanakkor az ál­lam nem visel felelősséget egyes vállalatok veszteséges működése esetén. . A következő napirendi pontként a szovjet parlament törvényt hozott arról, hogy az ország életének legfonto­sabb kérdéseit a jövőben össznépi vitára kell bocsá­tani. A törvényben megfogal­mazott fontos új elem, hogy egyes köztársaságokban, sőt, ennél kisebb közigazgatási egységekben — területeken, városokban, járásokban — is szervezhetők általános viták. A törvény értelmében a vita költségeit az állam viseli. Külön cikk szavatolja az ál­lampolgárok szabad, akadá­lyoztatástól mentes részvéte­lét e vitákban. A szovjet törvényhozás ál­tal a mostani ülésszakon el­fogadott harmadik törvény meghatározza, hogy az ál­lampolgárok milyen módon kereshetik igazukat a bíró­ságoknál a vezető beosztás­ban levő személyek jogsértő cselekedeivel szemben. A törvény értelmében minden állampolgárnak joga van a vezetők, illetve az általuk képviselt szervek ellen pa­naszt tenni, s ha az elköve­tett, vitatott cselekedet nem tíz évnél régebben történt, a bíróság köteles azt meg­vizsgálni. A Legfelsőbb Tanács kül­döttei jóváhagyták az elnök­ség által a megelőző ülés­szak óta eltelt időszakban hozott rendeleteket. Ezt kö­vetően az illetékes vezetők válaszoltak a küldöttek in­terpellációira. A Leningradbal Moszkvába tartó közös szovjet—amerikai bé­­kemenet résztvevői útközben egy helyi lakossal beszélgetnek. A menet várhatóan július 4-én érkezik Moszkvába TELEX Rizskov—Cuellar-megbeszélés Szilárd nemzet­közi feltétele­ket kell teremteni valamennyi — szocialista és kapitalista, fej­lődő és fejlett — állam egyenlő­­en és széles körű gazdasági együttműködéséhez hangsú­lyozta Nyikolaj Rizskov az ENSZ főtitkárával tartott meg­beszélésén. A szovjet kormány­fő kedden Moszkvában fogadta Javier Pérez de Cuellart, a vi­lágszervezet vezetőjét, aki hiva­­talos látogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban. A JKSZ KB új elnöke A JKSZ Központi Bizottságá­nak Elnöksége keddi belgrádi ülésén a tisztviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírásnak megfelelően a következő egyéves megbízatási időre Bosko Kruni­­csot, a Vajdasági Kommunisták Szövetségének küldöttét válasz­totta meg elnökévé. Helyi vezetőket ítéltek el Szlovákiában Állami és pártfunkcionáriuso­kat ítéltek el kedden gazdasági bűncselekményért Szlovákiá­ban. Az ítélet indoklása szerint tíz vezető beosztású személy hosszú éveken át nagymértékű kárt okozott a szocialista tulaj­donban. A fővádlottat , az al­­sókubini járási iparvállalat volt igazgatóját, a település fogyasz­tási szövetkezetének későbbi el­nökét — 14 és fél évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítél­­tékk. EGK-csúcs Mérsékelt közeledés mutatko­zott az EGK-csúcsértekezlet má­sodik napján Párizs és Bonn között a mezőgazdasági rend­tartás vitatott kérdéseiben an­nak nyomán, hogy Mitterrand elnök és Kohl kancellár másod­szor is folytatott egymással kü­­lönmegbeszélést a kormányfői értekezlet mellett. A francia el­nök szóvivője szerint „kedvező irányba halad” a mezőgazdasági kérdéskörrel folyó vita. ..valódi politikai szándék mutatkozik mindkét oldalról annak, lezárása érdekében”. KNDK — amerikai berepülés Az amerikai légierők stratégiai felderítésének egy CP—71 típu­sú (Blackbird) szuperszonikus — a hangsebesség felett­­ repülő —­gépe hétfőn a Japán-tenger par­ti vidéke fölött, Koszong város közelében behatolt a KNDK lég­terébe — jelentette a KCNA hír­­ügynökség. Ebben a hónapban ilyen típusú amerikai felderítő gépek már 11 alkalommal sér­tették meg a KNDK légterét. Nemzetközi élet ssz­értekezletek A Varsói Szerződés tag­államainak külügyminisz­ter-helyettesei kedden megbeszélést tartottak Var­sóban. Áttekintették az eu­rópai biztonság és együtt­működés kérdéseivel fog­lalkozó bécsi találkozó ed­digi munkáját, befejezésé­nek kilátásait. Az össz­­-­európai együttműködés to­vábbfejlesztését előmozdí­tó kezdeményezéseket vi­tattak meg. Magyarorszá­got Bényi József külügy­miniszter-helyettes képvi­selte. Varsóban szerdán három­napos tanácskozást kezdet­tek a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei­nek elnökei. A találkozó legfontosabb témája az lesz, milyen szerepet vál­lalhatnak a tagállamok parlamentjei a nemzetközi légkör javításában,­ a nemzetközi enyhülés újjá­élesztésében, Európa és a világ államai békés együtt­működésének erősítésében. Magyarországot Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke képviseli, aki kedden megérkezett a lengyel fővá­rosba. KOMMENTÁR Össztűz Noriega tábornokra A panamai és az amerikai törvényhozás ujjal mutogat egymásra. A múlt pénteken a washingtoni szenátus határo­zatban követelte a panamai vezetéstől „az emberi jogok megsértésének beszüntetését”. Válaszul most hétfőn, a kis közép-amerikai ország törvényhozói „persona non gratanak”, azaz nemkívánatos személynek nyilvánították az Egyesült Államok panamavárosi nagykövetét. Feszültté vált tehát ismét a két ország viszonya. Nem meg­lepő jelenség ez, az utóbbi negyedszázadban az alig több mint kétmillió lakosú csatorna­ országban gyakorta csaptak magasra az amerika-ellenes indulatok. Washington ugyanis a Panama-csatorna feletti ellenőrzést úgy értelmezte, hogy jo­ga van beleszólni nemcsak a hajók áthaladásának adminiszt­ratív ügyeibe, hanem a panamai belpolitikába is. A legendás hírű tábornok-elnök, Omar Torrijos több mint egy évtizeden át határozottan védelmezte a nemzeti függetlenséget, s így rábírta az akkori Carter-kormányzatot egy új csatornaszer­ződés kötésére. Ennek értelmében csökkent az amerikai ka­tonai jelenlét a csatorna­övezetben, s előírták, hogy az ez­redfordulóig az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő mes­terséges víziót teljesen panamai irányítás alá kerül. Omar Torrijos 1981-ben bekövetkezett rejtélyes légiszeren­csétlensége óta Washington úgy vélte, módja van ismét be­folyást gyakorolni a belpolitikára. Torrijos halála után Pa­namában polgári politikusok kerültek az államfői székbe, ám a hatalmat a háttérből továbbra is a hadsereg, s annak erős embere, Noriega tábornok gyakorolja. Noriega, ha nem is mindenben hű követője Torrijosnak, ám kétségtelen, hogy kemény­ tárgyalópartner. Washington hosszabb ideje szeretne már szabadulni­ tőle. A közelmúltban nőtt a belső feszültség Panamában, nagy­részt a súlyosbodó gazdasági helyzet miatt. Általános sztrájk robbant ki, és sajátos párosításként a munkabeszüntetéshez felzárkózott a helyi magántőke, valamint a kormány jobb­oldali ellenzéke is. Válaszul rendkívüli intézkedéseket ve­zettek be. Az amerikai szenátus ezt kifogásolta, s — nyílt beavatkozásként — a múlt hét végén követelte a rendkívüli állapot feloldását, „az emberi jogok tiszteletben tartását”, ezzel párhuzamosan nyílt támadás indult Noriega, Panama erős embere ellen. A panamai törvényhozókban, a jelek szerint, a nemzeti függetlenség csorbítása miatti aggodalom érdekesebbnek bi­zonyult, mint a belső megosztottság Noriega ügyében. Mind­azonáltal nincs kizárva, hogy a tábornok napjai meg vannak számlálva, mert Washington benne látja közép-amerikai po­litikájának egyik keresztezőjét. Noriega ugyanis változat­lanul jó kapcsolatokat tart fenn a nicaraguai sandinista ve­zetéssel. Ortutay L. Gyula Fejlődő kiegészítő tevékenység Alapon Tegnap majdnem teljes délelőtt az Alapi Arany János Tsz­­ben tartózkodtak a sárbogárdi városi párt-végrehajtó bizott­ság tagjai, hogy a kihelyezett vb-ülés előtt saját szemükkel is meggyőződjenek azokról az intézkedésekről, melyeket a XIII. pártkongresszus gazdaságpolitikai határozatainak a végrehajtása érdekében tettek a közös gazdaságban. Utoljá­ra öt évvel ezelőtt, júniusban tartott kihelyezett ülést az akkori járási párt-vb, melyen konkrét feladatokat határoz­tak meg a tsz gazdasági és pártvezetése számára. Ezúttal Demeter Alajos tsz-elnök és Horváth József párttitkár készített írásos be­számolót a fórumnak, mely Takács István első titkár ve­zetésével végezte munkáját. Szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta az elnök, hogy bár az árbevétel 92 százaléka származik alaptevékenységé­ből, az utóbbi évek aszályos időjárása és a munkaerő ha­tékonyabb foglalkoztatása együttesen ösztönözte a ter­melőszövetkezet vezetését a kiegészítő tevékenység fej­lesztésére. Ez azért is fontos, mert a tehenészeti telep re­konstrukciója során munka­erő szabadul fel a fejlettebb technológia alkalmazásával. A lehetőségeket mérlegelve már 1985-ben beindítottak egy üvegmosó részleget, mely a Paksi Konzervgyár részére dolgozik. Elkezdték továbbá az idén egy október elsejével üzembe lépő varro­da kivitelezési munkáit, mely a budapesti FEKON- nal szerződésben ad majd harminc nőnek munkát. A téli foglalkoztatás érdekében ugyancsak a Paksi Konzerv­gyárral állapodtak meg kon­ténerjavításra és összeszere­lésre. A szövetkezet elnöke el­mondotta még, hogy az idén esedékes a tsz számviteli és információs hálózatának a gépesítése, melyre alapozva a közeljövőben megteremtik majd az ágazati önelszámo­lás feltételeit. A vásárolandó IBM számítógép segítségével 1987 végére már computerrel végzik a főkönyvi kivonat készítését, a készletgazdálko­dást és a bérgazdálkodást­ a tsz-ben. Elhangzott még, hogy a tsz pártalapszervezete, amelynek 74 tagja van, súly­ponti kérdésként kezelte a teljesítményarányos bérezés bevezetésének kibővítését, melyet a szövetkezetben meg is oldottak azóta. A végrehajtó bizottság el­ismerte a szövetkezet gazda­sági és pártvezetésének po­zitív kezdeményezéseit a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelésére. G. G. ­ Az Országgyűlés ipari bizottságánk ülése Legfontosabb feladat a szerkezetváltás gyorsítása Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés ipari bizottsága. A képviselők az ipar 1987—1990-es évekre szóló szerkezetátalakítási és egyensúlyjavítási programját vitatták meg. Az ülésen részt vettek az Országos Tervhivatal, az OKISZ, a Magyar Kereskedelmi Kamara és az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság képviselői is. Kapolyi László ipari mi­niszter elmondotta: a készü­lő program al­ ipar fejlesz­tésének legfontosabb felada­tául a szerkezetváltás erő­teljes gyorsítását, a vállala­tok exportképességének je­lentős javítását határozza meg, módosítva a kitermelő- és a feldolgozóipar között eddig kialakult arányokat. Elsősorban azokon a terü­leteken lehet gyorsabb a fej­lődés, ahol piacképes gyárt­mányokat állítanak elő. Eb­be a kategóriába tartozik a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari gépgyártás, a szer­számgépgyártás, a közleke­­désieszköz­-ipar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a műszeripar, a gyógyszeripar, a gumiipar, a műanyagfel­dolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar, vala­mint a konfekcióipar termé­keinek jelentős része. Elen­gedhetetlen a nem jövedel­mező tevékenységek határo­zott visszafejlesztése. A szénbányászatban és a vas­kohászatban már megkez­dődött a szerkezetátalakítás. A gépiparban tervbe vették néhány gazdaságtalanul mű­ködő gyáregység, telephely megszüntetését. Az ipar közép- és hosszú távú fejlesztéséhez elsősor­ban a ráfordítások csökken­tésével, a költségszerkezet javításával lehet biztosítani az eszközöket. Emellett nő a külföldi működő tőke bevo­násának szerepe, és a lakos­sági pénzeszközök felhasz­nálása is. Azzal is számol­nak, hogy a kiemelten fej­lesztendő területeken rész­vénytársaságok jönnek létre. Az ipari miniszter szóbeli kiegészítését élénk vita kö­vette. Több képviselő szor­galmazta, hogy a program kidolgozása során a jelenle­ginél részletesebben foglal­kozzanak a szerkezetátalakí­tás gyorsításához szükséges eszközök biztosításával. A felszólalók hangsúlyozták: az ipar a népgazdaság fejlő­dése szempontjából megha­tározó ágazat. Éppen ezért indítványozták: az ipari bi­zottság javasolja a parla-­­mentnek az ipar szerkezet­­átalakítási feladatainak kor­mányprogrammá nyilvání­tását. Puskás Sándor Heves megyei képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy részle­tesen meg kell határozni a vállalati és a minisztériumi feladatokat. Mérei Emil Ba­ranya megyei képviselő ar­ról szólt, hogy a fejlesztéshez szükséges források elsősor­ban a gazdálkodás haté­konyságának javításával biz­tosíthatók. Ehhez elenged­hetetlen a vállalatok belső érdekeltségi rendszerének fejlesztése, a dolgozók sze­mélyes érdekeltségének je­lentős növelése. Szabó Kál­mán budapesti képviselő he­lyeselte, hogy az ipar szer­kezetátalakítási programjá­ban elsőbbséget élvez a fel­dolgozó ágazat, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a fej­lesztésnek minden területen szelektívnek kell lennie. A szelekció alapja pedig első­sorban a termelésben lekö­tött források megtérülése, vagyis a vagyonarányos nye­reség nagysága lehet. Juhász Mihály, az ipari bi­zottság elnöke vitaösszegző­jében nyugtázta: a bizottság úgy foglalt állást, hogy tá­mogatja az ipar szerkezetát­alakítási programjának ed­digi munkálatait, s szorgal­mazza, hogy a program ké­szítői folytassák a széles kö­rű vitát. Ennek támogatásá­ra az ipari bizottság öttagú szerkesztőbi­zottságot hozott létre, amely a vitában el­hangzott véleményeket ösz­­szegezve részt vesz a prog­ram kidolgozásának további menetében is. (MTI) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1987. JÚLUS­ 1, SZERDA Társadalompolitika Megyei Semmelweis-napi ünnepség Fehérváron (Folytatás az 1. oldalról) A Munka Érdemrend bronz fokozatát vette át: Pordán László, Dunaújvárosi Városi Tanács Kórház-Ren­delőintézet, gazdasági-mű­szaki igazgatóhelyettese; Si­mon Imréné, Sárkeresztes község körzeti ápolónője. Kiváló orvos kitüntetés­ben részesült: dr. Sántha Er­nő, a Központi Kórház-Ren­delőintézet traumatológiai osztályának vezető főorvosa. Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott: dr. Barabás Ká­roly (Sárbogárdi; dr. Bán­­falvy László (Székesfehér­vár); Bánfy Imréné (Székes­­fehérvár) ; dr. Berényi Lídia (Székesfehérvár); Bözsey An­talné (Polgárdi); Czifra Ist­vánná (Kápolnásnyék); Ci­gány Józsefné (Székesfe­hérvár);­ Dobrotka Györgyné (Dunaújváros); Fazekas Er­vinné (Székesfehérvár); dr. Máyer Klára, dr. Fábry Pé­terné (Bodajk); dr. Fehér Dezső (Székesfehérvár); Fe­­renczi Ottóné (Dunaújváros); Hajas László (Székesfehér­vár); Heltai Ferencné (Szé­kesfehérvár); Hetényi Irén (Székesfehérvár); Horeczki Terézia (Bicske); Huszár Imréné (Székesfehérvár); dr. Kardos Ottó (Székesfehér­vár); Kiss Mihályné (Székes­­fehérvár); Kolossváry Lász­lóné (Székesfehérvár); dr. Kovács Endre (Székesfehér­vár); Kutasi Lászlóné (Szé­kesfehérvár); Lakner János­­né (Gánt); Lantos József (Székesfehérvár); Maczkó Józsefné (Velence); dr. Ma­gyar Gyula (Székesfehérvár); Magyary Ferencné (Mór); Major László (Csákvár); Manner Henrikné (Székesfe­hérvár); Molnár Jánosné (Székesfehérvár); Nagy Lász­lóné (Enying); Németh Ká­­rolyné (Székesfehérvár); Né­meth Lászlóné (Székesfe­hérvár); Odor Lajos (Szé­kesfehérvár) ; Pálinkás An­­dorné (Székesfehérvár); Pet­­rohán Andrásné (Bicske); Petrus Antalné (Székesfe­hérvár); dr. Pintér Erzsébet (Enying); Praksz Györgyné (Csákvár); Saáry Györgyné (Mór); dr. Senkár István (Mór); Seres Lászlóné (Bics­ke); Simon Gézáné (Polgár­di); dr. Schwarczinger Ká­roly (Mór); dr. Szabó Ignác (Dunaújváros); dr. Szakács Ferenc (Szabadbattyán); Szemes Jánosné (Mór); Ta­kács Istvánné (Székesfehér­vár); Teer Tiborné (Székes­­fehérvár) ; Torma Sándorné (Székesfehérvár); Tóth Lász­lóné (Polgárdi); dr. Tóth László (Székesfehérvár); dr. Törő Magdolna (Székesfe­hérvár) ; Ugrits Jánosné (Csákvár); Wanderer János­­né (Lajoskomárom); Zborai­­né Kondorosi Erzsébet (Szé­kesfehérvár). Az egészségügyi miniszter dicséretében ötvenheten ré­szesültek. M. L.

Next