Fejér Megyei Hírlap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
2 QIDAl A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (Folytatás az 1. oldalról) elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van: a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása hoszszabb időt igényel. Az állásfoglalás a továbbiakban rámutat: „az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia”. A dokumentum ugyanakkor leszögezi: a gazdasági reformnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. ,,Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén, a többpártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkotmányos garanciát kapjanak” — szögezi le az állásfoglalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Fokozatos átmenetre a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására”. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az érdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. Az állásfoglalás körvonalazza a párt jövőbeni szerepét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a pártdemokráciát. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a népképviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intézményeihez fűződő viszonyáról. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. „Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának” — fejeződik be a dokumentum. Küldöttgyűlés a Gorsium Afész-nél • Szövetkezetünk immár négy éve tartja kemény, következetes munkával kivívott pozícióját a megye fogyasztási szövetkezeteinek élvonalában, de bátran mondhatjuk azt is, hogy országosan elismerésre méltó eredményeket tudhat magáénak. Tavaly árbevételi tervünket az egymást követő áremelkedések ellenére, a tervezett szinten valósítottuk meg, nyereségünket pedig az előirányzott 33 millió forinttal szemben 40 millió forintra teljesítettük — összegezte tegnap Németh László elnök, a Gorsium Áfész küldöttközgyűlésén. A küldöttek tájékozódhattak arról is, hogy a nyereségük értékét külön emeli az a tény, miszerint annak 70 százaléka az alaptevékenységből származik Továbbá az is, hogy a 40 milliót közel 50 milliós fejlesztés, valamint 13 millió forint fenntartás mellett érték el. Ráadásul 1988- ban kellett megfizetniük mintegy 3 milliós állami bírságot is, amit egy, még 1983- ban hozott rossz vezetői döntés miatt róttak ki rájuk Az elnök a küldöttek elé terjesztett szóbeli kiegészítésben részletesen foglalkozott az új üzleti létesítményekkel, a sárkeresztesi, a sárkeszi, a kőszárhegyi, a székesfehérvári korszerű ABC-üzletekkel és vendéglátóipari éttermekkel. Kiemelte: a Gorsium Áfész 1988-ban is nagyszámú diákot, általános és középiskolást étkeztetett. Éttermeik nagyobbik részét ennek megfelelően alakították ki és működtetik 1989-ben is. A küldöttek megvitatták az 1988. évi mérleget és az új év főbb céljait. Az áfész fennállása óta legnehezebb esztendejének tekinti 1989- et. A növekvő adók, költségek, az általános terhek növekedése ellensúlyozására, sajnos egyre kevesebb lehetőség van már birtokukban. A megmaradás, a nyereségszint tartása érdekében nagy hangsúlyt helyeznek idén a nagyobb nyereséget hozó ágazatok fejlesztésére. Ezt célozza az úgynevezett önálló külkereskedelmi tevékenység megszervezése Tervezik korlátolt felelősségű társaságok létrehozását, vegyesvállalatok alapítását is. (peresztegi) Húsz Fejér megyei alkotó részvételével tegnap délután megnyitották a székesfehérvári grafikai tavaszi tárlatot. A köszöntőt Sobor Antal író tartotta, a műveket április végéig, naponta 10-től 18 óráig lehet megtekinteni a megyei művelődési központ kiállítótermében Fotó: Fást László Gazdaság- és társadalompolitika ülést tartott székházában a Szakszervezetek Országos Tanácsa március 31-én és megvitatta az új alapokmány tervezetét (MTI fotó) «» KISZ-esek és alternatívok Együtt vagy külön? Öt szervezet képviselői gyűltek össze tegnap délután a KISZ megyei bizottságának egyik szobájában, a házigazdák meghívására, hogy megvitassák, együttműködhetnek-e, és miben, az alternatív szervezetek a KISZ-szel. Akadt, aki távolmaradt, levélben jelezte fenntartásait a Szabad Demokraták Szövetségének fehérvári, illetve a FIDESZ dunaújvárosi csoportja. A megyei, illetve fehérvári, móri, bicskei, dunaújvárosi KISZ-vezetők és a diákszövetség, a FIDESZ (fehérvári csoport), a szociáldemokrata párt, valamint a Magyar Demokrata Fórum helyi képviselői kifejtették álláspontjukat a helyzetről, és céljaikról. Elemzésük a legtöbb ponton találkozott: az ifjúságnak leginkább fájó pontnak az oktatás, a foglalkoztatás, és a lakásellátás helyzetét nevezték. A közlekedés, vagy a hírközlés állapota helyenként még tovább nehezíti az életet a megyében, s az ifjúsági szervezetek ennek javítása érdekében is fellépnek. A megbeszélésen nem akadt szervezet, amely elzárkózott volna az együttműködéstől, bár többen konkrét akciókat sürgettek elvi nyilatkozatok helyett. Tiltakozó gyűlés a Hajógyárban A Ganz Danubius Óbudai Hajógyárában pénteken reggel 1300 dolgozó tiltakozó gyűlést tartott. A helyi szakszervezeti bizottság által támogatott megmozdulás résztvevői kifogásolták, hogy , — a gyűléssel egyidőben — a Ganz Danubius központjában Angyal Adáim vezérigazgató, a Ganz Danubius Rt. elnöke részvénytársaságot szervez az óbudai gyárterület és környezetének idegenforgalmi hasznosítására. A dolgozók követelték, hogy ilyen rt. ne alakuljon, ne adják el a fejük fölül a gyárat. Óbudán folytatódhasson a több mint 150 éve kezdett hajógyártás. Követelték azt is, hogy Angyal Ádám mondjon le a Ganz Danubius Rt., elnöki tisztéről, mert szerintük ezen funkciója összeegyeztethetetlen cselekedeteivel. A gyűlés résztvevői követeléseikről futárral levelet küldtek Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának ,és Németh Miklós miniszterelnöknek. FEJER MEGYEI HIRLAP .r£9. ÁPRILIS - SZOMBAT Ülést tartott a Fejér Megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról) A tanácsülés végül egyhangúlag elfogadta a megyei NEB beszámolóját és 1989. évi munkatervét, elismeréssel nyugtázta a népi ellenőrök munkáját. * Az OTP Fejér Megyei Igazgatóságának vezetője, Horváth Ferenc azzal terjesztette be írásos tájékoztatóját, hogy hangsúlyozta: a kétszintű bankrendszer kialakulásával, s azzal, hogy a kereskedelmi bankok ma már lakossági pénzműveletekkel is foglalkozhatnak, sőt a költségvetés a kincstárjegyek kibocsátásával szintén a lakossági pénzek „megszerzésére” törekszik, megnehezült az OTP dolga: lakossági hitelt csak ő adhat, a tanácsok jogszabályilag ugyancsak a takarékpénztárhoz kötöttek. Fejér megyében az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél jelenleg mintegy 9 milliárd forint lakossági betétet kezelnek, a hitelállomány viszont megközelíti a 11 milliárdot. A tanácsok támogatásában is kénytelen „szűk markú” lenni a takarékpénztár, mert a jelenlegi 300 millió forint igénnyel szemben csak 105 millió forint célhitelre van „kerete”. A beszűkült hitellehetőségeket bírálta felszólalásában Balsay István székesfehérvári tanácselnök. A megyeszékhelyen számos olyan, szociálpolitikai és környezetvédelmi szempontból fontos beruházás folytatását veszélyezteti a hitelkérelem megtagadása (mint például az öreghegyi csatornázás) amelynek késleltetése beláthatatlan következményekkel járhat. Javasolta: a megyei tanács testülete is emelje fel szavát az OTP lakástámogatási koncepciójának megváltoztatása végett; a lakásmobilitást igen nagy mértékben lecsökkenti az a tény, hogy a takarékpénztár csak ritka esetben vásárol vissza lakásokat. Válaszában Horváth Ferenc azt hangsúlyozta, hogy az OTP-t jogszabályok kötik a lakásgazdálkodásban, amelyektől nem függetlenítheti magát. A visszavásárolt és újraértékesítendő lakások vásárlóinak nem adhatnak szociális kedvezményt, hitelt is csak magas kamattal. összefoglalójában dr. Sziklai Antal megemlítette: felvetődött, harcolni kellene azért, hogy a tanácsok más pénzintézettel (pénzintézetekkel) lépjenek kapcsolatba, de a jelek szerint lehetőségeinken ez se változtatna. A bejelentések között (bizonyos módosítással) elfogadta a tanács az állami támogatás módosítására vonatkozó előterjesztést. Ennek lényege: az 1989. évi költségvetés jóváhagyása után a központi szervek különböző segélyekre, szociálpolitikai és gyámügyi feladatokra, az egészségügyi dolgozók ügyeleti, készenléti díjának emelésére pótlólagosan adtak pénzt a megyének, s ezt osztotta fel a vb pénzügyi osztálya. Kracsun Csaba, a KISZ megyei bizottságának első titkára annak a véleményének adott hangot, hogy a központosított pénzek ilyen utólagos „visszacsöpögtetése” sérti a tanácsi önállóságot, nehezíti a tervezést. Dr. Horváth Miklós országgyűlési képviselő rövid felszólalásában reményét fejezte ki, hogy aköltségvetés reformja tisztességesebb lehetőségeket teremt a tanácsok gazdálkodásában. Ugyancsak a bejelentések között fogadta el a javaslatot a tanácsülés, hogy Sárosd (a helyi tanács kezdeményezésére) ez év április 1-től kapjon nagyközségi rangot. Egy régebbi interpellációra válaszolva dr. Pintér hajós osztályvezető elmondta: megkezdődött a Polgárdit és másik öt települést ellátó vízmű vízbázisának bővítése; az ötödik kút ez év május 30-ig elkészül. Kovács Józsefné (Alap) amiatt interpellált, hogy Sárbogárd és környékének lakossága sérelmezi, bírósági ügyekben Dunaújvárosba kell utazniuk, illetve szóvá tette, hogy a gyógyszerellátásban bekövetkezett változások megnövelték az orvosok adminisztrációs terheit, kevesebb idejük jut a gyógyításra. Válaszában dr. Szabó Miklós, a Megyei Bíróság elnöke elmondta: jogosnak tartják az igényt, hogy Sárbogárd „visszakapja” a bíróságot, de ennek anyagi, tárgyi feltételeit a városnak kell megteremtenie. Telekesné dr. Guóth Zita, a vb egészségügyi osztályának vezetője azt válaszolta, hogy a gyógyszerforgalmazás visszásságai ellen, illetve a forgalmazás megváltoztatásáért mindent megtesznek (eddig is megtettek), de addig is legyenek nagy figyelemmel a tanácsok (és az orvosok) a nehéz szociális helyzetben lévők támogatására. Nem lehet, hogy egyetlen beteg is ne jusson hozzá a szükséges gyógyszerhez azért, mert nem tudja megfizetni. F. F. 280 milliós forgalom Részvénytársasággá alakul a Tszker A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata székesfehérvári területi központja igazgató tanácsa tegnap tartotta mérlegbeszámoló értekezletét. A két évtizede működő Tszker 1988-ban, az országos összehasonlítás alapján is, kiugró eredményt realizált. Németh Károly területi igazgató beszámolójából kitűnt, hogy a Fejér megyeiek összforgalma tavaly meghaladta a 279 millió forintot. Az exportforgalmuk összesen 11,4 millió körül alakult, aminek több mint a kétharmada (7,4 millió) tőkés relációból származik. A közös vállalat mérleg szerinti eredménye több mint 6,4 millió forint volt, ami jelentős emelkedést mutat az előző évihez mérten. Az igazgatótanács ismertette az 1989. évi célokat, s az ennek eléréséhez kívánatos feltételeket is. Továbbá megvitatták dr. Mogyorovszky Istvánnak, az országos központ vezérigazgató-helyettesének előterjesztésében a Tszker szervezetének átalakítására készített állásfoglalást. Nagyobb önállóságot, hatékonyabb piaci együttműködést terveznek a jövőre, különös figyelemmel az agrárszövetkezetek kereskedőháza által tíz év óta bizonyított eredményekre. Számos kínálkozó lehetőséget vitattak meg, hiszen amint mondották, a társasági törvény lehetőséget kínál elsősorban a részvénytársasággá való átalakulásra. A cél a taggazdaságok, Fejér megyében 53 tsz minél kedvezőbb áruértékesítése, elsősorban a nyugati piacokon. Ezzel együtt a piacra való céltudatos és garanciákkal fedezett termelés támogatása kerül előtérbe. (pdf)