Fejér Megyei Hírlap, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1992. JÚLIUS 1. SZERDA '■ ■ !! JÚLIUS 1-JÉTŐL ÉRVÉNYBEN Az Új Munka Törvénykönyve A jogszabály előírja, hogy a munkaviszony során tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk vallásuk, politikai meggyőződésük, vagy ezzel összefüggő tevékenységük miatt. Vita esetén a diszkrimináció-mentességet a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkaviszony kérdéseit a törvény mellett a kollektív szerződés is szabályozza. A kollektív szerződés bármely - a munkaviszonyra vonatkozó - kérdésről rendelkezhet, eltérhet a jogszabálytól, de nem lehet azzal ellentétes. Az eltérés is csak úgy lehetséges, ha a törvény minimális követelményeihez képest a munkavállalókra nézve kedvezőbb feltételeket állapít meg a szerződés. A jogszabálytól ilyen eltérés megengedett a munkaszerződésnél is. A törvény szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, valamint ezek érdekvédelmi szervezeteinek kapcsolatrendszerét. Az alkotmánnyal illetve a nemzetközi egyezményekkel összhangban a munkavállalók és a munkáltatók számára is biztosított, hogy érdekeik megvédése céljából szervezeteket alakítsanak. A szervezetek megalakítására külön törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény vonatkozik. A munkavállalók és a munkáltatók joga az is, hogy tartózkodjanak a belépéstől az érdekképviseleti szervezetbe. A törvény a kormány kötelességévé teszi, hogy a munkaügyi kapcsolatokra és a munkaviszonyra vonatkozó, országos jelentőségű kérdésekben a munkavállalók és a munkáltatók országos érdekképviseleteivel egyeztessen. A szakszervezet a munkahelyen jogosult többek között kollektív szerződést kötni, a jogellenes munkáltatói intézkedés ellen kifogást, vétót benyújtani. Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, hét napon belül egyeztetést kell lefolytatni. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, az ettől számított öt napon belül a szakszervezet munkaügyi bírósághoz fordulhat. A kifogásnak az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A munkavállalók a vezetésben az általuk választott üzemi tanács, illetve üzemi megbízott révén vehetnek részt. A törvény szerint üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden önálló egységénél, ahol a létszám 50-nél nagyobb. Ahol a létszám 51-nél kevesebb, de a 15- öt meghaladja a dolgozóknak üzemi megbízottat kell választani. Az üzemi tanács választásra jelöltet állíthatnak a szakszervezetek, a választásra jogosult munkavállalók legalább 10 százaléka, vagy legalább 50 munkavállaló. Az üzemi tanácsot együttműködési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználásánál, illetve az ilyen jellegű intézmények, ingatlanok hasznosításánál. Az üzemi tanács egyetértése szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához. A munkáltató köteles az üzemi tanács előzetes véleményét kikérni több olyan kérdésben, amelyek lényegesek a munkavállalók helyzetét tekintve, így például az átszervezésre, privatizálásra vonatkozó terveknél, az új munkaszervezési módszerek és teljesítmény-követelmények bevezetésénél. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot legalább félévenként a munkahely alapvető gazdasági kérdéseiről, a bérek, a keresetek alakulásáról, a bérfizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatási tervekről. Tájékoztatást kell adni a tevékenység számottevő módosításáról, jelentős beruházási döntések tervéről. A törvény alapján már nem a munkában eltöltött idő szerint jár az alap és pótszabadság. Az alapszabadság legalacsonyabb mértéke évi 20 munkanap. A 25. életévtől ez az alapszabadság 21 nap, a 28. életévtől 22 nap, a 31. életévtől 23, a 33. életévtől 24, a 35. életévtől 25, a 37. életévtől 26, a 39. életévtől 27, a 41. életévtől 28, a 43. életévtől 29, a 45. életévtől 30 nap. A munkáltató és az üzemi tanács, vagy a szakszervezet közötti érdekvitában a törvény egyeztetési kötelezettséget ír elő. Az egyeztetés lehetséges közvetlen párbeszéddel, közvetítő segítségével, vagy döntőbíró felkérésével. Amennyiben a munkavállaló, a szakszervezet, az üzemi tanács, vagy a munkáltató munkaügyi vitát kezdeményez, a munkaügyi jogvitában a munkaügyi bíróság jár el. (MTI) A NAGYTŐKE ÉRDEKLŐDÉSÉNEK ÚJABB JELE Híd Kelet és Nyugat között Ha az ember azt hallja, hogy E II., automatikusan valamilyen hipermodern repülőgép, esetleg számítógéprendszer jut eszébe. Pedig valójában az E II. egy amerikai nagybefektető, Steve Green birodalmának a neve. Az E II. tavalyi árbevétele 1,2 milliárd dollár volt. A holdingnak három fő vállalkozási területe: a fogyasztási cikkek gyártása, ez elsősorban a Samsonite céghez kapcsolódik, a víztisztító berendezések gyártása, a Culligan Water keretén belül (a Fehér Ház és a pápai rezidencia víztisztító berendezését is ők készítették) és a konfekcióipar, amelyen belül a McGregor Fashion biztosítja a világhírnevet. A cég ezenkívül foglalkozik ipari ingatlanközvetítéssel, valamint raktárakkal és nagyáruházakkal rendelkezik, többek között az övék Kalifornia legnagyobb áruházlánca is. Nemrég az E II. befektetési alapjából elkülönítenek 35 millió dollárt kelet-európai befektetésekre. Múlt héten Steve Green és mindenható tanácsadója, Noel Gould hazánkba látogatón, sőt Noel Gould Székesfehérvárra is eljött a Promorg Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. meghívásának eleget téve. A szakember, aki az EU- -n belül elsősorban a nemzetközi stratégia kidolgozásával foglalkozik, fiatal kora ellenére igen jelentős tevékenységet tudhat maga mögött. 1985-87. közön a Kalifornia állam kormánykapcsolatok igazgatója volt, majd a nemzeti demokrata szenátusi kampánybizottság igazgatója, később C. Pel, a szenátus külügyi bizottsága elnökének kampányfőnöke, és végül John Breaux, Lousiana állam szenátorának személyes tanácsadója volt. A szakértő politikust először magyarországi látogatásuk célja felől kérdeztük. A Szekszárdon működő Samsonite gyárunk, ami az utóbbi három év egyik legsikeresebb projektjének bizonyult, hozzájárult ahhoz, hogy igen kedvező kép alakult kd bennünk a Nod Gould Fotó: SIMON ERIKA magyar dolgozók tehetségével és lelkiismeretességével kapcsolatosan. Ez volt az első kelet-európai projektünk, és sikerét látva, szeretnénk feltérképezni újabb magyarországi befektetési lehetőségeket. A 70-80-as években az amerikai tőke elsősorban Ázsia felé irányult. Mi indokolja a befektetési stratégia változását, más szóval, mién irányul az amerikai tőke figyelme ma elsősorban Kelet-Európa felé? - Az amerikai befekető számára elsődleges feltétel a célország demokratikus berendezkedése. Az pedig köztudott, hogy Ázsiában még mindig nem valósult meg az a széles körű demokrácia, amely a befektetések biztonságát szavatolná. Másrészt az elosztás szempontjából is előnyösebb Kelet-Európa, hiszen jelentősen csökkenthetők a szállítási költségek. Harmadsorban jelentős kulturális affinitás létezik Amerika és Európa között. Kelet-Európában jelentős változások időszakát éljük, amelyekből nem hiányoznak a feszültségek, sőt a háborúk sem. Nem riasztók az amerikai befektetők számára ezek a viszonyok? - Nem lehet a térséget egyformán kezelni. Magyarország számos szempontból eltérő viszonyokat mutat. Kezdjük mindjárt azzal, hogy ez az ország mindig is demokratikusabb volt, mint a környező szocialista államok, és ezt az előnyét mind a mai napig megtartotta. Másrészt Magyarországnak kitűnő a földrajzi helyzete, amely lehetővé teszi számára, hogy híd legyen Kelet és Nyugat között, mintegy központja Eurázsiának. Ugyanakkor a magyarokban mindannyian tiszteljük a szabadságra és a teljesítményre törekvés szellemét. Elég csak összehasonlítani Budapestet a többi kelet-európai fővárossal és azonnal kiderül, milyen óriási előnye van Magyarországnak a többiekkel szemben. Az önök országa inkább Spanyolországra emlékeztet, mint Kelet-Európára. Ráadásul a magyarok sikerre éhesek, ami ugyancsak fontos a piacgazdaság kiépítésének körülményei között. Végül az is tény, hogy mi Amerikában elismerjük a magyarok közreműködését a saját demokratikus fejlődésünkben. - Mi indokolta most székesfehérvári látogatását? Esetleg a kapcsolatteremtés a Promorggal, vagy valamely más helyi céggel? - Azok a kormányszakértők és gazdasági szakemberek, akikkel ittlétünk során találkoztunk, egyértelműen úgy jellemezték ezt a régiót, mint a sikeres vállalkozások területe. Ilyen sikeres vállalkozásként ajánlották nekünk a Promorgot is. Konkrét üzletről még nem beszélhetünk, hiszen most elsősorban tapasztalni, a lehetőségeket felmérni érkeztünk városukba. És mit tapasztaltak? - Mindenekelőtt a nagymértékű érdeklődést, az együttműködési készséget és azt, hogy itt olyan szakemberek vannak, akik képesek kiváló minőséget gyártani. Mindenképpen felcsigázták érdeklődésünket az itt tapasztaltak. Meggyőződésem, hogy hamarosan találkozunk még Székesfehérváron és ez a mostani látogatás csupán előjátéka egy sikeres együttműködésnek. -elekes - MUNKANÉLKÜLISÉG Jelentős eltérések az országban A gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta országosan 6 6,7 százalék. A május végi adatok szerint 323 ezren vannak munka nélkül az országban - tájékoztatta az MTI-t az Országos Munkaügyi Központ. Az arányokat tekintve, régiónként jelentős eltérések tapasztalhatók. Csaknem 18 százalékos a ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg, 16,3 százalékos Borsod-Abaúj-Zemplén és 15,9 százalékos Nógrád megyében. Ezekben a régiókban néhány körzetben 24—26 százalékos ráta is számítható. A legalacsonyabb 4,1 százalékos a munkanélküliségi ráta Budapesten, 6,6 százalékos Győr- Moson-Sopron, 6,7 százalékos Vas megyében. Ezekben a térségekben is gyorsan nő viszont a munkanélküliek száma. Száz munkanélkülire továbbra is csak négy üres álláshely jut. A legutóbbi összesítések szerint májusban 434 ezren részesültek munkanélküli ellátásban, a hónap végén az ellátottak száma 406 ezer volt. ÚJABB MENEKÜLTHULLÁM A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala felkészül egy újabb, ezúttal Bosznia-Hercegovinából kiinduló menekülthullám fogadására - mondta kedden az MTI érdeklődésére Wessetzky József, a hivatal helyettes vezetője. Hozzátette: egyelőre még van hely a nagyatádi menekülttáborban, de szükség esetén átmeneti szállásokat is megnyitnak. Jelenleg mintegy 20-30 ezer, a délszláv államokból érkezett menekült tartózkodik az országban, s közülük 3000-en táborban. Mint Krisán Attila, a Határőrség helyettes szóvivője kedden az MTI kérdésére elmondta: a hét végén három nap alatt jelentkezett 221 boszniai menekült után csak hétfőn további 314 érkezett két autóbusszal és három teherautóval. Rajtuk kívül 1000 boszniai menekült hazánkon keresztül Ausztriába utazott tovább. R. SZÉKELY JULIANNA GABONAKÖR Szombaton még csak a székesfehérvári titokzatos körökről tudtunk. A nagy, harminchat méter átmérőjűről, amely napok alatt egy tucatnyi kisebbet fialt. Tegnap már Enyingról érkezett a telefonbejelentés: a tanyaközpontba vezető út oldalán, a tavaszi árpában nyolc méter átmérőjű kört fedezett fel egy éjszakai gépészeti ügyeletes. Benne, ahogy az már ilyenkor lenni szokott, jobbról balra feküdt földre az árpa, mintegy megadva magát a földön kívüli hatalomnak. Merthogy földön kívüli erőkről van szó, az első pillanattól kézenfekvőnek látszott, és nemcsak a szakértők számára. Tán egy hónapja sincs, hogy a Magyar Televízió ufológiai műsora bemutatta az angliai gabonaköröket, a világon egyedülálló képződményeket, melyeknek keletkezését kizárólag a csodának, azaz hogy számunkra még ismeretlen kozmikus ténykedésnek lehet tulajdonítani. A magyar tévénéző még épp hogy csak felsóhajtott, hogy már megint mit produkált a fejlett Nyugat, és erre tessék. Nemcsak magyar gabonakörök vannak, de egyenlő szárú háromszögek is, sőt különleges fényjelek. És már nemcsak Enyingen, de Balatonbozsokon is. Szülők ide hozzák és a körök közepébe fektetik gyermekeiket a „csodálatos energiáért”. Érkeznek beavatottak, akik biztos forrásból tudják, hogy hamarosan leszállnak hozzánk az égi körzők kezelői is. Az üzlet beindult. Ez az ország, dacolva a pesszimista fejhorgasztókkal, megint csak kitett magáért. Csodáról van itt szó, magam is gyanítom. Ezt nem annyira a dolog természettudományos megmagyarázhatatlanságára énem, e tekintetben ismereteim a nullával egyenlők. Hanem figyeljük meg az esemény idő- és térbeli elhelyezését. Gabonakörök, ezzel az erővel jöhettek volna akár télen vagy tavasszal is. Keletkezhettek volna a tévéadás előtt, amikor még a kutya sem figyelt rájuk. Jöhettek volna legalább a Budapesti Ufoegyesület repülőtéri ufócsapdájába, méltányolva a bennük hívók erőfeszítéseit. De nem. A körök és háromszögek oda és akkor érkeztek, ahol és amikor a legnagyobb szükség volt rájuk. Országos szinten. Itt állunk az idegenforgalmi szezon elején, az illetékesek már éppen kezdenek aggódni. Persze csak a pesszimistább, liberális illetékesek, köztük a balatoni, velencei-tavi boltosok, vendéglősök, akiknél egyelőre gyér a forgalom. Tudják ugyan, hogy a németországi nagy üdülőáradat még csak ezután ér el minket, de mégis.Tartanak tőle, hogy a legkalandosabb kedvű német fejekből sem múlt el a tavalyi angolnatetemek emléke. S akkor e fejek még nem tudják, hogy idén viszont a szúnyogokat is saját kezűleg kell agyoncsapniuk. Nem mindenhol persze, mert akadnak balatoni települések, ahol az önkormányzat dacol a gazdasági nehézségekkel, és befizette magát egy irtásra. Akárhogy is, többen mondták, hogy rajtunk már csak a csoda segíthet. Ebbe az idei nyarat éppúgy beleértették, mint a lassan körmünkre égő expót vagy a naponta tíz-húsz milliárddal följebb licitált költségvetési hiányt. És íme, júliusra itt vannak a gabonaidomok, egyre közeledve tavaink térségéhez. Ez az ország annyira várta a csodát, hogy úgy látszik, nem lehetett neki ellenállni. E tény bizakodásra ad okot. A csodavárásnak nálunk nagy hagyományai vannak. Ha a hit ereje nem is sziklákat, de ufókat mozgat, jelentős eseményeknek nézhetünk elébe. Itt van most, hogy mást ne mondjak, az országos rendőr-főkapitány nyilatkozata a magyar gazdaság csodavárásáról. Mint a Népszabadságban adott interjúja elején olvashattuk, a nyugati pénzt, a nyugati üzletembereket itt úgy lesik, mint a Messiást. Több se kell ma állítólag, mint egy jó megjelenésű külföldi úr, egy Mercedes bérautó, egy előkelő névkártya, és a magyar üzletember máris meg van babonázva. Egy La Point nevű, a fentebbi kívánalmaknak nyilván megfelelő úr például a közelmúltban kis híján „megvette” a Szegedi Konzervgyárat, és többségi tulajdonos lett a szentendrei Márka cégnél. Esze ágában sem volt persze bármelyiket is megtenni. Csupán egy húszmillió márkás hitellel, meg egy márkás luxusautóval akarta megterhelni a szóban forgó cégek számláját, aztán illa berek, nádak, erek, egy árva gabonakor sem maradt a nyomában. Volt azért még valami, ami a főkapitány úr szerint a balek magyarokat lépre csalta. Az úgynevezett „bizalmi háló”. Ha kissé közelebbről megvizsgáljuk e háló természetét, az bizony nem sokban különbözik az előző rendszer „hálóitól”. Azzal a különbséggel, hogy a szélhámosok akkoriban maximum pár láda Márka üdítőre, s nem a gyárra jelentették be igényüket. A bizalmi háló lényege ma is az, hogy „az illetőben bízik a kormány”. „Odafönt” már mindent elintézett, s baráti viszony fűzi a hatalmon lévőkhöz. Kvázi zsebében van az összes potentát, olykor ki is hullik a mellényzsebből egy-egy mosolygós, közös fotó valamelyikükkel. A magyar gazdasági vezetők némelyike, minden jel szerint jobban bízik a személyes kapcsolatokban, a politikai összefonódásban, mint a száraz adatokban. A könnyedén megszerezhető információkban: vajon van-e az illető külföldi partnernek csakugyan pénze, bankja, komoly szándéka, tisztessége. „Senki se várja a mamnát külföldről - összegzi a főkapitány úr. - Akik milliókat szereztek, nem szórják a pénzt. Bízzál bennük, de ellenőrizd le üzletfeleidet”. Csak hát hol vannak nálunk e magatartásnak hagyománya? Mi késztetné egy csőd szélén tántorgó vállalat vezetőjét megfontolt nyomozásra, ha évek óta csodavárás eufórikus légkörében él? Ha sejti, hogy a megígért gazdasági növekedés éppúgy a csodák birodalmába tartozik egyelőre, mint a nyereséges, de legalább nem túl veszteséges expó. Ha élénken emlékezetében él még a huszáros rohammal keresztülvert költségvetési törvény, melyről ma sem mondja ki senki, hogy hiba volt, földtől elrugaszkodott, fatális tévedés. Ha emlékszik még, sőt ma is tanúja, hogy a kormányzat készpénznek veszi nyugati politikusok segélyígéreteit, melyeknek baráti érzelmeknél nincs több alapja. Manna csak, amelyhez, fájdalom, hiányzik a Messiás. A magyar üzletember maholnap, meglehet, kimegy szépen a gabonakörbe. Ott lefekszik, imát mormol, várja a csodás energiát. Vagy kibekkeli, míg maga az ország egyetlen nagy, letarolt körré válik, ami nem katasztrófa. Épp ellenkezőleg. Azt jelzi, hogy ha más nem is, az égiek velünk vannak. (Magyar Hírlap, 1992. június 30.) 3. OLDAL