Fejér Megyei Hírlap, 1995. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP NEMZETKÖZI ÉLET — TÁRSADALOM 1995. MÁJUS 2. KEDD mmmmm­m «« TELEX A­T­H­É­N Szilencium Athénban A görög környezetvédel­mi minisztérium, megelé­gel­ve a főváros áporodott le­vegőjét és a nagy nyári közlekedési dugókat, vett egy mély lélegzetet és három hónapra kitiltott m­in­­den járművet a városköz­pontból. Két négyzetkilo­méternyi területről van szó, melyre reggel 8 és este 8 kö­zött csak tömegközlekedési eszközök és különleges en­gedéllyel rendelkező jármű­vek kapnak bebocsátást. LONDON Tízmillió új telefon A mobiltelefonok, faxok és számítógépes modemek heves burjánzása alaposan megterhelte a brit telefonhá­lózatot. A kereslet kielégíté­sére 10 millió új vonal beve­zetése szükséges, s ahhoz, hogy ezt megtehessék, ismét új vonal bevezetése szüksé­ges, s új tárcsázási rendszer­re kell áttérniük azoknak, akik Nagy-Britanniában vagy oda telefonálnak. Az eddig kétszámjegyű helyi kódok elé egy 1-es került. V E L E N C E Marco Polo nyomában Egy jó fantáziájú ameri­kai cég megismétli Marco Polo 700 évvel ezelőtti ázsiai utazását, mely Pe­­kingtől Velencéig vezet. A cég nevét nem közöljük, mert a részvételi díj (két­ágyas szobákban) 29 500 dollár, s akinek ennyi pénze van, maga is megszervezheti útját Vietnamon, Thaiföl­­dön, Szingapúron, Burmán, Oroszországon és fél Euró­pán keresztül. Különben is: a tour megtelt. NEW YORK Gyilkos a Harvardon? Gina Grant a Harvard e­­gyetemre jelentkezett, de el­felejtette beírni életrajzába, hogy öt évvel ezelőtt halálo­san megszurkálta alkoholis­ta anyját, aki állítólag rend­szeresen verte őt. Gina hat hónapot töltött a fiatalko­rúak börtönében, majd min­taszerű eredményekkel elvégezte középiskolai ta­nulmányait. A Harvard e­­gyetem, amikor — névtelen levélben — kézhez kapta a Gina bűnügyére vonatkozó iratokat — azonnal elutasí­totta jelentkezését. A Har­vard Crimson azonban ne­hezményezte ezt, s azt írta: „Gina elszámolt a társada­lommal, joga van az újrakez­désre”. TOKIÓ Szégyellte, lemondott Szégyenletesnek tartja országa politikai tehetetlen­kedését, s emiatt lemondott parlamenti képviselői man­dátumáról Isihara Sintaro ja­pán politikus, a Japán, mely tud nemet mondani című si­kerkönyv társszerzője. Mint könyve címéből is látszik, Isihara képviselő úgy véli, Japánnak mérhetetlen gaz­dasági erejét ideje volna po­litikai befolyásra váltania. Bokros Lajos hamarosan Tokióba látogat A japán külügyminiszter Magyarországon Kono Johei személyében nem csak a világ egyik vezető gazdasági és politikai hatalmá­nak külügyminiszterét, hanem Magyarország egyik barátját tiszteljük — fogalmazott Ko­vács László külügyminiszter vasárnap a japán diplomatával folytatott tárgyalásait követő sajtótájékoztatón. Kono kül­ügyminiszter— aki már 11 éve a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke — 1990 óta a legmaga­sabb rangú japán politikus, aki Magyarországra látogatott. Kovács László tájékoztatása szerint mindketten egyetértettek abban, hogy a két ország kap­csolatait jelenleg semmilyen probléma nem terheli. A Ma­gyarország és Japán közötti két­oldalú kereskedelem meglehe­tősen szerény, hiszen még a fél­­milliárd dollárt sem éri el. Eb­ben igen nagy arányú, csaknem 300 millió dollár értékű a ma­gyar kereskedelmi negatívum. Kovács ezért kérte Konót, hogy működjön közre a magyar áruk piacra jutási feltételeinek javítá­sában. A gazdasági kapcsolatok má­sik fontos kérdéseként a japán tőkebefektetésekről is szó esett. Ezek mértéke is csekély, Ko­vács László ennek kapcsán arra kérte Tokiót, hogy bátorítsa a ja­pán befektetőket nagyobb akti­vitásra Magyarországon. Hoz­zátette: szeretné, ha minél több japán vállalat követné a Suzuki példáját, és a japán tőke na­gyobb szerepet játszana a ma­gyarországi privatizáció folya­matában. A két külügyminiszter műszaki, tudományos, kulturá­lis és turisztikai kapcsolatokról is szót ejtett, és néhány nemzet­közi kérdésről is véleményt cse­rélt. Kovács tájékoztatta japán kollégáját az EBESZ tevékeny­ségének néhány legutóbbi fejle­ményéről, elsősorban a csecsen­­földi válság rendezésében ját­szott szerepéről. A magyar kül­ügyminiszter japán újságírók kérdésére válaszolva elmondta: az elmúlt napokban megkezdte működését az EBESZ állandó csecsenföldi misszója, melynek magyar diplomata a vezetője. A misszió részt vehet majd az o­­rosz-csecsen tűzszüneti és poli­tikai rendezési tárgyalásokon, az­ alkotmányos rend fenntartá­sában, a demokratikus választá­sok előkészítésében és megfi­gyelésében. Mint mondta, Japán nem tagja az EBESZ-nek, de fontos együttműködő partner. A szervezet köszönettel veszi Ja­pán bármilyen segítségét, ugyanis egy ilyen gazdasági és politikai nagyhatalom sokat tud tenni az EBESZ-akciók sikeré­ért. A két ország diplomáciájá­nak vezetője véleményt cserélt a délszláv válságról, amelynek rendezésében a japán külpoliti­ka aktív szerepet játszik. Egyet­értettek abban, hogy az előrelé­pés legfontosabb feltétele a köl­csönös elismerés a jugoszláv u­­tódállamok között. Kovács László végül arról biztosította a japán külügyminisztert, hogy Magyarország teljes szívvel tá­mogatja Japán tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A magyar kormánynak ugyanis az a meggyőződése: egy ilyen gazdasági és politikai súlyú or­szág bekerülése a BT-be világ­érdek, nem pusztán Japán érde­ke. Kono arról tájékoztatta az új­ságírókat, hogy szívélyes esz­mecserét folytatott a magyar külügyminiszterrel. Egyebek között elmondta: a magyar kor­mány március 12-i szigorító vál­ságcsomagja remélhetőleg ked­vező hatású lesz a gazdaságra. Szavai szerint ez a reformcso­mag rövid távon nem kedvező a japán befektetőknek, de közép és hosszú távon bizonyosan elő­nyös hatásai lesznek. Kono sze­rint Japán a jövőben nagyobb fi­gyelmet szeretne fordítani Ma­gyarországra. A japán külügyminiszter a délszláv válságról szólva köszö­netet mondott magyar kollégá­jának azért, hogy Budapesten találkozhat a jugoszláv és a ma­cedón külügyminiszterrel, s ez­által közvetítő szerepet játszhat a rendezésben. Horn Gyula miniszterelnök hétfőn dolgozószobájában fogadta Kono Josieit, a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó japán külügyminisztert. A kormányfő biztosította Konot arról, hogy a kormány szigorító intézkedései a piacgazdaság kialakítását szolgálják, és kedvező feltételeket teremtenek a külföldi tőkebefek­tetéseknek. A két fél megállapodása értelmében a közel­jövőben To­kióba látogató Bokros Lajos pénzügyminiszter lehetőséget kap ar­ra, hogy részletesen kifejtse a magyar-japán gazdasági kapcsolatok bővítésére vonatkozó budapesti elképzeléseket — tájékoztatta a ta­lálkozó után Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára az MTI-t. A kár, mint Magyarország külföldi adósságállománya Európa, az ipari kémek paradicsoma Véget ért a hidegháború, leáldozott a legmodernebb technikával gyilkoló James Bondok és titkos ügynök tár­saik napja, ezzel szemben felvirradt a brutális eszközök­ről hallani sem akaró, de nem kevésbé veszélyes ipari ké­meknek. Ezt igazolja a bajor alkot­mányvédelmi hivatal most köz­zétett jelentése is, amely szerint főleg a néhai keleti tömb, vala­mint a közel- és közép-keleti or­szágok ügynökei mind nagyobb számban működnek Európa­­szerte. A legtöbb titkosszolgálat a mikroelektronikára, a gyógy­szeriparra, a számítógépgyár­tásra, a vegyiparra és az atomi­parra összpontosítja erőfeszíté­seit. Az oroszok például az ipari kémkedést a politikai hírszer­zésnél is fontosabbnak tartják, mert kétségbeejtő gazdasági helyzetben vannak, s a korszerű know-how megszerzésével pró­bálják javítani versenyképessé­güket. A négy orosz titkosszol­gálat—a néhai KGB utódja—a közös vállalkozások felhaszná­lásával igyekszik becsempészni embereit a külföldi cégekbe, ezért fontos célpontok az orosz, földön működő külföldi vállala­tok. A bajorok szerint a néhai kelet-európai szocialista or­szágok kevésbé aktívak, de ne­kik is megvannak német földön a maguk emberei. Éppen most folyik vizsgálat a román titkos­­szolgálat két ügynöke ellen. A közel- és közép-keleti kémek is buzgón dolgoznak, főleg az i­­rániak és az irakiak, akik nem is annyira a technológia lekoppin­tására, mint inkább az embargós áruk illegális beszerzésére tö­rekszenek. Ugyanez vonatkozik a líbiaiakra, s az ő cégeik már é­­vek óta pénzügyi szálakkal kö­tődnek számos európai vállalat­hoz. Az egyébként barátinak szá­mító országok ipari kémei is szorgalmasan fürkészik egymás titkait. A CIA, amely 30 ezer embert foglalkoztat, súlyos vál­ságba került a hidegháború lezá­rulásával, s most az ipari kémke­désben talál vigaszt. A washing­toni kormányzat nem is nagyon titkolja, hogy a CIA segítségé­vel puhatolta kis a GATT-tár­­gyalásokkal kapcsolatos francia álláspontot. Ugyanezt teszik — legalábbis az amerikaiak szerint — maguk a franciák is. Az ipari kémkedés ma már nem csak az állami titkosszolgá­latok ügye. A nagyvállalatok is megteszik a magukét, elsősor­ban az ipari vásárok, kongresz­­szusok, hivatalos gyárlátogatá­sok alkalmával. Újabban már a fejvadászok is felkutatják — természetesen megbízásból — a nagyvállalatok know-how szak­értőit. A minap így sikerült „fel­­vásárolniok” egy vezető cég ku­tatási részlegének legértékesebb munkatársait. A konkurencia ily módon jutott szinte bagóért sok milliót érő kutatási eredmények birtokába. A nagyvállalatok jó része ezért ma már saját bizton­sági részlegeket tart fenn, a ki­sebb cégek pedig külső tanács­adókat alkalmaznak. A szakér­tők szerint azonban sok vállalat még mindig nem ismeri fel a vé­dekezés fontosságát. Pedig itt valóban óriási összegekről van szó­­— az Egyesült Államokban becslések szerint évről évre ak­kora az ipari kémkedés okozta kár, mint Magyarország egész külföldi adósságállománya! Makai György Harcok Kraj­inában Hétfőn délután heves harcok dúltak a nyugat-szlavóniai Pakrac környékén. Az ENSZ illetékesei szerint a hétfő hajnalban indított offenzíva eredményeként a horvát had­sereg ellenőrzése alá vonta a térségben lévő magaslato­kat, valamint a Zágrábot Belgráddal összekötő autópálya nyugat-szlavóniai szakaszát. A kéksisakosok jelentése szerint a Pakractól délre lévő Okucani felé indult a horvát hadsereg mintegy kétezer kato­nája. Az ENSZ helyszínen tar­tózkodó megfigyelői szerint mindkét fél számos katonát vesztett. M­laden Lackovic horvát bel­ügyminiszter-helyettes a horvát rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a hadsereg „korlátozott” akciójában részt vesznek a területvédelmi egysé­gek is. A hivatalos zágrábi ma­gyarázat szerint a támadásra azért került sor, hogy megnyíl­hasson a Zágráb-Belgrád autó­pálya péntek óta lezárt nyugat­szlavóniai szakasza, amelyet azután zártak le, hogy péntek óta több gyilkosságot is elkövettek az autóút mentén. „Az akció cél­ja, hogy elejét vegyük a további terrorakcióknak” — áll a zágrá­bi katonai és polgári vezetés ál­lásfoglalásaiban. A Horvátországban állomá­sozó ENSZ-erők illetékesei el­ismerték, hogy a horvát vezetés néhány órával a támadás megin­dítása előtt figyelmeztette a kör­zetben tartózkodó kéksisakoso­kat, s felszólította őket, hogy vo­nuljanak fedezékbe. Belgrádi vélemények szerint valószínű, hogy a nyugat-szla­vóniai harcok más krajinai terü­letekre is átterjednek. Hasonló véleményen van Paul Beaver, a Jane's Defence Weekly című brit katonai szaklap szerkesztő­je is, aki a Beta belgrádi hírügy­nökségnek adott nyilatkozatá­ban kijelentette: az a tény, hogy a szerbek kifosztották az ENSZ egyik nehézfegyver-raktárát, arra utal, hogy a harcok kiterjed­nek. „Az sem véletlen, hogy a horvátok éppen ezt a napot vá­lasztották az akció megindításá­ra. Boszniában hétfőn járt le a tűzszünet, az egész világ Szara­jevóra összpontosította figyel­mét” — mondta a brit szakértő. A belgrádi tömegtájékoztatá­si eszközök idézték Lord Owent, a nemzetközi Jugoszlá­­via-konferencia társelnökét is, aki az izraeli rádiónak adott nyi­latkozatában elmondta: „A­­mennyiben valóban a horvátok indították meg az offenzívát, ak­kor valamit tenni kell Zágráb el­len. Az elmúlt években az Euró­pai Unió többször is megvédte Horvátországot az ENSZ terve­zett ellenlépéseivel szemben” -­ tette hozzá a brit diplomata. Akasi Jaszusi az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekben illetékes képviselője sikertelen boszniai tárgyalásai után visszautazott Zágrábba, hogy közvetítsen a horvát és a krajinai szerb veze­tők között. Csángómagyarok Klézsei incidens A BBC román adásának jelentése szerint Klézse moldo­vai csángó faluban erővel akadályozták meg szombaton délelőtt a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének tervezett tanácskozását. A Bákótól mintegy 20 kilo­méterre, egy mellékút mentén lévő településen kívánták létre­hozni az RMDSZ segítségével az MCSMSZ moldovai szerve­zetét. A délelőtti ülésre érkező kisbuszt, amelyen az MCSMSZ elnöke és az RMDSZ képviselő­je érkezett, a falu határában „Románok vagyunk!” „Romá­nul akarunk tanulni!” és hasonló feliratú táblák alatt egybegyűlt helybéliek feltartóztatták, majd erővel eltávolították, kikerget­ték a településről. Az akciót ve­zető polgármester m­ellett a falu­ban megjelent Marcel Moldo­­veanu, a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselője és a me­gyei rendőrparancsnok is. A rendőrparancsnok azt a tá­jékoztatást adta a BBC-nek, hogy 50 rendőr és 80 katona áll rendelkezésére , ám a helyszí­nen csak egy rendőrőm­ester volt látható, aki nem akadályoz­ta meg, hogy a falusiak felvonu­ló csoportja fizikai erőt alkal­mazzon. Bákóban március végén tar­tott először megbeszélést a Mol­dovai Csángómagyarok Szövet­sége Erőss Péter elnökletével, Kötő Józsefnek, az RMDSZ ügyvezető alelnökének jelenlé­tében. 15 küldött képviselte a lészpedi, klézsei, pusztinai, sza­bófalvi, rekecsényi, bogdánfal­­vi és fonófalvi csángómagyaro­kat. Ekkor határozták el azt, hogy, mint az MTI jelentette, az MCSMSZ-t a moldovai csángó­magyar közösség legitim képvi­selőjének ismerik el, és kérik felvételét az RMDSZ társult szervezeteinek sorába, illetve kiterjesztik az addig csak Ko­­vászna és Hargita megyében ak­tív szövetség tevékenységét Moldovába is, ahol a Kárpáto­kon kívülre került csángó kö­zösségek erőteljes elrománoso­­dási folyamaton mennek át. A román képviselőházban ezt követően nacionalista képvise­lők tiltakoztak az ellen, hogy „az RMDSZ ki akarja terjeszte­ni tevékenységét Moldovára, a moldovai csángókra, akik romá­nok”. Oklahoma : 117 áldozat Már 117-re emelkedett az Oklahoma Cityben múlt héten végrehajtott pokolgépes me­rénylet áldozatainak száma. A mentő­alakulatok pénteken újabb hét holttestet találtak a ro­mok között, jelentette a Reuter brit hírügynökség. A hatóságok szerint a merényletet követően eltűntek száma 73 és 79 között van. (A korábbi becslés 97 volt.) A mentési munkát folytatják, noha a túlélők után kutatók dol­gát nehezíti a zord időjárás.

Next