Fejér Megyei Hírlap, 1995. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP NEMZETKÖZI ÉLET — TÁRSADALOM 1995. MÁJUS 2. KEDD mmmmmm «« TELEX ATHÉN Szilencium Athénban A görög környezetvédelmi minisztérium, megelégelve a főváros áporodott levegőjét és a nagy nyári közlekedési dugókat, vett egy mély lélegzetet és három hónapra kitiltott minden járművet a városközpontból. Két négyzetkilométernyi területről van szó, melyre reggel 8 és este 8 között csak tömegközlekedési eszközök és különleges engedéllyel rendelkező járművek kapnak bebocsátást. LONDON Tízmillió új telefon A mobiltelefonok, faxok és számítógépes modemek heves burjánzása alaposan megterhelte a brit telefonhálózatot. A kereslet kielégítésére 10 millió új vonal bevezetése szükséges, s ahhoz, hogy ezt megtehessék, ismét új vonal bevezetése szükséges, s új tárcsázási rendszerre kell áttérniük azoknak, akik Nagy-Britanniában vagy oda telefonálnak. Az eddig kétszámjegyű helyi kódok elé egy 1-es került. V E L E N C E Marco Polo nyomában Egy jó fantáziájú amerikai cég megismétli Marco Polo 700 évvel ezelőtti ázsiai utazását, mely Pekingtől Velencéig vezet. A cég nevét nem közöljük, mert a részvételi díj (kétágyas szobákban) 29 500 dollár, s akinek ennyi pénze van, maga is megszervezheti útját Vietnamon, Thaiföldön, Szingapúron, Burmán, Oroszországon és fél Európán keresztül. Különben is: a tour megtelt. NEW YORK Gyilkos a Harvardon? Gina Grant a Harvard egyetemre jelentkezett, de elfelejtette beírni életrajzába, hogy öt évvel ezelőtt halálosan megszurkálta alkoholista anyját, aki állítólag rendszeresen verte őt. Gina hat hónapot töltött a fiatalkorúak börtönében, majd mintaszerű eredményekkel elvégezte középiskolai tanulmányait. A Harvard egyetem, amikor — névtelen levélben — kézhez kapta a Gina bűnügyére vonatkozó iratokat — azonnal elutasította jelentkezését. A Harvard Crimson azonban nehezményezte ezt, s azt írta: „Gina elszámolt a társadalommal, joga van az újrakezdésre”. TOKIÓ Szégyellte, lemondott Szégyenletesnek tartja országa politikai tehetetlenkedését, s emiatt lemondott parlamenti képviselői mandátumáról Isihara Sintaro japán politikus, a Japán, mely tud nemet mondani című sikerkönyv társszerzője. Mint könyve címéből is látszik, Isihara képviselő úgy véli, Japánnak mérhetetlen gazdasági erejét ideje volna politikai befolyásra váltania. Bokros Lajos hamarosan Tokióba látogat A japán külügyminiszter Magyarországon Kono Johei személyében nem csak a világ egyik vezető gazdasági és politikai hatalmának külügyminiszterét, hanem Magyarország egyik barátját tiszteljük — fogalmazott Kovács László külügyminiszter vasárnap a japán diplomatával folytatott tárgyalásait követő sajtótájékoztatón. Kono külügyminiszter— aki már 11 éve a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke — 1990 óta a legmagasabb rangú japán politikus, aki Magyarországra látogatott. Kovács László tájékoztatása szerint mindketten egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatait jelenleg semmilyen probléma nem terheli. A Magyarország és Japán közötti kétoldalú kereskedelem meglehetősen szerény, hiszen még a félmilliárd dollárt sem éri el. Ebben igen nagy arányú, csaknem 300 millió dollár értékű a magyar kereskedelmi negatívum. Kovács ezért kérte Konót, hogy működjön közre a magyar áruk piacra jutási feltételeinek javításában. A gazdasági kapcsolatok másik fontos kérdéseként a japán tőkebefektetésekről is szó esett. Ezek mértéke is csekély, Kovács László ennek kapcsán arra kérte Tokiót, hogy bátorítsa a japán befektetőket nagyobb aktivitásra Magyarországon. Hozzátette: szeretné, ha minél több japán vállalat követné a Suzuki példáját, és a japán tőke nagyobb szerepet játszana a magyarországi privatizáció folyamatában. A két külügyminiszter műszaki, tudományos, kulturális és turisztikai kapcsolatokról is szót ejtett, és néhány nemzetközi kérdésről is véleményt cserélt. Kovács tájékoztatta japán kollégáját az EBESZ tevékenységének néhány legutóbbi fejleményéről, elsősorban a csecsenföldi válság rendezésében játszott szerepéről. A magyar külügyminiszter japán újságírók kérdésére válaszolva elmondta: az elmúlt napokban megkezdte működését az EBESZ állandó csecsenföldi misszója, melynek magyar diplomata a vezetője. A misszió részt vehet majd az orosz-csecsen tűzszüneti és politikai rendezési tárgyalásokon, az alkotmányos rend fenntartásában, a demokratikus választások előkészítésében és megfigyelésében. Mint mondta, Japán nem tagja az EBESZ-nek, de fontos együttműködő partner. A szervezet köszönettel veszi Japán bármilyen segítségét, ugyanis egy ilyen gazdasági és politikai nagyhatalom sokat tud tenni az EBESZ-akciók sikeréért. A két ország diplomáciájának vezetője véleményt cserélt a délszláv válságról, amelynek rendezésében a japán külpolitika aktív szerepet játszik. Egyetértettek abban, hogy az előrelépés legfontosabb feltétele a kölcsönös elismerés a jugoszláv utódállamok között. Kovács László végül arról biztosította a japán külügyminisztert, hogy Magyarország teljes szívvel támogatja Japán tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A magyar kormánynak ugyanis az a meggyőződése: egy ilyen gazdasági és politikai súlyú ország bekerülése a BT-be világérdek, nem pusztán Japán érdeke. Kono arról tájékoztatta az újságírókat, hogy szívélyes eszmecserét folytatott a magyar külügyminiszterrel. Egyebek között elmondta: a magyar kormány március 12-i szigorító válságcsomagja remélhetőleg kedvező hatású lesz a gazdaságra. Szavai szerint ez a reformcsomag rövid távon nem kedvező a japán befektetőknek, de közép és hosszú távon bizonyosan előnyös hatásai lesznek. Kono szerint Japán a jövőben nagyobb figyelmet szeretne fordítani Magyarországra. A japán külügyminiszter a délszláv válságról szólva köszönetet mondott magyar kollégájának azért, hogy Budapesten találkozhat a jugoszláv és a macedón külügyminiszterrel, s ezáltal közvetítő szerepet játszhat a rendezésben. Horn Gyula miniszterelnök hétfőn dolgozószobájában fogadta Kono Josieit, a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó japán külügyminisztert. A kormányfő biztosította Konot arról, hogy a kormány szigorító intézkedései a piacgazdaság kialakítását szolgálják, és kedvező feltételeket teremtenek a külföldi tőkebefektetéseknek. A két fél megállapodása értelmében a közeljövőben Tokióba látogató Bokros Lajos pénzügyminiszter lehetőséget kap arra, hogy részletesen kifejtse a magyar-japán gazdasági kapcsolatok bővítésére vonatkozó budapesti elképzeléseket — tájékoztatta a találkozó után Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára az MTI-t. A kár, mint Magyarország külföldi adósságállománya Európa, az ipari kémek paradicsoma Véget ért a hidegháború, leáldozott a legmodernebb technikával gyilkoló James Bondok és titkos ügynök társaik napja, ezzel szemben felvirradt a brutális eszközökről hallani sem akaró, de nem kevésbé veszélyes ipari kémeknek. Ezt igazolja a bajor alkotmányvédelmi hivatal most közzétett jelentése is, amely szerint főleg a néhai keleti tömb, valamint a közel- és közép-keleti országok ügynökei mind nagyobb számban működnek Európaszerte. A legtöbb titkosszolgálat a mikroelektronikára, a gyógyszeriparra, a számítógépgyártásra, a vegyiparra és az atomiparra összpontosítja erőfeszítéseit. Az oroszok például az ipari kémkedést a politikai hírszerzésnél is fontosabbnak tartják, mert kétségbeejtő gazdasági helyzetben vannak, s a korszerű know-how megszerzésével próbálják javítani versenyképességüket. A négy orosz titkosszolgálat—a néhai KGB utódja—a közös vállalkozások felhasználásával igyekszik becsempészni embereit a külföldi cégekbe, ezért fontos célpontok az orosz, földön működő külföldi vállalatok. A bajorok szerint a néhai kelet-európai szocialista országok kevésbé aktívak, de nekik is megvannak német földön a maguk emberei. Éppen most folyik vizsgálat a román titkosszolgálat két ügynöke ellen. A közel- és közép-keleti kémek is buzgón dolgoznak, főleg az irániak és az irakiak, akik nem is annyira a technológia lekoppintására, mint inkább az embargós áruk illegális beszerzésére törekszenek. Ugyanez vonatkozik a líbiaiakra, s az ő cégeik már évek óta pénzügyi szálakkal kötődnek számos európai vállalathoz. Az egyébként barátinak számító országok ipari kémei is szorgalmasan fürkészik egymás titkait. A CIA, amely 30 ezer embert foglalkoztat, súlyos válságba került a hidegháború lezárulásával, s most az ipari kémkedésben talál vigaszt. A washingtoni kormányzat nem is nagyon titkolja, hogy a CIA segítségével puhatolta kis a GATT-tárgyalásokkal kapcsolatos francia álláspontot. Ugyanezt teszik — legalábbis az amerikaiak szerint — maguk a franciák is. Az ipari kémkedés ma már nem csak az állami titkosszolgálatok ügye. A nagyvállalatok is megteszik a magukét, elsősorban az ipari vásárok, kongreszszusok, hivatalos gyárlátogatások alkalmával. Újabban már a fejvadászok is felkutatják — természetesen megbízásból — a nagyvállalatok know-how szakértőit. A minap így sikerült „felvásárolniok” egy vezető cég kutatási részlegének legértékesebb munkatársait. A konkurencia ily módon jutott szinte bagóért sok milliót érő kutatási eredmények birtokába. A nagyvállalatok jó része ezért ma már saját biztonsági részlegeket tart fenn, a kisebb cégek pedig külső tanácsadókat alkalmaznak. A szakértők szerint azonban sok vállalat még mindig nem ismeri fel a védekezés fontosságát. Pedig itt valóban óriási összegekről van szó— az Egyesült Államokban becslések szerint évről évre akkora az ipari kémkedés okozta kár, mint Magyarország egész külföldi adósságállománya! Makai György Harcok Krajinában Hétfőn délután heves harcok dúltak a nyugat-szlavóniai Pakrac környékén. Az ENSZ illetékesei szerint a hétfő hajnalban indított offenzíva eredményeként a horvát hadsereg ellenőrzése alá vonta a térségben lévő magaslatokat, valamint a Zágrábot Belgráddal összekötő autópálya nyugat-szlavóniai szakaszát. A kéksisakosok jelentése szerint a Pakractól délre lévő Okucani felé indult a horvát hadsereg mintegy kétezer katonája. Az ENSZ helyszínen tartózkodó megfigyelői szerint mindkét fél számos katonát vesztett. Mladen Lackovic horvát belügyminiszter-helyettes a horvát rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a hadsereg „korlátozott” akciójában részt vesznek a területvédelmi egységek is. A hivatalos zágrábi magyarázat szerint a támadásra azért került sor, hogy megnyílhasson a Zágráb-Belgrád autópálya péntek óta lezárt nyugatszlavóniai szakasza, amelyet azután zártak le, hogy péntek óta több gyilkosságot is elkövettek az autóút mentén. „Az akció célja, hogy elejét vegyük a további terrorakcióknak” — áll a zágrábi katonai és polgári vezetés állásfoglalásaiban. A Horvátországban állomásozó ENSZ-erők illetékesei elismerték, hogy a horvát vezetés néhány órával a támadás megindítása előtt figyelmeztette a körzetben tartózkodó kéksisakosokat, s felszólította őket, hogy vonuljanak fedezékbe. Belgrádi vélemények szerint valószínű, hogy a nyugat-szlavóniai harcok más krajinai területekre is átterjednek. Hasonló véleményen van Paul Beaver, a Jane's Defence Weekly című brit katonai szaklap szerkesztője is, aki a Beta belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: az a tény, hogy a szerbek kifosztották az ENSZ egyik nehézfegyver-raktárát, arra utal, hogy a harcok kiterjednek. „Az sem véletlen, hogy a horvátok éppen ezt a napot választották az akció megindítására. Boszniában hétfőn járt le a tűzszünet, az egész világ Szarajevóra összpontosította figyelmét” — mondta a brit szakértő. A belgrádi tömegtájékoztatási eszközök idézték Lord Owent, a nemzetközi Jugoszlávia-konferencia társelnökét is, aki az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában elmondta: „Amennyiben valóban a horvátok indították meg az offenzívát, akkor valamit tenni kell Zágráb ellen. Az elmúlt években az Európai Unió többször is megvédte Horvátországot az ENSZ tervezett ellenlépéseivel szemben” - tette hozzá a brit diplomata. Akasi Jaszusi az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekben illetékes képviselője sikertelen boszniai tárgyalásai után visszautazott Zágrábba, hogy közvetítsen a horvát és a krajinai szerb vezetők között. Csángómagyarok Klézsei incidens A BBC román adásának jelentése szerint Klézse moldovai csángó faluban erővel akadályozták meg szombaton délelőtt a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének tervezett tanácskozását. A Bákótól mintegy 20 kilométerre, egy mellékút mentén lévő településen kívánták létrehozni az RMDSZ segítségével az MCSMSZ moldovai szervezetét. A délelőtti ülésre érkező kisbuszt, amelyen az MCSMSZ elnöke és az RMDSZ képviselője érkezett, a falu határában „Románok vagyunk!” „Románul akarunk tanulni!” és hasonló feliratú táblák alatt egybegyűlt helybéliek feltartóztatták, majd erővel eltávolították, kikergették a településről. Az akciót vezető polgármester mellett a faluban megjelent Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselője és a megyei rendőrparancsnok is. A rendőrparancsnok azt a tájékoztatást adta a BBC-nek, hogy 50 rendőr és 80 katona áll rendelkezésére , ám a helyszínen csak egy rendőrőmester volt látható, aki nem akadályozta meg, hogy a falusiak felvonuló csoportja fizikai erőt alkalmazzon. Bákóban március végén tartott először megbeszélést a Moldovai Csángómagyarok Szövetsége Erőss Péter elnökletével, Kötő Józsefnek, az RMDSZ ügyvezető alelnökének jelenlétében. 15 küldött képviselte a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsényi, bogdánfalvi és fonófalvi csángómagyarokat. Ekkor határozták el azt, hogy, mint az MTI jelentette, az MCSMSZ-t a moldovai csángómagyar közösség legitim képviselőjének ismerik el, és kérik felvételét az RMDSZ társult szervezeteinek sorába, illetve kiterjesztik az addig csak Kovászna és Hargita megyében aktív szövetség tevékenységét Moldovába is, ahol a Kárpátokon kívülre került csángó közösségek erőteljes elrománosodási folyamaton mennek át. A román képviselőházban ezt követően nacionalista képviselők tiltakoztak az ellen, hogy „az RMDSZ ki akarja terjeszteni tevékenységét Moldovára, a moldovai csángókra, akik románok”. Oklahoma : 117 áldozat Már 117-re emelkedett az Oklahoma Cityben múlt héten végrehajtott pokolgépes merénylet áldozatainak száma. A mentőalakulatok pénteken újabb hét holttestet találtak a romok között, jelentette a Reuter brit hírügynökség. A hatóságok szerint a merényletet követően eltűntek száma 73 és 79 között van. (A korábbi becslés 97 volt.) A mentési munkát folytatják, noha a túlélők után kutatók dolgát nehezíti a zord időjárás.