Fejér Megyei Hírlap, 1995. augusztus (51. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-01 / 178. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Egy helyi lakos nézi az épületben keletkezett károkat, miután vasárnap a Richter-skála szerinti 7,8 erősségű földrengés rázta meg Chilét. A természeti csapás következtében hárman életüket vesztették, további tizennyolcan pedig megsebesültek Eljárás a Prágai Tavasz elárulói ellen A kommunizmus bűneit vizsgáló és dokumentáló prágai hatóságok néhány napon belül vád alá helyezik az 1968-as Prágai Tavasz leverésében közreműködő személyeket — jelentette hétfőn az APA osztrák hírügynökség. Az APA emlékeztet a CTK cseh hírügynökség május 31-én közzétett jelentésére. Ebben a következő olvasható: a hatóságok két hónapon belül előterjesztik az 1968-as eseményekkel kapcsolatos okmányokat azzal a céllal, hogy hazaárulás és a köztársaság felbomlasztásának vádjával eljárást lehessen indítani a Prágai Tavasz leveréséért felelős személyek ellen. Hazaárulás címén a vádlottakra 12-től 15 évig terjedő, vagy életfogytiglani börtönbüntetés szabható ki. A köztársaság felbomlasztásáért ugyanekkora méretű büntetés jár. A hazaárulás ugyan elévülő bűncselekmény, de a kommunista rendszer jog nélküli jellegére vonatkozó 1993-as törvény alapján ez is üldözhető. Csehszlovákiában először 1992-ben tettek említést arról, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó országok csapatainak behívásáért hazaárulás vádjával büntetőeljárást kezdeményezhetnek bizonyos politikusok ellen. 1992 februárjában a csehszlovák belügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén hangsúlyozta, a szövetségi nyomozóhatóságok döntése alapján a következő személyeket helyezik vád alá: Frantisek Barbirek, Vasil Bilak, Karel Hoffmann, Milos Jakes, Jozef Lenart, Zdenek Mlynar, Jan Pillér, Emil Rigó és Zbynek Sojak. Később közéjük sorolták az azóta elhunyt Alois Indrát, Martin Dzurt, Drahomir Keidert, Bohumir Molnárt, Oldrich Pavlovskyt, Josef Riklt, Stefan Sadovskyt, Viliam Salgovicot és Oldrich Svestkát. A belügyminisztérium szóvivője arról is beszámolt, hogy Vladimir Nechanicky csehszlovák államügyész kezdeményezésére 1990 április 6-án a hazaárulás vádjával kapcsolatos büntetőeljárás megindult. Dudajev: „Nem érvényes a katonai megállapodás” Dzsohar Dudajev csecsen elnök kijelentette, hogy a Groznijban vasárnap elfogadott katonai megállapodás nem emelkedhet jogi erőre. Dudajev leszögezte, hogy az Uszman Imajev csecsen küldöttségvezető által aláírt megállapodás nem érvényes Csecsenföld elnökének jóváhagyása nélkül. A Szabadság rádióadónak adott vasárnapi esti nyilatkozatában Dudajev hangsúlyozta, hogy az orosz fél zsarolással, fenyegetéssel és fizikai nyomásgyakorlással vette rá a csecsen küldöttséget a megállapodás elfogadására. Azt állította, hogy a csecsen delegációt már hat napja elszigetelték, gyakorlatilag őrizetbe vették. Azzal vádolta az orosz felet és az EBESZ-miszszió képviselőit, hogy állandóan provokálják a csecsen küldöttséget, s ennek következtében hat napja képtelen kapcsolatot teremteni a csecsen küldöttekkel. A bugyonnovszki túszdráma legfőbb felelősének tartott csecsen terrorista, Samil Baszajev kiadására vonatkozó orosz követeléssel kapcsolatban Dudajev kijelentette, hogy ebben az ügyben „nem helyénvaló az alku”. Baszajevet Csecsenföld nemzeti hősének nevezte, akit a kellő módon fognak bátorítani. * A katonai megállapodás aláírása még nem jelenti, hogy a béke beköszöntött Csecsenföldön. A jelenlegi feltételek között azonban ez a lehető legjobb egyezség — jelentette ki Emil Pain, az orosz elnöki elemző szolgálat szakértője hétfőn az ITAR-TASZSZ-nak adott exkluzív interjújában. Pain úgy vélte, hogy a széles körű megállapodást valószínűleg visszautasította volna Dzsohar Dudajev csecsen elnök híveinek többsége és Moszkvában is erős bírálat várta volna. A katonai megállapodás azonban teljes egészében megvalósítható, mert léteznek a megvalósítását ellenőrző mechanizmusok. „A megállapodás esélyt ad arra, hogy Dudajev híveinek bizonyos része saját hitelének aláásása nélkül lépjen ki a háborúból. Nem hiszem, hogy ezt a lehetőséget elmulasztanák” — mutatott rá a szakértő. Pain érthetőnek tartja, hogy Dzsohar Dudajev nem érdekelt a kompromisszumokra alapozott megállapodás megkötésében. Ezt azzal magyarázta, hogy a csecsen elnök katonai vezető, aki számára a béke a politikai karrier végét jelenti. A katonai megállapodás aláírása után viszont Dudajev bírálata nem sokat jelent, mivel csecsen részről Aszlan Maszhadov vezérkari főnök látta el kézjegyével a dokumentumot. Pain szerint Maszhadovnak legalább akkora befolyása van a csecsen katonai parancsnokok között mint Dudajevnek. Ez pedig lehetővé teszi a legaktívabb csecsen alakulatok leszerelését a Maszhadovnak engedelmeskedő csecsen csapatok segítségével, vagy legalábbis semleges magatartartásával — vélte a szakértő. * Az orosz Alkotmánybíróság hétfőn teljes egészében alkotmányosnak ítélte a csecsenföldi fegyveres beavatkozást lehetővé tévő egyik elnöki rendeletet. A testület két másik elnöki rendelet esetében nem foglalt állást, mert indoklása szerint ezek megvizsgálása nem tartozik hatáskörébe. Az orosz felső- és alsóház képviselői idén áprilisban fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve, hogy vizsgálja meg három elnöki és egy kormányrendelet alkotmányosságát. Beadványukban a honatyák arra hivatkoztak, hogy a csecsenföldi háborút lehetővé tévő elnöki és kormányrendeletek több ponton is sértik az orosz alaptörvényt és a nemzetközi normákat. A testület július 10-én kezdte meg a csecsenföldi üggyel összefüggő nyilvános meghallgatásait, s július 18-án vonult vissza az ítélet meghozatalára. A hétfőn délután kihirdetett ítélet értelmében alkotmányosnak bizonyult Borisz Jelcin elnök 1994. december 9-én hozott rendelete, amely „A Csecsen Köztársaságban és az oszét ingus válságövezetben tevékenykedő törvénytelen fegyveres alakulatok felszámolására irányuló intézkedésekről” szól. Elutasította viszont a testület Jelcin elnök hírhedtté vált titkos rendeletének elbírálását. Az 1994. november 30-án aláírt ukáz „a törvényesség és a rend Csecsenföldön történő helyreállítását célzó intézkedéseket” tartalmazza. Az Alkotmánybíróság nem foglalt állást a katonai doktrína alapvető irányairól szóló, 1993. november 2-án aláírt rendelet esetében sem. Egy orosz ejtőernyős ellenőrzi a környéket helikopterrel vasárnap, miután Groznijban az orosz és a csecsen tárgyalóküldöttség katonai megállapodást írt alá. A csecsen felkelők egyelőre nem veszik figyelembe a megállapodást, s támadásokat intéznek orosz katonák ellen A kormány sebezhetősége La Libre Belgique című belga napilap elemzése Szlovákiáról Rövid szünet után kiújult a szlovák-magyar nyelvháború — írja hétfői számában a La Libre Belgique című belga napilap. Christine Dupré tudósító rámutat: bár a szlovák oktatásügyi miniszter magyar kollégájával, Fodor Gáborral folytatott találkozóján beleegyezett, hogy Pozsony — a hivatalos indoklás szerint a szülők érdeklődésének hiányában — bizonytalan időre felfüggeszti az alternatív oktatás bevezetését. Vladimír Meciar kormányfőnek vannak még eszközök a tarsolyában a magyar kisebbség lehetőségeinek megtizedelésére, így például máris jócskán megkurtították a magyar oktatási intézmények állami támogatását, és előkészületben van a szlovákot egyetlen nemzeti nyelvként deklaráló törvény tervezete is. A lap beszámol az alternatív oktatással kapcsolatos szlovákiai fejleményekről. A tudósító rámutat: a javaslat a 11 százalékos magyarság jobb beilleszkedésének álcája mögött az anyanyelvi oktatás lehetőségeinek csökkentésére és a magyar nyelvű tanárok kirekesztésére törekszik. Nyár elején ez okozta a szlovákiai magyar tanárok és szülők engedetlenségi akcióját, többek között a bizonyítványok átvételének bojkottját. Dupré úgy véli, a nyugati kormányok hathatós beavatkozásával sikerült elkerülni, hogy szeptemberben súlyos válsággal kezdődjék az új tanév. A Meciar-kormányról a huzavona során bebizonyosodott, hogy nem sebezhetetlen, a nyugati nyomás előtt meg kellett hajolnia. A kabinetet azonban odahaza is súlyos kritikák érik — mutat rá a cikk. Az ellenzék egyes képviselői a teljes szlovákiai oktatás elleni hadművelet kezdetének, a tantestületek terrorizálására tett kísérletnek minősítették a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párthoz tartozó oktatási miniszter, Eva Slavkovska törvénytervezetét. Egyes képviselők úgy vélték, Meciar az etnikai viszonyok kérdéskörét is hatalma növelésére kívánja felhasználni. A kormány mindazonáltal belülről is repedezni látszik—ítéli meg Dupré. Könnyen lehet, hogy a szlovák-magyar alapszerződés őszre tervezett megerősítésével tarthatatlanná válik a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali pártnak a Meciar-féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) alkotott, eleve ingatag és törékeny koalíciója. 1995. augusztus 1., KEDD Horn Gyula Finnországban Horn Gyula miniszterelnök Paavo Lipponen finn kormányfő meghívására hétfőn kétnapos finnországi munkalátogatásra érkezett. A miniszterelnököt Kovács László külügyminiszter is elkísérte útjára. A finnországi hivatalos látogatáson tartózkodó Horn Gyula miniszterelnök délben majd félórás megbeszélést folytatott Martti Ahtisaari finn államfővel. A köztársasági elnök gratulált a kormányfőnek az EBESZ elnökét adó Magyarországnak az európai biztonság érdekében kifejtett tevékenységéhez. Ahtisaari fontos mérföldkőnek nevezte az EBESZ közvetítésével formálódó csecsenföldi rendezést. A két politikus ismertette egymással országaiknak az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos elképzeléseit, várakozásait. Martti Ahtisaari megerősítette, hogy a január elsejétől Európai Uniótag Finnország felajánlja Magyarországnak a csatlakozáshoz segítségét és támogatását. Horn Gyula és a finn elnök szót váltott a délszláv válságról is, amelynek megoldását illetően egyikük sem volt derűlátó. Úgy ítélték meg, hogy a fegyveres konfliktust lezáró tárgyalások lehetősége egyelőre távoli. Kedden a magyar miniszterelnök részt vesz és felszólal az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 20. évfordulója tiszteletére rendezett szimpóziumon, amelynek előadója lesz Kovács László magyar külügyminiszter is. Izrael kérni fogja Musza Abu Marzuk szélsőséges iszlám vezető kiadatását, a Hamász pedig vasárnap vezetője azonnali szabadon bocsátását sürgette. Az AFP jelentése szerint Jichak Rabin miniszterelnök azután döntött a kiadatási kérelemről, hogy vasárnap tanácskozott Simon Peresz külügyminiszterrel, David Libái igazságügyminiszterrel, Amnon Barak vezérkari főnökkel és a Sin Bet, a belbiztonsági szolgálat főnökével. A belbiztonsági szolgálat értesülései szerint a magas rangú Hamászvezető személyesen adott utasítást több, Izrael-ellenes merényletre. A Hamász vasárnap sürgette az Egyesült Államokat, hogy azonnal engedje szabadon letartóztatott vezetőjét, ellenkező esetben újabb erőszakhullám robban ki a Közel-Keleten. Augusztus 18-án a berlini tartományi bíróságon megkezdődik az egykori NDK tíz tábornokának pere. Azzal vádolják őket, hogy felelősek azért a tűzparancsért, amelynek engedelmeskedve a keletnémet állam határőrei annak idején számos menekülőt agyonlőttek. A hírt a Der Spiegel jelentette hétfői számában, de a berlini igazságügyi szervek egyelőre nem erősítették meg. A vádlottak között van Wolfgang Reinhold, a keletnémet légierő, Wilhelm Ehm, a flotta és Fritz Peter, a polgári védelem főparancsnoka. Az 571 oldalas vádirat az NDK védelmi minisztériuma úgynevezett kollégiumának jegyzőkönyveire támaszkodik. Ez volt az a testület, amely minden évben kiadta a parancsot, hogy a határsértőket őrizetbe kell venni vagy meg kell semmisíteni. A francia atomfegyver-kísérletek ellen tiltakozó kampánya keretében a Greenpeace környezetvédő mozgalom vasárnapban Mexikóváros történelmi belvárosának egyik terén Chirac Gondolkodója címmel szobrot leplezett le. Az AFP jelentése szerint a két méter magas fém talapzaton az atomrobbanás áldozatát jelképező színész Rodin Gondolkodójának testtartását vette fel, s fejéből kérdés formájában jött ki a gondolat: „Miért, Chirac?” Roberto Robaina kubai külügyminiszter szerint országa nem érdekelt az Amerikai Államok Szervezetébe (AÁSZ) való újbóli belépésben, ha ennek feltételeit ráerőltetik. A miniszter a Juventud Rebelde című lapban megjelent nyilatkozatában mindamellett helyeselte a latin-amerikai integráció gondolatát. Az AÁSZ ma már nem ugyanaz, mint a hatvanas években, de nem is olyan szervezet, amelyhez Kuba tartozni szeretne - mondta a szigetország diplomáciájának irányítója. Kubát a hatvanas években kizárták az AÁSZ-ból. A külügyminiszter szerint a szervezet néhány tagja igen jóindulatúan nyilatkozott Kuba újbóli csatlakozásáról. Elhunyt Laurindo Almeida brazil klasszikus gitáros, aki öt Grammy-díjat nyert szerzeményeivel, és akit Brazília egyik legnagyobb gitárművészének tekintettek. Múlt szerdán 77 éves korában halt meg rákban —jelentette hétfőn hivatalos értesülése alapján Los Angelesből az AP.