Fejér Megyei Hírlap, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-01 / 52. szám
2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA TELEX Kedvező feltételekkel válhat Diana A walesi hercegnő szóvivője Londonban szerdán bejelentette, hogy egyezség született a trónörökös házaspár hivatalos válásáról, s annak Diana számára igen kedvező feltételeiről. A palota azonban közölte, hogy kizárólag Lady Di igénylistájának egyébként hasznos tisztázásáról van szó, amely még további egyeztetések tárgya lesz. Az udvar nem hivatalos reakciójából az derül ki, hogy szerintük a Diana környezete által kiadott nyilatkozat tartalmát — mindenekelőtt azt, hogy Károly trónörökös felesége a válás után is megtarthatja walesi hercegnői címét, s nem kell elhagynia a rezidenciájául szolgáló Kensington-palotát — egyelőre inkább kérésként, semmint végleges döntésként lehet kezelni. Diana ügyvédje viszont kijelentette: roppant meglepőnek tartja, hogy a Buckingham-palota a jelek szerint letagadja a válás körülményeiről nyélbe ütött egyezséget. A rendőrök sem bíznak a rendőrségben Csehországban úgy látszik, még a rendőrök sem bíznak a rendőrségben. Legalábbis ez derült ki abból a széles körű, úgy a rendőrök, mint a lakosság körében végzett felmérésből, amelyet a belügyminisztérium megrendelésére készített a tavalyi év vége előtt egy prágai közvélemény-kutató intézet. A most nyilvánosságra hozott adatok szerint a cseh rendőrök mindössze 58 százaléka van bizalommal saját kenyéradója, a rendőrség iránt. A lakosság körében viszont a megkérdezetteknek csupán 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik a rendőrségben. A rendőrök szerint a rendőrség legnagyobb problémáját az elégtelen műszaki felszerelés, az alacsony fokú hatáskör és illetékesség, valamint az emberhiány jelenti. Ugyanakkor a rendőrök legnagyobb sikerüknek a szervezett bűnözés elleni küzdelemben elért eredményeket tartják. Ilijas: nem tudni, hány szerb család maradt Csütörtökön reggel átvette a hatalmat a bosnyák-horvát rendőrség Dijasban, Szarajevó eddig szerb kézen lévő elővárosában. Ezzel a szarajevói kormány ellenőrzése alá került a boszniai fővárost Zenicával, a fontos ipari központtal összekötő útvonal. Jelentések szerint a föderáció rendőrei nem ütköztek ellenállásba, a szerbek nem tettek kísérletet a hatalomátvétel meghiúsítására. Ellentmondó értesülések vannak arról, hogy Ilijasban hány szerb maradt: a horvát rádió nemzetközi becslésekre hivatkozva azt közölte, hogy legfeljebb 100-150 szerb család maradt az elővárosban. Más hírek szerint két-háromezren vannak még Ilijasban, nagy részük azonban nem szerb, hanem valószínűleg horvát. Tavaly novemberben még 17 ezer ember élt a településen. Az újraelosztás túlzott, az adók elviselhetetlenek Medgyessy Péter antiinflációs politikát hirdetett meg Dr. Medgyessy Péter még elnök-vezérigazgatói pozíciójában, de már pénzügyminiszteri minőségében tartott tegnap sajtótájékoztatót a Magyar Beruházási és Fejlesztési Bankban igen nagy érdeklődés mellett. A rendkívül elegáns pénzügyér hangsúlyozta, nincs sokféle gazdaságpolitikája, amelyeket más-más színekben adna elő a különféle tájékoztatókon, csak azt erősítheti meg, amit már eddig is nyomatékosított. A kormány, illetve Bokros Lajos eddigi stabilizációs törekvéseinek folytatója kíván lenni, mert más utat elképzelhetetlennek tart a magyar gazdaság rendbe tételére. Az új pénzügyminiszter célja mindenképpen a gazdasági növekedés — ezt készíti elő a stabilizáció — valamint az infláció visszaszorítása. Ez utóbbi feladat lesz a legnehezebb, ismerte el Medgyessy. Reform-elképzeléseiben az elosztási rendszerek átalakítása elsőrenden szerepel, kicsi, olcsóbb államra van szükség, amely nem gyenge államot jelent! Az nem tartható, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) oly tetemes részét viszszaosztja az állam, viszont nem fog megfeledkezni a hátrányos helyzetűekről. Igyekszik megismerkedni a lemaradó rétegek problémáival — mondotta, s törekszik a társadalmi párbeszédre, mivel a reformokhoz nélkülözhetetlennek tartja az emberek meg- és egyetértését. Kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy a következő választásokig vállalta a pénzminiszterséget, kizárólag lelkiismereti okok miatt tudja elképzelni, hogy lemond, de egyelőre ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. Ha azonban bejelenti, hogy föláll, akkor ahhoz tartja is majd magát. Nyitott gazdaságpolitikát szándékozik folytatni, kész a nyilvánosság — a sajtó— elé állni bármely döntése kapcsán, egy rövid ideig azonban türelmi időt kér. A személyi jövedelemadó szerinte is torz és eltúlzott, alapvető változtatásra készül, szeretné csökkenteni a rendkívüli magas adókulcsokat. Ez az állami kiadások lefaragásán túl az szja másként való „terítésén” is múlhat, vagyis vannak, akiket nem ér el az adó, míg mások, akik jövedelme nem eltitkolható, mások helyett is viselik a terheket. Ehhez kapcsolódóan szóba került természetesen a feketegazdaság elleni küzdelem, ahol nem a rendőrség hatáskörét akarja a leendő pénzügyminiszter növelni, hanem az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség jogosítványait megerősíteni, eszköztárukat bővíteni. Az államapparátus minőségéről kritikusan nyilatkozott, sajnos, a legjobb szakemberek az utóbbi hat-nyolc évben eltávoztak e szektorból a sokkal jobban fizető és nagy lehetőségeket kínáló magánszektorba, márpedig ez nem tartható, erre megoldást kell találni! A társadalombiztosítási önkormányzatokkal egyáltalán nem akarja kiásni a csatabárdot, a tb deficitjét ugyan a lehető legrövidebb időn belül pótolni kell, ám a partnerek meggyőzésével, tárgyalások útján szeretné megnyerni a tbönkormányzatokat e feladathoz. Kikerülhetetlen volt az a kérdés is, hogy miért nem vállalta egy éve a miniszteri posztra a fölkérést, s miért mondott most igent. Medgyessy tavaly nem érezte azt a politikai támogatást, amelynek most birtokában van, az MSZP-frakció prominenseinek állásfoglalása, illetve az SZDSZ pozitív véleménye nem csupán programjának, hanem személyének is elfogadását jelenti. Békési és Bokros szellemi kapacitásait örömmel veszi segítségként, Hetényi István államháztartási reformterveire is támaszkodni kíván, s úgy véli, Kupa Mihály szakértelmét sem kell majd nélkülöznie- zárta Medgyessy. - zsohtárFotó: Simon Erika Göncz Árpád köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára, március 1-jei hatállyal pénzügyminiszterré nevezte ki dr. Medgyessy Pétert — tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a köztársasági elnök sajtóirodája. Milliárdok a feketegazdaságban Német hitelből kezdődhet közeljövőben a panelépületek felújítása A kormány úgy határozott, hogy a kutasi katasztrófában elhunytak családjainak egyenként 500 ezer forintos segélyt, a sérültek támogatására pedig öszszesen 7-8 millió forintot juttat a költségvetés általános tartalékából. Kiss Elemér a tájékoztató további részében elmondta, hogy a kormány tájékozódott a feketegazdaság elleni fellépés helyzetéről és megállapította, hogy az eddigi lépéseknek köszönhetően jelentősen lelassult a feketegazdaság növekedési üteme. A kabinetnek az a célja, hogy további intézkedésekkel a GDP körülbelül 30 százalékáról 10- 20 százalék körülire szorítsa le a rejtett gazdaságban realizál jövedelmet. A fekete- és árnyékgazdaság működése jelenleg mintegy évi 70-100 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent az államkasszának. A tájékoztató megállapítása szerint három fő okra vezethető vissza a feketegazdaság működése: egyrészt a gazdasági válsághelyzetből fakadó létbizonytalanságra, másrészt az igazságszolgáltatás hiányosságaira, valamint a jövedelemelvonás magas szintjére. Ez utóbbival összefüggésben — az újságírók kérdései nyomán — az államtitkár szót ejtett Medgyessy Péter pénzügyminiszter-jelölt azon szándékáról is, hogy csökkenteni szeretné a személyi jövedelemadó-tábla legmagasabb kulcsait, mert ebben látja a feketegazdaság elleni fellépés leghatékonyabb lehetőségét. Kiss Elemér jelezte, hogy Medgyessy a jövő héten már részt vesz a kormány ülésén, akkor a minisztereknek módjuk lesz véleményt nyilvánítaniuk az elképzelésről. Mindenesetre nem tudja elképzelni, hogy a kormánytagok ne lelkesednének a csökkentésért, ha arra látnak módot. Ami pedig az eredményeket illeti: a sorozatos intézkedéseknek köszönhetően mára sikerült elérni, hogy bizonyos területeken szűkültek a rejtett gazdaság lehetőségei, s jelentősen javult a gazdasággal összefüggő bűncselekmények felderítettsége. Tavaly az előző évihez képest — a sértettek számát tekintve — több mint négyszeresére nőtt az ismertté vált gazdasági bűncselekmények száma. A Vám- és Pénzügyőrség csaknem 20 ezer esetben, összesen 33,2 milliárd forint értékben derített fel jogsértő cselekményeket, ami jelentős javulást jelent az előző évi adatokhoz képest. A jövedéki ellenőrzésre jogosult szervek csaknem 10 milliárd forint értékű szeszesitalt, dohányt és kávét foglaltak le. Az állami vagyon privatizációjával összefüggésben tavaly év végéig mintegy 50 esetben rendeltek el nyomozást, ezekben eddig 12 vádemelési javaslat született. Az elmúlt három esztendőben több mint 440 kőolajtermékkel és -származékkal összefüggő jogsértésre derült fény. A hatóságok mintegy 600 gyanúsítottat hallgattak ki és a büntetőeljárások során 30 milliárd forint elkövetési értéket bizonyítottak. A mai napig azonban — a hosszadalmas bírósági eljárások miatt—csak 14 ügyben született jogerős ítélet. Az APEH által megbüntetett adózók száma két és félszeresére —185 ezerre — nőtt, a kiszabott bírság pedig 4,3 milliárd forintra emelkedett. Az év során feltárt nettó adóhiány csaknem 39 milliárd forintot tett ki. Az adóhatóság az ellenőrzések eredményeként tavaly 953 büntetőeljárást kezdeményezett. Ezek elkövetési értéke meghaladta a 12 milliárd forintot. Az APEH 10,6 milliárd forint jogtalan áfa-visszatérítést is megakadályozott. A kormány határozatot hozott arról is, hogy 30 millió német márka összegű hitelből kezdődjön meg a panelépületek energiatakarékos, értéknövelő felújítását célzó program. A hitel felvételére meghirdetendő pályázatot áprilisra dolgozzák ki. Azt már most tudni, hogy a kölcsönöket változó kamatozással vehetik fel a lakástulajdonosok és a lakásbérlők, mégpedig úgy, hogy a mindenkori kamat egyharmad részét a felvevőknek kell fizetni—ez jelenleg 10 százalékos kamatot jelent , míg a kétharmad részt a költségvetés állja. A nem panellakások is hozzájuthatnak a hitelhez, ám más feltételekkel: ők az első öt évben 4, a második öt évben pedig 3 százalékos kamattámogatást kaphatnak. 1996. márcis 1., PÉNTEK A TÁRGYALÓTEREMBŐL Megölték a csabai vállalkozót Az egy békéscsabai játékautomatás vállalkozó rendkívül kegyetlen legyilkolását kitervelő, megszervező és végrehajtó három vádlottat 15,10, illetve 8 év fegyházbüntetésre ítélte, a vádiratban felbújtóként szereplő csabai kocsmárost, akire az ügyész, mint két másik vádlottra is, életfogytig tartó büntetést kért, e vád alól fölmentette az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság Ágostonná dr. Pfaff Mária vezette tanácsa. Az 1994. március 18-i és a közvélemény előtt békéscsabai maffiás gyilkosságként ismerté vált — bűnügyben csütörtökön hirdettek ítéletet Gyulán. A fiatal csabai vállalkozót, Dudás Zoltánt pénzért ölték meg, lakását akarták kifosztani. A meggyilkolásával elsőrendűként vádolt Gyányi Lajos Csabát (22 éves békési lakost, aki valutázásból élt) előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette s egyéb vétségek miatt halmazati büntetésként 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság. A másodrendű Pohner Mátyás Attilát (29 éves békéscsabai lakost, az ügyész által bérgyilkosságra való felbújtással vádolt csabai kocsmáros kidobólegényét s pénzbehajtóját) a bíróság bűnsegédként, előre kiterveltem nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt 10 év fegyházbüntetésre és 10 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. Kokavecz Pál Mihály harmadrendű vádlottat (a békéscsabai Ezerjó játékterem 37 éves tulajdonosát, játékautomatás vállalkozót) a bíróság lőfegyverrel és lőszerrel való viszszaélés bűntette miatt kétszázezer forint pénzbüntetésre ítélte s ezt az előzetes fogvatartásban töltött idővel megfizetettnek nyilvánította; a felbújtóként, előre kiterveltem nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól viszont fölmentette. A IV. rendű vádlottat, Salamon György 24 éves békéscsabai felszolgálót — akit a bíróság bűnsegédként, előre kiterveltem nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének elkövetésében talált bűnösnek — 8 évi fegyházra ítélték és 10 évre eltiltották a közügyektől. A fegyházbüntetésre ítélt három vádlott részletesen, csoportosan, fondorlatosan kitervelt gyilkosságot hajtott végre — állapította meg a bíró. A három emberi mivoltából kivetkőző fiatalembert a pénzszerzés vágya hajtotta. A gyilkosság kitervelésében Pohner Mátyás Attila játszott főszerepet, a fegyvert is ő szerezte, míg a gyilkosságot Gyányi Lajos Csaba hajtotta végre. Az akkor 20 éves Gyányi egy Békéscsaba melletti erdőben áldozatukra három pisztolylövést adott le, az egyik golyó áthatolt Dudás Zoltán szívén, majd fegyverét szétverte a már védekezni képtelen férfi fején (a 49 külsérelmi nyomból 40 repesztett fejsérülés volt), végül zsinegeléssel fojtotta meg. A IV. rendű vádlottat, Salamon Györgyöt Pohner vonta be a gyilkosságba: félmilliót ígért neki Dudás Zoltán sírjának megásásáért; a gyilkosság előtt kivitték az erdőbe, hogy ássa meg az áldozat végső nyughelyét. Mint az ítélethozatalkor elhangzott, mind a négy vádlott büntetett előéletű. Lelkiségükre jellemző, hogy a tervezett gyilkosság előtti órákban áthajtottak kocsijukkal Csabáról Gyulára a fodrászhoz, hogy rendbe tetessék a frizurájukat. Az ifjú és kíméletlen gyilkosok nem érték el céljukat, ugyanis áldozatuk, mielőtt velük találkozott volna, lakása kulcsát átadta az anyósának, így nem mehettek a remélt nagy summa pénzért, amit reményeik szerint egy általuk szervezett többszázezer forintos valutaügylethez tartott otthon Dudás Zoltán. Az erdőben elrejtett halottat 1994. március 23-án megtalálta egy járókelő s az elkövetők rövidesen hűvösre kerültek. Stadler elrablói kevesebbet ülnek A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön lényegesen enyhítette a Bács-Kiskun Megyei Bíróság első fokú ítéletét Stadler József, az országosan ismert sportmecénás-üzletember elrablóinak ügyében. A bűnperben másodfokon eljáró bírói fórum Márton Gábor elsőrendű vádlott és a csecsen nemzetiségű Iszajev Anzor Izmailovics másodrendű vádlott cselekményét társtettesként elkövetett emberrablás bűntettének minősítette, mivel nem találta bizonyítottnak a fegyveres elkövetést. A Legfelsőbb Bíróság a vádlottakra első fokon kirótt 10-10 évi börtönbüntetést egyaránt hat évre csökkentette, Márton Gábor esetében a 8 évi közügyektől eltiltást hat évre enyhítette, és mindkettőjüknél korlátozta a kiszabott vagyonelkobzás mértékét. A bíróság az emberrablással kapcsolatban bűnpártolóként első fokon 4 évi börtönre ítélt Iszajev Kjuri Izmailovics harmadrendű vádlott büntetését két évre mérsékelte. A Legfelsőbb Bíróság nem változtatta meg a csecsen testvérpár országból való kiutasítására vonatkozó, első fokon kiszabott mellékbüntetést. Az emberrabláson kívül Márton Gábor jelentős kárt okozó csalás kísérletét, devizabűncselekményt, magánokirat-hamisítás vétségét, míg Iszajev Anzor Izmailovics közokirat-hamisítás vétségét és jogellenes belföldi tartózkodás vétségét is elkövette. Ez utóbbi bűncselekményt fivére is megvalósította. Az eset előzménye, hogy Márton Gábor 1995. január közepén találkozóra csalta Stadler Józsefet. A megbeszélést követően a közismert üzletembert a csecsen bűnözők betuszkolták egy gépkocsiba, és egy tanyára vitték. Útközben és a tanyán is többször megverték, és családja kiirtását, telephelye felgyújtását helyezték kilátásba, ha nem fizet másfél millió dollár váltságdíjat. Végül 100 millió forintban állapodtak meg, amit Stadler József át is adott elrablóinak. A bűnperben első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság fegyveresen elkövetett emberrablás bűntette miatt mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Az ügy a vádlottak és védőik fellebbezése nyomán került a Legfelsőbb Bíróság elé. A másodfokú ítélet indokolásában elhangzott: nincs ok az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére, mert összességében alkalmas a felülbírálatra. Az emberrablás bűntette minősített esetének megállapítására azért nem volt mód, mert nem nyert bizonyítást, hogy az elkövetők használtak-e lőfegyvert. A bűncselekmény valamennyi csecsen résztvevőjét nem sikerült elfogni.