Fejér Megyei Hírlap, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-02 / 102. szám
2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1996. május 2., CSÜTÖRTÖK „Él, őrzi, cseréli magát” Meghalt kevés nagy öregünk egyike, Keresztúry Dezső. Majdnem egyidős volt a századdal, 1904-ben született. Borozgatott Móricz Zsigmonddal, ismerte József Attilát, sokat megélt, sokat tudott. Költő volt, író, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, tanár, 1945-47-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter. Legnagyobb kincse szőlész öregapjától örökölt zalai kertje, vén diófája, amit nagyapja ültetett át a szőlőből, hova szarba vitte magvát, no meg makulátlan embersége, tisztessége volt. Tisztelte a szépséget, a rendet, amiről így vallott: „Nekem az a szép, ami az értelem rendjét sugározza, és az, amiben szenvedély van. De ami igazán szép, abban rend és szenvedély egymást erősítve találkozik.” A sok mértékadó szépség között Arany János költészete volt számára az egyik vezérlő csillag. írt a lágy pannon tájról, Székesfehérvár történelmi köveiről, a Balatonról, a magyar önismeret útjáról, a nehéz méltóságról, a csillagokról, az istenről és az emberről, aki „akár a többi teremtmény: él, őrzi, cseréli magát”. -zágoni- TELJES A ZŰRZAVAR A BRIT MARHAÁGAZATBAN Tegnap kellett volna megkezdeni a leöléseket Teljes volt a zűrzavar a brit marhaágazatban szerdán, a járványtól veszélyeztetett állomány fokozatos leölésének kezdetére kijelölt napon, s a marhahúsexportra kirótt EU-tilalom remélt feloldásának, vagy legalábbis enyhítésének előző napi elmaradása a kormány egységét is szakítópróbának tette ki. A gyaníthatóan emberi megbetegedéseket is okozó járványos agysorvadás miatt a brit kormány már márciusban elrendelte, hogy az állomány legveszélyeztetettebbnek tekintett, 30 hónaposnál idősebb, elsősorban tejre tenyésztett hányadát az egyedek fejési ciklusának végén le kell ölni, s húsukat a kereskedelmi forgalom helyett az égetőkbe kell küldeni. A munkát különlegesen felszerelt, kijelölt vágóhidakon kellene végrehajtani, szerdai értesülések szerint azonban ezeket a kormány elmulasztotta a ritkítási program megkezdésével megbízni. A terv hetente mintegy 15 ezer idősebb fejőstehén elemésztésével számol, több éven keresztül; a kereskedelemi bevételektől eleső farmereket zömmel az EU kasszájából kártalanítják. Szerdai értesülések szerint a marhaügy a kormány egységét is kikezdte. Rifkind külügyminiszter levélben kifogásolta Major miniszterelnöknél, hogy a kabinet visszavonulót fújt az EU- embargó miatt tervezett kereskedelmi ellenlépések ügyében. NYUGDÍJKOR: RUGALMAS ÁTMENET Horn Gyula szerint fennáll a veszélye a feketegazdaság és a politika összefonódásának. A szervezett bűnözés megfékezésére minden lehetőséget meg kell ragadni, s ennek eszköze lehet a központi nyomozó hivatal felállítása is. A pártelnök-miniszterelnök minderről a MSZP hagyományos május 1-jei városligeti fórumán beszélt. A közönség kérdéseire válaszolva a kormányfő részletesen szólt a tervezett nyugdíjreformról. Leszögezte, hogy a kormányzat rugalmas átmenetet kíván megvalósítani, ami azt jelenti, hogy a reform valamennyi eleme csak a következő évezred elején lépne életbe. Az Országgyűlés egyébként a jövő szerdán egész napos vitanapot tart e kérdésről, amikor alaposan megindokolják a tervezett lépések okait és célját. A miniszterelnök a továbbiakban azt is hangsúlyozta, hogy a kormányzat nem térhet ki a stabilizáció elől. Közölte, hogy az idén már nem terveznek a tavalyihoz hasonló kemény intézkedéseket. A reálbércsökkenés 1996-ban várhatóan 2 százalék körül alakul, jövőre pedig megszűnik a csökkenés. Megítélése szerint 1997-ben a szociális területeken is érzékelhetőek lesznek a kedvező változások. Arra a kérdésre, hogy a kormány mikor vizsgálja felül az önkormányzatok visszaéléseit, Horn Gyula leszögezte: a kormány nem avatkozhat bele a területi önkormányzatok ügyeibe. cseretelepeken gázpalackot cserél, nyereményszelvényt kap, mellyel hőlégballon utazást vagy gázkészüléket nyerhet. Giczy a „halálos” hatalomról A pártelnök nem tudja, hogy tárgyalt-e valaki a szocialistákkal A KDNP elnöke, dr. Giczy György, mint arról beszámoltunk, a martonvásári kereszténydemokrata fórumon bejelentette: eljött az ideje annak, hogy az ellenzéki erők összefogását kezdeményezzék. A pártelnök a rendezvényen interjút adott a Fejér Megyei Hírlapnak. Raskó György, az MDNP elnökségi tagja mintha jósnak bizonyult volna. Néhány napja azt nyilatkozta, illuzórikus volt a KDNP elképzelése, hogy egyedül is megerősödik, a másik oldalon pedig az MSZP kezdi visszanyerni népszerűségét. Szerinte a társadalom igényli az ellenzéki szövetséget. Mit szól ön ehhez? — Nos, Raskó Györgyökkel a továbbiakban kevésbé fogunk tárgyalni, de ez nem retorzió a nyilatkozatra. Raskó egyébként téved, ha azt gondolja, hogy úgy véltük, egyedül is képesek leszünk megnyerni a következő választásokat. Mi nem szövetségről beszéltünk most sem, hanem azt szeretnénk, ha az ellenzéki együttműködés programszerűbbé válna. Ez azért is aktuális, mert a KDNP most alakítja ki a középtávú koncepcióját, amelyről érdemben a júniusi választmányon tárgyalunk majd. Mindig is ellene voltam, hogy szűk körű együttműködés alakuljon ki vagy egy elsietett szövetség. Mostantól kezdve tervezzük az ellenzéki pártok vezetőivel történő találkozást, s a pártok politikájából kiindulva látunk olyan momentumokat, amelyek azonosak vagy közelíthetők a KDNP elképzeléseihez. — Konkrétan mely pártokkal tudja elképzelni az együttműködést? Szóba jöhet az MDNP, az MDF, a Fidesz és az FKgP. Vezető szerepet szánnak-e maguknak a kereszténydemokraták? —Nem hiszem, hogy ez a szerep attól alakulna ki, hogy egy párt mit szán önmagának. Ez később derül majd ki. Számunkra az a fontos, hogy egy kereszténydemokrata program fontos elemei érvényesülnek-e egy esetleges koalíciós kormányzás során vagy nem. A KDNP-nek kétségkívül kulcspozíciója van abból a szempontból, hogy mi vagyunk az egyetlen ellenzéki erő, akivel az összes többi hajlandó szóba állni. Azt viszont nem nekünk kellene meghatározni, hogy kikkel akarunk együttműködni, mert akkor valakit óhatatlanul kizárunk. Változatlanul az az elképzelésünk, hogy a kereszténydemokrácia olyan alternatíva, amelyet Magyarország még nem próbált ki, és amely Nyugat-Európában egészen sikeresen alkalmaztak eddig. — Változott a megítélése Torgyánról a március 14-i elhíresült beszéde után? — Már akkor hangsúlyoztam, nem tartom lényegesnek, hogy politikai gyűlésen egy ellenzéki pártvezér milyen stílusban tesz különleges megnyilatkozást. Érdekes, hogy a magyar sajtó nem foglalkozott azzal, ami ennél sokkal lényegesebb. Azt hiszem, ugyancsak 14-én Demszky Gábor korrupcióval vádolta a kormányt, Horn Gyula pedig viszontvádolta ugyanezzel a fővárost. Igencsak fontosnak tartom, hogy az azonos koalícióhoz tartozó kormányfő és főpolgármester között ilyen vita tört ki az ünnepen. — A Kereszténydemokrácia az Életért mozgalom nyilatkozata szerint a jelenlegi magyar államhatalom a halált és a pusztulást szolgálja. Ön azt mondta, nem túlzó a megfogalmazás. Valóban így érzi? — Bizonyos dolgokat tényszerűen meg lehet állapítani, függetlenül attól, hogy ki milyen politikai beállítottságú. Kovács Pál volt népjóléti miniszter, szocialista képviselő nyilatkozta azt, hogy a 14 éven aluliak 49 százaléka a létminimum közelében él. Ha ezt az adatot odaállítom az ön által említett mondat mellé, akkor kiderül, hogy az bizony nem alaptalan. Idézhetem Andorka Rudolfot is, aki statisztikai adatok alapján igazolta, hogy Magyarországon a gyermekek a legszegényebbek. Ezek alapján úgy gondolom, hogy nem túlzás az a bizonyos állítás. Lehet áldozatokat vállalni a jövőért, polemizálni ezeken, az viszont nem lehet politikai vita tárgya, hogy egy társadalomban a velünk élő jövőt, a fiatalkorúakat kockáztatjuk. Ha pedig körülnézünk a gazdasági és politikai életben, fel lehet fedezni olyan jeleket, amelyek azt mutatják, hogy ennek a kormánynak nem minden emberi élet egyformán fontos. A KDNP-ben háromtagú ad hoc bizottság alakult a párton belüli feszültségek okainak feltárására. Egészen pontosan mit kell kideríteniük? —Nézze, az ellenzéki oldalon gyökeres változás következett be. Szabó Iván például azt nyilatkozta, hogy bizonyos MSZP-s politikusokkal tárgyalt a lehetséges együttműködésről. — A KDNP-vel kapcsolatban is elhangzott ilyen állítás... — Velünk kapcsolatban is... — Fia volt ilyen tárgyalás, a pártjából ki vett részt rajta? —Nem tudok erre választ adni, én nem tárgyaltam az MSZP- vel. Nagyon rossz, ha valakiben ilyen feltételezés felmerülhet, és az is, hogy erre a pártelnök nem tud egyértelmű nemet mondani. A tények fontos dolgok, s ahhoz, hogy mi egységes stratégiával készüljünk a választásokra, tudnunk kell, hogy mi is történt valójában. Ezért van szükség a tényfeltáró bizottság munkájára. Tisztázni kell azt, hogy ki milyen álláspontot foglal el, ki politizál csak az egyéni érdekeit nézve a sorainkban. — Miként vélekedik az Esterházy és Petri Kossuth-díja nyomán kirobbant vitáról? — Őszintén meg kell mondanom, hogy Petri életművében jó néhány olyan verset találni, amelyeket nehezen tudok a magyar kultúra szerves részének tekinteni. Közismert, hogy a Kossuthdíj odaítéléséről a kormány dönt. Nincs igaza tehát Magyar Bálintnak abban, hogy egy parlamenti képviselő ne csináljon politikai ügyet a kérdésből. Mert ha ez ügyben a kormányzat dönt, akkor bizony bármelyik ellenzéki képviselő megmondhatja erről a véleményét. Én is azt gondolom, hogy jobb lett volna olyan személyiségeket kiválasztani, akiknek életműve szerves része a magyar kultúrának. Szabó Zoltán Kedvezményes szoftverek a közigazgatásnak Újabb árkedvezményes akció keretében szeretné minőségi szoftverekhez juttatni a közigazgatási intézményeket a Microsoft, a SZÜV és az Albacomp. Tavaly év végén a három cég közös akciójának eredményeként az önkormányzatok nagy része jogtiszta szoftverekhez jutott. A kedvezményes vásárlás lehetőségével azonban több önkormányzat és közintézmény akkor nem tudott élni. Ezért elhatározták, hogy ismét árkedvezménnyel árusítják termékeiket az önkormányzatok, valamint az önkormányzati többségi tulajdonú intézmények, közigazgatási hivatalok részére. Az akció május 15-ig tart. Ezen idő alatt a legelterjedtebb Microsoft szoftvereket, a Windows NT-t, valamint a Bank Office termékcsaládot vehetik meg. A kezdeményezést az Informatikai Tárcaközi Bizottság is támogatja. Jövőre több magyar békefenntartó Cipruson Ausztria nem tervezi csatlakozását a NATO-hoz A honvédelmi tárca arra készül, hogy a jövő év második felétől megháromszorozza az ENSZ ciprusi békefenntartó egységében részt vevő magyar katonai erőt, az ott állomásozó egy magyar szakaszt háromra, azaz egy századra bővíti. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter jelentette be szerdán Budapesten azt követően, hogy Cipruson — osztrák partnerével együtt — felkereste a békefenntartó erőket. A honvédelmi tárca vezetője azt is elmondta, hogy tavaly ősz óta 39 magyar katona vesz részt az addig kizárólag osztrák ENSZ békefenntartók által végzett ellenőrző tevékenységben. Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszterrel elviekben megállapodott abban, hogy Magyarország — az ENSZ egyetértése esetén — egy századra, azaz mintegy 120 katonára növeli a Cipruson állomásozó békefenntartó kontingensét. Erre az IFOR-részvétel befejeződése után, 1997 őszén kerülhet sor. A költségek egy részét utólag az ENSZ megtéríti. Keleti György hangsúlyozta: ez egyúttal jó lehetőséget teremtene egy összeszokott magyar békefenntartó század kialakításához. A miniszter utalt arra, hogy bár Cipruson valóban állandóan süt a nap, szép a tengerpart, de az ottani szolgálat mégsem könynyebb az IFOR-tevékenységnél. A magyar katonák ugyanis egy kijelölt területen önállóan látnak el járőrszolgálatot. Keleti György osztrák partnerével tárgyalt a NATO integráció kérdéséről is. Fasslabend arról adott tájékoztatást, hogy Ausztria jelenleg nem tervezi a csatlakozást a NATO-hoz, de a békepartnerségi programban aktívan kíván részt venni.