Fejér Megyei Hírlap, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

2 FEJÉR MEGYEI HIRLAP KRÓNIKA 1996. szeptember 2., HÉTFŐ VEGE A HABORUNAK Veget vetü­nk a haborunak es kivonjuk a hadsereget — jelen­­tette ki ujsagírok elott Alek­­szandr Lebegy, az orosz elnok csecsenfoldi megbizottja, miu­­tan het es fel oras targyalasuk vegeztevel megallapodast írt alá Aszlan Maszhadov csecsen ve­­zerkari fonokkel a dagesztani Haszav-jurt járási kozpontban. A Reuter és az AFP jelentese szerint Alekszandr Lebegy egy­­ben közölte: abban is megalla­­podtak, hogy 2001. december 31-éig elhalasztják a Csecsen­­fold politikai jogallasara vonat­­kozo dontes meghozatalat. Ak­­kor nyugodtan, bolcsen is civili­zaltan dontü­nk majd, hangsu­­lyozta az orosz politikus. Rámutatott, hogy a megallapo­­das kozos nyilatkozat az Orosz­­orszag es Csecsenfold kozotti kapcsolatok elverol. Az 1994 decembereben kirobbant habo­­ru halalos áldozatainak szamát negyvenezerre becsillik. Egy csecsen szakadar fegy­veres az oroszok elleni, halalig tarto harcot jelkepezo ruhaban sétal a szed­ett csecsen fovarosban (MTI-FOTÓ) I­LAG • HIRVILAG • HIKV Kilencvenot szemely — katonak, rendorok es gerillak — vesztette eletet Kolumbiaban a gerillak szombat hajnalban kez­­dodott offenzívaja soran — jelentette vasarnap hajnalban az AFP. A legsulyosabb osszecsapas a fovarostol 600 kilometerre delre fekvo Las Delicias katonai posztnál kovetkezett be. A ta­­madasban a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erok (FARC) mintegy negyszaz gerillaja vett reszt. II. Janos Pal pápa vasarnap az Ur­angyala udvozlet utani beszedet teljes egeszeben az ökumenizmusnak — a nyugati es keleti egyhaz kozeledesenek—szentelte, s mint hangsulyozta, ezt a celt szolgalja majd kozelgo magyarorszagi latogatasa is. A katolikus egyhazfo castelgandolfoi nyari rezidenciajan beszelt penteken kezdodo ma­gyarorszagi utjarol. A nevezetes pannonhalmi bences apatsag ezer­­eves fennallasa alkalmabol jovo penteken es szombaton sorra kelti­ 16 magyarorszagi utam azt a jelentos hitbeli es kulturalis egybeolva­­dast is eloterbe helyezi, melyet a nyugati szerzetessegnek ez a keleti keresztenyseg hataran fekvo tekintelyes kozpontja kepvisel — mondta II. Janos Pal. Pozsonyban folytatodik a nyomozas a becsi gyermekporno­­botrany ü­gyeben, amelyben harom gyanusított allítolag het­­vennel tobb, het es tizenharom ev kozotti kislanyt kozvetített pornofilmek forgatasara es „erotikus jatekokra”. A becsi nyo­­mozok szerint a pozsonyi vizsgalat lassu es az egyu­ttmukodes ellenere a reszletek vontatottan jutnak az osztrak rendorseg tu­­domasara. A szlovak sajtoiroda szerint ez idaig csak egy gyer­­mek ismerte el, hogy Becsben szexualisan kihasznaltak. Az ed­­dig kihallgatott tíz gyermek kozü­l kilenc azt vallotta, hogy csak muveszfotokat keszítettek roluk, s ezt valljak a gyermekek szü­­­lei is, akik a fotozasba beleegyeztek. A Vukovar melletti Ovcaranal a hagai torvenyszek szakertoi es az Emberi Jogok Orvosai nevu nemzetkozi szervezet megbízottjai megkezdtek annak a tomegsírnak a feltarasat, ahova a varos 1991- es ostromanak áldozatait temettek el a szerbek. A terü­leten 1992- ben már megkezdték az exhumalast, akkor kilenc holttestet kiemel­­tek, de ezutan leállították a munkat. Ivica Kostovic horvat minisz­­terelnök-helyettes közolte, hogy az exhumalas helyszinet jordan ENSZ-katonak biztosítjak. Ket orosz hegymaszo megtalalta a Norvegiahoz tartozo Spitzbergakon (Svalbard) csi­tortokon lezuhant orosz repu­lo­­gep pilotafü­lkejenek hangrogzíto keszu­leket. A kutatas a holt­­testek es az esetleges tulelok utan immar norveg-orosz egyu­tt­­mukodesben folyik, Oslo vonakodva, de beleegyezett abba, hogy egy 11 fos orosz csapat is bekapcsolodjon a kutatasba. A pilotafü­lke fekete dobozát megtalalo két orosz alpinistat szom­baton rovid idore letartoztattak, de azutan a norveg hatosag el­­fogadta Oroszorszag magyarazatát, miszerint a hegymaszok nem azert utaztak a katasztrofa helyszinere, hogy eltu­ntessek a nyomokat, hanem, mert igen tü­relmetlenek az aldozatok hozza­­tartozoi, es tul lassunak talaljak a norveg kutatomunkat. KORSZERUBB LESZ A HONVEDSEG Kü­lönbözo targyalasok foly­­nak a Magyar Honvedseg kor­­szerusítesere — mondta Keleti Gyorgy honvedelmi miniszter vasárnap a Tolna megyei Medi­­nan, ahol alakulatzaszlo-átadasi ü­nnepseget tartottak. A korsze­­rusítessel kapcsolatban elmond­­ta: nehany napon belü­l meger­­kezik azoknak az uj T-72-es harckocsiknak az elso szallít­­manya, amelyeket Belorussziá­­ban vasaroltunk. Megerkeznek tovabba az orosz adossagbol va­­sarolt pancelozott szallíto harc­­jarmuvek is. A szarazfoldi had­­eronemnel tehat jelentos kor­­szerusítesi folyamat kezdodik, így mindazokat a gepesitett 16- veszdandarokat, amelyek a ke­­sobbiekben a hadsereg hadrend­­jeben lesznek, a mai kor színvo­­nalán alsó harci-technikai esz­­kozökkel, harckocsikkal es pancelozott szallíto harcjarmu­­vekkel latjak el. Ünnepi besze­­deben kitert a NATO-hoz valo csatlakozas kerdesere is. Min­­den remenyü­nk megvan arra, hogy a jovo ev elso feleben a NATO legfelsobb szinten ugy dont, elso korben elfogadjuk Magyarorszag csatlakozasi ke­­relmet, mas orszagokéval egyu­tt, es akkor 1999-re teljes jogu NATO-taggá valhatunk. IRAKI KATONAI AKCIÓ KURDISZTÁNBAN Washingtoni figyelmeztetes Szaddam Huszeinnek Magas rangu washingtoni forrásokból vasárnap közdltek: hamarosan megbízottak indul­­nak az Obol-térségbe, hogy a szovetsegesekkel megvitassák az észak-iraki helyzetet. Leon Panetta fehér házi stadionok az NBC vasárnapi műsorában alá­­húzta, hogy az iraki katonai le­­pesek nem maradhatnak válasz nélkü­l. Hangsúlyozta, hogy Washington többször is figyel­­meztette Bagdadot: a mostani­­hoz hasonló katonai lepesek sú­­lyos kovetkezményekkel fog­­nak járni. Úgy ítélte meg, hogy Szaddam Huszeinnek még ak­kor sem volt joga a katonai felle­­pesre, ha az egyik kurd csoport kerte a beavatkozását. A Fehér Ház jelezte, hogy erős fenntar­­tással kezeli azokat a bejelente­­seket, amelyek szerint az iraki köztarsasagi alakulatok meg­­kezdték volna a visszavonulást a kurdok lakta terü­letekrol. Ve­­delmi forrasok szerint a het vé­­gen négy B-52-es nehezbomba­­zot iranyítottak az Egyesü­lt Al­lamok es a Perzsa(Arab)-obol kozott feluton fekvo guami ta­­maszpontra. Az obol térsegeben jelenleg mintegy huszezer ame­­rikai katona tartozkodik. Tiltakozo farmerek egesz csorda marhat hajtottak Franciaor­­szag deli reszerol Parizsba, hogy igy fejezzek ki tiltakozasukat a kergemarhakor kovetkezteben leesett marhahusarak ellen. A farmerek kepviseloit fogadta Chirac koztarsasagi elnok is Tolgyessy Peter kilepett az SZDSZ-bol A pártban senkinek nem okozott meglepetest Kilepett az SZDSZ-bol es a párt parlamenti frakciojabol Tolgyessy Peter, a szabadde­­mokratak korabbi elnoke, illet­­ve frakciovezetoje. Tolgyessy a parlamentben a fü­ggetlenek ke­­ze t­l­­t. Az OT-ülésen felolvasott fel­­szolalasában Tolgyessy Peter ertekelte a Horn-kormany sze­­repet, eszkozrendszeret, a hatal­­mat gyakorlo koalícios pártok viszonyat. Megallapítasa sze­rint a kormany politizalasát alapvetoen a szocialistak belso eroviszonyai alakítják. A sza­­baddemokratak folytonos szem­­beszegü­lesü­kkel a kozonseg szamara egyre kovethetetlenebb viszalyokba bonyolodtak, s me­­netrendszeru tiltakozasaikat a kormanyfo hatasosan hasznalja fel a partjan belü­li hatalmi jatsz­­makban. Az SZDSZ Tolgyessy szerint régota a piackepes keso­­kadari technokrata-ertelmisegi csoportok erdekeben tevekeny­­kedik. Megingathatatlan szo­­vetsegese alig nehany szocialis­­ta szemelyiseg. A sulyos elszi­­geteltseget az SZDSZ vezetoi láthatoan erzekelik, mozgaste­­rü­k azonban egyre kisebb. Az SZDSZ-nek lenyegileg nem si­­kerü­lt valtoztatnia a kormany haladasanak iranyan, viszont feltehetoen veglegesen elveszí­­tette onállo politikai poluskepzo erejet. Mielott elhagyta volna az Ulestermet, felszolalasat Tol­gyessy Peter e szavakkal fejezte be: — Mindig is ketsegeim vol­­tak a szocialistakkal valo koalí­­cio eredmenyessegeben. Nem kívantam reszt venni a koalícion belu­li dominanciaharcokban, inkabb visszahúzodtam az aktív politikai szereptol. Az SZDSZ szamara immar nem latok visz­­szautat. Jollehet ma is szamos baratom tevekenykedik a párt­­ban, megsem várhatok tovabb, elhagyom az SZDSZ koteleket es egy idore a fu­ggetlenek parla­menti padsorat valasztom. Meg az is lehet, felhagyok a politikai paly­aval. Ket evvel a valaszta­­sok elott azonban nem lenne szabad kizarnom, hogy bekap­­csolodjak egy versenykepesebb ellenzek megformalasanak alig­­hanem meg jo nehany eszten­­deig tarto munkajaba. * Tolgyessy Peter 1989-ben aktív resztvevoje volt az ellenzeki ke­­rekasztalnak, majd ő­ kezdeme­­nyezte az ugynevezett negyigenes nepszavazast. 1990-ben az SZDSZ orszagos valasztasi listajanak elso helyen allt, a parlamentben frak­­cióvezető lett, majd az SZDSZ el­­nökeve valasztottak. Egyik alaíro­­ja volt, s ezert általában az ő neve­­hez kotik azt az Antall József mi­­niszterelnökkel kotött, maig sokak által vitatott megallapo­dast, amely az eldző parlamenti ciklusban meghatarozta a tor­­venyhozó munka kereteit. Az MSZP tamogatja az alapszerzodes alai­rasat A Magyar Szocialista Part Orszagos Valasztmanya Ma­gyarorszag es a hataron tuli ma­­gyarsag szempontjabol szu­kse­­ges es vallalhato kompromisz­­szumnak tartja a magyar-roman alapszerzodes szoveget, ezert tamogatja a dokumentum ala­­írasat. A valasztmany megítele­­se szerint a kormany nem adott fel semmit sem a programjában vallalt kisebbsegpolitikai celjai­­bol. A szerzodes a kisebbsegi jogokra vonatkozo legfonto­­sabb nemzetkozi politikai doku­­mentumokat jogi normava teszi, ezzel eszkozt ad a romaniai ma­­gyarsag szamara nemzeti, kultu­­ralis es nyelvi identitasanak megorzesehez. Az egyezmeny lehetoseget nyujt a Romaniaban elo magyarsag europai normak­­kal es gyakorlattal osszhangban allo autonomia-torekveseinek tamogatasara is — ismertette a testu­let velemenyet Baja Ferenc elnök, az MSZP választma­­nyának szombati tanacskozását koveto sajtoértekezleten. Baja Ferenc beszámolt arrol, hogy a választmany meghall­­gatta Kovacs Laszlo kü­lü­gymi­­niszter tajekoztatoját, majd el­­lenszavazat nélkü­l állasfogla­­last fogadott el a magyar-román alapszerzodes ü­gyeben. A do­kumentum rogzíti, hogy az alap­szerzodes tovabbi lehetosegeket ad a ket orszag kapcsolatainak bovítesehez, a szomszedsagi vi­­szony javítasahoz es hozzajarul­­hat a terseg stabilitasanak erosí­­tesehez. A megallapodas kor­­rekt vegrehajtasa a valasztmany szerint segítheti a magyarorsza­gi romanok es a romaniai ma­­gyarok kisebbsegi jogainak bo­­víteset, es növelheti mindket or­szag csatlakozasi eselyeit a nyu­gati integracios szervezetekhez. Az MDF szovetsegeseivel kormanyozni keszül Minden erőt mozgosítani kell, hogy az MDF 1998-ban vallalhato szovetsegeseivel, a KDNP-vel es a Fidesz-Magyar Polgari Párttal együ­tt leváltsa a jelenlegi kormanykoalíciot, amely csalad-, önkormanyzat-, telepü­lés- es nemzetellenes po­­litikát foly­tat — mondta Lezsak Sandor szombaton Gyormenfo­­csanakon. Az MDF elnöke eloa­­dast tartott azon a konferencian, amely elindította a párt faluta­­gozatanak orszagos szerveze­­set. Politikai helyzetelemzese­­ben az ellenzeki politikus drá­­mai kepet festett az orszagrol, amely — mint mondta — az el­­mult ket évben a ketsegbeeses hatarara csuszott. Bíralta a kor­­manyzat kü­lpolitikaját is, ami­­kor rámutatott: a magyar-roman alapszerzodes ü­gyet a kadari tervutasítasos kü­lpolitikahoz hasonloan intezi. Lezsak bejelentette: a párt novemberi orszagos rendezve­­nyen munkastagozat, vallalko­­zoi es nyugdíjas tagozat alakul. Az orszagos valasztmany mun­­kabizottsagai ugyancsak a part bazisanak kiszelesítesen dol­­goznak. A part megújulasanak egyik forrasakent az onkor­­manyzatokat jelolte meg. Le­zsak kijelentete: mikent 1991- ben az MSZP-nek az MSZOSZ, úgy a kovetkezo valasztasok elott az MDF-nek az onkor­­mányzatok lehetnek a szovetse­­gesei. A pártelnök a megújulo MDF feladatakent jelölte meg, hogy ne csak támadja a kor­­mányzati politikát, hanem vele szemben megvalosítható alter­­natívát állítson.

Next