Fejér Megyei Hírlap, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
1996. szeptember 2., HÉTFŐ KRONIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Kulcskerdes: szelesedjek a felsooktatas kinalata Tanevnyito a Kodolanyi öteves a fehervari Kodolanyi Janos Alapítvanyi Foiskola, amely tegnap tartotta meg ünnepelyes tanevnyitojat a Videoton Oktatasi Kozpontban. S ahogy ez a foigazgato, dr. Stephanides Eva beszedebol kiderult, az iden szeptembertol mar tobb mint 1700 diák tanul az intezmenyben. Ezuttal 592 elsost fogadtak a foiskola polgarara. Ok most kezdik meg tanulmanyaikat nyelvtanar, kommunikacio valamint idegenforgalmi szakon, s emellett az iden gazdalkodasi szakot is indítottak, amelyen 90 elsos hallgato tanulhat. Tovabbi ujdonsag, hogy a foiskola kihelyezett idegenforgalmi szakot inditott Siofokon is. A foiskolasokat koszontette dr. Szabo Zoltan a Muvelodesi es Kozoktatasi Miniszterium politikai allamtitkara, aki arrol beszelt: a felsooktatasi torveny modosítasa valamivel kedvezobb helyzetet teremt a foiskolak, egyetemek szamara. A tanevnyito masik szonoka Pokorni Zoltan, a Fidesz orszaggyulesi kepviseloje, a parlament oktatasi bizottsaganak alelnoke volt, aki a Kodolanyi foiskola letrejottet es mukodeset sikertortenetkent ertekelte. Az innepseg utan ot kerdeztuk: — Hogyan deli meg a felsooktatasi torveny es a kozoktatasi torveny modositasa utan kialakult helyzetet? — En pesszimista vagyok, ezert inneprontas lett volna, ha errol errol beszelek — mondta Pokorni Zoltan. — A felsooktatasi torveny modosítasara szükseg volt. Ám ezt nem elozte meg az a hosszu tavu fejlesztesre vonatkozo torveny, amelyet az elozo es a mostani kormany is igert, igy hianyzik a valodi strategia. Nehez idoszak elott all a felsooktatas, mert radikalis reformot kenyszerit ra a modosítas. Az uj, normatív finanszírozas fo elveivel egyetertünk, de ugy erezzuk, hogy nem sikerült attekintheto, kiszamíthato penzügyi kereteket biztosítani a felsooktatasban. A stabilitas helyett a zurzavar fokozodott. Az intezmenyek integraciojanak, osszevonasanak is orulni lehet, amennyiben ez a gazdalkodas hatekonysaganak novelese mellett arra is szolgal, hogy rugalmasabba tehessek, szelesíthessek a kepzesi kinalatot az integralodo intezmenyek. Ám ugy tunik, hogy ennek kizarolag a sporolas a celja, ezert utasította el az ellenzek, s en sem ertek vele egyet. Ami pedig a közoktatast illeti: sorra zarjak be a kiste- Janos foiskolan repülesek óvodait, iskolait, es bocsatjak el a pedagogusokat. Kozel huszezer dllashely szunik meg ezekben a honapokban. Ugy latom: a gyerekek majdnem egyharmada ugy kerül ki az okatatasi rendszerbol, hogy semmilyen — a munkaeropiacon hasznosithato — kepzest nem kap. A feladatokhoz kepest tehat nemhogy sok a pedagogus, hanem inkabb keves... Masreszt szerintem nem szerkezetileg kell átalakítani, azaz fenekestül felforgatni az iskolarendszert, hanem egy lassu, fokozatos fejlesztessel stabilizalni. Napjaink legfeszitőbb gondja, hogy a tarsadalom gyorsan polarizalodik, sosem latott gazdagsag es szegenyseg jott letre. Az iskolaszerkezetnek ezt nem kiszolgalnia kellene, hanem ellenteteleznie, azzal, hogy a leszakadok gyermekeinek biztositja a felemelkedes eselyet... — Kanyarodjunk vissza a felsooktatashoz! Milyennek latja a Kodolanyihoz hasonlo alapitvanyi foiskolak helyet, szerepet a felsooktatas rendszereben? — Az alapitvanyi foiskola azoknak jott letre, akik meg tudják fizetni, de persze, olyan szülőket is ismerek, akik csak nehezen engedhetik meg maguknak, hogy idejárassák a gyerekeiket, de ragaszkodnak ahhoz, amit ez a főiskola nyújt. Ezeknek az iskoláknak kell a leginkább megőrizniük az okatatos színvonalat, mert nem tamaszkodhatnak az állami tamogatasra, es mert azok, akik megfizetik, piackepes, jól hasznosithato tudast vannak el ezert cserebe. Masreszt az itt tanulok nem veszik el a helyet a szegenyebb diákoktol az állami felsooktatasi intezmenyekben. Hiszen tomeges az igeny Magyarorszagon a felsofoku kepzesre. Ezert ma kulcskerdes, hogy szelesebbe valjek az allami kepzes kmalata is. —gabor— Az oktatas tartalmi kerdeseibe is bele kivannak szolni Interju a nemet kisebbseg orszagos onkormanyzatanak elnokevel A Magyarorszagi Nemetek Orszagos Onkormanyzatanak szombati, Morott tartott ülese alkalmaval nyilatkozott a Fejer Megyei Hírlapnak Kerner Lorinc, a testület vezetoje. —Elnök ur, mennyire elegedett a nemet kisebbsegi onkormanyzatok mukodesevel? —Elegedettek semmikeppen nem vagyunk, hiszen ez a kisebbsegi modell uj, nem csak Magyarorszagon, de Europaszerte is. Ha sikerül megvalosítani, hogy valoban alulrol epítkezo, elismert onkormanyzat legyünk, akkor lehetünk elégedettek. Az elso négy év feladata az, hogy ez a kisebbseg egyaltalában megszervezze onmagát. —Hol tart most ez a munka? — Magyarorszagon 164 nemet kisebbsegi onkormanyzat alakult, ami nem keves. Valamennyi nemzetiseg kisebbsegi onkormányzatai kozül — leszamítva a ciganyokét—a mieink a legszamosabbak. Ez a szám azonban a kovetkezo valasztasokat kovetoen — velemenyem szerint — a ketszázat is meghaladja majd. Valamennyi német kisebbsegi onkormányzat azonosult azzal, hogy celunk az onkormányzatisag, a szakmaisag, a regionalitas ervenyre juttatása. Amikor elnöksegi üleseinket videken tartjuk, akkor magunk is a regionalitas elvenek kívánunk eleget tenni. Ezzel is felértekeljük a kisebbsegi onkormányzatok megyei szintjet, szovetsegeit, amelyet a torveny elmulasztott letrehívni. A legfobb gond, hogy a legtobb települesen nincs penz a kisebbsegi munka tamogatására. Hangsulyozni kívánjuk, hogy a kisebb- segi onkormányzatok nem egy parhuzamos hatalomgyakorlas láncszemei, feladatuk a nemet kisebbseg erdekeinek megjelenítese, az, hogy segítsek a telepules onkormanyzatai a kisebbseg sajatos problemainak — peldaul az óvodai, iskolai nyelvoktatas, a kulturalis elet megteremtese, a hagyomanyok apolasa — megoldasaban. A kisebbsegi modell — vallom — magaban foglalja annak lehetoseget is, hogy a kisebbseg anyagilag is támogathassa intezmenyeit. A kisebbsegi torveny csak akkor lesz eredmenyes, ha evek multan ezek az onkormanyzatok elmondhatják majd, hogy az óvodak, az oktatasi intezmenyek egy reszenek iranyítasaban nekik is szerep jut: van beleszolasuk a szervezeti es a tartalmi munkaba is. — Eszerint a beleszolas lehetosege jelenleg hianyzik... — Jelenleg az a helyzet, hogy az intezmeny igazgatojanak kinevezese kapcsan konzultacios joggal rendelkezünk, de az oktatasi torveny altal megszabott tartalmi munkara nezve nincs befolyásunk. (b.k.l.) Jo mulatsag sziret kozben A szureti felvonulason nem szamit bunnek a szololopas, sot... Vegre egy oromteli sziret! Evek ota csak a szolosgazdak panasza kiserte a szolomuvelestan legkedvesebb munkajat a szuretet. Most viszont nem panaszkodhatnak a Pazmand koruli gazdak, mert szeptember elejere erik mar a zenit es a saszla, de szep es egeszseges a chardonnay es a savignon, meg a rajnaies az olaszrizling is. ,,Rajzolni sem lehetne szebb firteket, mint amilyeneket szedünk”—mondta Erdo Janos a Hungarovin pazmandi telepvezetoje, akitol megtudtam, hogy a vallalat mintegy 200 hektaron gazdalkodik Pazmand korul, szakcsoporti tagjaik szama eleri a negyvenet, ám itt minden valamire valo gazdanak is van szoloje. A szakember elmondta, hogy a mostani fajtak mellett meg kívanjak itt honosítani a varosbort ado cabernetet, savignont es a pinot noirt is. Az idei szuret kulon orome, s emiatt is van ok a mulatsagra, hogy a zenit cukorfoka igen jo, mar most 17,7 fokos. A szuretelok, mintegy 200-an penteken is dolgoztak, s a szemerkelo eso ellenere tan nekik volt legtobb „joguk” a delutani szureti mulatsagra, mely lovasbemutatoval kezdodott, aztan a faluvegrol jott a ltro es letrone hintaja. Oket kovettek a csoszlegenyek lovon es a csoszleanyok kocsin. A menetet egy lakodalmas zenekar vidam zeneszoval kiserte. A menet a muvelodesi haz szomszedsagaban felallított alkalmi satorhoz vette az iranyt. Ennek a satornak fuzfalevelbol keszítettek a tetejet, s kiflikkel, perecekkel, no meg szolovel diszítettek, megpedig gyonyoru szep saszla firtlikkel. A zeneszo es mulatozas kozepette aztan jottek a „hivatasos” szolotolvajok, akikre a csoszoknek kellett felfgyelniuk. Pazmandi hagyomany, hogy ilyenkor nem szegyen a szololopas, sot kifejezetten helyi virtusnak szamít. Ugyanakkor celszeru a „muveletet” ugy lebonyolítani, hogy azt a csoszlegenyek esleanyok ne vegyek eszre. Akit elkapnak, azt a bíro es bfrone ele vezetik, akik nem „szívbajosak”, mert a tolvajt penzbüntetesre ítelik, ami a muvelodesi haz kasszajat gyarapítja, bar az igazgatono szerint korantsem fedezi a rendezveny tobb mint 100 ezer forintos koltsegeit, de hat nem is ez a cel,hanem a vidamsag. p.i. ROVIDEN Nem akar szemetegeto muvet Pecel Osszesítettek a kozelmultban varosi rangot kapott Pest megyei Pecelen a hulladeklerako teleprol megtartott nepszavazas eredmenyei. Eszerint a 13 ezer lakosu települesen 4669-en jarultak az urnak ele, a szavazatszamlalo bizottsag 4590 voksot talalt ervenyesnek. A polgarok 97,3 szazaleka ugy dontott, hogy a varos ne fogadjon mas települesrol hulladekot, az onkormanyzat vonja vissza az ilyen iranyu esetleges hatarozatot, s amennyiben szükseges uj hulladeklerako kialakítása, azt a legkorszerubb technologiaval valosítsák meg. Ugyancsak a tobbseg eldöntette: nem kell szemetegeto muvet epíteni Pecelen. Keves pedagogusallashely szunik meg Nem valik be az a jóslat, amely szerint a tanév elejen 25 ezer pedagogus-allashely szunik meg az orszagban. A Muvelodesi es Kozoktatasi Miniszteriumhoz beérkezett elso adatok szerint mindoszsze 2100 munkahely szunik meg a kozoktatasban, ovodaktol a kozepiskolakig. A megszuno munkahelyeknek csupan 60 szazaleka pedagogusallas. Az intezmenyvezetok a letszamleepítesekkel jaro olyan koltsegekhez mint peldaul a vegkielegítesek kifizetese, a koltsegvetesbol a miniszteriumon keresztül tamogatast igenyelhettek volna. Ezt csak az esetek 25 szazalekában tettek meg, amibol arra lehet kovetkeztetni, hogy az oraszámemeles miatt szüksegesse valt leepíteseket nyugdíjazassal oldottak meg — jelentette ki Honti Maria, a tárca allamtitkara Szombathelyen. A Tisza szabalyozasara emlekeztek A Tisza szabalyozasanak 150. evforduloja alkalmábol emlekeztek meg szombaton Tiszadobon arrol, hogy 1846. augusztus 27-en grof Szechenyi Istvan elso kapavagasaval megkezdodott a masodik honfoglalasnak is emlegetett folyoszabalyozasi munka. A Vasarhelyi Pal emlekmuvenel tartott Unnepsegen Goncz Arpad koztarsasagi elnok meltatta a Tisza-szabalyozas oriasi munkajat, mondvan: ennel nagyobb jelentosegu alkotas, termeszetátalakíto munka meg nem tortent Magyarorszagon. Goncz Arpad szerint a Tisza-szabalyozas csak ugy valosulhatott meg, hogy az orszag egesz tarsadalma vallalkozott rá. Hősies vallalkozas volt ez, amely oriási ellenallasba is utkozott—mondta, s emlekeztetett arra, hogy Vasarhelyi Pál esete ment rá erre a vállalkozásra. HIVATALOS Sajat fejlesztesu oktatoanyagaink orszagszerte ismertek. Microsoft Oktatoink minositese a Microsoft altal tortenik. ' oktajAs " OKTATOKOZPONT A Microsoft a mi tanfolyamainkat ajanlja a megyeben. videoton oktatsi Kozpont (volt2i