Fejér Megyei Hírlap, 1997. november (53. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-01 / 255. szám
2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1997. november 1., SZOMBAT Jó a hágai döntés A hágai bíróság döntése a bősi ügyben kedvező lehetőségeket nyújt a magyar-szlovák jogvitának a Duna környezetvédelmi érdekeit érvényesítő rendezésére. Ez kizárja újabb vízlépcső építését - szögezték le a közelmúltban létrehozott Duna Charta szervezői a pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon. Egy százalék: egymillió utalta Egymillió-háromszázezernél is több állampolgár nyilatkozott személyi jövedelemadója egy százalékának közcélra való felajánlásáról, mintegy 16 ezer kedvezményezett szervezet javára. A felajánlások közül hozzávetőleg egymillió-ötvenháromezer volt érvényes. Tízezernél kevesebb olyan szervezet volt, amely szabályszerűen jelentette be igényét az őt megillető összegre, míg körülbelül ötezer nem is kérte azt. A lakosság fele szavaz majd A mostani közvéleménykutatások szerint a november 16-án tartandó népszavazáson a várható részvétel ötven százalék körül alakul majd és a szavazók nagy többsége támogatja a NATO-hoz való csatlakozásunkat - mondta Kuncze Gábor belügyminiszter pénteken Kunszentmártoni sajtótájékoztatóján. Elismert „civilek” A magyar civil társadalom elismertsége nemzetközi méretekben is számottevő és mindinkább egyenrangú parténerévé válik a politikai és a gazdasági szektornak. A civilek világszövetsége (Civicus) elmúlt havi budapesti közgyűlésének eredményeit összefoglalva beszélt erről Barabás Miklós, az Európa Ház vezetője pénteken a fővárosban megtartott ünnepi beszámolójában. Véleményeket idézve rámutatott: a 75 országból jött mintegy 500 résztvevő egyöntetű elismeréssel szólt a parlamenti vita alatt álló hazai nonprofit törvényről. (MTI) A Bundestag-elnök hazánkban Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben fogadta a hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó Rita Süssmuth asszonyt, a német Bundestag elnökét MTI-fotó Változó adókedvezmények Nincs szükség adóreformra, ugyanis a jelenlegi adórendszer megfelel a modern piacgazdaság követelményeinek. Az Országgyűlés elé beterjesztett törvénymódosítások alapján úgy látszik, hogy a kormányzat komolyan vette a kiszámíthatóság és a következetesség követelményét. Ezt Répássy Csaba, az Ernst and Young vezető munkatársa pénteken mondta egy gazdaságpolitikai kerekasztal-beszélgetésen. Répássy Csaba kifogásolta az adókedvezmények körének gyakori változtatását. Véleménye szerint az általános szabályok helyett törvényi felhatalmazást kellene adni a kormány számára a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások egyedi kedvezményezésének megítélésében. Répássy Csaba európai öszszehasonlításban alacsonynak minősítette a társasági adó 18 százalékos mértékét. Hozzátette azonban, hogy a külföldi beruházók a közterheket együttesen veszik figyelembe a befektetési döntéseiknél és így nézve már nem olyan kedvező a magyarországi helyzet. Ferenczy András könyvvizsgáló és adótanácsadó közepesen fejlettnek nevezte a magyar adórendszert, az adóigazgatásban, a végrehajtásban dolgozók felkészültsége viszont véleménye szerint kívánnivalót hagy maga után. A külföldi vállalkozások fióktelepeinek több fontos elszámolási szabálya is megoldatlan. Vadász Iván, az adótanácsadók egyesületének képviseletében bírálta, hogy a költségvetési intézmények nem tartják be a törvényeket. Az adózás általános állapotát értékelve Vadász Iván a hiányosságok közül az oktatás és a képzés, valamint az adótörvények általa alacsonynak tartott színvonalát emelte ki. Mészáros Gyuláné, az APEH főosztályvezetője úgy vélte, hogy az adóigazgatás problémái elsősorban az adóhatóság dolgozóinak évi 30 százalékos fluktuációjából adódnak. Koltay Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója szerint az adórendszer további egyszerűsítését jelenleg a nyilvántartások hiányosságai akadályozzák leginkább. (MTI) Nem demonstrálhat a Metész A budapesti főkapitányság közlekedési okokra hivatkozott Budapest rendőrfőkapitánya nem járult hozzá, hogy a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (Metész) hétfőn délután demonstrációt tartson a fővárosban. A BRFK közlekedésrendészeti főosztályának szakvéleménye szerint ugyanis az adott időpontban jelentős fennakadást okozna a forgalomban a lassú tempóban haladó járműkaraván. A közlemény utal arra, hogy a bejelentés szerint a Metész november 3-án déltől este hatig kíván demonstrálni a jelentősebb főútvonalakon. A közlekedésrendészet szerint a megmozdulás a csúcsforgalom időszakában gyakorlatilag megbénítaná a főváros közlekedését. Arra a kérdésére, mi történik, ha mégis demonstrál a Metész, Gergelics Zsóka őrnagy, a BRFK sajtóosztályának vezetője úgy válaszolt: a rendőrség eddigi gyakorlatában még nem volt példa arra, hogy valamely szervezet ezt megtette volna. Az érintettek azonban még fellebbezhetnek a bíróságon. Abban az esetben, ha a bíróság döntése megegyezne a főkapitányéval és ezek után is utcára mennének, a rendőrség felszólítja őket a helyszín elhagyására. (MTI) Tartoznak még az oroszok A Gazdasági Kabinet az orosz államadósság még meglévő részéről azután alakítja ki álláspontját, miután Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter befejezte ez irányú tárgyalásait. A miniszter e megbeszélésére a jövő héten kerül sor Moszkvában. Az orosz államadóssággal kapcsolatos honvédelmi célú szállításokból 150 millió dollárt teljesített az idén az orosz fél, még 30 millió dolláros hátraléka van. Többek között ezt mondta újságíróknak a Gazdasági Kabinet ülését követően Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Az IKIM adatai szerint jelenleg 650 millió dollár még az orosz államadósság összege, amelyből idén várhatóan 320-350 millió dollárt teljesítenek. Az államtitkár arról is szólt, hogy a Gazdasági Kabinet rövid áttekintést hallgatott meg az ÁPV Rt. ez évi üzleti tevékenységéről. A terv az volt, hogy idén a privatizációs főhatóság 180 milliárd forintos bevételre tesz szert a magánosításból. Ennek azonban mintegy kétszerese lesz az év végére várható privatizációs bevétel, azaz mintegy 340-350 milliárd forint származik majd privatizációs eladásokból. A tervekhez képest a kétszeres bevétel arra is lehetőséget ad, hogy a jövő évi költségvetésben mintegy 120 milliárd forintot fordítsanak az államdósság törlesztésére. (MTI) Emelkedés a tőzsdén A kereskedés első felében még lefelé mozogtak a részvényárak pénteken a Budapesti Értéktőzsdén, de a záróárak már bíztatóan alakultak. A BUX napközben a csütörtöki záróértéke alatt is volt, 6767 pontig süllyedt, a nap végére azonban 7134 pontra nőtt az értéke. Ez 274 ponttal magasabb a csütörtöki záró BUX-nál. A részvényekkel 9,3 milliárd forint értékben kereskedtek a brókerek és csaknem 2,3 milliárdnyi üzletet kötöttek a Pannonkötvényekre. Az állampapírforgalom 7,1 milliárd forintra esett vissza. Az azonnali piac forgalma 18,8 milliárdot tett ki. (MTI) Amerikai jelenlét Boszniában Végső döntés nincs, Clinton elnök még mérlegel Hivatalos washingtoni források megerősítették, hogy a kormányzaton belül széles körű egyetértés alakult ki arról, miszerint bizonyos formában fenn kell tartani az amerikai katonai jelenlétet Boszniában a NATO vezette SFOR-kötelék megbízatásának jövő júniusi lejárta után is. Strobe Talbott külügyminiszter-helyettes csütörtökön mindazonáltal ismételten figyelmeztetett arra, hogy az elnök még nem hozta meg végső döntését a küldetésről ésnagyon alaposan mérlegeli a különböző lehetőségeket”. Sajtóértesülések szerint a washingtoni kormányzat legfőbb külpolitikai illetékesei a közelmúltban három forgatókönyvet vettek górcső alá: állítólag mindhárom abból indul ki, hogy az amerikai katonai jelenlétet fenn kell tartani a jövő júniusi határidő után is. (MTI) Szélsőségek Romániában A román sajtóban ismét magyarellenes írások láttak napvilágot. Több bukaresti napilapban jelentek meg Magyarországnak címzett kritikus kommentárok. A Nationalban Ion Cristoiu egyenesen vezércikke címét is így fogalmazza meg: „Valóban barátunk-e Magyarország és Ukrajna?” A szerző maró gúnnyal ír arról, hogy a Románia és Magyarország, illetve Románia és Ukrajna közötti határok, amelyekre nemrég nyugtalanul tekintett minden nyugati kormány, egyik napról a másikra „eltűntek a hatalmas virághidak alatt”, amelyeken e szomszédos országok vezetői „a megtörhetetlen barátság parfümének illatfelhőitől borítva közlekednek ide-oda az egész övezet hurrázása közepette”. Cristoiu szerint valójában a nyugati politikusok lelkesedése a Románia által Magyarországnak és Ukrajnának tett engedmények kapcsán a román nép hamis információkkal való ellátását célozza. (MTI) Ne játsszák el az esélyt! König bíboros: Ausztriát nem érdekli Kelet-Európa Franz König bíboros, az osztrák katolikus egyház nagy öregje szerint Ausztriát túlságosan kevéssé érdekli Kelet-Európa. A volt bécsi érsek emiatt sürgős felhívással fordult az osztrák kormányhoz és az Európai Unióhoz, hogy kisszerű érdekektől vezéreltetve ne játsszák el az EU keleti bővítésének történelmi esélyét. A Salzburger Nachrichten című osztrák független lapban pénteken megjelent nyilatkozatában a bíboros egyetért Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök minap kifejtett nézetével, miszerint az Európai Unióban egyre népszerűtlenebb a keleti bővítés gondolata s legkevésbé az osztrákok támogatják az új tagok csatlakozását. (MTI) Hivatalban a lengyel kormány Letette a hivatali esküt az új lengyel kormány. Aleksander Kwasniewski köztársasági elnök péntek délután hivatalosan is megbízta Jerzy Buzeket a kormány vezetésével, majd átadta a kinevezéseket a kabinet 22 tagjának. Jerzy Buzeknek két hét áll rendelkezésére a kormányprogram előterjesztésére. A kabinet ténylegesen csak azután láthat munkához, hogy az expozét követő bizalmi szavazáson a honatyák többsége támogatásáról biztosítja a kormányt. A szeptemberi parlamenti választásokon alulmaradt baloldali-parasztpárti kormányt a 80-as évek Szolidaritás-mozgalmához szoros érzelmi szálakkal kötődő keresztény-liberális koalíció váltotta fel. Marian Krzaklewski, a szétaprózódott jobboldali egységbe kovácsoló választási akció vezetője és Leszek Balcerowicz liberális pártelnök egyaránt megelégedésüket fejezték ki az új kormány összetételét illetően. E véleményhez maga Lech Walesa exállamfő is csatlakozott, aki elismerte, hogy az újonnan megalakult kabinet névsora jóval ígéretesebb, mint arra előzetesen számítani lehetett. (MTI) Támogatják az egyházakat A Magyar Demokrata Fórum frakciójának sajtótájékoztatója Az egyházak finanszírozását szabályozó törvényjavaslatokat értékelte Csapody Miklós országgyűlési képviselő a Magyar Demokrata Fórum frakciójának pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus beszámolt az MDF- nek az 1998-as országgyűlési képviselőválasztások tisztaságát szavatoló kezdeményezéséről is. A képviselő kifejtette: pártja a lényeget illetően egyetért az Apostoli Szentszékkel kötött egyezmény alapján benyújtott négy törvényjavaslattal. Üdvözli, hogy az előterjesztések egységes, kiszámítható, államilag garantált, inflációt követő finanszírozási rendet írnak elő és korrekt módon határozzák meg az egyházaknak az elvett ingatlanok fejében járó összeget illetve a természetben visszaigényelt ingatlanok számát. Értetlenségét fejezte ki a képviselő az SZDSZ kifogásaival szemben, hiszen a kormányprogram tartalmazta az egyházak működését garantáló anyagi háttér megteremtését és a anyagi függetlenségük fokozatos kiépítését. Az MDF álláspontja szerint a személyi jövedelemadó 1 százaléka minimális segítséget jelenthet csupán az egyházak finanszírozásában, hiszen a hívők nagy része - például a diákok és a nyugdíjasok - nem élhet ezzel a lehetőséggel. Elveti az MDF azokat a rendelkezéseket, amelyek hét éve megszerzett jogokat vonnának el és szükségesnek tartja, hogy az egyházak pénzügyeit a kormányon belül egy helyen intézzék a különböző tárcák helyett. A frakció módosító indítványokkal kívánja korrigálni a javaslatokat. Csapody Miklós ezután elmondta: az MDF kezdeményezése a választások tisztaságának ellenőrzésére támadások sorozatát váltotta ki a kormánypártok részéről. A demokratikus intézményrendszer semmibevételével vádolták őket, holott céljuk az, hogy kétség se merüljön fel senkiben az eredmények valódiságát illetően. (MTI)