Fejér Megyei Hírlap, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA Fölényes győzelem A vasárnap lezajlott uk­­rajanai parlamenti válasz­tásokon a Beregszász köz­pontú 72. számú választó­­körzetben fölényesen győ­zött Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség elnöke, aki a tegnap délután hivatalo­san kiadott végleges ada­tok szerint 35 ezer 170 sza­vazatot szerzett. A Fidesznek is együtt van A Fidesz - Magyar Pol­gári Párt valamennyi egyéni képviselőjelöltje, illetve támogatottja össze­gyűjtötte az országgyűlési választáson való indulás­hoz szükséges számú aján­lószelvényt - közölte ked­den Klein András, a párt sajtómunkatársa. Felújítják a kollégiumokat A művelődési miniszté­rium 2010-ig összesen ötezer diákotthoni hely felújítását tervezi, és a célok között szerepel ugyanennyi létrehozása is. Minderre összesen 12,5 milliárd forintot fordíta­nak. Erről Magyar Bálint, a tárca vezetője beszélt tegnap a parlamentben a középiskolai kollégiumok fejlesztéséről rendezett tanácskozáson. Segítséget sürget A kormány állásfogala­­lását és segítségét sürgette kedden budapesten tartott ülésén a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége - a MOSZ - elnöksége. A leg­nagyobb mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet vezető testülete felhívja a kormány figyelmét a cukorrépa-termelők hely­zetére, mivel véleménye szerint az több éve folya­matosan romlik és mára már tarthatatlanná vált. Kuncze hivatalos Hivatalosan is Pest megye 12. választókörzete képviselőjelöltjének szá­mít Kuncze Gábor szabad­­demokrata pártelnök, mi­után a 4 ezer 606 ajánló­szelvény leadását köve­tően az illetékes választási bizottság tegnap nyilván­tartásba vette. (MTI) Valósággal falják Lenint... Pincérek vágják fel szeletekre a Vlagyimir Iljics Lenint életnagyságban ábrázoló tortát és kínál­ják az édesszájú vendégeknek Moszkvában. Az alkotást két moszkvai művész, Sabelnyikov és Faszenko 24 óra alatt készítette el 50 kg kekszből és krémből, valamint a díszítéshez használt 220 krémrózsából. A bemutatott művet az érdeklődők azonnal elfogyasztották MTI-fotó Kimaradnak a tőkeemelésből Az egészségbiztosítási után a Nyugdíjbiztosítási Önkormány­zat sem vesz részt a Postabank Rt. tervezett tőkeemelésében. A döntés indoka: bár a kormányzati tőkeemelés miatt a biztosító jelenlegi 17 százalékos tulajdonhányada 7-8 százalékra csök­ken, még így is beleszólhatnak a bank tevékenységébe. Szorgalmazzák ugyanakkor, hogy a tőkeemelést követően a főbb tulajdonosokkal megkö­tendő szindikátusi szerződésnek a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat is részese legyen. Ez azért fontos - magyarázta az el­nök -, mert ez a tulajdonosi kör a tervek szerint közösen lép fel a pénzintézetet érintő személyi kérdésekben éppúgy, mint a pi­ac- és befektetéspolitika alakítá­sában. A pénzügyminisztérium támogatja ezt az elképzelést. A tegnapi sajtótájékoztatón kiderült az is, hogy egy nemré­giben módosított kormányren­delet szerint a nyugdíjbiztosító­nak a munkáltatóknál nemcsak a nyugdíjjárulék-fizetést, hanem a magánnyugdíjpénztári befize­tést is ellenőriznie kell. Szeremi­­né ezt sajátosnak tartja, hiszen arról nem született döntés, hogy a kirótt késedelmi kamat, bírság a magánpénztárat vagy az ellen­őrzést végző nyugdíjbiztosítót illeti-e meg. A kormányhatáro­zat azért is különös, mert a járu­lékfizetők pénzéből magán­­pénztári bevételeket kötelesek ellenőrizni. (MTI) Új kereskedelmi törvény kell Kamarai aggályok a vállalkozói engedélyek kiadásával kapcsolatban A bizottság szerint szükség lenne a külföldi állampolgár­ságú beltag esetében a munka­­vállalói engedély megszerzésé­nek előírására is. A bizottság ugyancsak szükségesnek tartja a külkereskedelmi, az adózási és a számviteli törvény rendelkezé­seinek összehangolását. Távla­tilag jónak tartanák, hogy a kül­kereskedelmi és belkereske­delmi törvény helyébe egy új, átfogó kereskedelmi törvényt alkossanak. A sajtótájékoztatón Kaszás Mária, a Magyar Kéz­műves Kamara főtitkára el­mondta, aggályai vannak a kereskedelmi kamaráknak az egyéni vállalkozói engedélyek kiadása, a július 1-jétől mű­ködni hivatott egyablakos rend­szer beindulásával kapcsolat­ban. Ehhez még két rendelet megalkotása szükséges, így az idő az indulásra nagyon rövid. A bizottság áttekintette a bor- és húskommandók tevékenységét. Tavaly 1320 liter hamis bort foglaltak le és zároltak, míg az idén eddig ennek közel három­szorosát. A húskommandók tapasztalata: az ország 764 vágóhídja és húsfeldolgozó egysége közül alig 34 felel meg az EU vagy az USA minőségi követelményeinek. (MTI) Hogyan tovább, Magyarország? A magyar gazdaságnak nem az infláció az első számú közellen­sége, mint ahogyan manapság egyes hivatalos körökben hang­súlyozzák - véli Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egykori első elnökhelyettese. A közgazdász erről a Magyarország - ho­gyan tovább? című vitasorozat keddi rendezvényén beszélt. A Gazdálkodási Tudomá­nyos Társaság és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács által a magyar gazdaság helyzetéről és lehetőségeiről rendezett vitán Fekete János úgy vélte, hogy a magas pénzromlást az inflációs várakozások és a magas banki kamatok okozzák. A magyar gazdaság számára a meglévő adottságok kihasználása, az er­re alapozott fejlesztés jelent kiutat, ilyen lehetne a tranzitfor­galom, az idegenforgalom, a mezőgazdasági beruházások növelése. Mindezekben az ága­zatokban fejlesztések szüksége­sek - vélekedett Fekete János. Rendkívül fontos a humán erő­források kiaknázása, ezzel a vitában felszólaló Kádár Béla egyetemi tanár és Kapolyi László akadémikus is egyetér­tett. Az állami szerepvállalás megítélésében nagyjából egy véleményen voltak a felszóla­lók, vagyis az állam teljes egé­szében nem vonulhat ki a gazda­ságból. Fekete szerint azt is cél­szerű megvizsgálni, hogy mi­lyen kára keletkezne a gaz­daságnak akkor, ha adott eset­ben nem avatkozna be, illetve nem lenne jelen az állam. (MTI) Zárt láncú, de így nyitottabb Az új Országgyűlés júniusi megalakulása már a parlament zárt láncú televíziós rendszerén keresztül jut el az állampolgá­rokhoz - közölte Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az új köz­vetítőrendszer átadásakor a par­lamentben. Hangsúlyozta: a közszolgálati televízió mellett a a kereskedelmi, a helyi és a regionális televíziók is hozzá­juthatnak majd a stúdió által kibocsátott jelhez. A jövőben nem csak a plenáris ülések, hanem a bizottsági tanácskozá­sok is megkapják a televíziós nyilvánosság lehetőségét. A legkorszerűbb technikát kép­viselő beruházás 586 millió forintba került. (MTI) Fejenként félmillióból A Magyar Szocialista Párt egyéni képviselőjelöltjei fejen­ként félmillió forinttal gazdál­kodhatnak a kampány során, a párt e célra fordítható, legfel­jebb 386 millió forintos kereté­ből - közölte kedden Csintalan Sándor ügyvivő, az MSZP el­nökségi tagja. A politikus el­mondta: eddig 55 millió 160 ezer forint folyt be a tavaly de­cemberben kibocsátott támoga­tási jegyekből a pártkasszába. Eddig csak természetes szemé­lyektől érkeztek felajánlások a kampányt segítendő. Ezek kö­zött találni 100-500 forintos összegűeket, de 200-300 ezer forintos tételeket is. (MSZP) 1998. április 1., SZERDA Demokrácia és piacgazdaság Cook ismertette az EU tárgyalási alapkövetelményeit Kovács László elmondta: Magyarország kész arra, hogy alkalmazkodjon az EU-ban érvényes vámszinthez és keres­kedelempolitikához, azonosul a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) céljaival. A mezőgazda­ság esetében az ország olyan kölcsönösen előnyös megoldást vár, amely lehetővé teszi a magyar agrárágazat gyors és tel­jes mértékű integrálását az EU közös agrárpolitikájába. A köz­lekedési szektor integrálása az ország tranzitszerepéből adó­dóan is stratégiai jelentőségű kérdés, míg Budapest elkötele­zett a környezet védelme iránt is. Magyarország a Nyugat­európai Uniónak (NYEU) is tagjává kíván válni, és az ará­nyosság elve alapján részt kíván venni az EU intézményeiben. Már most tudni lehet azonban, hogy a közös költségvetésbe folyósítandó befizetések tekin­tetében az ország átmeneti meg­oldásokat igényel. Robin Cook brit külügyminiszter a tárgyalá­sok megnyitásán egyebek mel­lett azt hangoztatta, hogy Európa szívében Magyarország döntő szerepet játszott a vasfüg­göny lerombolásában és a múltbeli megosztottság kikü­szöbölésében. Elismerte, hogy az EU-jogok és -kötelezettségek átvétele átmeneti intézkedése­ket igényelhet majd, de úgy vélte, ezeket tartalmukban és időtartamukban egyaránt korlá­tozni kell. A tárgyalások üteme Magyarország saját helyzetétől függ, de az országot ugyanazon kritériumok és elvek alapján kezelik, mint a többi tagjelöltet. Cook ismertette a magyar küldöttséggel az EU tárgyalási pozícióját. Eszerint a közösségi jogszabályrendszer magyar át­vételének hozzá kell járulnia a többi tagjelölt integrációjához. Az egyéni felkészültségtől is függ, hogy Magyarország mek­kora közeledést mutat az EU gazdaságához és szociális rend­szeréhez — utóbbitól viszont a tárgyalások üteme függ. A leg­fontosabb kötelezettség to­vábbra is a demokrácia és a piac­­gazdaság szabályait megköve­telő koppenhágai kritériumok teljesítése marad. Rendezni kell az esetleges határvitákat, magas szintet kell elérni a nukleáris biztonság és a környezetvéde­lem területén. Az EU azt java­solja, hogy a két fél haladéktala­nul kezdje meg a közösségi jog­rendszer átvilágítását. Az első ilyen ülés korábbi közlés szerint pénteken lesz. (MTI) Az osztrákok csak nyerhetnek Tárgyilagos lapvélemény az ELI bővítéséről „Nagy kár, hogy éppen Ausztriában fogadják ennyire szkeptikusan az uniós csatlako­zási tárgyalások megindulását; egy olyan országban, mely ed­dig joggal volt büszke a kelet és a nyugat közti híd szerepére; egy olyan országban, amelynek életét, kultúráját és gazdaságát a közös történelem folyamán oly erősen befolyásolták a szomszé­dok, s befolyásolják ma is”- írta kedden a Wirtschaftsblatt, az osztrák gazdasági napilap. A szerző szerint Ausztria igen sokat nyerhet még az európai integráción. Az eddigiek is ezt mutatják: az osztrák kereske­delmi többlet tavaly 221 milli­árd schillinget tett ki, s a keleti nyitás miatt Ausztriában 30 ezer új állás keletkezett. (MTI) Román koalíciós egyeztetések Victor Ciorbea miniszterelnök hétfői lemondását követően ked­den délelőtt Bukarestben összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége, hogy, mint azt Remus Opris alelnök egy rádióinterjúban közölte, elemezze a politikai hely­zetet és kiválassza jelöltjét a kormányfői posztra. Constantinescu elnök közös konzultációt folytatott az 1996- ban létrejött koalíció valameny­­nyi pártjának vezetőivel. Ezen a megbeszélésen részt vett Petre Roman, a koalíciós válságot Ciorbea lemondásának követe­lésével kiváltó Demokrata Párt elnöke is. A megbeszélések még pártelnöki szinten folynak, később szakértői bizottságok alakulhatnak a kormány idei feladattervének, a kormányzás programjának, elveinek ponto­sítására. Az RMDSZ az 1996- os program célkitűzéseinek megerősítését várja el az újjá­építendő koalíciótól, beleértve azt, amit a kisebbségi kérdések­ben kívántak elérni, s amire konkrét koalíciós megállapodá­sok léteznek. (MTI) Ausztria nem lesz erődítmény Nyugati szomszédunk mától Schengen szigorú előírásait követi Karl Schlögl osztrák belügy­miniszter határozottan vissza­utasította kedden az osztrák rádiónak adott nyilatkozatában, hogy Ausztria április elsejétől kifelé európai erődítménnyé alakulna át. Szerdától ugyanis Ausztria teljes jogú schengeni tagsága révén nemcsak a légi­forgalmat ellenőrzi a schengeni normáknak megfelelelően, ha­nem a közúti, a vízi és a vasúti utasforgalmat is. Karl Schlögl ugyanakkor afelől sem hagyott kétséget, hogy Ausztria keleti határán erőteljesebb ellenőr­zésre lehet számítani. Mint mondta: „ha nyitott a határ, akkor fennáll a határon átnyúló bűnözésnek, valamint annak a veszélye, hogy bizonyos szemé­lyek illegálisan utaznak be az országba, illetve rajta át. Auszt­ria külső határait Ausztria és más országok érdekében emiatt erőteljesebben ellenőrizni kell.” Schlögl szerint a Schengeni megállapodás lényege, hogy a tagállamokon belül nyitottak a határok, de ez nem vezethet a biztonság csökkenéséhez. Anny Knapp, osztrák emberjogi akti­vista emlékeztetett arra, hogy Alois Mock akkori osztrák kül­ügyminiszter néhány éve még nagy örömmel vágta át a szöges­drótot a magyar-osztrák hatá­ron, most pedig Ausztria hatal­mas költséggel új határvédelmet alakít ki, amelyre esetleg néhány év múlva már nem is lesz szükség. A Die Presse című osztrák lap szerint Ausztria tel­jes jogú schengeni tagsága azt jelenti, hogy szerdától kezdve Ausztria 1300 kilométer hosszú keleti határán a schengeni infor­mációs rendszer (SIS) adatbázi­sára csatlakozva ellenőriznek. „Minden egyes utazó utazási okmányát nagyon alaposan megvizsgálják, és ez a fő utazási időszakokban jelentős torlódá­sokat okozhat.” A teljes jogú schengeni tagság azt is jelenti, hogy az osztrák-német, s az osztrák-olasz határon megszű­nik a határellenőrzés. Ennek örömére több helyen népünne­pélyeket tartanak. (MTI)

Next