Fejér Megyei Hírlap, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

1998. április 1., SZERDA Az EU-tagság az ifjúságnak a legjobb Az Európai Unióról tartott vetélkedőkön Kovács László külügyminiszter szokott részt venni, a székesfehérvári az első helyszín, ahol Horn Gyula miniszterelnök tegnap megjelent. Lapunk ez alkalomból kért interjút tőle. " Van-e különös jelentősége annak, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor éppen egy középiskolai vetélkedőn jelenik meg a miniszterelnök? — Mindenképpen jelképes értékűnek tekinthető, hiszen mindaz, ami ma az EU-ban történik, elsősorban a fiataloknak szól. A reményeink szerinti öt éven belüli csatlakozásnak is a fiatalok lesznek a haszonélvezői. Akkor tudunk valóban kapcsolódni az EU-hoz, ha kívülbelül eligazodunk működésén, ismerjük szabályait. Nyelvtudással, korszerű ismeretekkel felvértezett fiatalok munkája hasznosul már a csatlakozás menetében a legkülönbözőbb területeken. Ez nekik is nagy esély, egzisztenciális lehetőség. —Elégedett a lakosság felkészültségével? Ismerjük az EU-t? — Nem szeretnénk úgy járni, mint az osztrákoknál történt. Ők csupán a csatlakozás előnyeit ecsetelték, s számos csalódást hozott a tagsággal együttjáró kellemetlen tapasztalat, hátrányosan megélt esemény. Nem hallgathatjuk el a kedvező fejlemények mellett a ránk váró nehézségeket sem. Kemények a feltételek, s nem mindegy, mely ágazat jár majd jobban. Némelyiknek teljesen át kell alakulnia ahhoz, hogy megfeleljen az uniós követelményeknek. Ez a feladat még előttünk áll. — Melyek a lépések? — Az elkövetkező évek az EU-csatlakozás jegyében telnek, ez bizonyos. A NATO-hoz csatlakozás sokkal egyszerűbb, lényegében befejeztük a tárgyalásokat. 1998- ban kialakítjuk a magyar álláspont pénzügyi-anyagi hátterét, hiszen az éves költségvetésnél ezzel számolnia kell a mindenkori kormánynak. Ha nem kérünk valami átmeneti szabályt, engedményt, hanem azonnal teljesíteni szándékozunk az EU-követelményeket, akkor pontosan ismernünk kell a költségvetési kihatásokat is. Az agrárium, a környezetvédelem és az infrastruktúra komoly fejlesztéseket és beruházásokat igényel még. Területről területre haladva követjük a tárgyalások módszerét a csatlakozási programban is. — Mi a legnagyobb erőssége az országnak az EU kedvező megítélésekor? — Több is van ilyen, mindenekelőtt a pénzügyi helyzetünk: költségvetési hiány, államadósság, kamatszint, egyebek. A magyar gazdaság szakértő vélekedések szerint is érett a csatlakozásra, nincs akadálya a felvételnek. Az ipar is fontos tényező, amely szerkezetében átlényegült a privatizáció következtében. A legnagyobb kihívás persze, valamennyi mostani és leendő országnak: a mezőgazdaság. Hogyan alakítsák át ezt a szektort? —Nem aggódik azon, hogy a jó szakembereket majd elszippantják az országból az EU-tagság könnyedebb munkavállalási szabályozása révén? — Nem. Végre egyszer megfizetik a tudást is! Mármint itthon, ha nem akarják, hogy elvándoroljon a szakértelem. — zsoltár — Fotó: Gregority Az Európai Unióról szóló vetélkedő három órán át folyt, a megye középiskoláiból több, mint ötven csapat verbuválódott. Első lett a fehérvári Tóparti Gimnázium, második a fehérvári József Attila Gimnázium csapata, harmadik helyen a sárbogárdi Petőfi Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola tanulói végeztek. A szervezők, Gurmai Zita és Simon Gábor szerint a fiatalok a felnőtteknél jóval felkészültebbek EU-témában A volt Rádió 11-beliek többségét elhelyezték A fehérvári romakálvária lassan feledésbe merül Ki ne emlékezne az alig fél éve kiteljesedett Rádió 11-ügyre, aminek fejleményei annak idején az országos sajtóban is mindennapos témát jelentettek. Mint emlékezetes, a székesfehérvári önkormányzat tavaly októberben végleg eltökélte magát, hogy le kell bontani a „környék és a város szégyenét”, ahogy ez akkor megfogalmazódott. Az épületben lakó 73 ember — több mint fele kiskorú — elhelyezése azonban gondot jelentett. Annál is inkább, mert a polgármesteri hivatal illetékesei szerint jogcím nélkül lakták az épületet, mi több, több család önkényes lakásfoglalóként került oda. A kilakoltatási határozatok megvoltak ugyan, ám az épület kiürítésére, a családok lakókonténerekben történő ideiglenes elhelyezésére mégsem került sor. A Gettóellenes Bizottság, a polgárjogi szervezetek, a hajléktalanok érdekvédelmi szervezetei mellett a pártok, a nagypolitika is bekapcsolódott az ügybe, amiről időközben kiderült: alapvetően országos probléma, a fehérvári csak egy konkrét — és valami miatt frekventáltabb a helyzet a sok közül. Nem kis felháborodást okozott a konténeres megoldás elvetése után az a terv, miszerint a fehérvári önkormányzat házakat, lakásokat vásárol a környéken, hogy el tudja helyezni a cigánycsaládokat. Ez ennek ellenére részben megvalósult, leginkább ott, ahol a lakossági tiltakozás nem, vagy csak mérsékelten jutott kifejezésre. Így került a Kolompár család Perkátára — majd mint nemrég megírtuk onnan tovább Somogy megyébe — és a népes Varga család egyik „darabja” Pátkára. (A pátkai ház ma üresen áll,híreink szerint Vargáék visszajöttek Fehérvárra, pátkai tulajdonuk a helybéliektől származó értesüléseink szerint „lassacskán fogy”.) A Palotai út 52-ben, a Vöröskereszt helyi szervezetének ígért önkormányzati tulajdonú épületben — ahová a családokat külön-külön történő elhelyezésük előtt beköltöztették — ma két család él. Egyiküknek kiutaltak ugyan egy 36 négyzetméteres komfortos lakást a Tátra utcában, de a családfő szerint az nekik kicsi. Többen kerültek a Palotai út 13-ba és a már említett háromlakásos Tátra utca 47- be is. Határozott idejű kiutalásuk 1998. december 31-éig szól. Kiss Kálmán lakásügyi referens szerint áprilisban a Palotai út 52-ben lakó utolsó családnak is kerül valahol bérlemény megüresedés vagy valamilyen cserével kombinált megoldás révén, s akkor átadható lesz a Vöröskeresztnek az épület. Zs. F. EGYHÁZI KONFERENCIA Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel szerdán és csütörtökön Budapest ad otthont a II. kárpátmedencei egyházi konferenciának. A Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett találkozó homlokterében az egyházak oktatási, szociális, karitatív és gazdaságszervező tevékenysége áll. A szervezők képet szeretnének kapni arról, hogy az anyagilag és személyileg is meggyengült egyházak hogyan tudnak újjáépülni a rendszerváltozás után, miként tudják szavatolni intézményeik hosszú távú fenntartását, milyen egyházi, kormányzati, anyaországi, nyugateurópai és más forrásokra támaszkodhatnak. KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 RÖVIDEN Székesfehérváron épít üzemet a Motorola Ma, egynapos munkalátogatásra hazánkba várják Gary L. Tookert, a Motorola igazgatóságának elnökét, aki találkozik Horn Gyula miniszterelnökkel és a Videoton elnökével, Széles Gáborral. Tooker délelőtt Székesfehérvárra, a Videotonba is ellátogat. Lapunk ennek kapcsán úgy értesült: igaznak bizonyult a hír, melyet a Fejér Megyei Hírlap március 20-ai számában, az első oldalon már közzé tett. Ez alkalommal jelentik be ugyanis hivatalosan, hogy a Motorola — a Videotonnal már korábban aláírt megállapodás értelmében — kétszázmillió USA-dollárt ruház be Székesfehérváron. Albaimpro jazzfesztivál Székesfehérváron Április 3—4-én rendezik meg a helyőrségi klubban az ötödik Albaimpro jazzfesztivált, amelynek műsorvezetője Berki Tamás lesz. Többek között a Szakcsi- Kőszegi duó, a Shabu Shabu, a Muck és a Besenyő brass bűvöli 2 napig a közönséget. Egy falu a közöny völgyében Szárliget: a teherautók a község határába öntik a szemetet , mert lehet A helybéliek közül sokan hiszik úgy: Andráska Gyula megválasztásával Szárliget életében új időszámítás kezdődik. A festői hegyek völgyében meghúzódó községről első ránézésre látszik, hogy bizony ráfér a jobbító akarat, hiszen a Székesfehérvár felől érkező látogatót jókora szemétkupac fogadja a falu határában. De ez csak az egyik, s talán nem is a legsúlyosabb baj a sok közül. Szárliget községben március 29-én rendezték meg az időközi polgármester-választást, ahol a választójoggal rendelkező 1570 polgárból 647-en adták le szavazatukat, s ez szerény, 41%-os részvételi arányt jelent. Andráska Gyula 246, Füredi Lászlóné 221, Kovács Jenő pedig 170 voksot kapott. Andráska úr éppen frissen kifosztott hétvégi házából érkezett haza (szerinte nem biztos, hogy nem személyre szóló, célzatos betörésről volt szó...), amikor interjút kértünk tőle arról, hogy mit tehet Szárligetért. Az újonnan megválasztott polgármester hat éve él a községben, korábban vezető beosztásokban dolgozott több nagy fővárosi cégnél. — Miért indult a választáson? —Szárligeten áldatlan állapotok uralkodtak, hiszen Kovács Jenőt, a régi polgármestert töbször is felállították székéből, majd újraválasztották... Sokan megkerestek azzal, hogy talán „jót tenne” a falunak, ha egy „külső” ember vállalná a vezetés feladatait. A választás eredménye azt bizonyítja, hogy nyugalmat és rendet várnak az emberek tőlem. A négyéves ciklus végéig csak társadalmi munkában végzem feladataimat. —Melyek a megoldásra váró legsürgetőbb gondok? — Amellett, hogy az eddig hiányzó rendszeres és közvetlen párbeszéddel békét igyekszem teremteni a falu lakossága és a képviselő-testület között, a rendelkezésemre álló hét hónap alatt, tehát októberig kézzel fogható eredményekkel is bizonyítani akarok, hiszen a falut közöny és apátia jellemzi. Az ellenségeskedésnek köszönhetően a község egyetlen pályázaton nem indult, elmaradt a csatornázás is, nem történt semmi a falusi turizmus fellendítéséért sem, miközben a munkanélküliség 10%-os, rendkívül sok a szegény és a nyugdíjas. Meg kell tartanunk Szárliget két fontos munkaadóját, különben a helyzet tragikusra fordulhat. — Mi vezetett az említett közönyös állapotokig? — Falugyűlés háromnegyed éve nem volt, elmaradt a közmeghallgatás, a lakosok csak szóbeszéd útján tájékozódtak. — A hét hónap elteltével mit kérhetnek majd számon az új polgármesteren ? — Ahhoz, hogy a lakosok októberben dönteni tudjanak arról, hogy érdemes vagyok-e a továbbiakban a bizalmukra, tapasztalniuk kell, hogy minden hónapban lesz falugyűlés, összefogással eltűnnek a szeméthegyek, felülvizsgálom a hátrányos szemétszállítást, a községháza építkezését befejezzük, javul az elfogadhatatlan közbiztonsági helyzet. A költségvetés szűkös, csodát tenni nem lehet, de egy nyitott irányítási stílussal változtathatunk az életünkön. T.T. Andráska Gyula az új polgármester Sok olyan probléma vár megoldásra, amely nem elsősorban pénz kérdése Fotó: Pati-Nagy Bence pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. (volt Árpád fürdő) _______Telefonszám: (22) 330-229._______ Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 16,200 16,400 ESP 1,3292 1,3761 CHF 138,00 141,00 DEM 114,25 115,40 ITL 0,1155 0,1180 URD 0,6522 0,6757 SEK 26,2021 26,9874 USD 209,50 212,00 Érvényes: 1998. április 1. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig.